Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-07 / 31. szám

Múzeumba került az utolsó szárazmalom őrlőköve /. RÉSZ VII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1963. FEBRTJÄR 7, CSÜTÖRTÖK MINDENKIT ÉRDEKEL 3Mi késlelteti a iortitíískösí építkezést ? — Mikor folyósítják a hite­leket a tormásközi építkezé­sekhez? — tettük fel a kér­dést Magyar Lászlónak, az Országos Takarékpénztár he­lyi fiókja vezetőjének. — AZ OTP csak akkor tud­ja a kölcsönt folyósítani, ha az építkezni szándékozók a házhelytelkeket már meg­vásárolták. Sajnos, a tor­másközi szőlők házhely ki­alakításai, azok telekkönyvi rendezései még nem történ­tek meg, most van mindez folyamatban. Ez az elhúzódás késlelteti a kölcsönök intézé­sét, és egyben az építke­zés megkezdését is. 1963-ban a mai napig még csupán öten-hatan érdeklődtek a házépítés iránt. Helyes volna, ha az épí­teni szándékozók már most beadnák építési kölcsön irán­ti kérelmeiket, hogy mire az idő megjavul, az építkezés késedelem nélkül megkez­dődhessék és a TÜZÉP is idejében gondoskodhasson építkezési anyagokról. A házhely kialakítási és telekrendezési ügyben a tor­másközi építkezésekkel kap­csolatban kérdést intéztünk a tanács műszaki osztályán Csendes Ferenc osztályveze­tőhöz. Elmondotta, hogy a kijelölt munkálatok, mérések műszaki okokból húzódtak el, de már be­fejeződtek. A városi tanács végrehajtó bizottságának az építkezé­sek előkészítéséről és jelen­legi állásáról a jelentést fel­terjesztették. — fehér — — Huszonhat könyvet ol­vastak a városi könyvtár ol­vasói átlagosan az elmúlt év folyamán. SPORT Mozaik a Nagykőrösi Kinizsi Sportkör clctclut! sikerrel küzdik le. A nagy­kőrösiek a következő ered­ményeket érték el: Úttörő női tőr: 2. Kunos Irma, 4. Koroknay Zsuzsanna. Úttörő kard: 2. Vörös Ta­más. 4. Dónátíh Dénes. Női tőr: 2. K. Varga Em­ma. 4. Juhász Ibolya. Az eredmények biztatóak. Március hónapban megyei verseny lesz Nagykőrösön, s minden reményünk megvan arra, hogy vívóink ezen is jó eredménnyel megállják he­lyüket. K. V. D. — A Hunyadi Termelőszö­vetkezet 10 800 csirke átadá­sát tervezte az elmúlt eszten­dőre. Tervüket túlteljesítették, mert 12110 darabot értékesí­tettek, részben szabad piacon, részben szerződésre. — A Kőrisfa cukrászda feb­ruár 13-án, (szerdán) este 8 órai kezdettel műsoros estet rendez, amelyen fellép Balázs Boglárka. — Húszezer munkaóra he­lyett negyvennyolcezer mun­kaóra. A város KISZ-fia- taljai az elmúlt esztendőben húszezer társadalmi munkaóra elvégzését vállalták. A lelkes fiatalok több mint a kétsze­resét, 48 ezer munkaórát telje­sítettek. — A lottó tárgynyeremény­sorsolása alkalmával ismét akadt szerencsés nyertes vá­rosunkban. Az 5 620 353 számú lottószelvény tulajdonosa tás­karádiót nyert. A Hunyadi utcában műkö­dött csaknem egy évszá­zadig az utolsó kásahántoló szárazmalom. Mennyi kását hántoltak meg benne és nitcoi mennyi volt a munkája a mol­nárnak, bizony senki sem tud­ja. Az utolsó gazdája, Kiss Pál, már ráért elgondolkodni a jobb időkön, mert a gőzmal­mok már java kenyerét elvet­ték. Élete vége felé csak rit­kán állt meg a malma előtt egy-egy szekér, vagy kocsi néhány zsák kölessel. Mint az unoka elmondta, bizony, sokat átkozta az öreg a gőzmalom feltalálóját. A malom a gyere­kek kedves játszóhelye volt. A múlt év végén ballagott az őr­lőkővel a kocsi a múzeumhoz. Régen nem őröltek már ezzel a kővel. Sasi István udvarán nyári asztallá alakították át. Ezt a követ sokszor emelgette, agyagozta a molnár. Nem min­denféle agyag volt ahhoz jó, hanem messzi földről kellett azt idehozni. Az utolsó kásahántoló szá­razmalom kövét látva vetődött fel a gondolat, hogy szóljak valamit a körösi, szárazmal­mosokról. Mikor készült Nagy­kőrösön az első szárazmalom, azt sem élő ember nem tudja, de az írások sem őrizték meg azt az évet. A gabonatermés­sel egyidősek a malmok is. A gabonatermést határunkban a bronzkori ember kezdte. Ro­zsot termelt. A Földvlrban ta­lált tapasztásba rozsszemek és rozsszalma lenyomata látható. Örlőkövek is voltak. Igaz, hogy akkor még úgy őrölték a gabonát, hogy egy fél marok­nyit tettek egy lapos kőre és egy másik kővel a szemeket összezúzták. Az Árpád-kor magyarja is rozsot termelt, mert a határ­ban épült templomok téglái­ERDEMES... Ülök a fogorvosi rendelő­ben és várok, hogy rámkerül­jön a sor. Mellettem két asz- szony beszélget. Akaratlanul is odafigyelek. — Képzelje el, mi történt velem a múlt héten. Egy fa­zék vizet melegítettem a gáz­tűzhelyen. Csak ezen az egy lapon volt edény, a másik ket­tő le volt borítva, és rá volt rakva egy terítő. Közben ne­kem kint akadt dolgom. Pár perc múlva bejövök. Hatalmas lánggal ég a terítő. Odarohan­tam és a kezemben levő tö­rülközővel próbáltam elnyom­ni. A láng a ruhám ujjába is belekapott, sőt a törülköző vé­ge is elégett. A tüzet azonban sikerült elfojtani. — Elmondtam a férjemnek is, hogy mi történt, aki más­nap jelentette az Állami Biz­tosítónál. Másnap kijöttek a biztosító megbízottai. Felmér­ték a kárt, elmondatták ve­lem a pontos történetet. Vé­gül 120 forint kártérítési díjat jelöltek meg. Már meg is vá­sároltam belőle a törülközőt és a térítőt. Olyan megnyug­tató, hogy kötöttünk általános háztartási biztosítást. Nyugod­tan megyek el otthonról, mert a lakásom védve van — Kérem a következőt — szólt ki az asszisztens. A me­sélő asszony feláll, elköszön a másik nőtől és bemegy. Én pedig megfogadtam, hogy más­nap én is kötök általános ház­tartási biztosítást, hiszen így akármilyen kár éri a lakáso­mat, az Állami Biztosító meg­téríti. (Makai) — Az Állami Biztosító helyi fiókja 400 forint kártérítést fizetett ki Szécsi Gábornak balesete miatt. nak agyaga törekkel volt ke­verve, és törekes szalmára ver­ték. A téglákon és a téglák anyagában rozsszalma, rozs­kalász és rozsszemek lenyoma­tai vannak. Két korong alakú kő között őrölték a gabonát. Az alsó kő mozdulatlan volt, és a felső felülete kissé kúpos. A felső kő felső részén perem, közepén téglalap alakú áttörés volt. Az alsó fele homorú volt, amelybe az alsó kő kúpos ré­sze beleillett. A felső követ körbe, vagy jobbra-balra moz­gatva őrölték a két kő közé ,\\\\\\\\\\V^V\\\\\^\\\\\V\\\\\\\V\\\\\\V\\\\\V\^^^ A bOLGQ^&Nfr' ÍIZ^Ü^EÓL Az OTP-fiók vezetője segítségükre le­gyen. A tanács vég­rehajtó bizottsági ülésein többször szorgalmazta már eddig is a lakás­építés elősegíté­sét. Napi mun­kájával elsősor­ban ez a terü­let függ össze, érthető, hogy itt hasznosítja első­sorban magát. Úgy érzi, neki is v>an egy ks része abban a programban, amely a tormá­si szőlőskertek beépítésével fog­lalkozik. (tamasi—fehér) Kiss Ferencet másodszor is Jelölték tanácstagnak jelölő gyűlésen ismét őt jelölték. Jól ismerik min­denfelé, de ő is szoros kapcsolatot tart azokkal az emberekkel, akik bizalmuk jeléül eddig is rá sza­vaztak. — Volt egy idő­szak, amikor már úgy érez­tem, belefáradok a munkába — mondta elgondol­kozva egyik be­szélgetésünkkor —, de aztán új erőt adott az a bizalom, amely- lyel időnként hoz­zám fordulnak az emberek. Tudvalevő, hogy néha olya­nok is kopogtat­nak az ajtaján, akik más válasz­tókörzetbe tar­toznak. Őket sem utasítja el, ha csak tud, tesz valamit az érdekükben. Nem­rég egy idős házaspár fordult hozzá segítségért, s mivel panaszu­kat mérlegelve, azt reálisnak ta­lálta, nyomban hozzálátott, hogy A Nagykőrösi Konzervgyár pályázatot hirdet 1963. évi szezonra zöldségátvevői munkakörre. Részletes felvilágosítást ad a konzervgyár termeltetési osztálya Pályázatok beadási határ­ideje február 15. Ismét jelölték Magyar Lászlót került gabonaszemeket. Egy maróknál több gabonát nem lehetett a kőre tenni, mert le- szóródotí volna. Nem volt könnyű az őrlés. A nők végezték. A Gellért-ie- gendákból ismerjük, hogy az unalmas és nehéz munka köz­ben dal is felcsendült. Hogy az emberi erővel működésbe hozott malmok az állati erővel üzemeltetett nagyobb techni­kai berendezéssel rendelkező malommá mikor változtál., nem tudjuk. Okleveleink az 1400-as években szólnak arról, hogy Nyársapáton volt malom, ahová ceglédi emberek is jár­tak őrölni. (Nyársapáti család pere a ceglédiek földesuralval. az óbudai Clarissa-apácákkal.) V alószínű, Nagykőrösön is volt malom. A török hó­doltság alatt már szárazmal­mok működtek a városban, mert az egyik aranyportó; csillogó arab betűs levél hátul­jára a budai basa tolmácsa ezt a szöveget írta: „Az Hatalmas és Nagyságos Buday Vezér Kenán Pasa Urunk Malom megtörte, mennykő megütötte. Partütötte, vízbehalt és egyéb történtekből emberekre szár­mazott veszedelmekről ki adta Levél Dús Mihály Ur Kőrös- sy feő Bíróságában Anno 1654. 1. Febr. Item Házrul. Párul, Szekérről leesettekről V (Nagykőrös város török okle­velei XCÍ. szám.) Ezt a levelet a szultán a bu­dai basának küldte, hogy a kö­rösieket ne zaklassák a törö­kök a véletlen halállal meghal­tak utáni vérdíjjal (40 rajnai Forint, egy ökör ára 6—8 fo­rint volt, ma 30 000 forint.) Csak az idézett szövegben megjelölt esetben szedhetik be a vérdíjat. A „malom megtörte” kifeje­zésből megállapítható, hogy a malom gépi berendezése a ké­sőbbi szárazmalmokéval azo­nos volt. Kúp alakú tető alatt 6—8 méteres átmérőjű fából készült nagy fogaskerék füg­gőleges tengelyén vízszintes síkban volt forgatható. Nagy fogaskerék küllői közé voltai: a lovak, vagy az ökrök befog­va, és ezek vonóereje hozta mozgásba a malmot. A nagv kerék csatlakozott, egy ugyan­csak fából készült kisebb fo­gaskerékhez, amely a malom­házban levő őrlőkövet forgat­ta. A malom nagykerekénel: főtengelyét bálványnak hívták. < A bálvány, a tetőzet fái, a kő­pad eleje művészeién faragott volt. ,.A malom megtörte” ki­fejezésre azért volt szükség, hogj’ akit a nagykerék beso­dort a kiskerék fogai közé, annak a csontjai összetörtek és meg is halt. A gyerekek a szárazmalom nagykerekén szí­vesen forgóztak. ha a molnár nem vette észre. K ezdetben csak néhány malom volt a városban, de a nép és a szántott terüle­tek szaporulatával a gabona- termelés is növekedett. Ez a jelenség a malmok szaporo­dását hozta magával. Az 1765- b?n készült belterületi térké­pen (Kovács György-féle) 25 szárazmalom van. 60 év múltán, 1829-ben 52 szárazmalmot olvashatunk mee a nagy tűzvész után készült térképen. (Bokor József-féle.) Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk> Kiss Ferenc, a DÁV munkaügyi vezetője, a vil­lamosipar kétszeresen ki­tüntetett kiváló dolgozója. Először 1958-ban lett ta­nácstag, a munkája és embersége révén, most újra a jelöltek között van. 42 éves, nős, két gyermeke van. A munkája és a csa­ládi gondok mellett a kö­zösség érdekében végzett tevékenységre is jut ideje. A pártnak 1947 óta tagja. Munkahelyén kerestük fel, hogy elbeszélgessünk vele. Szívélyesen fogadott, elmondta, hogy már az édesapja is a villamos­műnél dolgozott. Ö elő­ször a községfejlesztésnél, majd a DÁV-nál, mint üzemlakatos dolgozott. Az üzem személyzeti vezetője, majd 1957-töl munkaügyi vezető lett a DÁV-nál. Sokan felkeresik problé­máikul, és ahol tud, se­gít. Ahogy ő mondja, fel­emelő érzés a közösségért dolgozni, és örül, ha va­lakinek a problémája ren- ■ deződött, és megelégedés $ csillan a szemében. y Búcsúzáskor megkért, tol- mácsoljuk a választóknak, hogy a tanácstagi beszámo-% lók iránt több érdeklődést % tanúsítsanak, mert az munkája akkor lesz még ^ eredményesebb és haszno-í sabb, ha jó a kapcsolat a r, tanácstag és a választóig között. A dolgozók bizalmát j élvezi, és ö erre még jobb ^ markával akar válaszolni. í í (Szalkay—Godány) 4 ’ — Sertés elhullása követ­keztében 455 forint kártérítést kapott az Állami Biztosítótól Dinók Ferenc. — Az elmúlt hetekben mint­egy 60 ezer forint értékű áru érkezett az illatszerbolt­ba, különféle (modern) mo­sószerek s különleges len­gyel krémek. 4 ÉV ALATT 1962 5 ­m. ÍTIEGSE6ITESE Amióta tanács- rendszer van ha­zánkban, azóta Magyar László, az OTP-fiók ve­zetője tanácstag, így az ő tanács­tagi munkája is hozzájárult ah­hoz, hogy az el­múlt évek folya­mán szépüljön, csinosodjon a ; város, s a hozzá \ forduló emberek ; választói kérel- : mének is igyeke- i zett — tőle telhe- ; tőén — eleget i tenni. i Választókörzete \ a 11-es körzet. A Vívó szakosztály A Kossuth iskola tornater­mében Joós Miklós beszél­get az ifjú vívókkal. A nagy tudású mester elismert szaktekintély vívókörökben. 1962-ben alakult a szak­osztály, jelenleg a Kossuth iskolában tartja hetente ed­zéseit. Készülnek a versenyeikre. A fiatal, kezdő csapat a járási bajnokságon szép sze­repléssel rukkolt ki, meg­látszik a csapaton mesterük "jó pedagógiai felkészültsége. Modellezők Székelyhídi József, a mo­dellező szakosztály vezetője, panasszal kezdte a tájé­koztatást. Kicsi a helyük, kevesen tudnak foglalkozni. Jelentkező ugyan lenne, de nincs hol készülni. — Nekünk, modellezőknek, télen van a felkészülés sze­zonja, amikor is elkészítjük azokat a modelleket, ame­lyekkel nyáron versenyezni szoktunk. — Nyáron már csak azo­kat a munkákat végezzük, amelyek a versenyek köz­ben sérülésből adódnak. Szép és nagy gondot igénylő szó­rakozás a modellezőké. — Komoly eredményeket értünk el az 1962-es év­ben. Nézetem szerint, ha ez a sportág egy kissé nagyobb helyiséghez juthatna, komo­lyabb nevelőmunkát pro­dukálhatnánk, ezáltal a mo­dellezés Nagykőrösön még nagyobb eredményekre lenne képes. — Sz — Siker t'offlétlen Február 3-án, a MEDOSZ- székházban rendezték meg Cegléd város vívó-bajnoksá­gát, amelyre a nagykőrösi ví­vókat is meghívták. Jóllehet, a Kinizsi vívóinak ez a har­madik versenye,, máris meg­állapítható. hogy fokozato­san emelkedik tudásuk. So­kat tanulnak a versenyeken, s a kezdeti nehézségeket, is

Next

/
Thumbnails
Contents