Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

NEM VÁLIK ! DICSÉRETÜKRE Az elmúlt na- \ pókban a monori újtelepi iskolá­ban tartózkod­tam — mint tár­sadalmi aktivista. Serénykedtem a választás sikeré­ért —, így mód és lehetőség kí­nálkozott arra, hogy kicsit tüze­tesebb megfigye­léseket tegyek. Talán , az I/b osztályban kezdeném, ahol a szavazás lebonyolódott. A pad­ló négy helyen nagy darab pléhlemezzel kifoltozva, úgy, hogy élei bármikor komo­lyabb baleset előidézői le­hetnek. Különben a padlóról Szász elvtárs megjegyezte: még gyermekkori ismerőse, nem csoda tehát, ha gidres- gödrös, púpos, csomós. A padokat ugyan már kicse­rélték, a padló azonban a régi. A pléhlemezt a leg­sürgősebben fel kell szedni és falemezzel pótolni! Az I/b. osztályban látottak indítottak arra, hogy más osztályban is körülnézzek. A : folyosó falai vastagon szeny- j nyezettek, a szekrény régi, kopott, nem válik díszére az iskolának. Ez a megállapítás különben nemcsak a folyosó­ra és a szekrényre vonatko­zik, A IlI/a. osztályban szá­raz kenyér díszelgett a pá­don, a lavórban piszkos víz, a szekrény tetején kacatos gyékény, a vázában üres kon­zervdoboz. A II/-ben vala­mennyi aszparágusz lefagyva, pedig azt, ahogy Szász elv­társ megjegyezte: a szülők hordták össze. Jobban kel­lett volna vigyázni rá! Eb­ben az osztályban is egy nagy gödör van és a szoká­sos gyékénykacat a szekrény tetején. Láttuk a gyerekek szép raj­zait, faragásait, képeit is — annál kirívóbb volt a gondos rendszeretet és a tisz­taság hiányára valló tárgyak j összevisszasága. Le kellett mindezt írni, hogy figyeljenek fel azok is rá, akikre az islcola tisztán­tartása és gondozása tartozik. <ő—ő) \ — Ma alakuló, tanácsüléseit ősznek Gombán, Bényén, j Káván és Úriban. — Árdrágítás és súlycsonkí­tás miatt Urbanek István ve- csési üzletvezetőt 200 forint­ra bírságolta a szabálysértési hatóság. — Ma zárszámadó közgyű­lést tart a vecsési Ezüstka­lász Tsz. — Az importvetőmag-szállít- mányok egymás után érkez­nek a monori magtisztító- telepre. Eddig mintegy 15 vagon importáru betárolása történt meg. A külföldi cé­gek vetőmagjai a tovább- szaporítás alapját képezik. — Egy üveg likőrt lopott a vecsési 93-as számú boltból j Nidermayer József (Vecsés. Andrási-telep). A társadalmi tulajdon ellen elkövetett sza­bálysértő cselekedete miatt 200 forintra bírságolták. — A leértékelt áruk boltja újból megnyílt Vecsésen, a Steinmetz kapitány útján. ANYAKÖNYVI HÍREK . Pilis Házasságot kötött: Díszt Endre és Bácsi Róza. Elhunytak: Paulo vicz György né Malik Zsuzsanna 84 éves. Kis Já­nosaié Neudus-ek Mária 68 éves, Dobrovinsziki Jánosné Skrada Ju­dit 81 éves. Szántó Lászlón é Csiz­madia Mária 72 éves. Üllő- Házasságot kötött: Horváth Gyula és Szabó Mária. Elhunytak: Kökény Sándor 81 éves. Szlifka Mihályné Tóth Má­ria 85 éves. Vecsés Házasságot kötöttek: Mogyorósi Péter és Pápai Zsuzsanna, Tóth Lajos és Imre Irén. Bamdur Ist­ván és Korom Juiliamma. Elhunytak: Baj er Mihály 63 éves. Wiirth Ignácné Liebe Mária 75 éves.. Fazekas Ignác 77 éves. MAI MŰSOR Mozik Mende: Kilencedik kör. Úri: Is­tenek tanácsa. Vasad: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Vecsés: Pinocchio. TIT-előadások Monor (16 óra. Vetőmagellátó Vállalat) Muníkakedv és munka­teljesítmény — munka és elfára­dás', ésszerű pihenés. Előadó: Ra­dies László. (14 óra 20. gimnázium). Szent Johanna (filmvetítés.). Tápiósáp (18 óra, művelődési ház). Szövetkezeti téíli esték: Nemzetközi kérdések. Előadó: Horváth Gábor. V. ÉVFOLYAM, 49. SZÄM 1963. FEBRUAR 28. CSÜTÖRTÖK Jól döntö(íek-e Tópiósapoii ? A tápiósápi Petőfi Tsz kedden tartotta meg zársaámadó közgyűlését, amelyfen megjelent és felszólalt Guba Pál, a járá­si pártbizottság titkára és Sedró János, a járási tanács elnök­helyettese. A népes vendégseregben ott láttuk Benkó József és Horinka József elvtársakat, a szomszédos tápiósülyi, illetve úri tse-ek elnökeit is. A közgyűlés levezetője Szabó János elv társ. a községi ta­nács elnöke volt. A vezetőség beszámolóját Szálai Imre, az el­lenőrző bizottságét Szántai János ismertette. A vitában tizen szólaltak fel. A beszámoló terjedelmes és terjengős volt. Felépítése célirányos volt: ami jó akadt az elmúlt esztendő­ben — például néhány nö­vényféleség termésátlaga — azt alaposabban, részletesebben elemezte. Ami rossz volt, azt igyekezett az időközben eltá­vozott két szakvezető — a fő­könyvelő és főmezőgazdász — zsákjába varrni; a gépállo­másra vagy a felsőbb vezetés­re hárítani. No, és természete­sen: az időjárásra. Az aszály valóban sok rossznak volt for­rása az elmúlt évben. Bölcsen kerülte a beszá­moló az összehasonlítást a szomszédos tsz-ek eredmé­nyeivel. Tápiósülyön, Úriban, Mendén is hasonlóan aszályos volt az időjárás, mégis ezekben a tsz- ekben mérleghiány nélkül zár­tak. saját erejükből 30 forint felett fizettek munkaegysé­genként. Itt pedig, Tápiósá- pon, valóságos tűzijátékot kel­lett rendezni az elnöknek a számokkal azért, hogy végül is az a kevés, amit fizetni tud­nak, a tagok szemében soknak látsszék. A bajok azonban így is szemmel lát­hatóak, sőt kézzelfoghatóak. A számok, ha nem játszadoznak velük, hanem komolyan fon­tolóra veszik őket, szomorú tényeket tárnak fel. Az évet egymillió forintos mérleg­hiánnyal zárták. Saját erejük­ből mindössze 16 forint 79 fil­lért tudtak volna fizetni mun­kaegységenként. Állami megse­gítést kellett kérniük. így si­került feltornázni a munka­egység értékét 22 forint 99 fil­lérre. Ezzel, természetesen, to­vább fokozódott a tsz eladóso­dása, hiteleinek összege hat és fél millióra nőtt. A termelési alap évről év­re csökken; a jövedelem mindig alacsony; a belső egyenetlenség a tagok között gyakran éles vitában robban ki; a munkák meg­szervezése körül mindig sok a probléma .. r ép így lehetne so­rolni tovább. Aw. elnök felelőssége a közös gazdaság ilyen állapota miatt — akarat­lanul is felvetődő kérdés. Saj­nos, a közgyűlésen nem a fe­lelősség megállapítása (és az ebből adódó következtetések levonása), sokkal inkább az elködösítés folyt. Ebben a prímet maga az elnök vitte, s néhány kontrása is akadt a hozzászólók közül. Igaz, az elején, egy mondat erejéig, az elnök elvtárs is elismerte hi­bás voltát, de a továbbiakban, a problémák részletezésénél mégis kivonta magát a hibák elkövetői közül, s mindig má­sokban lelte meg a bűnbakot. Hihető-e, elfogadható-e az a kép, amely a közgyűléseh ki­alakult, hogy ebben a szövet­kezetben, ahol három év óta hibát hibára halmoztak: az elnök nem tehet sem­miről? Hol élt ez az elnök? Miért nem tudott rendet teremteni? Vagy ha erre nem volt ké­pessége, miért nem hagyta ott a posztját? Hiszen az állam azért nyújt anyagi támogatást a kihelyezett tsz-vezetőknek, hogy ezen keresztül is a tsz-ek gazdasági, politikai megerősö­dését segítse. Megszilárdult, megerősödött-e kellően az el­múlt három év alatt a tápió- sápi Petőfi Tsz Szalai Imre vezetése alatt? Számok, té­nyék bizonyítják, hogy nem. Fel kell hát vetni: érdemes-e. hasznos-e az állam részéről újabb időre meghosszabbítani a számára nyújtott anyagi tá­mogatást? S ez nem először vetődik fel. A felsőbb szervek — írásos bizonyítékok vannak rá — többször bírálták Szalai elv- társ vezetési módszereit, na­gyon sok konkrét segítséget is nyújtottak; az eredmények mégis gyengék. A tagság állásfoglalása ebben a kérdés­ben nagyon érdekes. Szvercsek József traktoros azt mondotta például az elnökről, hogy: „gyengesége mindenki előtt ismeretes". Farkasné azt kí­vánta tőle felszólalásában, hogy: „gerincesebb és erélye­sebb legyen”. Többen szóltak az elnököt körülvevő ’ „rossz barátokról. talpnyalókról". Mások élesen 'bíráltak egyes gazdasági, szervezési hibákat. Mégis, a közgyűlésen a hibák­kal szemben békiülékeny han­gulat lett úrrá, s egy csoport pedig valósággal szimpátiatün­tetést rendezett az elnök mel­lett. E szimpátia nyilván í tás meg­rendezett volta erősen érző­dött. Ezt valóságos kortesfogá­sokkal is elősegítették: az el­nök beígérte a részes műve­lést: a pénzt még délelőtt —r anélkül, hogy a közgyűlés jóváhagyta volna a mérle­get — kiosztották stb. Akár rendezett volt, akár nem, a lényégen nem változ­tat: nincs olyan görögtűz, amely takarni és feledtetni tudná a szegényes, gyenge eredményeket, a tsz rossz anyagi helyzetét. A Jövő szempontjából mindezt most már komolyan fontolóra kell j venni a tsz tagságának. Hiszen dolgosságáról, szorgalmáról is­mert nép a sápi, a tagok igye­kezetével eddig sem volt baj, mégsem tudnak a környező tsz-ekkel egy szintre vergődni. Ha ők továbbra is ragaszkod- 1 nak az eddigi, gyenge színvo- j nalú vezetéshez — ők látják | kárát. Nem szeretnénk, ha jövőre ismét ilyen eszközökkel le­hetne csak elérni a mosta­nihoz hasonló gyenge jöve­delmet. Három év tapasztalatai alap­ján mi nem hiszünk abban, hogy a mostani vezetés képes lesz kiemelni a közös gazda­ság szekerét a kátyúból. Ezt, úgy érezzük, kötelességünk ez úton is tudomására hozni a tápiósápi tsz-tagoknak. Radványi Barna Munka közben — Nyáron íelis-lelc van ez a kis műhely kerékpárokkal meg kocsik belső gumijával. Azokat javítgatom, ragasz!gatom, mert sürgős is ez a munka, hiszen Üllőn a tsz-tagok nagy része már kerékpáron jár a határba. Most télen lyukas edényeket hoznak meg varrógépeket — mondja Varró László műszerész kisiparos. Képűnkön éppen egy varrógépet javít (Foto: Kiss) — Kérek egy fél zsák csöve­set! — hallottam a számomra kissé furcsa kérdést Gyomrán, a kis állomás trafikja előtt. Mi lehet ez? Talán rejtje­lezve beszélnek? — villant át raj­tam a gondolat, de ahogy figyel­mesebben kezd­tem nézegetni, rájöttem a titok nyitjára. Két ol­csókönyvtári re­gény, egy doboz cigaretta, néhány újság és egy pár csomag cukorka között megláttam a hirdetést: „Kukorica van eladó!” — Nagyszerű emberek! — gon­doltam magam­ban. Tudjak, hogy még a tsz- ek kezdeti ne­hézségekkel küz­denek, a kukori- caellátás akado­zik, az ország sertéshúsfogyasz­tása pedig ug­rásszerűen meg­emelkedett, és ezen akarnak se­gíteni. Ha ez a módszer beválik Gyomrán, nyil­vánvalóan más­hol is alkalmaz­zák. Országos problémát olda­nak meg így. Van persze egy másik lehetőség is. Barlangjában fojtják meg az oroszlánt. (A ni­kotint értem.) Valószínűleg ér­dekes statisztikai adatoknak jutot­tak birtokába, amely megmutat­ja: hány ember kap tüdőrákot a dohányzástól. Ha a ci gerettavásár- lást fokozatosan felváltja a kuko­ricaeladás, leszo­kik a nép a do­hányzásról. Ilyen módon elérhetjük azt, hogy meg­növekedik az át­lag életkor, az átlagsúly és az átlagegészség. A két felvetett lehetőség még mindig nem zár­ja ki a harmadi­kat. Lehet, hogy éppen a kereske­delmi ellenőrző szervek éberségét teszi próbára. Ha itt felfigyelnek a szabály ta lanság na, másutt is éles szemmel és biz­tos kézzel veszik észre, csapnak le a hanyagokra. — is — íT^XVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'CvXXV.’dXXxXKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXVhXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXV* r Farsang végi hajrá ÚTTÖRŐ A 7. sz. Sinkovics Rezső út­törőcsapat február 23-án tar­totta meg farsangi karneválját. Az elmúlt évhez viszonyítva lényeges fejlődés volt tapasz­talható. Számszerűségben is je­lentős volt. Az elmúlt évi \ húsz-huszonöt jelmezzel szem- ' ben közel ötven pajtás öltözött ! fel. : Érdekes volt a jelmezek : megoszlása is. A koldustól a [ vénkisasszonyig mindenfajta i jelmezzel találkoztunk. A csa- | pattvezetőség javaslatát őrsi • kollektívák együttes szereplé- i sere a winelcuk valósították ; meg, akik valamennyien in- i diánnak öltözve ékes tolldi- ! székkel jelentek meg a karixe- : válón, őrsi csatakiáltásuktól : volt hangos a terem. \ Sokat segített az előkészítés : munkájában Sál Lórántné i kisdobosvezető és dr. Szöcs ; Árpádné, a csapatvezetőség i tagja. Nekik is köszönhető, > hogy nemcsak a pajtások, bxr \ nem a szép számú vendégse- ; reg is jól érezte magát. Igaz, i hogy táncolni nem nagyon le- \ hetett, mert a helyet élfoglal- I ták a nap hősei, akik közül \ egyesek végig jelmezben vei- ; tek részt a karneválon. Nem ; tehette ezt Búkor Karcsi, ki i „malom”-nak, Varga Joli, ki ! „sörösüvegnek” öltözött. j A csapatvezetőség a közeljö- \ vőben négy előadásból álló ; sorozatot indít. „Töltsön ve- lünk négy vidám estét" cím- \ mél. Erre bérleteket bocsá- ! tunk ki. A bevételt az épülő j csapatotthon berendezésére és \ csapattáborunk segítésére for­• dítjuk. I * ; Szombaton az üllői úttörők \ is farsangi jelmezparádét tar- \ tottak a kultúrotthonban. Már \ délután fél négykor gyülekez­ni tek az álarcba öltözött úttö-rők. Í Rövid időn belül felcsendült a keringő dallama. A karnevál­ig hercegnő bevonulásával elkez- \ dódött a mulatság. Mintegy Í 100 úttörő bújt jelmezbe. Volt £ közöttük virágárus kislány, í Ludas Matyi, televízió, szalvé­Március 3-án járásunk négy községében rendezzük meg az úttörők körzeti kulturális se­regszemléjét, Vecsésen, Mento­ron, Gyomrán és Tápiósüly- ben. A szemlére 29 úttörőcsa­pat nevezett be, s közülük 5 úttörőcsapat több mint 10 mű­vészeti ágban indul. Szép számmal lesznek a szemlén kisdobos együttesek is. Re­méljük, hogy a nézőtér min­denütt zsúfolt lesz, s a kö­zönség tetszését megnyerik a pajtások műsorszámai. le­járásunk egyik legkisebb út­törőcsapata — a kávai pajtá­sok — március 2-án délután rendezi meg a hagyományos jelmezes karnevált. Ügy hal­lottuk, hogy a pajtások az el­múlt évhez hasonlóan most is sok ötletes jelmezt készítettek, s a csapat tagjai csaknem va­lamennyien jelmezben lesznek. Jó szórakozást kívánunk! * A monori ifivezetők a már­cius 3-i összejövetelen megtár­gyalják a klub 3 hónapos munkatervét, s a konkrét fel­adatokat a VIII. osztályos út­törők KISZ-be való felvételé­vel kapcsolatban. ★ Az 1076-os számú monori Petőfi Sándor úttörőcsapat 1963. február 23-án szombaton kulturális szemlét tartott. Az őrsök legjobbjai kis műsorok­kal készültek. Többek között újoncaink léptek fel. Szépen felkészültek erre a kis dél­utánra. Hallottunk tőlük me­sét, énekeket, verseket, ezen­felül még két táncot is elő­adtak. Hatodikosaink sem maradtak le. Három vidám és jó hangú kislány úttörődalo­kat énekelt. A legnagyobbak is közreműködtek. Versek, énekek hangzottak el. Egy igen vicces monológ és harmonikaszóló különösen megnyerte az úttörők tetszé­sét, melyet vastapssal jutal­maztak. így ért véget kis ösz- szejövetelünk, melyről min­denki vidáman távozott. (Kéri Mária őrsvezető leveléből) KI TUD TÖBBET BARÁTAINKRÓL? 3. forduló beteszitek a meg-felelő betűket, könnyebben megtudjátok az or­szág nevét. „Vonatunk a Nyugati-pályaud­varról indul. Első állomás, ajtó] kiszállunk, . r .... a régi királyi székhely, itt élt és uralkodott a magyar Báthori István is. Utána a sízők paradicsomába. . a k ...........­b a megyünk, ahol a hegyeket nyáron is hó fedi. Majd visszaté­rünk a fővárosba, amelyet a né­met fasiszták a II. világháború alatt majdnem teljésen elpusztí­tottak, de azóta kiheverte a dú- lást. itt egy hangversenyen ve* szülik részt, ahol a nemzet nagy romantikus zeneszerzőiének, . h o ... dallamai csendülnek fel.»» Beküldendő az ország neve. a következő címre: Járási Úttörőel­nökség. Monor. Kossuth Lajos u. 88. A beküldés határideje: márci­us 6. Ne feledkezzetek meg a ..Rejt­vényszelvény m.” beküldéséről, Rejtvényszelvény III. Kedves Pajtások! Szép számmal érkeznek be hoz­zánk a megfejtéseik. Vámnak akik csal: a második fordulónál kap­csolódtak be a megfejtésibe. Olyan pajtás is akad, aki az elsőt sike­resen megfejtette, de a másodi­kat már nem. Ezért felhívjuk a figyelmeteket, hogy akiknek nem Biker ül egyik héten a megfejtés, azért' ne keseredjen el. folytassa a megfejtéseket nyugodtan, mert a forduló alatt lehet, hogy be­pótolja a lemaradást. Közöljük a? első és a második forduló helyes megfejtését. 1. forduló: Auróra. (És néhány mondatban a történelmi szerepe, azt nem írjuk most le). 2. forduló: I. Péter — Poltava, III. Iván — Kulikovó. Lenin — Pótervár, A. Nvevszkii — Csúd-tó. Kutuzov — Borogyinó. És most nézzük a 3. fordulót: Állapítsátok meg az alábbi szö­vegből. hogy melyik baráti or­szágba utazik> az úttörőcsapat -tá­bor ozmi. Ha a pontozott helyre tás kislány, tavasztündér és még sok más. Nagy tetszést arattak még a több mint 250 főnyi vendégsereg előtt a kö­vetkező jelmezek: a huligán- csoport, a „Füles” (szamárfej­be bújt úttörő) és a községi hangszóró. Az utóbbi egyben a díjazás során az első helyre került. Tulajdonosa Varga Márta, az úttörők VII. osztá­lyos őrsvezetője. A vidámság este 7 óráig tar­tott. A közönség kívánságára a rendezőség a tavalyihoz ha­sonlóan megrendezte a kerin­gő- és csárdasversenyt. A ke­ringőverse ny ben 30 pár közül választották ki az első helye­zettet. Az üllői iskola 1963. évi legjobb keringözöi: Kuntcz Il­dikó és Varga Márta. A csár­dásversenyben szintén sokan indultak. A zsűri Erdélyi Má­riának, és párjának ítélte oda az első helyet. Nem szabad azokról Sem megfeledkezni, akik sok pajtás számára biztosították egész es­te a jó hangulatot. Elsősorban Tamasy Endre csapatvezető­ről, és a zsűri tagjairól. Az ö ötletük volt az is, hogy min­den jelmezbe öltözöttnek ad­tak egy-egy szelet csokoládét, az első 12 helyezett és a tánc- yerseny győztesei értékes jutal­makat is kaptak. Furuglyás Géza—Füles László A titok nyitja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents