Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-05 / 29. szám

rEBY megyei fCírttm 1963. FEBRUAR 5. KEDD Bombamerénylet Jugoszlávia brüsszeli nagykövetsége ellen Eddig ismeretiem merénylők az AP-hírügynökség jelentése szerint, a hét végén plasztik- bombát robbantottak fel Ju­goszlávia brüsszeli nagykövet­ségének épületében. A robba­nás következtében az épület súlyosan megrongálódott, a nagykövetség és a környező házaik ablakai betörtek. Sebe­sülés nem történt. A belga rendőrség az ügy- gyei kapcsolatban még nem foganatosított letartóztatást. — Különleges szövetet ál­lítottak elő Svájcban. Az új szövetről az olaj, az eső és a sár lepereg, anél­kül, hogy foltot hagyna. A balkéz nem tudja... Hol épül fel a szobi járási szociális otthon ? Eddig úgy látszott, hogy Szobon. Éspedig már 1964-re. Jól tudjuk, nagy a szükség országszerte új szociális ott­honokra. még nagyobb a szo­bi járásban, ahol az elaggott, öregségükre magukra maradt emberek részére ez idő sze­rint nincs hasonló intéz­mény. Viszont a járásban na­gyon sok az öreg ember, kö­zülük némelyik már Ihosz- szú hónapok óta várja, hogy bekerülhessen valamelyik ott­honba. Számuk ugyan tá­volról sem éri el a kétszá­zat, amennyit a felépítendő szociális otthon majd befo­gadhat, de a megye többi já­rásában is sokan várakoz­A jobb vétel érdekében Forgalomba kerül a forgatható televízióantenna A televízió-tulajdonosok nemrégen még arra panasz­kodtak, hogy nincs elegendő tetőantenna. Az utóbbi idő­ben megváltozott az igényük, most jobbára az olcsóbb szo­baantennákat keresik. Kü­lönösen nagy a keletje a 22 forintos szalagantennának, a *múlt év végén kifogyott az üzletekből. A Híradástechnikai Válla­lat most teljes gőzzel dolgo­zik a hiány pótlásán. Január­ban 5000—5000 ilyen antennát adnak a kereskedelemnek, az év végéig pedig össze­sen 45 000-et gyártanak. A vállalat egyébként az igé­nyeknek megfelelően, többség­ben már olcsó antennákat ké­szít. Gyártják a lemez tető­antennát, s sorozatban készí­tik a sokat emlegetett Né- meth-féle találmányon ala­puló tetőantennát is. Ezeket az antennákat 3.5—5 millimé­teres vashuzalból készítik, s bár az időnek nem áll olyan jól ellen, mint a csőantenna, a célnak megfelel, s előnye, hogy lényegesen olcsóbb. Az idén már bő választékát nyújtja a vállalat a televízió-antennák­nak. Ügyszólván minden tí­pust gyártanak. Az ipari vá­sáron különösen az amatőrök fogadták nagy érdeklődéssel a forgatható televízió-an­tennát. Gyártása eddig azért késett, mert kiderült, hogy a fékezésével van baj. I Beállt ugyan a megadott i irányba, de nem pontosan, j Most ezt a hibát kiküszöbölik, I s az idén százat *készítenek belőle hazai megrendelésre Egy-egy antenna ugyanis 2G—10 lakást szolgál ki, nem kell minden lakásba külön drága antennát fel­szerelni. Az idén kétszer annyi, össze­sen 500, központi antennát adnak hazai megrendelésre, s nyolcszázat készítenek cseh­szlovák exportra is. Ezeken kívül a vállalat a Telefongyár közismert táskarádióihoz 00 000 úgynevezett teleszkóp­antennát is gyárt. nak, mindenképp indokolt tehát, hogy ez az új szociá­lis otthon elkészüljön. Ezért vették fel építését még 1960-ban a második ötéves tervbe, és az Építésügyi Mi­nisztérium 12 millió forintot irányzott elő a költségeire. Szobon a járási meg a köz­ségi tanács nagy örömmel lá­tott nyomban hozzá, megfe­lelő helyet keresett a tervezett új, szociális létesítmény ré­szére. A község szélén egy ki­sebb dombot találtak erre al­kalmasnak. Nem sokkal ez­után a minisztérium, a me­gyei tanács, a tervező inté- I zet képviselői a helyi ható- | Ságokkal együtt, szemrevéte- I lezték ezt a helyet, és a ti- j zenöt-húsz tagú, javarészt I építési szakemberekből álló bizottság akkor nem emelt kifogást ellene. Ezek után a község 8'00 ezer forint költséggel I utat épített a szociális otthon J részére kijelölt helyre, hogy már az építőanyagot zökke- | nésmentesen szállíthassák az építkezéshez. Ez az út csak a szociális I otthon részére kiszemelt hely­re, és sehová máshová nem vezet. Az új járási szakorvo­si rendelőintézet megnyitása is azért húzódott el ez év januárjáig, mert szennyvíz­levezető csatornáját már úgy építették meg, hogy később a szociális otthoné abba be­köthető legyen. Szobon te­hát már folytak két év óta az előkészületek. Néhány napja, a szociális otthon ügyében értekezletet hivott egybe a tervezéssel megbízott Középülettervezö Intézet, amelyen a megjelen­tekkel elsősorban azt közöl­ték, hogy VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A tanuló (Komádi rajza) Négy év alatt majdnem két és félszeresére nőtt a bútorforgalom típusterv alapján készül az otthon. Ez nagyon rendjén levő, hiszen ezáltal Az új lakások számának nö­vekedésével évenként nyolc- van-kilencvenezren alapítanak új háztartást, és többségük bútorvásárlóként jelentkezik a kereskedelemben. 1958-ban nyolcszáztizennégy millió fo­rint értékű bútor kelt el a kiskereskedelemben. Az idén már 1948 millió forint értékű bútor kerül forgalomba, majd­nem két és félszerese az 1958. évinek. Időközben minőségi változás is történt a bútorellátásban, 1960-ban megjelentek az új lakáskultúrához alkalmazkodó modem bútorok. A terv szerint az idén a ta­valyinál 15 százalékkal több bútort hoz forgalomba a ke­reskedelem, a modern bútorok mennyisége azonban harminc­öt százalékkal nő. Csak a ma­gyar ipartól több mint tízezer garnitúra modern bútort kap a kereskedelem. A garnitúrák egyes darabjait külön-külön is árusítják. Az idén javulás várható az úgynevezett kisbútorellátás­ban. A magyar bútoripar fel­készült telefon-, rádió- és te­levízióasztalkák, különböző állványok, virágtartók és könyvespolcok sorozatgyártá­sára. Az idén ezekből mintegy tízezret készítenek a belkeres­kedelem részére. (MTI) o tervezők végleges véleményét. Talán akkor a KÖZTI már hamarabb felderítette volna a talaj lazaságát, Szob pedig közel egymillió forintot ta­karíthatott volna meg a község számára. Sajnos, ná1- lunk néha-nclha még mindig előfordul, hogy a bal kéz nem tudja, mit csinál a má­sik. Szerződés a könyvtárral A takarékos abonyiak öt éw(el ezelőtt kezdte meg J működését Abonyban az OTP- j fiók. Palásti László fiókvezető j szerint azóta ’a forgalmuk szinte ugrásszerűen emelke- j dett. Az első esztendőben mindössze 250 betétest tartót- '■ tak nyilván, akik összesen 300 j ezer forintot helyeztek el ná­luk. 1961-ben 2580 abonyi la- ! kos négy és félmillió forint | betétet helyezett el a fiókban, i A múlt évben 2700 betétest jegyeztek fel, a betétek össze­ge pedig hat- és félmillió j forintra emelkedett. A hidegben is helytállnak A tél hőseit sokfelé fellel­hetjük. A többi között a ceg­lédi állomás dolgozói is bát­ran nevezhetők hősöknek. A zord időjárás alaposan próbá­ra teszi a vasutasokat. Az ál­lomáson a Csomós- és a Cseh- brigád mindent elkövet a munkásvonatok menetrend szerinti indításáért. A teher- vonatoknál a Bíró-, a Lángi-. a Pataki-, a Püspöki, a Kecs­keméti-, a Molnár-, a Bartos. és a Kiss-brigád érdemel di­cséretet. Sok brigádtag nevét kellene még feljegyezni ahhoz, hogy teljes képet adjunk a hi­deg napokban hősiesen helyt­álló vasutasokról. MOMtaii ® VIDfeg hívatlan vendégek Csak a 15 éves kislány tar­tózkodott otthon az elmúlt napok egyikén Monoron Misztly Lászlóné Bajcsy-Zsi- linszky utcai lakásán. Két fia­tal cigánylány kopogott be az­zal, hogy fáznak és éhesek. A kislány beengedte őket és en­ni adott nekik. Míg a kenye­ret szelte, az egyik hivatlan vendég elemeit az asztalról egy értékes ezüsttálcát. Távo­zásuk után a kislány észrevet­te a lopást és azonnal jelen­tette a rendőrségre. Két órán belül a lopott tárggyal együtt megtalálták a tetteseket. Naponta 220 mázsa takarmánykeverék A múlf év júliusában in­dult meg a monori takar­mánykeverő üzem, azzal a céllal, hogy a közös gazda­ságokat ellássa megfelelő táp­értékű takarmánnyal. Tizen­két féle alapanyagot használ­nak fel az üzemben: kukori­Három nagykőrösi terme­lőszövetkezet szerződést kö­tött a városi könyvtárral. A megállapodás értelmében a közös gazdaságok kulturális alapjukból holdanként 25 fil­lért adnak át a városi könyv­tárnak. Ebből az összegből a tsz-gazdaság részére köl­csönzőket létesítenek, ame­lyeket állandóan friss állo­mánnyal töltenek fel a könyvtár dolgozói. ne v >S>zeaLoudcóo h hozott Sári község lakosságának régi vágya teljesült vasár­nap: megtartották a taka­rékszövetkezet alakuló köz­gyűlését. Kétszáztizenhárom alapító tag, akiknek zöme földműves, 21 300 forint rész­jegyalappal lehetővé tette a helybeli „falusi bank” mű­ködésének engedélyezését. Ennek az aktusnak nagy fontosságot tulajdonított a község vezetősége is. Az ala­kuló közgyűlésen megjelent Gombár Sándor, a pártszer­vezet titkára, Bozsik Sán­dor, a tanács vb-elnöke. Egyébként mindketten az alapító tagok sorába léptek. A földművesszövetkezetek já­rási köpontját Hasznos Já­nos instruktor, az egyesült Dabasi Földműveszövetkeze- tet Farkas István igazgató- sági elnök képviselte. Dr. Egri Miklós és az Ör­kényi takarékszövetkezet igaz­gatósági tagja, mint szak­mai tanácsadó, ismertette a falusi bankok tevékenységé­Sári községben megalakult |sé£7 a megye huszonnegyedik takarékszövetkezetei ség. „Nincs elegendő mun­ka”. „Az elnök bezzeg meg­kapja a háromezerhatszázat is”. „Azt írja meg — for­dul felém egy villogó tekin­tetű szegkovács —, hogy ná­lunk nem lop senki, mi be­csületes emberek vagyunkH. „Inkább azt, hogy huzatos a műhely, lyukas az ablak” — mutat körbe a csakugyan huzatos műhelycsarnokon. Alig győzöm jegyezni a panaszolhat, kívánságokat, amikor Toldi Árpád, veszi át tőlük a szót higgadtan. — Nem rossz emberek ezek, csak sokszor meggondolatla­nok. Együtt dolgozom velük, itt verem én is a vasat. Per­sze, az ujjaink sem egyfor­mák, közöttünk is akad, aki munka helyett inkább a kocs­mát látogatja, vagy hozzá­ragad valami a kezéhez. De mindenki tudja, a sok száz éves elmaradottságot nem le­het máról holnapra megszün­tetni. Nézzen csak körül, ö se (egy fiatal cigányra mu­tat), de ő se (int a másik fe­lé) nem tud sem írni, sem ol­vasni. Hát még az idősebbek. A népi demokrácia ezeket is fel szeretné emelni, mint a társadalom elmaradott réte­geit. Újabb közbeszólások: „Jól beszél”. „Tanult ember, most is iskolába jár”. „Bízik ben­ne a cigányság”. De Toldi Árpád nem veszi rossz néven a bírálatot sem, nyugodtan magyaráz, érvel, bizonyít, mondhatnám agitál. Úgy érzem, jól választott a népfront, amikor a cigány­ság képviseletében, valamint a környék járási tanácstagja­ként öt jelölte. Csakugyan is­meri a cigány származású la­kosság problémáit, életkörül­ményeit, gondjait, örömeit. Kilencéves kora óta űzi ö is apja mesterségét. Amikor a szövetkezet megalakult, az elsők között vállalkozott az összefogásra. Nemsokára igaz­gatósági tagnak, majd bri­gádvezetőnek is megválasz­tották. Társai tisztelik, te­kintélye van már. Toldi Ár­pád kulturált, tanulni vá­gyó. minden iránt érdeklődő ember. Rendszeresen olvas könyveket, hallgatja a rá­diót. forgatja az újságokat. A múlt év őszén vették fel párttagjelöltnek, ami ugyan­csak azt bizonyítja, hogy nem zárkózik cl a közösség­től. segíteni akar az embe­reken. AtfO a kérdésre, ha megvá­lasztják, mit szeretne megva­lósítani, így válaszol: — Mint cigány származású, természetesen fontos felada­tomnak tartom, hogy a járás területén élő több száz ci­gánycsalád érdekeit képvi­seljem. Van tennivalónk elég, szociális és kulturális téren is. Sokat változott az el­múlt években a cigányság helyzete, de — és ez természe­tes is — az előítéleteket még nem tudtuk felszámolni. Van­nak még köztünk, akik nem tudtak szakítani a rossz ha­gyományokkal. Sokat kell tö­rődnünk azzal is, hogy va­lamennyi fiatal beiratkozzon és elvégezze majd az isko­lát. Aztán itt vannak a laká­sok. Nagyon sok közülük már tönkrement, némelyikre in­kább csak a putri szó illik... Toldi Árpád társadalmi munkát akar majd szervezni, hogy az állam segítségéi még hasznosabban tudják az arra rászorultak felhasználni. Túl a cigányság problémáin, amint mondja Hs, az egész lakosság érdekeit képviselni akarja, nemcsak a csobán- kaiakat. hanem a környező községbeliekét is. Toldi Ár­pád tenni akaró, fiatal ta­nácstagjelölt. ö is tudja, én is sejtem, nem lesz könnyű a munkája, hisz ha a cél­jait meg akarja valósítani, a népszerűtlenebb feladatokra is vállalkoznia kell. A Pilis vidéken több száz cigánycsa­lád él. akiknek többsége már elindult a felemelkedés út­ján. Azt is míg kel’ monda­nom. a .legtöbbjük jól mgff- tanulta, milyen jogokat adott a népi demokrácia, ám akad­nak — szép számmal — olya­nok is, akik ezt a szót, hogy kötelesség, még nem isme­rik. Toldi Árpád, ha jó ta­nácstag, tanító akar lenni, ezt a kifejezést is meg kell, hogy tanítsa ezeknek az em­bereknek. Súlyán Pál olcsóbb a tervdokumentáció elkészítése. Kiderült azon­ban, hogy az előirányzott 12 millió forint még így is ke­vés. A típusterv ugyanis közművekkel már ellátott te­lekre készült, de nem emiatt növekszik három és fél mil­lióval, tizenöt és fél millióra — ahogy az értekezlet jegy­zőkönyve olyan közérthetően mondja — „a bekerülési költ­ség.’“ Laza a kiszemelt he­lyen a talaj, ilyenen az épí­tés sokkal több költséggel jár, ez az oka. Az Egészség- ügyi Minisztérium képvise­lője kijelentette az értekez- , létén, hogy több pénzt nem 1 tud biztosítani. Erre a KÖZ- I TI: keressenek más tjelyel j a szociális otthon számára ! olyant, amelynek a talaja j kötött. A kiszemelt és el­fogadott telken való építke- | zéshez az előirányzott összeg i alapján nem tud költségve- j tést készíteni. Szakember és nyilván jc szakember jelentette ki mind- j ezt, vele tehát legkevésbé m. ; széliünk vitába. Elgondolko­zunk azonban afelett: amikor a telket megszemlélték a hoz­záértő szakemberek, egyik­nek sem jutott eszébe, hogj a talaj mineműségét is meg kellene vizsgálni? Még sze­rencse, hogy mielőtt a laza talajra sok milliós költséggel felhúzták a szociális otthor falait, kiderült ez a lazaság Igaz viszont, hogy ezek után [ nem tudható, mikor, hol é: egyáltalán Szobon épül-c meg a szociális otthon. Egyelőre mindenesetre úgj látszik, hogy Szob közséj számára a nyolcszázezer fo­rintos útépítés mindeneset­re felesleges kiadást jelent Mert, ha a jelzett helyen nem épül fel az otthon, arrafeU nincs semmiféle útra szük­ség. A felesleges kiadás kétség I kívül elkerülhető lett volna I jó kooperáció esetén. Az út­építés engedélyezése, persze ’ nem a KÖZTI feladata, dt az arra illetékes hatóság jó tette volna, ha a biztonsá? okából mair tavaly tisztázza Leginkább ecsettel lehet- \ ne visszaadni azt a romanti- : kus képet, amely a csobán- : kai szegkovácsműhely meg- : pillantásakor az embert \ megragadja. Szurkos, kormos \ falak, vörösen parázsló tűz- : fészkek, vad táncot járó ka­• lapácsok a cigányok kezében, ; a csilingelő üllőkön. Sok \ száz év óta vajmi keveset ; változott ez az ősi mester- | ség. Legfeljebb annyit, hogy \ most már nem külön-külön : birkóznak a megélhetésért, • mostohább körülmények kö- \ zött, szabad ég alatt, földbe ! vájt műhelyekben a szegko- ! vácsok, hanem összefogva, ! szövetkezetben biztosítanak í maguknak jobb életet. < Figyelem a gyors kezű, < élénk tekintetű fiatalokat, s \ látom, hogy az idősebb Ba- l logh József is épp olyan el- ; szántan vallatja a vasat, mint ! a legjobb erőben levők. Va- \ laki kiszámította, hogy nyolc j óra alatt — vagyis egy mü- { szakban — 12 ezerszer kell í odasújtani a formálódó sze- Í gekre, ácskapcsokra. Ez bi- í zony, nem gyerekjáték. Iz- $ mos kar. kitartás, akarat £ kell hozzá. í — Az ott — mutatnak az egyik barna arcú, szikár ter- \ metű fiatalemberre, Toldi $ Árpádra — jó szegkovács % ám. Meg aztán iskolázott em- i bér, tanácstagnak is jelöl- £ ték. Beszélgetni kezdünk, erre a $ többiek is odasereglenek kö- % rénk, Eleinte a prímet is ők f viszik. Mintha csak vala- f miféle panasznapon lennénk, úgy dől belőlük a keserű­nek néhány gyakorlati prob­lémáját. Elmondotta többek között, hogy az 1958-ban alakult Örkényi takarékszö­vetkezet 11 ezer forinttal kezdte meg működését, ma már 1000 tagja és 100 ezer .forint részjegyalapja van. Két éve elérték az 1 mil­lió forint betétállományt, most pedig már a 2 millió­hoz járnak közel. Az 1962. évi betétek után csak kamat címén 62 ezer forintot fi­zet a betéteseknek. Azt kí- I vánta a megalakulás alkal­mával, hogy a sári takarék- szövetkezet mielőbb hason'.c eredményt érjen el. Az alakuló közgyűlés meg­választotta az öttagú igazga­tóságot és a háromtagú fel­ügyelő bizottságot. Az igaz­gatóság elnöke Andristyál Pál, a felügyelő bizottság el­nöke pedig Mrek Mihál} lett. A takarékszövetkezetek szá ma ezzel 24-re emelkedet a megyében, i cát, árpát, korpát, húslisz­tet, borsót, lucernát és külön­féle koncentrátumot, amelyek vitaminokat tartalmaznak. Sajnos, előfordul, hogy egy- egy tsz nem visz el annyi tá­pot, amennyit szerződésben ; kér A bényei Népfront Tsz pél- ! dául 110 mázsára szerződött, I de csak 30 mázsát hajlandó i elvinni. Igen jól teljesítik a ! szerződési kötelezettségeiket ; a gyömrői Petőfi, az üllői ; Kossuth és a gombai ’ Uj j Elet tsz. A tápanyagok egy j részét külföldről szerzik be. Ezért a közös gazdaságok nem í a takarmánykeverő üzemet, ! hanem az államot károsítják meg. ha nem a megrendelt j mennyiséget viszik el. A Bástyasétány 77 bemutatója Pilisen A pilisi művelődési otthon színjátszói nagy sikerrel rnu- I tatták ba Eisemann Mihály. \ Bástyasétány 77 című, há- í romfelvonásos operettjét. A i nézőteret zsúfolásig megtöl- j töt te, a közönség, amely nem ' fukarkodott a tapssal sem. j Kiemelkedő alakítást nyújtott Elvira szerepében dr. Szalag Lászlóné, aki egyben a da­rab rendezője is volt. A két segédrendező: Pilisi László és László János, ugyancsak ki­tűntek szerepeikben. Lukács Loránd karmester, a Magyar Jégrevü zenei vezetője, fá­radságot nem kímélve já­rult hozzá az előadás sike­réhez. A koreográfia is az ő munkája. A csoport el- : határozta, hogy a nagy sike- ' rű darabot a járás több más községében is bemutatja. Előadás a szőlőművelésről Hétfő délután Nagykőrösön, a városi pártbizottság épületé­ben előadás hangzott el a szőlőművelésről. Budai Lász- I ló, az Ültetvény tervező Vál- ■ lalat osztályvezetője számolt 1 be a nemesítés néhány kérdé­séről az egybegyűlt hallgató­ság előtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents