Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-07 / 31. szám
1953. FEBRUAR 7. CSÜTÖRTÖK öntözéses gazdálkodás hétezer holdon a budai járásban Vízrendelési és hasznosítási társulat alakul a Benta patak környékén Három év alatt megtérül a hetvenötmilliós beruházás Solymáron és Pilis* vörös váróit is lesz öntözéses művelés Rövidesen nagyszabású víz- rendezési munka kezdődik a budai járásban, sőt az átnyúlik a szomszédos Fejér megye bicskei járásába is. Hasznosítják a Benta patak egész vízrendszerét, hogy a környező községek mezőgazdasági területeinek hozamát jelentősen növelhessék. A Benta patak vízrendszere kereken 410 négyzetkilométer, vágyik 71 250 katasztrális hold kiterjedésű vízgyűjtő, amelynek nagyobb része Pest, kisebb része Fejér megye területén fekszik és megyénkben magá- bafoglalja Tinnye, Perbál, Tök, Zsámbék, Budajenő, Telki, Páty, Bia, Torbágy, Puszta- zámor, Sóskút, Tárnok, Érd és Százhalombatta határának jelentős, valamint Piliscsaba és Nagykovácsi kisebb részét. Fejér megyéből Etyek és Mány határának egy része szintén idetartozik. A vízgyűjtő terület észak- déli irányú mérete negyvenöt kilométer, szélessége pedig 8—18 kilométer között %'áltozik. A vízgyűjtő kisebb-nagyobb patakjainak, csak időnként vízzel megtelő árkainak a víz- hasznosításhoz szükséges szabályozása során 161,5 kilométer hosszú mederrendezése, továbbá a Benta torkolatánál a Duna-part lecsapódásánál 650 ezer köbméter földet kell megmozgatni. A vízmosásos területeket védőnövényekkel kell ellátni és több helyen is szükséges hordalékfogó gátakat emelni, hogy a meder eliszaposodását a lehetőség szerint megakadályozzák. Mindez a sok munka azonban nem elég, szükség van víztárolók építésére is, enélkül az öntözés folyamatossága természetesen nem lenne biztosítható. Vezetékek építése, esőztető készülékek beszerzése további komoly költségeket jelent és a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes számítása szerint mindez 75,5 millió forintba kerülne, amely azonban három év alatt megtérül. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság hosszas helyszíni tanulmányozások, mérések és talajvizsgája alapján a hatalmas öntözőmű létesítéséhez Pest megye, azaz a budai járás területén két tároló építését javasolta a Budai Járási Tanácshoz nemrég eljuttatott tanulmánytervezeté- ben. Az egyik víztároló Tök község határában történő megépítésével 2200 katasztrális hold válna öntozhetővé. Éspedig a Herceghalmi Állami Gazdaság központi üzemegységének területén 700, zsámbéki és perbáli üzemegységében 400— 400 katasztrális hold. Emellett öntözéses gazdálkodást folytathatna még a perbáli tsz 100, a toki és a zsámbéki tsz 300—300 holdon. A sóskúti víztároló a Törökbálinti Állami Gazdaság Érd- Elvira majori üzemegységében 1000, sóskúti üzemegységében 500 katasztrális hold öntöző- berendezéseit látná el vízzel, míg az érdi tsz számára 500. a tárnoki tsz számára 600. a biai és a sóskúti tsz-ek számára 200—200 hold öntözését biztosítaná. További igény ék re pedig a tsz-ek részére még 12 D0 hold öntözhető területet tartanak fenn. A zsámbéki és herceghalomi vízgyűjtő területre lefolyó víz- mennyiséggel a biai tógazdaság területe 90 holdra növelhető és természetesen a tó vize a környéken öntözésre is felhasználható. A tó bővítésének költségei azonban a vízügyi igazgatóságot terhelnék A budai járás területén tehát a két tároló megépítése után a tsz-ek 3-100. az állami gazdaságok 3000, összesen 5400 holdja válik öntözhetövé a Benta-patak v trendszerében. További 230 hold pedig a Fejér megyei Mány és Etyek határában. Az állami gazdaságok kívánságára a tervjavaslat táv-. ! illetve nyomóvezetékes esőzte- ; tő öntözőtelepet irányoz elő i ezeknek a földjeire. Hasonló- j képpen a perbáli tsz számára is. A többi tsz részére pedig hordozható nyomócsöves esőztető berendezést. Az öntözéses gazdálkodás | alá vont földek