Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-15 / 62. szám
1963. MÄRCIÜS 15, PÉNTEK rtfli M1EGI ^Jtirlap Kiosztották az idei Kossuth-dijakat (Folytatás az 1. oldalról) zai magfizikai műszeripar kialakításában végzett munkás- j ságáért; dr. Mika Józsefet, a kémiai tudományok dokto- j rát, nyugalmazott egyetemi j tanárt, a hazai mikroanalitika megteremtésében elért ered-1 ményeiért, különös tekintettel „Die Methoden der Mikro-1 massanalyse” című könyvé- i ért. Kiss Istvánt, a kémiai tudományok kandi- j dátusát, a Központi Fizikai ■ Kutató Intézet főosztályvezetőjét, a mesterséges radioak- tív izotópok előállítására irá- ! nyúló kutatásaiért, valamint ; az izotóp termelésének gyakorlati megvalósításában elért eredményeiért; dr. Mészáros Istvánt, az állatorvostudományok kandidátusát, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési és Állategészségügyi Főigazgatóság főelőadóját, a szaporodásbiológia terén végzett tudományos munkásságáért, különösen az állattenyésztésben a mesterséges megtermékenyítés bevezetéséért és széles körű alkalmazásáért; Szabó Jánost, a Sátorhely-Bolyi Állami Gazdaság főagronómusát, a gazdaság átlagon felüli terméshozamának növeléséért, új termelési módszerek és eljárások bevezetéséért, valamint ezek országos elterjesztése érdekében végzett munkásságáért; Vaszil Lászlót, a szentiőrinckátad Uj Világ j Tsz elnökét a szentlörinckätai Uj Világ és a kókai Kossuth j T sz fejlesztése és megerősítése érdekében kifejtett politikai, i szervező és gazdasági tévé-! kenységéért, valamint „az i erősebb segítő a gyengét’’ moz- i gálám kezdeményezése terén 1 végzett úttörő munkásságáért; j Lázár Barnabást, a törökszentmiklósi. Hunyadi úti általános iskola igazgató- | ját, a szocialista munka-iskola kialakítása érdekében végzett irányító munkájáért, a termelőszövetkezeti parasztság körében kifejtett népművelő tevékenységéért; Szentgyörgyvári Lajost, a szentlőrinci (Baranya megye) mezőgazdasági technikum tanárát, a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés követelményeit kielégítő középfokú gyakorlati oktatás módszertanának kidolgozásáért és gyakorlati alkalmazásáért, valamint négy évtizedes pedagógiai tevékenységéért. II. A kormány a művészet és az irodalom terén kifejtett munkásságáért A KOSSUTH-DIJ II. FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI Lengyel József írót, egész életművéért, különösen az Igéző című novel 1 áskö tétéért; Illés Endre írót, kritikusi, szépírói és műfordítói tevékenységéért; dr. Benedek Marcell!, az irodalomtudományok doktorát, nyugalmazott' egyetemi tanárt, az irodalom népszerűsítése érdekében kifejtett sok évtizedes munkásságáért és műfordításaiért; Gorka Géza keramikust, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészét, több mint négy évtizedes művészi keramikus munkásságáért; Lukács Margitot, a Nemzeti Színház tagját, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét, színészi ] munkájában elért művészi eredményeiért; Jámbor Lászlót, a Magyar Állami Operaház magánénekesét, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét, az opera- és oratóriuméneklésben elért művészi eredményeiért; Komor Vilmost, a Magyar Állami Operaház karnagyát, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészét, több mint három évtizedes, karmesteri tevékenységéért és a magyar zenei kultúra külföldi népszerűsí- | tése terén ’ végzett munkás- : ságáért; Kovács Dénes : hegedűművészt, a Zenemű- j vészeti Főiskola tanárát, a 1 klasszikus és modern hege- i dűművek előadása terén el- | ért hazai és külföldi ered- j ményeiért. I A KOSSUTH-DIJ III. FOKOZATÁVAL TÜNTETTE KI Reich Károly grafikust, grafikai, különösen könyvillusztrátort munkásságáért; Kassai Ilonát, ' az Állami Déryné Színház j művésznőjét, az Állami Déryné Színház együttesében végzett több mint 10 éves. ál- * dozatos művészi munkájáért. jó Lertész A Magyar Távirati Iroda tudósításából olvasom a hirt: Vaszil Lászlót, a szentlőnnc- kátai Üj Világ Tsz elnökét a Kossuth-díj III. fokozatával tüntették, ki. Kissé meglepett a hír, de a meglepetést nyomban az a jóleső érzés váltotta fel: olyan ember mellére került ezúttal is a kitüntetés, aki évek óta élvonalában jár a mezőgazdaság megszilárdításáért folytatott harcnak. 1957-ben találkoztam először vele. A Szentmártonkátai Állami Gazdaság föagronó- musa volt akkor. Az első beszélgetés során az a véleményem alakult ki róla, hogy rendkívül szerény — talán túlontúl is az — és kiváló szakember. Volt a- gazdaságnak egy, mintegy százholdas gyümölcsöse Tápiósülyön. A korábbi években kizsarolták, elhanyagolt ált a telepet. V’a- szil László hetente többször kijárt ide, s nem nyugodott, amíg rendbe nem hozta, s az 11& >' ■ A KERÁMIA MŰVÉSZE A nógrádverőcei nagy. sárga ház múzeumnak is beillene. Egy nagy művész, Gorka Géza keramikus négy és fél évtizedes munkásságát rejti magában. Ez, a majdnem fél évszázados életmű szinte koronként végigkövethető a múzeumszobákban. Azoknál a népi cserepeknél kezdődött, amelyeket híven őriz még ma is Badar Balázs, az egykori mezőtúrt gölöncsérmester tanítványa. Tőle tanulta az ősi fazekasságot a föld és a tűz művészetét — amelyet ma is képvisel. S a folytatás? Uj formák, színek keresése. A vázák követik a rajtuk ábrázolt díszítő motívum karakterisztikus vonalait, vagy ábrázolt motívum nélkül is valamiféle állat jellegzetes felépítését, hozzáadva a művész alkotó-teremtö képzeletét. S aztán, ahogy múlik az idő, úgy fogy egyre inkább a kerámiák díszítése, s a hangsúly a zománc szépségére, színhatására tevődik át. Finom pasztellszíneket használ hajszálerezéssel, vagy apró ugrás zománcgöbökkel. Harminc kitüntetés — köztük a brüsszeli világkiállítás nagydija és számos Grand Prix — jelzi a megtelt út milyenségét, művészi értékét. S jelzi azt a forradalmi változást is, amit nálunk ő hozott a korámia művészetébe. Közel negyven esztendeje él Nógrádveröcén. Ű tette híressé, ö adott hírnevet ennek a kicsiny Duna-parti falunak; az ő keze formálta kerámiák, népi cserepek vették szárnyukra Verőce hírét s röpítették a világba. Az olaszországi Faenzában — er-ől a városról kapta a nevét a fajansz — a nemzetközi kerámiamúzeumban, ötezer év legszebb alkotásai között, ott található Gorka Géza több remekműve is, s a művek mellett a szó: Nógrádverőce. A falu, amelyről azelőtt talán soha nem hallottak a világon — bevonult a művészettörténetbe. Gorka Géza Verőce szerelmese. — A természet az én kincsesházam — mondta legutóbbi látogatásunkkor. — Látni, felszippantani és művészi élménnyé sűríteni mindazt a gyönyörűséget, ami itt, ezen a vidéken fogan, ez kiapadhatatlan élményforrást biztosít. tgv Művészi hitvallását fogalmazta meg: — Magyarul beszélni az egész világnak; tolmács nélkül megértetni az emberekkel azt, amit én itt, a verőcei tájon valósággá álmodtam — nincs ennél szebb, nemesebb dolog. (P. P-) ország egyik legjobban termő gyümölcsöse lett. Amikor felajánlottam, hogy hírt adok eredményeiről, szerényen elhárította ajánlatomat. A csendes almáskertet zajos élettel cserélte fel. 1959- ben elvállalta a szentlörinckú- tai Űj Világ Tsz elnöki tisztségét. Hogy mit jelentett ez, csak azok tudják teljesen értékelni, akik ismerték az akkori helyzetet Szentlőrincká- tán. Zűrzavar, meg nem értés uralkodott ebben a korábban nagy szorgalmáról ismert községben. Ahogy teltek, múltak a hónapok, mind biztatóbb hírek érkeztek onnét. Sikerült szót értenie az emberekkel. Rendeződtek a dolgok Szentlőrinckátán, a második esztendőben már a legjobb szövetkezeték között emlegették az Üj Világot. A csendes almáskert patrónusa azonban ismét olyan feladatra vállalkozott, amit mások százszor is meggondoltak volna. A szomszédos községből, Kákáról nagyon rossz hírek szállingóztak. A vezetés bűnös mulasztásai miatt az emberek elveszítették bizalmukat a szövetkezésben. Vaszil László elvállalta a kókai tsz elnöki tisztségét is. Az egy esztendő alatt elért eredmények ismertek országszerte. A Népszabadság rendszeresen hírt adott a kókai helyzetről. A szentlő- rinckátai tsz-elnök példáját sokan követték az országban. Kezdeményezésére indult el egy mozgalom, amely ,.Az erősebb segíti a gyengét" jelszót tűzte zászlájára. Annak idején, amikor még az állami gazdaság fóaqrc.nó- musa volt, akadt, aki így él- celődött: „hol lehetne meglo.- lálni másutt, mint a gyümölcsösben”. Vaszil Lászlóban — amint ezt későbben már megértettem —, akkor is élt a gyenge, az elesett iránti barátság, szeretet. Ez az érzés azonban a szövetkezeti mozgalom hősi időszakában jutott igazán kifejezésre, amikor emberek százain, ezrein kellett segíteni. Hiába, ilyen a jó kertész. (m. s.) KORÁNYI FRIGYES EMLÉKÉV 2 Május 19-én lesz Korányi ^ Frigyes halálának 50. évíor- ^ dulója. A hazai tbc-elleni ^ küzdelem nagy úttörőjének, ^ az első tbc-szanatórium és tbc-szaklap, a magyar orvo- 2 sok tuberkulózis egyesülete 2 megalapítójának emlékévet^ szentelnek. A megemlékező- ^ sek jelentőségét emeli, hogy 2 Korányi Frigyes halálának^ évfordulóját a Béke-világta- £ nács is felvette az emberig kultúra kiemelkedő jubiieu- 2 mai közé. A Tudományos Is-2 mere tterjesztő Társulat unne-| pi klubestet, a Magyar Tudó- ^ mányos Akadémia emlékülést^ rendez és a tbc kongresszus^ programjában is jelentős A költő vezette a forradalmi ifjúságot, aki valamennyiüknél messzebbre látott. A költő, akit a nagy francia forradalom radikális polgári eszméi hevítettek, s bizonyára a párizsi kommunárdok bátor, meg nem alkuvó hőseinek dicső példamutatása is. Petőfi és a köréje sereglett fiatalok 115 évvel ezelőtt nagy, örökre emlékezetes dolgot vittek véghez, amikor felhasználva a pozsonyi diéta nemzeti felbuzdulását s a forradalmasodó Bécs miatt okozott gondját a császári uralkodóháznak, fittyet hánytak a cenzúrára, kinyomatták a magyar nemzet kívánságait. A múzeumkerti tüntetésen a köztársasági érzelmű diákok, polgárok és munkások csak töredékét jelentették Pest s Buda lakosságának, de joggal hitbe- $ lyet foglal el a nagy orvos ^ emlékének méltó megünnep-^ lése. Ez alkalommal osztják | ki a Korányi Frigyes emlék- ^ pályázat díjait is. ^- ÍXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXS ték, mert így volt igaz, hogy bátor kiállásukat a szabadságra vágyó magyar nép szíwel-lélekkel támogatni fogja. S hogy nem csalódtak, az 1848—49-es, csodálatos szabadságharcunk története fényesen bizonyítja. A márciusi ifjak és Kossuth hívó szavára „talpra” állt a magyar, s megmutatta, mire képes az a nemzet, amely szabadságáért, a haladásért, egyszóval: igaz ügyért harcol. Az évforduló alkalmából büszkeséggel emlékezünk dicső elődeinkre. A Petőfi megálmodta ká- naán ma már nem utópia. Érte egész népünk fáradozik, s nem elszigetelten^ mint 48—49-ben, hanem a világ nagyobb s jobbik felének közös összefogásával. „Itt a kettő per egyes! Jelentés a Köaépdunaeölffyi l icíif/i/i Igaagatósaf/rói — Kettő per nyolcas jelentkezzen! Kettő per nyolcas jelentkezzen! A vízügyi URH-kocsi jelentkezik és jelent Budapestre, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság központjába. Kiskunlacháza mellől, a Szúnyog pusztai szivattyútelepről érkezik a rádióhang. Fischer Zsuzsa, aki adminisztrátorból lett rendkívüli URH-ssá, mint egy titkári készüléket, úgy kezeli a billentyűs adó-vevőt — Mióta van szolgálatban? — Szerda reggeltől csütörtök estig. Mór időszerű a váltás, — A legnagyobb esemény? — Felsögödröl kértek segítséget csütörtökre virradóra. — Teherautót. homokzsákokat, embereket. Fáradt, csizmás emiber áll meg mellettünk: — Szerda este a Gödöllői Gépgyárat fenyegette veszély. A halastavak töltése átszakadt. Az éjszaka vágtunk elvezető utat a tavi emberek és a gépgyáriak segítségéve! Reggelre sikerült. Fáklyát, gázolajat, akkumulátoros lámpákat gyújtottunk a sötétben — jelenti Rátkai János. Az épület folyosóin siető emberek, telefoncsöngés, kiáltás. Az árvízvédelmi osztályon, ha lehet, még ennél is nagyobb a jövés-menés. Az egyik telefonnál fiatal százados. Közvetlen vonalon ő az összekötő a Honvédelmi Minisztériummal. Két nap alatt három Ízben kért rendkívüli, gyors segítséget. S az alakulatok nem késlekedtek, ötvenkét órája tart szolgálatot: azt mondja, nincs idő elálmosodni. Végre szót válthatok Szíriái Sándorral. Az igazgató és főmérnök mind a helyszínen, ő most a teljhatalmú helyettes. Általában csökken, levonulóban van a belvíz, árvíz, a megye nagy részében. Nehéz és, továbbra is veszélyes a helyzet az Ipoly mellett. Minden eddiginél magasabb vízszintet mértek a megduzzadt folyón. Különben hetven vezető műszaki emberünk dolgozik Pest— Nógrád megyében, a MÁV, a KPM, a termelőszövetkezetek, a tűzoltóság, s a honvédség segítségével. Nehéz lenne megmondani, hogy tulajdonképpen hány ember vesz részt az elemek ellen folytatott küzdelemben. — Mit jelenthetünk a Dunáról? — A bajor Duna-szakaszon tíz kilométer hosszan áll a jég. Ausztriából viszont jégmentes vizet jelentenek. A magyarországi szakaszon Lábatlantól Budapestig és Hartától Apatinig áll a jég, de tulajdonképpen állandóan mozgásban van. A jeges árvíz veszélye csökkent, de természetesen az elkövetkező a belvízveszélyek összpontosítjuk napokban, után ide erőinket. Csütörtökre virradóra a Budakalászi Textilműveknél a tűzoltók és az üzem dolgozói nagy mennyiségű vizet vezették le, amely a HÉV-vo- nalat is beázással fenyegette. Sződldgeten a szociális otthonból megkezdték a kilakoltatást, hogy biztonságba helyezzék az öregeket. Az árvíztől sokat szenvedett Túrán apadt a vízszint. Érden nagy vízmennyiség áll a földeken, s a lakott területen is. A kiöntött Ipoly által megostromolt községgel telefonösszeköttetést kerestünk. Niedermüller Ferenc, a Szobi Járási Tanács építészmérnöke szerint Ipolytölgyes hatvan százalékát kilakoltatták. . A falu folyó felé eső része az országúttól majdnem I teljesen vízben áll. A víz magassága ötven centimétertől egy méter húszig terjed. Nagyobb kár eddig még nem esett. Még a jószágok időbeni kimentéséről is gondoskodtak. \ ámosmikolától Nagybörzsönyig a környező községek lakossága mind jelentkezett segítségül. Délben jelentették, hogy egy katonai rohamcsónakszé- zad elindult a helyszínre. A felső szakaszról, Balassagyarmatról jelezték az Ipoly további negyven-ötven centi- méteres szintemelkedését Ha ez elérj a félig vízben álló falut, akkor a készenlétben álló hat Zetor átszállítja Vámosmikolára az embereket, s a legfontosabb holmikat. Ott már a kul túrház, a klubház és a párthelyiség felkészült., a víz. elől menekülő lakosság ideiglehes elszállásolására. (t. gy) Húszmillió adat - 300000 kártyán Megkezdődött a termelőszövetkezeti zárszámadások első komplett gépi feldolgozása A Földművelésügyi Minisz- [ térium Statisztikai és Számítástechnikai Igazgatóságán j megkezdték a termelőszövet- ' kezetek 1962. évi zárszám- j adási anyagának gépi fel- ( dolgozását. A mezőgazdaság ; legnagyobb szektorának mintegy nyolcmillió holdon folytatott közös gazdálkodására 1 vonatkozó, valamennyi fon- | tos adatot most első ízben összesítik és csoportosítják teljes egészében gépi úton. | A termelőszövetkezetek zár- i számadásokat az idén már | olyan „kódolt” nyomtatványokon készítették el, amelyek j közvetlenül alapbizonylatként j használhatók a gépi feldol- ; gozásnál. Egy-egy termelő- i szövetkezet gazdasági helyzetét, egész évi termelési és pénzügyi tevékenységét 5500 adat jellemzi, így az ország 3700 szövetkezetében összesen több mint húszmillió adatot számítottak ki, ezek most 300 000 kártyába lyukasztva kerülnek a Holle- rith-gépekbe. A szovjet és angol gépek néhány hét alatt több mint 200 műveletet végeznek el a teljes adatsorral. A gépi adatfeldolgozás többféle csoportosításra nyújt lehetőséget, s így a szakemberek, vezető szervek alaposabban tanulmányozhatják a termelőszövetkezeti gazdálkodás törvényszerűségeit, jelenségeinek összefüggéseit. A szövetkezeteket eddig csak a gazdálkodási eredmény szerint csoportosították, az idén viszont már az üzemnagyság, a föld minősége, az állóeszköz-ellátottság, a termelési érték és a bruttó jövedelem szerint is. csoportonként 3—9 kategóriába. Ezeknek a mutatóknak az alapján azután olyan viszonyszár, mókát alkotnak, amelyek pontos képet adnak az egyes ismérvek közötti összefüggésekről, így például számszerűen megállapítható majd* hogy a közö9 terület nagysága vagy az egy holdra jutó állóeszközök értéke hogyan befolyásolja a jövedelmezőséget. A zárszámadási adatok gépi feldolgozása két lépcsőben történik. Május első feléig elkészítik a legfontosabb számításokat. így ezek már érdemben hasznosíthatók lesznek a jövő évi tervek, gaz- í dasági intézkedések kidolgo- ! zásánál. A termelőszövetkezeti zárszámadások eddigi^ legátfogóbb és legsokoldalúbb összesítése és csoportosítása az év derekára teljes egészében elkészül. (MTI) Ötödször rendezik meg a fásítási hónapot Ez év tavaszán már ötödször rendezik meg a fásítási hónapot. Az időjárás ugyan késlelteti a faültetések megkezdését* de több helyen szedik a csemetéket és a homoktalajokon, a dombosabb területeken már földbe is kerültek az első kis fák. Dr. Sáli Emil, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetője elmondotta* hogy ebben az évben a tavalyinál is nagyobb méretű fásítást terveznek. Több mint tizenötezer hektár lesz az új telepítés, s ebből 8800 hektárra nyárfa kerül. Ebben az esztendőben a fá- sítók a tervek szerint hetven- millió csemetét és kétmillió suhángot ültetnek el. Az idén márciusban és áprilisban minden megyében ankétot tartanak a további feladatok meghatározására. 1848. március 15
