Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-09 / 33. szám

WST MEGYEI v/fiWop 1963. FF.BBUÄR 9, SZOMBAT Jó eredményű kezdeményezés Nyilvános tárgyaláson vonják felelősségre a részeg szabálysértőket Néhány helyen havazás...! VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ..........................j --------------------------------------------­A Szobi Járási Tanács vég- ] rehajtó bizottsága pénteken tartott ülésén a tanács, a rendőrkapitányság és a tűz­rendészen kirendeltség sza­bálysértési eljárásairól szóló beszámolókkal foglalkozott. Kitűnik ezekből a jelentések­ből, hogy mennyien és miféle­képpen szegik meg a szabá­lyokat, s“ már ezért is érdemes röviden foglalkozni velük. A járási tanács szabálysér­tési előadója elé múlt eszten­dőben 506 személy került. Kö­zülük 321 kapott bírságot, szo­ciális helyzetére való tekintet­tel 57, bizonyítékok hiánya miatt 110 személlyel szemben pedig megszüntették az eljá­rást. Legnagyobb számban társadalmi tulajdon ellen el­követett cselekmények miatt kellett marasztaló határozatot hozni. Százharminckét egyén ré­szesült kisebb-nagyobb bírságban­Tizennyolc szülőt — a cigány- lakosság köréből — csaknem mind gyermekeik iskolai mu­lasztása miatt kellett megbír­ságolni. Hasonló esetekben ez. idén a szabálysértési előadó, ha első ízben kerül a szülő eléje, csak figyelmeztetésben részesíti. A Szobi Járási Rendőrkapi­tányság 188 szabálysértővel szemben alkalmazott bírságot és ennek összege 20 630 forint­ra rúg. Tárgyaláson kívül to­vábbi 224 esetben főleg a köz­lekedési szabályok megsértése miatt a helyszínen róttak ki bírságot a közbiztonsági jár­őrök. Ezeken kívül még 99 köz­lekedési szabálysértés ügyében szabott ki bírsá­got a járási rendőrkapi­tányság. Három bírságoló határozat szólott gyalogjárók ellen. Ugyancsak sok a botrá­nyos részegség és az ebben az állapotban elkövetett vereke­dések miatt lefolytatott eljá­rások száma. Nyolcvanegy ilyen esetben kellett a kapi­tányságnak marasztaló hatá­rozatot hoznia, 100—150 forint közötti összegben állapítva meg a fizetendő bírságot. Ezekben az ügyekben a járási kapitányság egyre sűrűbben tart helyszíni tárgyalást, amelyre meg­hívja a szabálysértő mun­kaadóját, a helyi pártszervezet, a tanács | és a tömegszervezetek veze­tőit. A helyszíni nyilvános tárgyalásoknak nagy az erköl- j esi hatása. Kemence község-1 ben például a botrányt okozó részegsége miatt megbírságolt egyik szabálysértő a tárgyalás után önként alkoholelvonó ke­zelésre ment. Hasonló eset történt Nagybörzsönyben is, ahol a tárgyalás után az el­marasztalt részeges szabály- sértő a község vezetőit kérte, segítsék hozzá, hogy elvonó­kúrára mehessen. Nagyarányú program a felsőfokú mezőgazdasági technikumok fejlesztéséi e Nyolc helyen új tanügyi épület, több mint 2500 diák részére kollégium épül Az utóbbi két évben össze­sen 19 felsőfokú mezőgazdasá­gi technikum kezdte meg mű­ködését, zömük azonban más rendeltetésű, csak ideiglenesen megfelelő helyiségben. A Földművelésügyi Miniszté­riumban ezért most nagysza­bású programot dolgoztak ki a felsőfokú technikumi képzés anyagi-technikai feltételeinek megteremtésére. A terv szerint 1965 végéig 12 felsőfokú mezőgazdasági technikumban kerül sor nagy­arányú beruházásokra. A leg­Fagyra, hóra, olvadásra felkészülnek az élelmiszerboltok 30—40 napos készleteket tárolnak raktáraikban ilamemnyi bolt részére nem szállíthatják le a tartalék készleteik kiegészítéséhez szükséges árut. Ha azonban az útviszonyok az elkövet­kező néhány napon belül nem rosszabbodnak, az értekez­let határozatának megfele­lően, valamennyi élelmiszer­boltba eljut a kellő meny- nyiségű tartalék. 1 nagyobb, a kaposvári, már ! meg is kezdődött, s a helyi ál- ] lami gazdaság területén, tehát [ egy nagyüzem „kellős köze­pén”, az év végére felépül az állattenyésztési technikum tanügyi épülete és 240 szemé­lyes kollégiuma. A fejlesztési j program szerint összesen | nyolc helyen emelnek új tan-' ügyi épületet kettő, négy vagy hat évfolyam számára kor­szerű tanszéki és laboratóriu­mi helyiségekkel. Kilenc he­lyen új kollégiumot építenek, A jelenlegi felsőfokú tech­nikumok fejlesztésén, bővíté­sén kívül sor kerül több leen­dő oktatási intézmény felépí­tésére is. Gödöllőn a Kisállat- tenyésztő Kutató Intézet mel­lett kap majd helyet új épü­letekben a baromfitenyészté­si felsőfokú technikum. Oros­házán pedig előreláthatólag takarmánygazdálkodási tech­nikusokat képeznek majd. Sá­toraljaújhelyen a jelenlegi középfokú technikumot alakít­ják át a nyíregyházi felsőfokú technikum szőlészeti tagozatú kihelyezett részlegévé. A program megvalósítására a második ötéves tervidőszak végéig a kormányzat előrelát­hatólag mintegy 200 millió fo­rintot fordít. (MTI) Szeretem az időjárásjelenté­seket. Sok derűs percet kö­szönhetek nekik. Mert ugyan ki ne kacarászna a helyem­ben. amikor ezt hallja: „Bu­dapesten az égbolt derűs, szél­csend van", s abban a pilla­natban házunk tűzfaláról két négyzetméternyi vakolat iszo­nyú dörejjel az udvarra zu­han. Leborotválta az orkán. Az se rossz, hornj aszongya: „Néhány helyen havazás, sok­felé ónoseső, hózápor", s az ember estig számolja a gomb­jain, hogy szűkebb pátriája vajon néhány helyen, vagy sokfelé? Tapasztalatból tudom, hogy ha azt mondják: „Az égbolt borús, Budapesten esik az eső”, ajánlatos magammal vinnem a napszemüveget. Ez a februári nap ugyanis erősen vakít. Tegnap megyek a Villányi úton, hátam mögött valakinél szól a zsebrádió. „A Meteoro­lógiai Intézet jelenti hét óra harminc perckor: gyenge lég­áramlás, derült idő ..." A töb­bit — sajnos — nem hallot­tam a fékcsikorgástól: kis hí­ján elgázolt a huszonhetes busz. De lehet, hogy a negy­venes volt, a fene látta abban a rettentő ködben! ny. é. Fasiszta intézkedések a görög tanítók ellen A görög tanítók húsz napja sztrájkolnak. A kormány, hogy a sztrájknak véget ves­sen, csütörtökön elrendelte a tanítók polgári mozgósítását a Metaxasz-féle fasiszta diktatú­ra időszakának egyik reakciós törvénye alapján. Amennyi­ben a tanítók nem tesznek eleget a parancsnak, a kor­mány katonai törvényszék elé állítja őket. Az egységes, demokratikus baloldali párt az intézkedés­sel kapcsolatban sajtónyilat­kozatot tett közzé. Ebben eré­lyesen tiltakozik a szakszerve­zeti jogokat semmibevevő, a demokratikus szabadságjogok utolsó maradványait is fenye­gető intézkedés ellen A párt a parlamentben is interpellációt terjesztett be. Pénteken az athéni egyetem épülete előtt diákgyűlés volt, tiltakozásul a hatóságok ön­kénye ellen. /értődi JETriairiff A kulturális seregszemlére készülnek Még egy hónap, és megkez­dődik az öntevékeny kulturá­lis csoportok Sziklai Sándor- seregszemléje. A Rendeltru- haipari Vállalat tánccsoport­ja minden évben sikerrel részt vesz a bemutatókon. Most is javában készülnek már, he­tenként kétszer tartanak pró­bát. A seregszemlén az alsó- némedi párostánccal indulnak. A színjátszóik szintén készü­lődnek. Előzőleg még egy nagyszabású farsangi esten lépnek fel, amelyet a sereg­szemle főpróbájának szánnak. A Táncsics-iskola nyolcvan ta­gú gyermekkórusa a szünidő­ben is rendszeresen próbált. Most folyik az iskolában a sza­valóverseny, amely eldönti, hogy kik képviselik majd az iskolát a seregszemlén. A Kossuth Termelőszövetkezet színjátszói és népi táncosai a rpűvelődcsi házban próbálnak. Á táncosok a korsós tánccal neveztek be a Sziklai Sándor tavaszi kulturális seregszemlé­re. MaCTKsvmfigB Értékelték az ifjúság a szocializmusért mozgalom eredményeit A közelmúltban a Monor és Vidéke szerkesztősége kerék­asztal konferenciát hívott ösz- sze az ifjúság a szocializmu­sért mozgalom helyzetének megvitatására. Spenger István, a járási KISZ-bizottság titká­ra, valamint a többi tisztség- viselő elmondották, hogy a já­rásban kétezer fiatal közel negyvenezer óra társadalmi munkát végzett. Az idén is be­vonják a fiatalokat a község­fejlesztési tervek valóra váltá­sába. A mendei Lenin Tsz te­rületén például 3—4 ezer köb-' méter föld vár megmozgatás­ra. Ami a politikai oktatást il­leti, mintegy másfélezer fiatal vett részt a különféle tanfo­lyamokon. Ezenkívül TIT-elő­adásokat hallgatnak, részt vesznek a József Attila olva­sómozgalomban és eljárnak a filmszemináriumba. Sőt néhá- nyan megtalálhatók a pártok­tatás különböző tanfolyamain is. Sajnos kevés fiatal él az alkalommal, hogy állami ok­tatásban esti vagy levelező ta­gozaton tanuljon. Az általános iskolák esti tagozatán mind­össze 150, a gimnáziumban pe­dig 370 fiatal tanul. A KISZ- szervezetek tagjai közül több mint kétszáznak nincs még meg a nyolc általános iskolai végzettsége. A kulturális szemlére az eddigi nevezések alapján mintegy négyezer fia­tal készülődik a járásban. Mire költik a pénzt? A siilyi Virágzó Tsz vezető­sége ezen a héten kezdte ki­fizetni a tagságnak a még já­ró készpénzrészesedést. Erre az alkalomra több mint 420 ezer forintot vettek fel a pos­tahivatalban. Jellemző, hogy a sok pénz összeszámolása több mint két órát vett igénybe. Szűcsi Illés hatezernégyszáz forintot vesz fel. Valószínűleg bútort vásárol belőle. Takács András tehenész most vett egy házat. A készpénziárandóságot az átírási költségekre fordít­ja. Bajor Péter nemrég ház­építésbe kezdett. A most fel­vett pénzt a ház befejezésére használja fal- Papp Jánosék takarékba teszik a több mint 13 ezer forintot, amit felvet­tek. Í«í5í KI MIT TUD ? Nagysikerű szellemi vetél­kedőt rendezett Nagykőrösön a földművesszövetkezet KISZ- szervezete a Kőris fa Cukrász­dában. Zsúfolásig megtelt a helyiség és igen sokan vála­szoltak a kérdésekre is. A résztvevők javaslatára még twistversenyt is rendeztek. A szellemi vetélkedő győztese Vajda Ferenc lett. A két má­sodik helyezett egyenlő pont­számot ért el, közülük ügyes­ségi versennyel döntötték el, hogy melyikük tud többet. Pál né nagy családja 'í Efizalom és szeretet |-------------------------------— í A fiatalok barátja A tnnácsfagjelölt Jöttek hozzá sorban vezetőtár­sai. Szepesi Józsefné, Bán Jó- zseíné, Danai Jánosné, Vígh Jánosné. Kérdezték, és vála­szoltak kérdéseire. Eközben érlelődött meg bennem az el­határozás, hogy erről az asz- szonyról, aki mellett közvet­len ismerősein, hozzátartozóin kívül bárki úgy elmenne az utcán, hogy szinte észre sem venné, mégis írni kell. Itt a gyárban oda kell figyelni min­denre, amit tesz, amit mond. Minden szava, minden mozdu­lata, egész megjelenése külö­nös tiszteletet parancsol. Ügy beszél tonnákról, vagonokról, vegyi összetételekről, vegyha- tásokról, de különösen az em­berekről, mint egy tisztesség­ben megőszült diplomás em­ber. Kikívánkozott a kérdés: — Mondja Pálné elvtársnő, mennyi iskolát végzett? Nem lepődött meg, nem is szégyenkezett, amikor a világ legtermészetesebb hangján kö­zölte: — Hat elemit jártam. — Akkor hát honnan ismer annyi írót? Hisz csoporvezetőivel ar­ról is szólott, hogy mit olvas­sanak és milyen könyveket ajánljanak az embereknek. Színdarabokról, filmekről is remekbe szabott kis ismertető­ket adott nekik. Sóhajtott: — Tudja, még nem vagyok egészen elégedett érdeklődé­sükkel. A Csárdáskirálynő, a Leányvásár a mindenük, de meg nem néznének egy ope­rát, el nem olvasnának egy „nehezebb” könyvet, mond­juk a Nyomorultakat, de az én 16—18 éves lányaimnak néha elmondok egy-két ér­dekes történetet lánykorom- ból. Gazdag életiskola az övé. r -s még az Oroszlánkölyköket sem, mert azt mondják, hogy ezeket nem nekik írták. De nem hagyom annyiban. Valamikor én sem szerettem az úgynevezett nehéz mű­fajt, aztán néha odafigyel­tem a rádióra, belelapoz­gattam egy-két idegemnek hitt könyvbe, s lassan azon kaptam magam, hogy már nem a kalandos regényeket kértem a könyvtárban és a közönségszervező operaje­gyeit is elfogadtam. Gon­doltam, ha a többiek is meg­ismerik mindezt, megjön a kedvük hozzájuk. Hát azért van az, hogy nemcsak a munkájukkal törődöm. Ugye, megérti? Megértettem. És ezen ke­resztül még sok mindent meg­ért az ember. Mert az ma­gától értetődik, hogy egy idős asszony nagy életbölcsesség­gel rendelkezik, hisz kislány korában kénytelen volt meg­ismerkedni az élet olyan ne­hézségeivel, amelyekkel ma­napság férfiemberek is ne­hezen birkóznak. így me­sélt erről: — A kocsikísérőknek szok­tam mondani, hogy mi an­nak idején itt a gyár előtt, a diófa alatt vártuk, mikor kerül ránk a sor néhány órára és annak is örültünk, hogyha nehéz ládákat kellett felpakolni a kocsira. Ma meg amit lehet, géppel csiná­lunk, mégis nehéz. De hát tudja, manapság nem lehet a múltat emlegetni, mert anyja, barátnője és főnöke megszólnak érte bennünket.------ -----------------­P edig kár ilyen hamar elfe- munkatársainak. ledni a múltat. Persze azért Talán a 17 éves Juli bizo­Életismeretből harminc év alatt megszerezte a diplomát. De honnan az a sok nevelési ismeret, amit a beszélgetések­ből szintén kihallottam? Más­ra nem tudok gondolni, mint arra az élénk kultúrszomjra, amit tanúsít. No, meg a csa­ládi nevelés tapasztalatai is segítenek neki. Biztosan ezért tud szót érteni azokkal az ár­va lányokkal, akik gyermek- otthonokból kerültek a keze alá, meg azokkal is, akik egy évet töltenek itt, aztán egyete­mi felvételi vizsgát tesznek. ■ Ezért tud szót ér.teni azzal a négy cigánylánnyal is, akik nemrég kerültek hozzá. Nyu­godtan kimondhatjuk, hogy Pál Istvánná egyszerre nyithatná ezt a legjobban. Ár­va kislány. Minden reggel úgy ment dolgozni, hogy „bevá­gott” egy féldecit. Manci néni megpróbált a lelkére beszélni. Cinikusan visszavágott: — Még ezt is bánják tő­lem?! Mi érdekes van még az életemben? S ma már Juli szégyenli, ha szó esik erről. Mert meggyőző­dött róla, hogy bizony más az, ami az életet széppé teszi. Családja van, mégpedig nagy családja, s ennek minden munkatársa tagja. Azt már másoktól tudom, hogy Manci néni még azt is megfigyeli, melyik lánynak melyik fiú „csapja a szelet”. Ismeri a fiúkat, és amelyik nem rendes ember, csendben eltávolítja a kislány közelé­ből. — Aztán olyasmi is előfor­dul — mondja Manci néni —, hogy ezek a gézengúzok fel­bontanak egy-két doboz kon- zervet. Mondja, mit tegyek? Vigyem őket fegyelmi elé, te­gyem tőnkre őket? Ugye, nem lenne jó? Hát én amondó va­gyok, hogy jobb, ha megmo­som a fejüket, a magam mód­ján megbüntetem őket, aztán minden szépen elrendeződik. A lényeg az, hogy szeretnek és hídnak is dolgozni. Olyan jó látni, hogy minden­nap érettebbek lesznek. — A lakásomra már nincs sok gond. Van bútor, szőnyeg, minden. Ruházatunkra sem lehet panasz. A megélhetés is ,ió. Mi adjon még értelmet az életnek, ha nem a fiatalok formálása. Meg még az, hogy tanácstagnak is jelöltek. Farkas István A megye élelmiszerellátása- [ ban a hosszú ideje tairtó fagy és a gyakori, nagy hó­esés eddig nem okozott zavart, mert a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak utasítására az élelmi­szerboltok húsznapos kész­leteket tároltak. Ez annyit jelent, hogy az egyes bol­tok az alapvető élelmisze­rekből annyit tartanak rak­tárukon, amennyi tapaszta- j latuk szerint körzetük la- $ kosságának ellátását legalább!; húsz napra biztosítja. £ Az utasításnak megfele- ^ lően az ezekből a kész- letekből eladott mennyi- J séget a boltok rendsze- ^ résén pótolják. í y A jelenlegi időjárás eddig ^ csak rövid átmeneti akadá-j Ivókat okozott a szállításban.^ Az időjárás azonban a szál- ^ lításl lehetőségeket még ve- £ szélyeztetheti. Újabb erős £ havazás például hosszabb- ^ rövidebb időre ismét jár- ; hatatlanná tehet egyes uta-^ kát. Még ennél is komo- ^ lyabb akadályokat okozhat ^ a szállításban, ha hirtelen ^ beáll az olvadás és ezáltal^ egy időre yíz árasztja el az 6 utak egy részét. Az ilyen, bekövetkezhető ^ zavarok káros hatásainak el- ^ hárítása tárgyában péntek ^ délelőtt a megyei élelmi-^ szer kiskereskedelmi és ven- ^ déglátóipari vállalatok veze-; tői, valamint a járási ta- <1 nácsok kereskedelmi felügye- i; lői megbeszélésre jöttek ősz- ^ sze a megyei tanács keres- ^ kedelmi osztályán, majd tár- ^ gyalásaikba bevonták a Pes/t^ —Komárom—Nógrád megyei J FÜSZÉRT-vállalat vezetőit, £ és a szállítmányokat fuva- ^ rozó AKÖV-öt. A nagyke- ^ reskedelmi vállalat tájékoz-^ tatása alapján elhatározták, i hogy í a kiskereskedelmi bolto- j kát raktáruk területéhez j mérten. a legrövidebb í időn belül, soronkívüli í megrendelésekkel feltől- J tik 39—40 napra elegen- ! dő áruval. Pénteken, a késő délutánig órákban már több élelmi-^ szerrel megrakott teherautó; indult minden irányba aj FŰSZERT fővárosi és vidé-; ki raktáraitól. Természete-! sen egyetlen nap alatt va-' f Megismerkedésünk ugyan- $ úgy kezdődött, mint annyi $ más gyári munkással, vezető- j vei. Beszélgettünk a munká- £ ról, az életről, az emberek- } ről. Elmondta, hogy harminc j éve dolgozik a Dunakeszi Kon- £ zervgyárban, 110 embernek a ^ dolgáért felel, naponta több- ^ szőr is tanácskozik csoportve- £ zetőivel. brigádvezetőivel, $ hogy harminc fiatal lány gyá- £ ri élete, munkája is gondjai ^ közé tartozik. Két lánya van, j; az egyik már asszony, a má- ^ sik még iskolás, és kitűnő ta- í nuló. y Egyszóval semmi különös £ nincs az életében, ami még­is írásra kívánkozik, s ráadásul ^ ő kérte is, ne írjak róla, mert j „nem szeret szerepelni". ^ — Elvégzem a dolgomat, ^ ennyi az egész. Az eredmé- í nyék is jók. I } Az emberekkel kijövök. < Nem mondom, néha veszek- 8 szem, dühöngök is, ha úgy í hozza a helyzet, de szeretek í mindenkit, és azt hiszem, en- ^ gém is szeretnek. De mondja ^ meg, melyik mai vezető nem j ezt teszi. Szóval úgy gondo­lj lom, nincs mit írjon rólam — ^ érvelt, hogy elejét vegye az ^ ilyenkor szokásos kérdezőskö- í désnek. y ^ Nem is faggattam, mert köz- " ben éppen elég dolga akadt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents