Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-28 / 49. szám
1963. FEBRUAR 28, CSÜTÖRTÖK rr,sT «EC«» yi&fep Tervükhöz mérik igyekezetüket Fejlesztik, korszerűsítik a szőlő- és gyümölcs- termesztést a ráckevei járásban A szőlő- és gyümölcstelepítés megyei feladataiból jelentős részt vállalnak a ráckevei járás termelőszövetkezetei. A járás húszéves szőlő- és gyü- mölcstelepítési terve együttesen 5200 hold, amelyből 2200 hold a szőlő és 3000 hold a gyümölcsös. Érdemes röviden felmérni, milyen arányú fejlődés várható a járás szőlő- és gyümölcstermesztésében 1960-tőL 1930-ig. A húszéves telepítési munka megkezdés© előtt összesen 4271 hald szőlő és 1542 hold gyümölcsös volt a járásban. Ez a viszonylag nagy terület azonban sok ezer apró parcellából, rendkívül vegyes minőségű állományból tevődött össze. Sok olyan fajú, fajtájú szőlő és gyümölcsös volt, amelynek árutermelési szempontból nem, vagy alig volt jelentősége, mert egyszerűen eladhatatlannak bizonyult. Ezenkívül a szőlők naigy része elöregedett és keveset — azt is bizonytalanul — termett. Az értékesítésre alkalmas szőlő- gyümölcs nagy részét is a termelők főként családi igényeik kielégítésére fordították. Összterületének növekedését tekintve a szőlő- és gyümölcstermesztés fejlődése nem látszik nagynak, mivel az előbbi területe 4271 holdról 4500 holdra, az utóbbié pedig 1542 holdról 3200 holdra növekedik húsz év alatt De ha figyelembe vesz- szük, hogy B telepítendő 2200 hold szőlő és 300 hold gyümölcsös már nagyüzemien művelhető, jó minőségű, bö- termő állomány lesz, akkor könnyen elképzelhetjük a nagyarányú telepítés jelentőségét A járás szőlő- és gyümölcsterülete egyébként azért nem olyan arányban növekedik, mint a telepítendő holdak szórna, mert sok elöregedett és értéktelen fajtájú állományt kell kiirtani. A húszéves telepítési terv végén azonban így is akkora területen termesztenek szőlőt és gyümölcsöt a járásban, amekkorán még korábban soha. Ezért a szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztésének, korszerűsítésének munkájához komolyan kell hozzáfogni. Vajon tapasztalható-e megfelelő akarat és lelkesedés a húszéves telepítési terv maradéktalan teljesítése iránt? Erre a kérdésre igennel válaszoltak a járási tanács mezőgazdasági osztályán. Elmondották például, hogy a megyei előirányzat szerint a második ötéves tervben csak négyszáz hold gyümölcsöst kellene telepíteni ült, de a tez-ek igényei alapján a járás 1790 holdat vállalt — Így aztán — mondja Csizmadia László, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője — a húszéves szölőtele- pítési tervnek egynegyedét, a gyümölcstelepítési tervnek pedig több mint a felét kell teljesítenünk a második ötéves tervben. Mivel az ötéves terv első két esztendejében mindössze száz hold gyümölcsöst és hetven hold szőlőt telepítettünk a járásban, lényegében három év alatt kell teljesíteUZEMI PARLAMENT CEGLÉDEN Másodszor került sor tegnap délután egy hasznos kezdeményezésre a Ceglédi Közieke-i désépílési Gépjavító Vállalatnál. Tavaly az év elején a gyár dolgozóinak népes fórumán, vitatták meg az előző teirvév tanulságait, és levonták a következtetéseket az új feladattok mind jobb végrehajtása érdekében. Üzemi parlamentnek nevezték el „ fórumot, s a kezdeményezésben az volt az új, hogy a gyár minden fontosabb posztján álló vezetője önálló beszámolót tartott a hozzá tartozó terület munkájáról. Az elhangzott beszámolókat külön-külön megvitatták. s így mód nyílt arra. hogy a részvevők sokkal mélyebben bírálhassák a végzett munkát, mint a szokásos termelési értekezleteken. A tegnapi, másodízben megtartott üzemi parlamenten az 1962. évi termelőmunka részleteiről beszélgettek, és az 1963-as termelési feladatokat részleteztek. Gát a víz útjában ön^e vegre a tavasai — Meteorológiai Intézet ? Szere tnénk közölni önökkel, hogy fázunk és már nagyon unjuk a telet. Tessék mondani. mire számíthatunk? Jön-e végre-valdhára a tavasz? — Itt Koppány György, a távprognózis osztályról. Sajnos, egyelőre semmi jó hírrel nem szolgálhatok. Ezen a héten marad a hideg. — Egyforma hideg? — Nem. Északom, Skandináviában akkora hidegtartalékok halmozódtak fel, hogy a közeli napokban inkább újabb erős; hideghuHámra számíthatunk. ; __ Meleg ellenáramlat nincs? — Nincs. A hideg a legközelebbi napokban korlátlan úr lesz még. Éjszaka és hajnalonként mínusz tíz. mínusz tizenöt fokokra kell felkészülnünk. — Se napsugár? — Az már lassanként kitesz magáért, s nappal akár nyolctíz fokkal is felmelegítheti a levegőt. He tessék számolni! Felvéteti hirdetmény A Színház- és Filmművészeti Főiskola igazgatósága színházrendezői szakra felvételt hirdet az 1963/64-es tanévre. Felvételre érettségivel rendelkező, 18—28 éves fiatalok jelentkezhetnek. A felvételnél előnyben részesülnek, akik egyetemet, vagy főiskolát végeztek. A jelentkezés írásban történik, melyhez mellékelni kell a saját és a szülők adatait tartalmazó életrajzot, az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt, továbbá az intézmény, vagy a munkahely ajánlását. A jelentkezés benyújtásának határideje 1963. március 31. Cím: Budapest, VIII. kerület, Vas utca 2/c. (MTI) Koptatják az akácmagot nünk az ötéves telepítési tervet. Ez az előirányzat, illetve igény nagy erőfeszítéseket követel a tsz-ek és a járás vezetőitől mind a szaporítóanyag beszerzésében, mind pedig a telepítési munkák lebonyolításában. Az Ültetvényterv Vállalat ugyanis nem vállalta ekkora mennyiségben a szaporítóanyag beszerzését. A szőlőnél ez nem jelent különösebb nehézséget a járásnak, mivel saját anyagból, saját erővel is elláthatják a hiányzó szaporítóanyagot. Nagyobb gond viszont a gyümölcsfacsemeték beszerzése, amiben feltétlenül nagyobb segítséget várnak az Ültetvényterv Vállalattól. Természetesen itt sem sültgalamb-várásról van szó, hanem a lehetőség szerint saját erőre számítanak. Ilyen saját erőnek számít a ráckevei Rákóczi Termelőszövetkezet kezdeményezése, amely száz hold őszibarackosának telepítéséhez maga neveli a magon- cokat, illetve készíti az oltványokat. Legközvetlenebb telepítési feladatukat, a tavaszi munkák előkészítését eddig sikeresen végezték el a tsz-ek, illetve a Kiskunlacházi Gépállomás. Tavasszal ugyanis négyszáz hold szőlőt, illetve gyümölcsöst kívánnak létesíteni, amelynek talajforgatási munkáit nagyrészt elvégezték. Ugyanígy állnak a szaporítóanyag beszerzésével is, amelyet megfelelő körülmények között tárolnak. Nem feledkeztek meg a keríté- si munkák szakszerű irányításáról sem. A kerítésanyag ugyanúgy a telepítést végző tsz-ek birtokában van már, mint a szaporítóanyag. A szakszerűséget viszont azáltal biztosították, hogy megfelelő gyúr mölcstelepítési specialistákat alkalmaznak. Ilyen szakembereket alkalmaznak például a kiskunlacházi és a ráckevei termelőszövetkezetek. A ráckevei járásban tehát nemcsak a járási szervek, hanem a termelőszövetkezetek is komolyan veszik a szőlő- és gyümölcstelepítések ügyét. Mivel a járási párt- és tömegszervezetek megfelelő szakpropagandát fejtettek ki a telepítési tervek ismeretében, az érdekelt vezetők és dolgozók jól ismerik feladataikat. Ezek a feladatok lelkesitőek számukra, hiszen egyszerre szolgálják az egyén, az üzem és az ország érdekeit. Nagymikíós István A koptatott mag a mezőgazdaságban már nem újdonság A cukorrépatermesztők ével óta eredményesén alkalmazzál ezt a módszert. A maghéj koptatásra most az erdőgazdaságokban is rátértek. Sas Béla erdőmérnök az akác és a hozzá hasonló erőshéjú erdei magvak eredményesebb csíráz- tatását oldotta meg egy ötletes géppel. Eddig forrázással készítették elő a vetésre a mag- vákat, de ennek több hátránya volt, így csak kisebb tételekkel dolgozhattak és a leforrázott magvakat azonnal vetni kellett. Most a szabad szemmel alig észrevehető koptatás után a magvakat akár egy évig is eltarthatják és azok 80—100 százalékban kikelnek. A budapesti erdőgazdaságban készült géppel napi nyolc mázsa akácmagot koptatnak. (MTI) Cscpel-szigetet, a kis Duna-ág mentét védi az ártól a tassi zsilip új árvízkapuja — ezt mutatja Vesztergombi László középdunavölgyi vízügyi igazgató. A daruszerkezet percek alatt emeli a nyitott kapuba a legnagyobb nyomásnak is ellenálló vízzáró vaslemezeket Ráckevén a belvizek elvezetését segíti a most felszerelt két új nagy teljesítményű szivattyú. Másodpercenként hatszáz liter vizet emelnek át a Dunába, nem számítva az eddig egyedül dolgozó régi berendezést nXXXXXVX'XXVCXXXXXVCxXXXXWXNXXXXXXXXXVXXNXX-VXXXXXXXXXXXXXXVVXVxXXXXXXXXXXWXXXWXXXXXXXV Félméteresek már az angolnák Kísérletképpen két évvel ezelőtt bocsátottak ki az Északitengerből hozott angolnaiva- dékokat a Balatonba. Mivel az első tapasztalatok kedvezőek voltak, tavaly újabb szállítmányt hoztak a magyar tengerbe. A halászati szakemberek megfigyelése szerint a tó „idősebb” angolnái már elérték a félméteres nagyságot. Ezek két év múlva már egy méteresek lesznek, s megkezdhetik a lehalászásukat. A tervek szerint ez év tavaszán újabb, az Északi-tengerből hozott angolnaivadékot helyeznek ki a Balatonba. (MTI) i ss=r Reitekhelv nx Elbán magát. Megértette: Lange halála csaknem elháríthatatlan katasztrófát jelent néki is. Itt áll hajlék nélkül, megfosztva egyetlen támogatójától. Lange meghalt, tehát perceken belül itt lesz a rendőrség és a katonai parancsnokság, Most pedig kilép a hálószobából Li- zel, s meglátja mi történt a férjével, aki fél órával ezelőtt még életerős, egészséges volt. Halk, csoszogó léptek hallatszottak a hálószobából. Asziber félreállt az ajtóból, szembefordult vele. Látta, amint lassan lenyomódák az ajtó kilincse, A fogashoz lépett. Lekapta onnan a sapkáját meg a köpenyét, s kdrohant a. házból TIZENEGYEDIK FEJEZET 2. Azxm a napon, amikor Herbert Lange olyan könnyelmű módon odaadta az életét, Otto Stalecker, a „Gans-Behmer^ gyár műszerésze, a szokásos időben fejezte be a munkát. Kezet mosott, átöltözött és a kijárat felé indult. A kapuban feltartóztatták. SS-katonák csoportja állt ott. A szomszédos koncentrációs lágerből valók. A gyár különböző műhelyeiben több száz deportált dolgozott. Az SS-konvoj regge- lenkint áthozta őket, este pedig — létszámellenőrzés után — visszakísértek valamennyit a lágerbe. ( Folytatjuk) vegőt. Izzadtság verte ka a homlokát... Kopogtak az ajtón. — Ki az? — kérdezte Ászkor, s alig ismerte meg a saját hangját, — Nyissák ki — szóltak kintrőL — Szerencsétlenség történt. Aszker megrántotta az ajtót, aztán mégegyszer és harmadszor is, de nem nyílott. Akkor jött rá: hiszen zárva van. Kapkodva kereste, s aztán robajjal csapta félre a belső tolózárat. Az ajtó kinyílt. Négy férfi hozta a karján a mozdulatlan, ialfehór Langet. Egyenruhája ösiszevissza szakadozott volt. Az embereik! nagynehezen becipelték a verandára. — Hová tegyük? — kérdezte az egyik férfi, Aszkerre nézve. Abból, ahogy a férfi kérdezte, Aszker megértette: Lange halott. Aszker a hálószobaajtóig hátrált, s nekidőlt háttal. A konyhába vitték a holttestet összetolták a hokedlikat, arra tették rá. Két kezét a mellére tették, de az egyik azonnal leesett oldalt, és élettelenül csattant a konyha kövére. — Fejét leszegve rohant át az úttesten... A sarkon meg hirtelen egy teherautó fordult be.:. — magyarázták az emberek. Aszker háta mögött, a hálószobáiban megnyikordult az ágy, nesz hallatszott ki. Aszker alig tudta tartani Lange? Miért marad el ennyi ideig? Aszker kijött a szobából, s türelmetlenül járt fel-aiá a verandán. Csend volt a háziban. Csak időnlkint hallatszott ki tompén a zárt szobaajtó mögül Lizel csendes szipogása. Aszker idegességet érzett. Remegő kézzel nyúlt a tárcájába cigarettáért, s gyújtotta meg az öngyújtóját. Eltelt még vagy öt perc. Aszker most már világosan látta: valami történt. El kell hagynia a lakást. Nincs más kiút: el kell mennie. Igen. él innen, amíg nem késő! Egyik perc telt a másik után, s ő még mindig ott állt. Nem volt ereje elmozdulni. Visszatartotta a tudat alatti remény: hátha jóra fordul a dolog... Az ablak alól hangok hallatszottak. Aszker kilesett a függöny mögül. Néhány férfi közeledett a ház Mé, szorosan egymás mellett állva, ügy tűnt, mintha cipelnének valamit — Ide — mondta az együk férfi. — Láttam, ebből a házból szaladt ki. Aszker szíve vadul verni kezdett Nehezen szedte a les becsukta maga mögött az ajtót. Lizái mind görcsösebben, erősebben zokogott. Herbert kirohant a szobáiböL — Meghal! — mondta el- csukló hangon —. forog a szeme, rángatózik, habzik a szája... Orvost kell hívni. Itt van a telefon a sarkon túl.;. S még mielőtt Aszker valamit szólhatott volna, Lange kirohant a házból. — Álljon meg! — kiáltotta utána Aszker. — Megyek én ... De Lange már nem hallotta. Csak rohant, mint aki eszét vesztette. Lizel továbbra is sírt, jajve- székeit, dobálta magát az ágyon. Aszker tehetetlenül állt mellette. Aztán eszébe jutott, a mosdóhoz rohant, megmártott egy törülközőt a vízben, s az asszony homlokára tette. A gyógyszerszekrényben valéri- án-cseppeket talált. Csepegtetett belőle egy pohárba, s nagy nehezen megitatta Iázellél. Eltelt néhány perc. Az asz- szorty kezdett megnyugodni. Csendesebb lett a sírása. Erőtlenül. mozdulatlanul feküdt az ágyon. Időnként görcsösen összerángott. .. .Eltelt egy negyedóra, s Herbert még mindig nem jött vissza. Hirtelen AsZtert is szorongó énzés fogta ©1. Hói lehet (39) — Egy korty ez az egész — magyarázkodott Lizel, miközben a férjére nézett, s bocsa* natkérően elmosolyodott — Még azóta van ... Aszker megértette: azóta, hogy Herbert Lange bevontót katonának. — így őrizted? — kérdezte halkan, elérzékenyülve Lange. — Vártalak — suttogta Lizel. Lizel öntött a poharakba, j Kettőt csordultig töltött egyet ; pedig csak félig Ezt maga elé ! húzta. ! Herbert csodálkozva nézett ! a feleségére: Lizel soha nem í ivott pádinkát. \ — Ma én is iszom — mond! ta az asszony, alig haldiható- ; an. — Nem tudok nem inni, 1 Herbert. Azt Sízeretném, hogy ;ez a nap... í Lizel nem fejezte be, Hirte- J len a tenyerébe temette az ar- í cát, s hisztérikus sírásban tört \ ki. Látszott rajta: erős idegro- \ ham érte. Az óvóhelyen töl- \ tött álmatlan éjszakáik, az ed- \ siratott hódinak hitt férj megérkezése — mindezek túlságo- ^ san megviselték az idegeit. $ Herbert odaugrott a felesé- ^ géhez. Felemelte, s az ágyra ^ tette. / Aszker kiment a verandára, Az éjszakai lehűlés olyan erős, hogy még akkor is fagypont alatt marad a nappali hőmérséklet. — Árulják el: önök, maguk között, mikorra várják „tavasz tündér” kisasszony bevonulását? — Ha minden jól megy, s az összes időjárási tényezők a várakozás szerint hatnak, akkor március első hete, március ötödiké táján meghozza a tartós enyhülést (—iron)
