Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-14 / 61. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vn. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1963. MÁRCIUS 14, CSÜTÖRTÖK Növekedik a sertésszaporulat Sikeres a kocakihelyezési akció a ráckevei járásban Holnap már javulás várható Néhány helyen már apad a víz - A nagykátai járásban még tartja magát A párt és az állam! szervek erőfeszítései nyomán növekszik a sertéstenyésztési kedv a falvakban. A legfrissebb jelentések szerint fl ráckevei járásban rövid néhány hét alatt teljesítették az évi előirányzatot a háztáji kocaállomány növelésében. Ezt a gyoTs fejlődést főként a kocakihelyezési akciónak köszönhetik, amelyet az Állatforgalmi Vállalat bonyolít le a járásban. A Pest—Nóg- rád megyei Állatforgalmi Vállalat értékelése szerint ezzel a teljesítménnyel a megye valamennyi járását és városát megelőzték a ráckeveiek. Mivel a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a kellő erőfeszítések ellenére sem sikerült nagyobb arányú szerződéses kocatartást biztosítani az egyéni és a háztáji gazdaságokban, kíváncsian érdeklődtünk a ráckevei siker „titkai” iránt A járási tanács mezőgazdasági osztályának főállattenyésztője, Síó Levente válaszolt kérdéseinkre. — Mióta tapasztalható a háztáji sertéstenyésztés fellendülése a járásban? — Csupán az utóbbi néhány hétben. Korábban mélyponton volt a járási kocalétszám. Míg 1959-ben 1710 háztáji egyéni és termelőszövetkezeti koca volt a járásban, addig 1963 januárjában alig haladta meg az ezret a kocák száma. A nagyarányú csökkenés főként a háztáji és az egyéni gazdaságokban történt, s bár a tsz-állomány növekedett, az előbbi csökkenést nem pótolta. A nagyarányú csökkenés veszélyeztette a járás idei húsértékesítési tervének teljesítését és a jövő évi szaporulatot is. A járási pártbizottság, a járási tanács és az állatforgalmi vállalat járási kirendeltsége látta ezt a veszélyt, és mindent megtett annak elkerülésére. A megyei szervek is arra szólították fel őket, hogy megfelelő szervező és felvilágosító munkával növeljék a kocalétszámot a járásiban. A ráckevei járás előirányzata szerint május 30-ig 250-nel kell növelni a háztáji és az egyéni kocák létszámát, míg a termelőszövetkezetekben hÚ6z százalékkal nagyobb kocaállományra van szükség a jelenleginél. Ha ezt a növekedést elérik, a kocalétszám mintegy 1450-re emelkedik a járásban. Mivel a háztáji állomány a vártnál hamarabb növekedett az előirányzathoz képest, igen biztatóak a kocaállomány növelésének kilátásai. — Honnan szerzik a nagyarányú növeléshez a kocákat? — A háztáji gzadaságoknak a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok süldőállományából válogatjuk ki a tenyésztésre alkalmas állatokat, — mondja Sió Levente. — Becslésünk szerint a tsz-ek 150, az állami gazdaságok száz tenyészérett süldőt adnak a háztáji gazdaságoknak egy hónap alatt. Eddig már 74 kocát helyeztünk ki a szerződések alapján, A termelőszövetkezeti állomány növeléséhez szükséges anyag is rendelkezésre áll. sőt bízunk abban, hogy az előirányzott húsz százalék helyett 25—30 százalékkal növekszik a termelőszövetkezetek kocaállománya május végéig. Ezek a számok önmagukért szólnak, de nem hallgathatjuk el a járási tanács mezőgazda- sági osztályának és felvásárlási csoportjának lelkes igyekezetét. Hasonlóan dicséret illeti az állatforgalmi vállalat járási kirendeltségét is, amelynek dolgozói rendszeresen járják a falvakat az akció sikerességének érdekében. Azt mondják, nem elégednek meg a terv teljesítésével, hanem annak túlteljesítésére törekednek. A legszerényebb becslések szerint arra számítanak, hogy 1500 fölé emelik a járási kocalétszámot. Hamis lenne azonban a kép, ha csak a szervező és felvilágosító munkának tulajdonítanánk a kocakihelyezési akció sikerét. A valóság az: az akció sikerének alapját az állam biztosította azzal, hogy rendkívüli kedvezményeket nyújtott a szerződéses sertéstenyésztéshez. A tsz-tagok és az egyéni állattartó gazdák kedvezően fogadták például a kocakölcsönt és az olcsó abrakot. Az állam ugyanis lehetővé tette a szerződők számára, hogy a kihelyezett kocákat egyszeri szaporulatból, süldőkkel térítsék vissza. Emellett valamennyi j kihelyezett koca után négy mázsa abrakot vásárolhatnak a szerződők, állami felvásárlási áron. Nem csoda tehát, hogy nap- ról-napra többen érdeklődnek a szerződéses sertéstenyésztés iránt a ráckevei járásban. Az állami kedvezmények és a fel- világosító szó hatására Dömsö- dön például 51-en. Tökölön 31-en, Ráckevén pedig 25-en kötöttek szerződést kocatartásra, s a járási szervek szerint még ez a szám sem végleges, mert mind többen kapnak kedvet a szerződéses kocatartáshoz. (n. i.) Az emberek az Valóságos boszorkányéj volt a szerdai éjszaka a dühöngő Galga mentén. S a rombolás démona csak azért nem tombolhatott kedve szerint, mert a gátakon a szó szoros értelmében férfiak, fáradtságot nem ismerő tűzoltók, önfeláldozó katonák vetették meg lábukat. Kedd déltől özönlött a víz a váci határ vízválasztójánál kezdődő völgyben Héviz- györk és Túra felé. S az órák alatt szétterült húsz-huszonöt kilométeres galgai Balaton arról beszél, hogy a belvíz, a „kis árvíz” sokkal, de sokkal alattomosabb, mint a Duna gátszakítása. Viszont nem kevésbé veszélyes. Itt soha nem tudni, hogy mikor, merről, honnan zúdulnak elő a bömbölő, fél-, egyméteres, pusztító hullámok. Tegnapelőtti, Galga menti kőrútunk befejeztével ezért hatott a meglepetés erejével a lapzártakor érkezett jelentés: Hévízgyörk és Túra jó részét váratlanul elöntötte a szennyes ár. Midőn e sorokat írom, éjjel 23.46-ot mutat az óra. Ebben a pillanatban fordulnak be a falu -felől a hévíz- györki vasútállomás felé a több ponton átszakított töl- tésútra a miskolci és a szolnoki tűzoltóság kocsijai, rohamcsónakokkal. Nagy kerülőt tettek, amíg ideértek. Hatvan irányából már nem juthattak be, mert az ottani utakat az esté folyamán felrobbantották. Az útmenti jegenyéken hevenyészett füzérben villanykörték fürtjei. Fényükben a falubeliek százai fagyoskodnak dideregve. Né- hányuk kis motyóval, batyuval, holmiját menti. Ezek most lábaltak ki valahogy az áradatból. Többségük azonban komoran néz a távolba. Lábuknál a kavargó, örvénylő, robajló víz tépi a töltést. Tekintetük pedig a messzeségben jár, ott, ahol a már tóvá szelídült víztükör a szuroksötét éjszakában száz és ezer méterekre remegteti a házakban égő, a házukban égve hagyott villanyfényeket. Ahány fény, annyi ház, ahány fény, any- nyi család ... A tűzoltóknak nincs idejük az ép emberi ész számára hihetetlen képen elmerengeni. Pattogó parancsszavak, s Hévízgyörkön, ahol csónakot eddig aligha láttak, máris két rohamcsónak fúrja orrát dörgő motorral a vízben álló falurész felé. Az első rohamcsónakkal a Tavasz utcába hatoltunk be elsőként. Téglakupac tetején kuporgó férfiakat veszünk a csónakba. Velük együtt, tovább, a Nyár utcába. Félelmetes csónakázás ez, senkinek nem kívánom. Holdfényben, fáklyafényben. A háztetőkön, padlásokon kutyák vonítanak. Szívszorító pillanatok minden ház előtt: vannak-e még benne emberek. A Nyár utca közepén két házban is találunk embereket. Zdenkó Sándorék nem hajlandók elhagyni házukat, mert „már úgy sem lesz nagyobb a víz”. A szomszédjuk viszont azért marad, mert „a tehén nem fér be a csónakba, akkor inkább ő is ott marad”. Az Ősz utca a harmadik forduló. Onnan már mindenki elmenekült. ' 1,28-kor érkezünk vissza a „partra”. Zokogó fiatalaszony, Sápi Mihályné könyörög, hogy segítsenek rajta, mert a férje katona, s ő egyedül van. Azonnal csónakba szállhat és indul a házuk felé. A rohamcsónakot vezető tűzoltók első kőrútjának ösz- szegezett jelentéséből kialakul a kép: noha a méteres, sőt embermagasságú ár súlyos károkat okoz, az elöntött rész — szerencsére? — újdonatúj házakból áll. S ezek már nem vályogból, de téglából épültek, masszív kőalapokon! Ha a víz gyorsan eltakarodik, tán nem lesz oly szörnyű a kár ... Két óra harminc perckor érünk Túrára. Itt javában folyik a mentés, mintegy százhúsz embert már kiragadtak a hullámok közül, bár itt is sokan drágábbnak tartották a jószág, mint a család életét, s inkább a lakásban kuporogtak tovább. Már ahol lehet. Mert a Gyártelep ötven-hatvan háMegyénk legfrissebb árvízjelentését abban foglalhatnánk össze, hogy miközben a víz több helyen lassan apadni kezdett, a nagykátai járásban tartja magát, s több helyen váratlanul új támadásra indult. Tegnap hirtelen mzár öntötte el a váci nemzetközi vasútvonalat és a dunakeszi sporttelepnél átvágta azt. Emiatt a délutáni órákig a közlekedés szünetelt, illetve átszállással, ingajáratokkal bonyolították le. A tűzoltóság és a MÁV pályafenntartás nagy erőfeszítéssel nák azonnal a lakosság segítségére siettek. A Tápió vízrendszerében Tápiósülyön, Tápióbicskén, Tápiószentmártonnál, Tápió- szelén és Tápiógyörgyén a helyzet változatlan. E községek jelentős részét hatalmas víztömegek fogják körül, amelyek itt-ott átszakították az országutakat. Ezért a gépjárművezetők, mielőtt útnak indulnának, győtegnap esti órákra a falvakban. A tűzoltóknak tegnap ki kellett vonulmok Dömsödre, ahol 36 ház forgott veszélyben, Ráckevére, Szigetszent- mártonba és Tökölre. továbbá Budakalász Szent István telepre, a Szentendrei Kocsigyárba, • s Visegrá.dra, illetve Alsónémedibe és Öcsára. Honvéd alakulatok tevébiztosította, hogy a vonatok, ha erősen csökkentett sebességgel, de ismét megindulhattak. Váratlanul kilépett medréből Gödöllőn a Rákos-patak. Elöntötte a Kazinczy és a Szőlő utca környékét. Több családot ki kellett lakóitatni. A mentésnél a szovjet katohomokzsákokkal, nyálgáttal (Gábor felv.) zát embermagasságban lepte el a víz. Az Éva utcában, a Gyár utcában, a Patak utcában és a Ságvári úton jórészt üresek a házak. A katonák A szennyes-sárgás hömpölygő áradat nem ismer akadályt. Országutat, betonhidat ragad el. Szentlőrinckáta környékén, s a nagykátai járásban többfelé, ilyen a helyzet próbálják menteni, ami menthető. A Víz sori kerteket, s ezzel a község kétharmadát védik az elöntéstől. A küzdelem azonban egyenlőtlen. A katonák kevesen vannak, s panaszkodnak, hogy a falubeliek közül alig segítenek nekik. Közben a víz állandóan emelkedik, mert valahol „a szomszédban” ismét átvághatták a töltéseket, s a vízáradat errefelé hömpölyög. A tanácsházán ott vannak a járási és a helyi szervek ösz- szes vezetői. A honvédek számára a helybeli nőtanács főzi az Illatos kolbászos vacsorát, s a forró feketét. Az árvízvédelem vezetői felkészülnek a Kossuth Lajos utcáig és a Sztálin térig terjedő rész tervszerű kiürítésére, mert a víz már a kertek alatti nyulgátak tetejét nyaldossa... Nehéz, kegyetlen félórák vánszorognak. Végre felvirrad. A víz még nem csökkent, s nem csökken a készenlét sem. Az északi lejtőkön jócskán hótakaró. De amint jobban körülnézünk, már biztatóbb a kép. A kelő nap sugarában a dombvonulat déli oldala már mindvégig az újjászülető élet barnás-zöldes tavaszi színeivel kiáltja: túl vagyunk a nehezén! Firon András ződjenek meg az útviszonyokról. Tárnoknál, a Benta-patak partján a tegnapra virradó éjszaika öt vályogház összedőlt. Az épületekben emberek nem voltak. A hirtelen jött víz Pécelről és Isaszegről is levonult tegnapra. Ugyancsak amilyen váratlanul támadt az áradat végig a Galga völgyén, olyan gyorsasággal apadt a kenykednek Túra, Szent-. lőrínckáta. Tápiógyörgye és Főt térségében. A jelentések alapján az az általános benyomás alakult ki, hogy a déli fekvésű lejtők hótömegeinek hirtelen és immár teljes elolvadásával a Pest megyei bel- és árvíz- veszély már tetőzött, illetve ezekben az órákban tetőzik. Bízunk benne, hogy holnap már a helyzet lényeges enyhülését jelenthetjük. Ijabb pályarongálódások a MÁV vonalain A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy március hó I3-án a nagy olvadás és a belvíz okozta pályarongálódások miatt az alábbi vasútvonalakon szünetel a forgalom: Gyomoré—Győrszemes között (győr—celldömölki vonaton), Csémpuszta—Nagyigmánd között (Székesfehérvár—Komárom vonaton), Vértesboglár—Vértesacsa között bicske-—székesfehérvári vonalon), diósjenő—romhányi vonalon, Balassagyarmat—Szécsény között, (aszód—balassagyarmati vonal). BalassagyarM.tipztírítiknr jelentik Az Ipoly tegnap délután fél három óra tájban Ipoly- tölgyes községnél kilépett a medréből. Noha szokatlan gyorsasággal öntötte el a község mélyein fekvő területeit, az áradás károkat nem okozott a község lakóépületeiben. Előreláthatólag a várható 15—20 centiméteres vízszintemelkedésnek veszély nélkül ellenállnak az épületek. Az országúti közlekedést az est beálltáig a MÁVAUT menetrend szerinti járatai zavartalanul lebonyolították annak ellenére, hogy Letkés és Ipolytölgyes. valamint Ipolydamásd és Letkés között a hömpölygő ár 600, illetve 100—100 méteres szakaszon elöntötte az országutat. Az árvízvédelmi szolgálat teljesen felkészülten áll az elemekkel szemben. mat—Magyarnándor között (aszód—balassagyarmati vonal). Rákospalota—Alagi major között (rákospalota—veresegyházi vonal), Jászárok- szállás—Jászdózsa között (vá- mosgyörk—Ujszászi vonal), Feldebrő—Aldebrő között (kál-kápolna—kisterenyei vonal). Tállya—Boldogkőváralja között (Szerencs—hidasnémeti vonal), Lengyeltóti—Öreglak között (kaposvár—fónyódi vonal), Tamási—Fürgéd között (Dombóvár—Lepsény vonal), Szany—Rábaszen tanórás— Pápa között (pápa—csornai vonal), Drégelypalánk—Dejtár között (Vác—Balassagyarmat vonal), tokod—ebszőnybányai vonalon, Gecse—Gyarmat— Győrszabadhegy között (győr—celldömölki vonal), Nógrádkövesd—Aszód között (aszód—balassagyarmati vonal). A fenti vonalak közül Rákospalota—Alagi major között és Tállya—Boldogkőváralja között az utasforgalmat autó- buszjáratokkal bonyolítják le* a többi helyen autóbuszjáratok nem tudnak közlekedni* mert a közutak ig járhatatlanok.
