Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-14 / 61. szám
mrr HfC.YKt ygtrfap 1963. MÁRCIUS 14, CSÜTÖRTÖK Póruljárt a kíváncsi vaddisznó Szokatlan és veszedelmes vendég látogatott a minap a Pest megyei Szegkovács Ktsz pomázi műhelytelepére. Honnan, honnan nem, egy kiéhezett vaddisznó jelent meg a szövetkezet udvarán, s egyenesen a raktár felé tartott. Szerencsére idejében észrevették a borzalmas állatot, s Bericza Ferenc segédmunkás, meg Kozák Gyula szegkovács az éppen kezeügyükbe került vasdarabbal ártalmatlanná tették a ragadozót. Villámgyors. jól célzott ütés után, mielőtt még támadhatott volna, kimúlt a vaddisznó. Az esetnek csakhamar híre szaladt a községben, s így a helybeli vadásztársaság is megjelent a szegkovácsok ejtette zsákmányért. Törvényesen ugyanis a társaságot illeti meg a vad. Mint utólag megtudtuk, végül is a póruljárt, a pilisi hegyekből letévedt jószág pecsenyéjét kiárusították. (s. p.) — Magyar tájak — emberek címmel — képzőművészeti kiállítást rendez mai szerzők alkotásaiból a Képcsarnok Vállalat. A kiállítást a Mednyánszky-teremben, (Bp., V., Tanács körút 26.) március 16-án 12 órakor Fenyő A. Endre festőművész nyitja meg. Hurokkal garázdálkodó orvvadászok a visegrádi erdőkben VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK 6ínlídi^iriasr0 Az idei, talán most már végleg elvonult kemény tél sok kárt tett az ország vadállományában. A visegrádi erdészet területén, éspedig Dunabogdány határában azonban orvvadászok keltek versenyre a hideggel, meg a hóval, és az eddigi megállapítások szerint a tél folyamán legalább hét muflont, négy szarvastehenet, egy bikaborjút pusztítottak el. Ennyi dróthurokkal megfojtott vad tetemét ugyanis megtalálták az erdészek és az erdészet vadászai, de feltehető, hogy az orvok által ily módon elejtett állatok száma még több. hiszen valószínűleg sikerült néhányat elvinniük az erdőből, még mielőtt a tetemeket az erdészek meglelték volna. Azt, hogy hány nyulat ejtettek el hurokkal, meg sem lehet állapítani. A dunabogdányi tsz viszont bejelentette, hogy az erdőszélen egymás után három birkája akadt az orvvadászok hurkába és pusztult el. Természetesein az erdészet emberei állandóan. résen vannak, lesik a hurokvető orvokat, eddig azonban, sajnos, kevés eredménnyel. Annál több Szarvas a fa odvábán — Honnan került a hús a lábosba? — Három gyanúsított hurkot sikerül azonban ártalmatlanná tenni sűrű őrjárataik során. A napokban pedig három gyanús emberre bukkantak, de mind a három tagadja, hogy bármi közük is lenne az erdőbe kitett hurkokhoz. Bergmann Károly, az erdészet vadásza, akinek körletébe tartozik Dunabog- dány határa, egyik reggel a vastag hóval borított hegyoldalon egy árokban nyomot észlelt, amiből nyilvánvaló volt, hogy valamit végigvonszoltak az árkot betöltő havon. A nyom egy hatalmas, öreg fűzfiához vezetett és a vadász meglepetéssel tapasztalta, hogy a fa jókora odvát ágakkal, haraszttal eltörnie valaki. Eltakarította a tömést, amely alatt még nagyobb meglepetésére egy szép szarvastehén tetemére bukkant. Az állat nyakán meglátta a hurok nyomát is. Sietve újra betömte a fa odvát, s miután friss lábnyomokat észlelt a fa körül, elindult azok után. Valamivel távolabb muflonok, szarvasok menekültek és mögöttük egy ember tűnt fel. Utolérte, s kérdőre vonta az illetőt, mit keres az erdőben, miért kergette meg a vadakat. Az ember azt válaszolta, a közelben lakik, hazatart, így rövidíti le az utat. Másnap azután a vadász két társával, Vaezó Sándor vadásszal, meg Hunyadi Károly erdésszel és a bogdányj rendőri körzeti megbízottal ment ki az odvas fához. A rejtekhelyét üresen találta, a tehén teteme már nem volt ott. Erre négyen négy felé indultak, nagy körben becserkészték a környékét, közben látcsővel is kémlelték a tájat és felfedeztek egy emberi alakot, aki úgy látszik szintén észrevehette őket, mert egyszerre csak eltűnt egy hajlat mögött. A kör azonban bezárult körülötte, és amikor a közelébe értek, az ember frissen kivágott fatörzset emelt a vállára. Jóformán kérdés nélkül beismerte, fát akart lopni, azért jött az erdőbe. Megmondta, Zeller István a neve, a kőbányában dolgozik, annak munkásszállásán lakik. Meghagyták neki, hogy csak egy negyedóra múlva menjen haza, és mind a négyen a munkás- szállás felé igyekeztek, hogy előtte odaérjenek. Útközben azonban egy házGondok a Csepel Autógyárban A hideg hátráltatta a tervteljesítést — Hogyan akarják pótolni az elmaradást ? ebben a hónapban kereten felül 13 ezer túlórára kértünk engedélyt. 1 — Mi okozza a legnagyobb gondol a. terv teljesítése közben az idén? — A külföldi és hazai ügyfeleink is nagy mennyiségű tartalékalkatrészt kértek tőlünk. Ezért a tartalékalkat- rész-gyártást ötödével kellett növelni az idén. Ehhez pedig sok normaórát kell felhasználni. A gondok mellett, persze, kedvező dolgokról is beszámolhatunk. Műszaki intézkedésekkel például félmillió normaórát takarítanak meg. Átrendezik az egész kardánüzemet. Célgépesítés, mecha- nizálás, üzemszervezés, szerszámozás. Dióhéjban így foglalható össze a Csepel Autógyár idei fejlesztési programja, amely minden bizonnyal elvezet majd a megnövekedett terv teljesítéséhez. F. I. ból Ínycsiklandó illatok áradtak ki. Az erdei emberek megorrontották a vadhúst, és azonnyomban be is léptek. Mi- csik János, a lakás tulajdonosa jókora lábast kavargatott a tűzhelyen. — Egy kis döglött nyulat találtam, pörköltet főzök belőle vacsorára — mondotta, Bergmann Károly vadász pedig felismerte benne azt, akivel előző nap az erdőn találkozott és közelebbről is szemügyre vette lábasát. — Hallja csak, ez bizony akkora nyúl volt, még szarvasnak is jól beillene — állapította meg. Hát bizony egy szarvas egész combja főtt a tűzhelyen. A lapockáját, meg a gerincét aztán még nyers állapotban Zeller Istvánnál találták meg a munkásszálláson. Micsik is, Zeller is egyformán tagadták, mintha hurokkal ejtették volna el a szarvast. Azt mondották, Herr Tiborral találkoztak, az húzott, vonszolt maga után egy döglött szarvast, attól kapták a húst. Herr Tiborhoz mentek ezután, nála is találtak szarvashúst. De Herr is tiltakozott a gyanú ellen, nem vállalta magára az orv vadászatot. Mindenesetre mindhármuk ellen megindult a nyomozás, és amíg be nem fejeződik, hogy közülük került-e ki a hurokvető, az egyelőre tisztázatlan marad. Hurkot egyébként azóta is találtak az erdészet emberei. Zeller Istvánt pedig a szabálysértési hatóság 200 forint- bírsággal sújtotta—falo- pá'sért. Ha azonban az orrvadászat rábizonyul, még sokkal Súlyosabb büntetés vár rá és társaira csakúgy, mint bárkire, akit orvvadászaton érnek az erdészet szüntelenül figyelő emberei. Már sokakat figyelnek, akik valamilyen módon gyanúsak. Remélik is, hamarosan véget vetnek a hurokkal való vadászatoknak az erdőben, kézrekerítik a hurokvetőket. Szokoly Endre — Megkezdődtek az építkezések Gödöllőn a Munkácsy Mihály utcai lakótelepen, ahol egy új huszonnégy lakásos épületet emelnek, majd hozzákezdenek rövidesen negyvennyolc új lakás építéséhez. Befejeződtek a vállalások a Hunyadi Tsz-ben A nagykőrösi Hunyadi Termelőszövetkezetben befejezték a vállalásokat. Valamennyi kukorica-, napraforgó, cukorról»-, dinoye- és ubo-rkaterület gazdára talált. Ezzel szemben a tervezettnél 10 holddal kevesebb paradicsomot, 4 holddal kevesebb borsót és 5 holddal kevesebb öntözéses paprikát vállalt művelésre a tagság. Ezeket, a területeket géppel palántázzák, illetve vetik el, gondozásukat központi brigádra bízzák. A szövetkezetnek sok tennivalója akad a most következő hetekben. A napokban 170 vagon sertéstrágya érkezett, amelyet már szét is hordtak. Ezenkívül még 60 vagon trágyát várnak. A tavaszi idő beálltával 50 hold szőlőt telepítenek, amelyhez a talajt már 90 százalékban előkészítették. Az ügyvédi közgyűlés előtt — Megyei ügyvédi kamara? Mikor lesz az idei közgyűlés? — Itt Berek István, a kamara elnöke beszél. Az ez évi rendes, beszámoló közgyűlésünket április hatodikén tartjuk. — Tavaly ilyenkor, ha jól emlékszünk, az volt a fő probléma, hogy minden tsz- nek legyen jogi képviselője. Mi lett az eredmény ? — A megye százíkilencven- egy termelőszövetkezete közül százhatvannégyet képviselnek megyénk ügyvédei. — S a többieknél? — Ott önálló jogtanácsos működik. Vagyis hát ma már nincs olyan tsz a megyében, amely jogi képviselet nélkül állna. — Valamit a munkájukról? — Ügyvédeink kétezerkét- százhuszonnyolc • esetben látogatták meg a termelőszövetkezeteket. Ennyiszer adtak jogi tanácsot, jogi felvilágosítást, jogi segítséget. — S az eredmény? — Erről talán egy kis statisztikát 1959-bsn 266 tsz- ügyet „vittünk”, 3 604 000 forint perértékkel. 1960-ban 322-t 5 007 000 forint, 1961bem 642-t 14 292 000 forint és tavaly 1593 ügyet 22 849 000 értékkel. S végül — nem dicsekvésként — hadd tegyek még hozzá annyit, hogy a termelőszövetkezetek a perek hetven százalékát — megnyerték ... (—iron) hogy e tanítások az atomkorszakban érvényüket veszítették. A kapitalizmus alapvető ellentmondásai ma is ugyanazok, mint száz évvel ezelőtt. Ebből következik, hogy az emberi társadalom fejlődésének döntő akadályát, a magát túlélt tőkés társadalmi rendet eltakarítani a történelem útjából és felépíteni a kizsákmányolásmentes szocialista társadalmat, hogy az emberiség eljuthasson a végcélhoz: a kommunizmushoz, ma is ez a fő feladat. Lenin, Marx művének zseniális folytatója is az élő, az alkotó marxizmus híve volt, s azt tanította, hogy „A marxizmus nem valami begubó- zott, megcsontosodott tanítás, amely a civilizált világ fejlődésének országútjától távol jött létre. Ellenkezőleg. Marx lángelméje éppen abban nyilatkozott meg, hogy azokra a kérdésekre adott választ, melyeket az emberiség legha- ladottabb elméi már felvetettek”. Marx zseniális elméleti munkásságából is kiemelkedik a Tőke, a nagy tudós és forradalmár tudományos tevékenységének csúcspontja. Marx a Tőkében feltárta a tőkés társadalom gazdasági mozgástörvényét, megvizsgálta a kapitalista társadalmat keletkezésében, fejlődésében és hanyatlásában, s tudományosan bebizonyította tö-- ténelmileg körülhatárolt és átmeneti jellegét. Marx kimutatta, hogy a proletariátus végrehajtja a történelem ítéletét a kapitalizmus felett. Marx elméleti munkásságáról szólva, nem feledkezhetünk meg A polgárháború Franciaországban című művéről, amelyet a Nemzetközi Munkásszövetség (I. Interna- cionálé) megbízásából írt meg és zseniális elméleti következetéseket vont le a párizsi kommün tapasztalataiból. Már korábban megfogalmazott elméleti tételét kifejtve megállapította, hogy a munkásosztály nem veheti egyszerűen birtokába az államgépezetet, hogy azt saját céljaira működésbe hozza, hanem azt előbb szét kell zúznia. Marx egész életében — En- gels-szel együtt — szüntelen és megalkuvás nélküli harcot vívott a tudományos szocializmus elvi tisztaságáért a különböző elhajló irányzatokkal szemben. Ebben a harcban született meg Marx nem kevésbé élő és időszerű műve, A gothai -program kritikája 1875-ben, amelyben megfogalmazta a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakáról és a kommunizmus két szakaszáról szóló zseniális tételeit. Marx bebizonyította, hogy a kommunizmus első szakaszában, amely a kommunizmus gazdasági érettségének mintegy első foka, a munka szerinti elosztás elvének kell érvényesülnie. A kommunista társadalom felső fokán — írja Marx —, amikor a kollektív gazdaság minden forrása bőven buzog és a szellemi s testi munka ellentéte is megszűnt, a társadalom ezt tűzheti zászlajára: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint!” Ugyancsak A gothai program kritikájd-ban indokolja meg Marx egy olyan átmeneti korszak történelmi szükségszerűségét, amelynek állama a proletariátus diktatúrája. „A kapitalista és a kommunista társadalom között van egy időszak — mutat rá —, amelyben az első forradalmi úton a másodikká alakul át. Ennek megfelel egy politikai átmeneti időszak, amelynek az állama nem lehet l egyéb, mint a proletariátus forradalmi diktatúrája.” Marx—Engels-szel együtt — már a Kommunista Kiáltványban kifejtette a proletariátus forradalmi diktatúrájáról szóló tanítását. A kiáltvány tudományosan megindokolja, hogy a kapitalizmus pusztulása történelmileg elkerülhetetlen és az új, feltörekvő osztály, a proletariátus válik sírásójává. A kiáltványban Marx és Engels megfogalmazta azt a gondolatot is, hogy a proletariátus sikeres harcának és győzelmének feltétele a kommunista párt vezető szerepe. Rámutattak arra, hogy a párt a munkásosztály legel tökéi tebb. élenjáró része, amely forradalmi elmélettel vértezi fel magát, hogy magabiztosan eligazodjék a társadalmi és politikai harc feltételei között. Világ proletárjai egyesüljetek! — írta Marx—Engels a munkásosztály zászlajára több mint egy évszázada. Marx Károly halálának 80. évfordulóján a világ munkásosztálya, az egész haladó emberiség tisztelettel és hálával emlékezik nagy tanítómesterére, a tudományos szocializmus megalapítójára és hirdeti Marx— Engels világot bejáró jelszavát. Dr. Vígh Károly \ Nyolcvan évvel ezelőtt, J 1883. március 14-én halt meg J Marx Károly, a munkásosz- J tály legnagyobb tanítómeste- J re, a tudományos szocializmus J megalapítója, az emberiség £ történelmének egyik legna- £ gyobb lángelméje. Halálakor «Engels Frigyes méltán jelle- J mezhette így a nemzetköri J munkásosztályt és az egész J haladó emberiséget ért vesztc- J séget. „Egy fejjel kisebb lett J az emberiség”. Marx tanítá- 4/ sainak történelemformáló ere- ^ jét fényesen igazolta az 1817- £ es Nagy Októberi Szocialista í Forradalom győzelme. A 5 Szovjetunió létrejötte, majd '/ az európai és az ázsiai népi J demokratikus országok meg- ^ születése és általában a má- ^ sodik világháború óta a ka- J pitalizmus és a szocializmus ^ erőviszonyaiban beállt alap- ^ vető eltolódás — a szocialista 4 világrendszer javára. y 4 A marxizmus győzelmeinek 4 fényét 1917 óta sem a jobb- í oldali szociáldemokráciának, J sem a marxizmus polgári bi- J rálóinak nem sikerült elho- J mályosítaniuk. Marx tanítá- J sainak legújabbkori „megcá- 4 folói” hiába hivatkoznak arra, AZ ÉLŐ MARXISTA TANÍTÁSOK Marx Károly halálának 80. évfordulójára Januárban 90 százalékra, februárban 95,4 százalékra teljesítette tervét a Csepel Autógyár. Elég jelentős ez az elmaradás ahhoz, hogy március végéig pótolhassák az első negyedéves terv teljesítése érdekében. Az elmaradás okairól beszélgetünk H. Kovács Józseffel, a gyár főtechnológusával. —; Idei tervünk ' 27 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az első negyedévben közel negyedével többet kell gyártanunk, mint 1962 utolsó három hónapjában — mondja. — Az elmaradás okai között első helyen kell említeni a rend-kívüli tél okozta nehézségeket. Ezek mellett volt egy létszámzárlatunk, amit január 2-án oldottak fel. Több mint kétszáz új munkáskézre volt szükségünk már az első negyedéves terv teljesítésé-, hez! Elképzelhető, hogy J ilyen körülmények között, ^ amikor csak napjainkban fe-^ jeződik be az új emberek ^ felvétele, nagyon nehéz a £ helyzetünk. Uj munkásainkat ^ még meg is kell tanítani aj szakmára, ami megint csak J jelentős időbe telik. A Győri J Hajtóműgyár is elmaradt a í tervteljesítésben, emiatt je-; lentős mennyiségű hátsó gép-; kocsihidat nem tudott idő-í ben szállítani. Most tárgya- í lünk velük a hiányok pótlá- i sa érdekében. — Március eltelt napjaiban 1 meddig jutottak el? — Az első két hónap eima-j radását hozzátettük a már-j ciusi tervhez. A hónap első ] tíz napján a tervet teljesí- j tettük ugyan, de az elmara-: dással növelt programot nem. i — Sikerül-e a hónap vé- \ géig teljesíteni a negyedéves tervet? — Reméljük, sikerül. Nálunk most — ahogy mondani szokták —, mindenki a fedélzeten van. A főnökség felosztotta egymás között a gyárat. Hetenként kétszer tartunk szűkkörű gyárvezetői megbeszélést, ahol értékeljük az eredményeket és újabb határozatokat hozunk. A rendkívüli helyzet, sajnos, rendkívüli intézkedéseket is kíván. — Valóban — kapcsolódik a gondolathoz a főtechnológus —, mj például A nyereségrészesedés: öt heti munkabér Eredményes esztendőt zárt a minap megtartott közgyű- j lésen a Ceglédi Faipari Ktsz. A Kossuth Étteremben ösz- szegyült tagság előtt Magyar László elnök számolt be az 1962. évről. A termelési tervet becsülettel teljesítették. 1961-hez képest tervüket túlszárnyalták. Mázoló részlegük a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjai részére dolgozott. A lakosság részére is végeznek újabban különböző munkákat. Igyekeznek a megrendeléseket olcsón teljesíteni. A szövetkezet tagságának átlagkeresete az elmúlt évben 1657 forint volt, 3,1 százalékkal több, mint 1961-ben. Majdnem 600 000 forint nyereséget ért el a Faipari Ktsz, ebből 134 000 forintot nyereségrészesedés címén felosztottak a tagság között. Az egy főre jutó nyereség- részesedés ötheti munkabérnek felel meg. A beszámolóban helyet kaptak az ez évi tervek is. A többi között arról is szó esett, hogy két kollektíva a szocialista brigád címért indul harcba. MONOK ©VH3j£CT AZ ELSŐ BÁLOZÓK Bababált rendeztek a mo- nori telepi óvodások. Az iskola legnagyobb tanterme is szűknek bizonyult, any- nyian akarták látni az apróságok parádés felvonulá| sát és bájos jeleneteit. A J szülői munkaközösség ki- i tett magáért: a gördülékeny ■ rendezés és a gondos lebo- i nyolítós az anyukák, apu- I kák áldozatkészségét bizo- ! nyitja. Az apróságok szebfo- ! nél-szebb kosztümökben je- i lentek meg és jelmezüknek j megfelelő kis versikékkel szerepeltek. Nagy tetszést aratott a Pest megyei Hírlapot árusító rikkancs, a bohóc, az indián, a Ludas Matyi és a süveges varázsló. 1 Az óvodások „első bálja” kifogástalanul sikerült.