évi tiszta jö- j vedelme a többlettermés ré- j vén katasztrális holdanként j 3910, vagyis összesen 25 053 600 forintra tehető. Ehhez hozzá kell számítani a tárolókban te- j nyésztett halakból származó évi 190 ezer forintos bevételt, [ de le kell számítani a tárolók üzemeltetési és fenntartási költségeire évi 124 500 forintot. A 6400 hold évi jövedelme még így is 25 millió forintra rúgna, s ezzel a befektetett költségek három év leforgása alatt valóban visszatérülnek. A nagyszabású öntözési terv gyors megvalósítására a legcélravezetőbb vízrendezési és hasznosítási társulat megalakítása. A két érdekelt állami gazdaság a társulatban való részvételt illetően, készségét már kinyilvánította, a hét tsz fjedig a mostanában tartandó zárszámadási közgyűléseken dönt a csatlakozás felett. Tekintettel a társulásból származó haszonra, nem kétséges, hogy valamennyi belép a társulatba, amely előreláthatólag február elején már meg is alakul. Megalakulása után a társulat nyomban megrendeli a szükséges tervrajzokat és esetlég már ebben az évben hozzákezdenek a munkálatokhoz is. Valószínűleg előbb csak az egyik tárolót építik meg, ami jövőre el is készülhet. Egy-két évvel később azután a másik is megépülhet és ezzel teljessé válik a Benta menti öntözéses rendszer kiépítése. De nemcsak a Benta mentén, a budai járás más részén is foglalkoznak öntözési tervekkel. Néhány nappal ezelőtt a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és a Budai Járási Tanács szakemberei a solymári és a pilis vörösvári termelő- szövetkezetek kérésére helyszíni szemlét tartottak az Aranyhegyiárok és vízgyűjtő rendszere területén, ahol a két tsz 200—200 holdon kíván öntözéses gazdálkodást folytatni. Megállapították, hogy ennek megvan a lehetősége, sőt, a Pilisvörösvár határában levő tavak vize is hasznosítható, amihez csupán egy zsilipmű emelése szükséges. Ezen a részen további 200— 250 hold vonható öntözéses gazdálkodós alá. A vízügyi igazgatóság különben a főváros tanácsával közösen 1984 végére elkészítteti ennek a vízrendszernek rendezési és gazdálkodási tervét, de a két tsz mindkét öntözési lehetőséget akár ebben az évben is kihasználhatja, ha a részükre szükséges aránylag kis befektetést igénylő mimikákhoz a terveket elkészítteti és a szükséges engedélyeket megszerzi. A két tsz vízhasznosítási társulatot alapít. A budai járás két részén, a Benta-patak és az Aranyhegyiárok környékén tehát rövidesén 7000 holdon lesz öntözéses gazdálkodás. Ebből kilenc tsz kereken 4000 holdon hasznosítja a földjei közelében található vizet, ami valamennyi számára jelentős gazdasági megerősödést, tagjainak pedig nagyobb jövedelmet biztosít. C-r V? j Apró Antal kitüntetése A N épköztársaság Elnöki Tanácsa 50. születésnapja alkalmából, a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége és a szocialista társadalmi rend építésében végzett áldozatos munkája el- : ismeréséül Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, a | Népköztársaság Elnöki Taná- j csának elnöke szerdán délelőtt i a Parlament Munkácsy termé- ’ ben nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál je* | len volt Kádár János, az i MSZMP Központi Bizottságá- { nak első titkára, a Minisztertanács elnöke, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Kiss Károly. az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Könyv a jövedelemelosztás módszereiről A termelőszövetkezetek tagsága a közeljövőben hagyja jóvá a közös gazdaságok idei termelési és pénzügyi tervét, s ezzel együtt dönt arról is, hogy milyen jövedelemelosztási módszert kívánnak ebben az esztendőben alkalmazni. Ehhez nyújt hasznos segítséget a Földművelés- ügyi Minisztérium most megjelent kiadványa. A jóból is megárt a sok Az ötmillió forintot tartalmazó bőrönd. Akt dolgozott a szövetkezetben annak része is van ebből a szép összegből. Dani Teréz könyvelő a tagok nevei szerint keresi ki a tasakokat pge----’ ' ÉftÜlii i** 3 Szeretek Színházba járni, s nemcsali azért, mert a munkakörömhöz tartozik. Egy jó színházi előadás mindig maradandó élmény számomra. De vajon hogyan lesz az ma? Ugyanis ma délelőtt három színházban is főpróbát tartanak, amelyre meghívták a sajtó színházzal foglalkozó kritikusait. Őszintén megvallom, nagy dilemmában vagyok. Melyik bemutatóra menjek el? A Katona József Színház új szerzőt avat. Gyöngyösi Imre: Csillagok órája című művét mutatja be. Feltétlenül szeretném megnézni. De magyar szerző művét mutatja be ma délelőtt ugyancsak fél tizenegykor a Madách Kamara Színház is. Kamondy László: Vád és varázslat című műve kerül bemutatásra. Ezt is jó lenne megnézni, csakúgy, mint a Jókai Színház bemutatóját, ahol Dreiser: Amerikai tragédia című regényének színpadi változatát játsszák. Melyiket nézzem meg? Mind a háromból egy felvonást? Vagy csak egy darabhoz menjek el és mondjak le a másik kettő megtekintéséről? Nem lehetne összehangolni a színházak bemutatóinak, főpróbáinak időpontját? Több szerv is van, amelyek feladata a színházakkal való foglalkozás. Nem lehetne elérni, hogy figyelmük erre is kiterjedjen? Egy kis gondossággal, körültekintéssel — igen! — p — Balogh Jenőné pénztáros 24 324 forintot számol le Ungvári Imre állattenyésztőnek (Foto: Gábor Viktor) Ritka madárvendégek Szokatlanul élénk ezekben a napokban a Duna— Tisza közi városok madárvilága. A terek és a parkok kopasz fáin a seregélyeik százai tanyáznak. A madarak a környező erdőkből húzódtak be a városokba, menedéket keresve a kegyetlen időjárás elöl. A madarak csapatokba verődve lepik el a terek, parkok fáit. (MTI) Hasznosítsuk a tanulságokat A megye ipara teljesítette1 a múlt évre előírt feladatait, s az új termelési év megkezdésének előkészítése is megfelelő volt. Az év első hónapjában a nehézségek ellenére, lényegében zavartalanul dolgoztaik gyárainkban. Bár a kötelesség teljesítéséért nem jár dicséret, mégis az említett eredményekért elismerés illeti meg a gyárak vezetőit és dolgozóit, mert sikereik arról tanúskodnak, hogy az elmúlt években hűen teljesítették a párt- és kormányhatározatokat. Legtöbb gyárunkban egyenletessé vált a termelés, tervszerűen, előrelátóan foglalkoznak a beruházásokkal, a gépek felújításával, korszerűsítésével, a munkaerő szervezésével, a gyártmányfejlesztéssel és más problémákkal. Magunknak ártanánk azonban, ha az egyre biztatóbb eredmények láttán megfeledkeznénk a múlt évi munka fogyatékosságairól, mert ezek is szép számmal akadtak. Mi most néhány tipikusnak mondható fogyatékosság tanulságait adjuk közre, érdemes felfigyelni valamennyire, mert szinte mindenütt hasznosíthatják a tanulságokat A nagy beruházások, a DCM és a százhalombattai építkezések tervszerűen folytatódtak. Mellettük legtöbb vállalatunk helyi beruházásai közül sem támadtak differenciák. Néhány beruházás azonban alaposan elmaradt. A legsúlyosabb elmaradás a Forte-gyárban következett be, ami hovatovább oda vezet, hogy veszélyezteti az idei exportkötelezettségek teljesítéséi. Jó lenne, ha a 25. sz. Építőipari Vállalat illetékes vezetői és dolgozói elgondolkoznának ezen, és megcalái- nák a megoldást. Néhány kisebb beruházásnál is előfordult, hogy arra számítottak: decemberben megszüntetik az elmaradást. Ebből, persze, semmi sem lett. A tanulság kézenfekvő: a tervektől nem szabad eltérni, mert nincsenek és nem is lehetnek „lyukas idők”, amikor pótolhatjuk a mulasztásokat Tanuljanak mindenütt a Kis- tarcsai Fésűsfonó beruházási munkájából, ahol gondos irányítással mindent a tervek szerint hajtottak végre. Sajnos ismét elő kell venni a túlórakérdést. I 757 000 túlórát használtak fel tavaly vállalataink. Igaz, hogy szinte valamennyit indokolni tudják, mert a felsőbb szervek késedelmes intézkedéseire hivatkoznak, a kooperációs partnerek tervszerűtlen szállításaira és még sok objektív akadályra. Valamiről azon-1 ban elfeledkeznek. Nem he-1 lyes, ha tétlenül várják egyes helyeken a felsőbb szervek intézkedését. Igenis, a szó valódi értelmében vett harcra van szükség a gyorsabb intézkedések érdekében. Az idén egyetlen gyárban se nyugodjanak bele a késedelmes intézkedésekbe, sürgessék az illetékeseket, mert ezt kívánja a népgazdaság érdeke. így kevesebb lesz a túlóra-felhasználás is. Az áruk minősége tovább javult 1962-ben. Mégis néhány helyen, például a Váci Kötött- árugyárban, a váci hajógyárban, a Budakalászi Textilmüvekben és másutt az eredmények mellett elemi hibákat is elkövettek. Elpiszkolódott,^ színfoltos textiliák, hibás festésű motorkerékpár oldalkocsik akadályozták néhány exporttétel átvételét. Még a Csepel Autógyár is kapott vissza színfoltos teherautókat. Mindez az. idén még gondosabb munkát és ellenőrzést kíván. Az új gépek száma is tovább növekedett tavaly. Ez jó. Kevésbé mondható jónak azonban. hogy az új gépeket néhány helyen nem használják ki kellően. Ez oda vezethet, hogy a eéoek erkölcsi kopása gyorsabban bekövetkezik, mint a fizikai elhasználódás. Ahol az ilyen, rossz értelemben vett kíméletben részesítik az új gépeket, feltétlenül változtatni kell a helytelen gyakorlaton. És még egy javaslat: a gépimportnál helyesebb azt az elvet követni, hogy egész gépsorokat hozzunk be egyedi gépek helyett, mert így sokkal inkább biztosíthatjuk az új berendezések kapacitásának teljes kihasználását. A bérezésről és a premizálásról is kell néhány szót szólni. Az úgynevezett normakarbantartást most már szinte mindenütt helyesen végzik. Néhol azonban vannak még hibák, nem a valóságos műszaki helyzetet veszik alapul, s így a bérezésben is differenciák keletkeznek. Ezen feltétlenül változtatni kell. A műszakiak premizálása is sokat javult. mégis előfordult, hogy egymilliós eredményért három műszaki szakembernek mindössze 750 forint prémiumot fizettek ki. Tapasztej ható még az egyenlősdi is, ami ugyancsak megengedhetetlen. Sokkal szigorúbban és következetesebben kell végrehajtani a bérezési és premizálási rendelkezéseket, A profilrendezés ugyancsak gyorsabb intézkedéseket követel Előfordul még, hogy valahol megszüntetik egy cikk gyártását, de az új helyen még a felkészülésig sem jutottak el. Ez oda vezet, hogy hiánycikké tesszük az érintett cikket. Az exportnál helyesebb azt az elvet követni, hogy inkább szűkítsük a skálát, de korszerű árut adjunk a külföldnek. gazdaságosan kereskedjünk és gondosan hajtsuk végre a szállításokat. S még egy fontos tanulság az elmúlt esztendőből. Több helyütt formális követelményeket állítottak a szocialista brigádok elé. Idős emberektől például azt kívánták, hogy tanuljanak, családos asszonyoktól pedig azt, hogy mindig megjelenjenek a közös programokon. Helyesebb lenne. ha mindenütt az előírt követelményeiére támaszkodva, de a helyi adottságoknak megfelelően szabnák meg a követelményeket. Jó lenne, ha az idén nagyobb hangsúlyt kanna a nem szocialista brigádok és a brigádokon kívüliek versenye. mint tavaly. Sok mindenről kellene még szólni, de egy cikk nem vállalkozhat az összes tanulságok közreadására. Ott járnak el helyesen, ahol nagyon gondosan elemzik a múlt évi munkát és az egész kollektíva elé tárják mindazt, amiből hasznos tapasztalatokat szerezhetnek az idei. még jobb termeléshez. Ehhez kivárnunk néhány tapasztalatot átnyújtani — gondolatébresztőül. Farkas István Az egész évi munka jutalma A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a múlt héten tartották a zárszámadási közgyűlést. A szövetkezet vezetősége eredményes esztendőről adott számot. Az eredmények egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a munkaegységenkénti, jövedelem a tervezett 38 forinttal szemben 50 forint lett. A szövetkezeti tagoknak a zárszámadást követő napokban ötmillió forintot fizették ki. Képeink az örömteli eseményről számolnak be.
