Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

A miivelfltclésiigyi miniszier Cegléden A CFGLÉDí JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE m ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1963. FEBRUÁR 8, PÉNTEK Gondos tervezés, élénk verseny, szorgalmas tagok: |é eredmény! Tizenharmadik zárszámatló közgyűlését tartotta a dán szentmikUsi Micsurin Tsz Szerdán délelőtt zsúfolásig megtöltötte a dánsaentmikló- si Micsurin Termelőszövet­kezet tagsága a kultúrter­met. Szinte mindnyájan el­jöttek meghallgatni a vezető­ség beszámolóját az évi mun­káról. Volt is mit hallani. Kelemen György elnök igen értékes tartalmas beszámo­lóban ismertette az évi mun­kát, nem feledkezve meg a jövő évi tervek ismertetésé­ről sem. Nehéz lenne az egész be­számolót ismertetni, de nem lehet elhallgatni annak egy­két részletét. Mi is volt a fő mondanivalója? A rendkívül rossz időjárás ellenére szorgalmas munká­val és gondos tervezéssel el­érték, hogy a betervezett munkaegységértéknél többet tudnak fizetni, 34,50 forint egy munkaegységre, nem megvetendő összeg. A tagok átlagjövedelme 15 695 forint, jóval magasabb, mint az elő­ző években. Egyetlen egy példa: 1959-ben az évi át­lagkereset 5261 forint volt. Természetesen igen sokan jóval többet kerestek, mint az átlag. Tóth Sándor III 966 munkaegysége után 33 327 forintot, Sándor Ferenc 835 munkaegysége után 30 532 forintot kapott. Ezenkívül még sokan kerestek szorgalmas mun­kájukkal annyit, ameny- nyiből gondtalanul élhet­nek családjukkal együtt. Mit bizonyítanak az ered­mények? A közös gazdaság, leküzdve a múlt hibáit hgyre inkább összeforr, a tagság egyre inkább magáénak érzi a gazdaságot és mindent meg­tesz az eredmények érdeké­ben. Két éve tart a ko­moly fejlődés, mióta Kele­men György irányításával új vezetőség irányítja a kö­zös munkát. A beszámoló világosan megmagyarázta: nem csodáról van szó, az új vezetőség nem emberfö­lötti munkát végzett, hanem gondos tervezéssel, a tag­sággal szorosan összeforrva, a versenyadta lehetőségeket kihasználva harcolt az ered­ményekért. Az eddigi vezető­ség — mondotta a beszá­moló többek között —, min­dent az almára alapozott. Ha kedvezett az időjárás, volt alma, volt jövedelem. Ha nem sikerült az almatermesz- tés, a tagságnak sem volt jövedelme, hiába dolgozott látástól-vakulásig. Az előző években a gazdaság állatte­nyésztése egyáltalán nem volt számottevő. Most már komoly, egyre komolyabb szerepet játszik a szervezett állattenyésztés, amely az idő­járás viszontagságaitól füg­getlenül tudja pótolni az al­matermesztés esetleges ki­esését. Ez az egyik oka a jó eredménynek. A másik: a tagság bízik a vezetőségben, elfogadja és végrehajtja az uta­sításokat és munkaver­senyben harcol a jobb eredményekért. Az öntözés, a legfejlettebb agro- és zootechnikai mód­szerek bevezetése és állan­dó alkalmazása szintén nagy­mértékben hozzájárul az egyre jobb eredményekhez. Az egyre fokozódó gépesí­tés, az emberek munkáját teszi könnyebbé és fokozza az eredményeket. Hatalmas taps fogadta a tartalmas beszámolót s a fel­szólalók mindegyike hitet tett a vezetőség, a közös munka mellett. Megjelent a gyűlésen és felszólalt Kókai Jánosné is, a termelőszövet­kezeti tanács megyei elnöke. Elismerését fejezte ki a szép eredményért s további sike­reket kívánt a dánszentmik- lósiaknak. A gyűlés végén a vezetőség megjutalmazta a munkában élenjárókat, több mint het­venen kaptak értékes aján­dékokat. A dánszentmiklósiaknak jó napjuk volt, egész évi szor­galmas munkájukért megér­demelten kapták meg az igen szép pénzösszegeket. Fordítva helyesebb A törteliek nevében a Ceg­lédi Hírlap január 30-iki szá­ma panaszt közölt, s ezzel kap­csolatban az Áramszolgáltató Vállalat dolgozói a következő­ket közük. A panaszt termé­szetesen meghallgatják a DÁV-nál, és rövid úton orvo­solják, de nem olyan gyorsa­sággal, mint ahogyan azt a panaszos levél írója elképze­li. Az újságban közzétett pa­nasszal különben sem értünk egyet — idézünk a hozzánk küldött levélből —, mert a panaszt szombaton a reggeli órákban tették, és ugyanaz­nap délután 14 órakor már meg is szüntettük. Sajnos, az időt jobban lerövidíteni nem áll módunkban, mert ebben h zord időben a közlekedés elég lassú és bizonytalan. A má­sik ok pedig az, hogy a törte­liek panaszával foglalkozó dolgozóknak még Törteién kí­vül három községük is van, ahol a hibákat szintén rövid úton orvosolni kell. Hogy miért égett nappal a közvilá­gítás, ezzel kapcsolatban kö­zölni csak azt tudjuk, hogy a lakásokban levő időóra is meghibásodhat, s ez a meghi­básodási lehetőség még jóval nagyobb a 10—15 fokos hideg­ben a szabadban felszerelt óráknál. A választási előkészületek csúcspontja az a választási nagygyűlés lesz, amelyet feb- j ruár 10-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel rendez meg a Hazafias Népfront városi bizottsága. Ez alkalommal városunkba érkezik Ilku Pál művelődés­ügyi miniszter, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. Szelepcsényi Imre, a városi tanács elnöke mond megnyitó beszédet, majd Ilku Pál mond­ja el ünnepi beszédét. A Hazafias Népfront városi bizottsága ezúton hívja meg a város választóit, és közli, hogy meghívóigényléssel fordulja­nak az igénylők a HNF ta­nácsházán levő irodájához. — A városi tanács vb pénz­ügyi osztálya felhívja az adó­zók figyelmét, hogy február havi, illetve I. negyedévi adó’ukat 1963. február 15-ig fizessék be. — A ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezet február hó 9- én tartja a zárszámadási köz­gyűlését a Kossuth Művelő­dési Házban. — Az Építésügyi Miniszté­rium Lakásépület Tervező Vállalat KISZ-szervezete már­cius hó 31-ig elkészíti tár sada'mi munkában Kőröste- tétlen községben az iskola poütechnikai épületét. — A takarmánykeverő üzem naponta 300 mázsa takar­mánytápot állít elő. — A Villamosipari Gyár új termékként kezdte gyár­tani a V. csé. 100-as vibrá­ciós polírozó gépet, amelyből exportra is szállít. — A Malom- és Termény- forgalmi Vállalat közraktá­rában most folyik 35 vagon napraforgó vetőmag tisztítá­sa és fémzárolása. Négy év múlt és jövő Közel félmilliós forgalom az áruházban a téli vásáron — Még a karácsonyi csúcs- forgalmat i.s, túlhaladta az a szédületes érdeklődés, amit ezen az egyszerű hétfői na­pon tapasztaltunk — mon­dotta Hafner Vladimir, a földművesszövetkezeti áruház igazgatója. — 3300 vevőt szol­gáltunk ki és megközelítet­tük a félmilliós forgalmat. — A konfekcióosztályon a gyermek-, női és férfikabátok, mű-bőrkabátok érthetően igen keresettek. Sokan vásárol­ják a női flanellruhákat, matlassé pongyolákat, férfi-, női nadrágokat. Az osztályon 30—40 százalékos engedmény­nyel árusítunk. — Tizenkétféle különböző cipő, főleg női félcipők, há­zicipők, papucsok, gyermek házicipők vásárolhatók nagy Sáfrány Imre, a törteli Ha­zafias Népfront-bizottság el­nöke nagyon elfoglalt ember ezekben a napokban. A vá­lasztási munkák szervezése és irányítása nem kis feladat. Megkérdeztük tőle, mit ho­zott neki az elmúlt négy év, és mit vár az újabb négy esz­tendőtől. — Gazdag volt számomra a-z elmúlt négy esztendő. Eb­ben az időben neveztek ki fő­könyvelőnek a Törteli Föld­művesszövetkezethez, és meg­választottak a népfrontbizott­ság elnökének. ■— A község is nagy fejlő­désen ment keresztül. Különö­sen a belterületen megszűntek a sáros utcák, jelentősen bővfilt a vil­lany- és vízhálózat Is. ■ Üj községrészt kapcsoltunk be a villamosításba, az úgyneve­zett „Ürgeváros” kapott köz- világítást. Korszerűsítettük a tanácsházát, új iskolát építet­tünk, és tsz-központjaink ki­alakulóban vannak. De ennél sokkal fontosabb, hogy az embereik nagy fejlődésen men­tek keresztül. Azok az egyéni gazdák, akik akkor bekerül­tek a tanácsba, ma mint tsz- ta'gok képviselik a köz ügyét A környéken nekünk van a legkorszerűbb filmszín­házunk, 1 millió forintos költséggel építették, és ke­vesen gondolták, hogy egy falunak is lesz valaha szélesvásznú mozija. A jelölő gyűlések nagyon aktívak voltak. Mindenkit ér­dekel a köz problémája. Az emberek vitatkoztak, és útra­valóval látták el képviselőjü­ket. — Törteién a lakosokat most leginkább- a malom kér­dése izgatja. Szeretnénk, ha a messzi vidéken híres mal­munkat nem állítanák le, ha­nem továbbra is őrölne. To­vább növeljük a villany- és a vízhálózatot. Terveink kö­zött szerepel a kultúrház kor­szerűsítése, mert az már ki­nőtte a megnövekedett igé­nyeket. A elkövetkezendő 4 évben termelőszövetkezeteink tovább fognak erősödni, és az emberek jobban fognak élni. Azt a sok célt, amelyet meg kívánunk valósítani, csak szor­galmas munkával érhetjük el. De emellett még egy nagyon fontos dolog szükséges: az, hogy béke legyen. (Kecskeméti) — A mezőgazdasági lakos­ság általános jövedelemadó­jának kivetéséhez szükséges adóbevallások benyújtásának határideje 1963. február hó 15. Aki még nem adta be, saját érdekében nyújtsa be a pénzügyi osztályhoz. Meg­jelenéskor mindenki hozza magával az 1962. évi adó­ívét, mert ez meggyorsítja ügyintézését. — Dani András ceglédi la­kos, a MÁV-áliomás váró­termében ittas állapotban botrányosan viselkedett, ezért a szabálysértési hatóság 120 forintra bírságolta. — A külterületi iskolákban, annak ellenére, hogy a rend­kívüli időjárás nagy gon­dot okoz a távoli tanyákról járó gyerekeknek, alig van hiányzó tanuló. — A gerjei borpince kádár­üzemében megkezdték a ja­vításra szoruló ászokhordók rendbehozását. — ötezer forintos élés­kamra-utalványt nyert a lot­tó _ január havi tárgysorso­lásán Asztalos József ceg­lédi lakos. — A ceglédi Háziipari Szö­vetkezet szolgáltató tevékeny­ségét Csemőre is kiterjesztet­te. A Cipész Ktsz helyiségében (a fűszerüzlet mellett) átvevő- helyet létesített, itt vállalnak a csemőiek részére harisnya- szemfel szedést, inggallérozást, ruhajavítást és egyéb munká­kat. — A Cifrakerti Állami Gazdaság a napokban hatvan hízott marhát szállított le a Húsipari Vállalatnak dara­bonként hatmázsás súlyban. Az igazgató tanító Egy özem, egy iskola, egy termelőszövetkezet Készülődés a tavaszi kulturális seregszemlére Jóformán egy hónap van még hátra ahhoz, hogy az is­kolák, üzemek, termelőszövet­kezetek öntevékeny csoport­jai felkészüljenek a Sziklai Sándor tavaszi kulturális se­regszemlére. Ellátogattam három helyre, ahol a felkészülést igen komo­lyan veszik. A Rendelt Ruhaipari Válla­lat támccsoportja már évek óta sikeres részvevője a sereg­szemléknek. — Hetenként kétszer próbá­lunk — mondotta Szőke Lidia, a tánccsoport vezetője. — Hat­tagú lánycsoportunkat a hon­védség kultúrosai patronálják és az alsónémedi páros tánccal indulunk a seregszemlén. Somogyi Júlia a színjátszó­csoport vezetője. Már hetek óta foglalkozunk a csoporttal — mondotta. — Február tizen­hetedikén nagy farsangi mu­latságot rendeznek a vállalat a város minden iskolájának ügye hozzánk tartozik, akár a külterületen van az iskola, akár a város közepén, akár ál­talános iskoláról, akár a gim­náziumról vagy a zeneiskolá­ról van szó. Naponta van dol­gom pedagógusokkal, gyakran szülőkkel is, és érthető, hogy és. utána teljes erővel lünk a seregszemlére. f tak, de probléma már akad. £ Az első napon felhívták a fi-f gyelmemet arra, hogy ideje £ lenne a Puskin utcában azf úttestet rendbe hozni. Bizto-í y san nem lesz nagy akadalya.f hiszen az utca lakói készség-£ gél segítik az ügyet társadat mi munkával. t pofon és a kiivelkciménvei Múlt év november 18-án az abonyi művelődési ház­ban tartott bál hangulatát Kovács János 19 éves fia­talember megzavarta. Beval­lása szerint 4—5 korsó sör el­fogyasztása után belekötött a nálánál fiatalabb Heréd! Lászlóba. Heves szóváltás után arcul ütötte Herédit, akinek arcát elöntötte a vér és bal alsó á-Ikapcsa eltört. Feljelentést tett Kovács ellen. A Ceglédi Járásbíróság — fi­gyelembe véve Kovács János fiatal korát és büntetlen előéletét — tízhónapi javító­nevelő munkára és 20 száza­lékos bércsökkentésre ítélte. A Cegléd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatósága értesíti tagságát, hogy megkezdte a vásárlási kpnyvek beszedését számfejtés végett, továbbá az új vásárlási könyvek kiadásét. A vá­sárlási és visszatérítési könyvek Hvét ele ceglédi lakosok részére Cegléd, Kossuth tér 9. I. em. 6. áruház feletti iroda). Csemői la­kosok részére az 1. sz. csemői joltban. Felsöesemő vasútállomás mellett. A könyveket csak 1963. február 28-ig vesszük át. Ez úton mondunk hálás köszö- tetet mindazoknak a rokonoknak, ó barátoknak, ismerősöknek, a iudapesti és ceglédi MÁV vezető- tégének és dolgozóinak, akik sze- •etett jó fiúnk, testvérünk és vőle- lényem: ifj. Rózsa Mihály MÁV 'őintéző temetésén megjelentek, •észvétükkel nagy bánatunkban jsztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyeztek. Külön köszönetét mondunk a MÁV Énekkarnak. :d. Rózsa Mihály és a gyászoló -salad. Ez úton mondunk hálás köszöné­st rokonainknak, jó ismerőseink- tek és mindazoknak, akik felejt- tetetlen jó édesanyánk, nagy- myänk. dédnagyanyánk és test­vérem: özv. Jónás Gyuláné szül.: "ózsef Mária temetésén megjelen­ek, részvétükkel bánatunkban isztozt^k. sírjára koszorút, virágot lelyeztek. A gyászoló család. Ez úton mondunk hálás köszö­ntet mindazoknak, akik szeretett á férjem, édesapánk, nagyapánk: i. Vermes Mihály temetésén meg­fentek. részvétükkel bánatunk­on osztoztak. sírjára koszorút, -iráeot helyeztek. Id. özv Vermes Ithály és a gyászoló család. hozzánk az emberek sok min­dennapi — pedagógiai, gyer­meknevelési problémával jön­nek. — Talán ez a magyarázata annak, hogy az a körzet, amelyben már évek óta lakom, egyhangú jelöléssel tisztelt meg. Olyan emberek jelöltek, akikkel naponta találkozom, és akik ügyes-bajos dolgukban eddig is bizalommal fordultak hozzám. — Még meg sem választot­A pedagógus kapcsolata a 'mindennapi élettel nagyon : eleven. Az iskolában zsibongó ; gyerekek hozzák a problémá­kat, és a szülői munkaközös­ség tagjai szívesen fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal a taní­tóhoz. Lehet ez egyszerű tanács­adás gyermeknevelési, csalá­di ügyekben, de nem ritka az olyan eset, amikor a pedagó­gus írja meg a kérvényt, el­jár hivatalos helyen, és min­dig türelemmel, lelkiismerete­sen foglalkozik azokkal, akik bizalommal hozzá fordulnak. Szinte azt mondhatnám, hogy a tanító kicsiben elvég­zi a tanácstag munkáját, és micsoda szerencsés véletlen, ha a pedagógus egyúttal az iskola környékének tanácstag­ja. — Kilenc éven keresztül ta­nítottam a Czárák-dűlői is­kolában, két évig voltam he­lyettes igazgató, majd három éven át igazgató. Mindennap motoron, kerékpáron jártam ki a határba, és igen sokszor, ha úgy adódott, gyalog szettel mentem. — így kezdte tájé­koztatását Oláh István, a 38- as szavazó körzet jelöltje. — Bőven volt alkalmam arra, hogy az emberek mindenna­pos problémáival megismer­kedjek. Ha valakinek valami ügyes-bajos dolga volt. én vol­tam a legközelebb, akihez for­dulhatott, aki tanácsot adha­tott, és aki erejéhez mérten segített is.. — Üjabban a kör alaposan kitágult. Jelenleg a városi ta­nács vb művelődési osztályán vagyok a művelődésügy fel­ügyelője. Már nemcsak egy iskolával foglalkozom, hiszen Pecznik Katalin, öntevé­keny szavaló biztosan szaporít­ja tavalyi sikerét az idei sze­replésével. Még nem döntött, hogy milyen verssel indul. A Táncsics iskola nyolcvan tagú gyermekkórusa még a szünidőben is rendszeresen próbáit. Iványos Erzsébet ve­zeti az énekkart, amely bizo­nyára az idén is nagy sikert arat a bemutatón. Az iskolá­ban hagyomány az. hogy az iskolai szavalóverseny legjobb­jai indulnak a seregszemlén. A szavalóverseny ' folyik __ és lassan kialakul az a mezőny, amely az iskolát képviseli. A Kossuth Termelőszövetke­zet két üzemegységéből a vá­rosi művelődési házba járnák próbára az öntevékeny népi táncosok és színjátszók. Varga Pálné készíti elő a csoportot, amely a korsós tánccal indui. P. Kovács Sándor a tizenkét főből álló színjátszó csoport­tal foglalkozik. —li­en y ed m énn y el a cipőosztá­lyon. — Nem remélt forgalmat bonyolít le a kötött osztály. Kétszáz darab minőségi ny­lonpulóvert kaptunk az ed­digi 280 forintos ár helyett 196 forintért s a kétszáz pu­lóver már az első napon el­kelt. — A divatáru osztályon 30—, 40 százalékos árleszállítással 1 vásárolhatók az eddig 18—! 65 forintos nyakkendők, gyap-: júsálak és lényegesen ol- í csóbbaik a férfiingek. ! — Bírják munkaerővel és ^ áruval a nagy keresletet? : — Két héten keresztül jó-; formán óránként kaptunk; árut. Dolgozóink a múlt hét; három utolsó napján, még; vasárnap is, készültek a vá- j sárra. ; 1 MI .//■#,«#,TJEINK

Next

/
Thumbnails
Contents