Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

PEST MEGYEI ^ ^^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V/?, w V7Lir!«u AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA F S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1963. FEBRUAR 28, CSÜTÖRTÖK II Szovjetunió békés porondon akar versenyezni a kapitalizmussal N. Sí. Hruscsov beszéde Moszkvában a kulinyim választókerület nagygyűlésén Szerda délután a Kreml kongresszusi palotájában gyűl­tek össze Moszkva Kalinyin-kerülctcnek szavazó polgárai, hogy találkozzanak képviselőjelöltjükkel, Nyikita Hruscsov- val. A nagygyűlést egyenes adásban közvetítette a moszkvai rádió és a televízió és ezt az adást több ország, köztük a magyar televízió is átvette. A nagygyűlést Taiszija Kutyepova, az SZKP Kalinyin- kerületi bizottságának első titkára nyitotta meg. Vaitalij Szi- lantyev, a sarló- és kalapácsgyár művezetője bejelentette, hogy gyáruk dolgozói egyöntetűen Nyikita Hruscsov minisz­terelnököt, az SZKP Központi Bizottsága első titkárát jelöl­ték az Oroszországi Legfelsőbb Tanács képviselőjévé. — Mindnyájan Hruscsovra, a világbéke fáradhatatlan har­cosára. az igaz marxistára és leninistára, a szovjet nép és a munkásosztály hű fiára adjuk le szavazatunkat vasárnap — jelentették ki a felszólalók: Nagyezsda Komarova szakmun­kásnő, Georgij Szviscsov, a műszaki tudományok doktora, a szocialista munka hőse, Valentyina Lajko, az OSZSZSZK ér­demes pedagógusa, Jevgenyij Gyianov mozdonyvezető, Okszana Sapovalova egyetemi hallgatónő. Ezután a hallgatóság lelkes tapsa közepette Hruscsov emelkedett szólásra. Fel kell számolni a második világháború maradványait Hruscsov kijelentette: „a saovjet kormány kész akár ma is aláírni az általános és tel­jes leszerelésről szóló szerző­dést, amely elűzné bolygónk­ról a rakéta-nukleáris háború kísérteiét”. „A szovjet kormány tovább­ra is igyekezni jog meggyőzni az egykori szövetséges államok kormányait annak szükséges­ségéről, hogy fel kell számol­ni a második világháború ma­radványait”. A kommunizmus ellenségei ne tápláljanak olyan illúzió­kat, hogy megbomlik a szocia­lista országok barátsága és meggyengül a kommunista mozgalom. „Le fogjuk küzdeni azokat a véleményeltéréseket és vitákat, amelyek a testvér­pártok kölcsönös viszonyá­ban támadnak”. A nemzetközi helyzetet és a Szovjetunió külpolitikáját jel­lemezve Hruscsov hangsúlyoz­ta, hogy „a szovjet kormány­nak a nemzetközi ügyekben követett akcióprogramja vilá­gos és érthető. E program tük­rözi országunk népeinek őszin­te béketörekvéseit, hogy a bé­keszerető államok képesek megvédeni a béke ügyét”. Feladatunk — mondotta Hruscsov —, kitartóan, a ne­hézségektől vissza nem riadva törekedni arra, hogy a nem­zetközi kapcsolatokban megszi­lárduljon a vitás kérdések tár­gyalások útján történő megol­dásának irányzata. „Arra van szükség, hogy minden állam, és első­sorban a nagyhatalmak ne szavakban, hanem tet­tekben ismerjék el, hogy a rakéta-nukleáris fegyve­rek korszakában a bé­kés együttélés politikája az egyetlen ésszerű politi­ka. Máskülönben egymást fogják követni a válsá­gok.” Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió komoly erőfe­szítései ellenére, az imperia­lista hatalmak minden mó­don akadályozzák a leszere­lési szerződések megkötését. „Az imperialista hatalmak vezetőinek gondolatait nem a leszereléshez vezető utak felkutatása, hanem a NATO katonai erejének növelése fog­lalkoztatja. A kérdés ilyen megközelítése láttán nincs mit csodálkozni azon, hogy a tizennyolchatalmi leszerelési i bizottság semmilyen sikerrel I nem örvendeztette meg a népeket, pedig kormányainak végeredményben felelniük kell a népek előtt a leszerelés i ügyének megtorpedózására, a j fegyverkezési hajsza további j fokozására irányuló politiká- ! jukért. „A fegyverkezési haj­sza politikája már rég ellent­mondásba került nemcsak minden ország néptömegeinek, hanem az egész emberiségnek az érdekeivel is.’’ A nukleárisfegyver-kísérle- tek beszüntetéséről szóló tár­gyalásokat érintve, Hruscsov kijelentette: „akadhat valaki, aki azt szeretné, hogy a nukleá­ris kísérleteket betiltó egyezmény lehetővé ten­né a NATO-nak, hogy felderítést végezzen or­szágunkban. A szovjet kormány ebbe természete­sen nem megy bele”. Ehhez hozzátette: „mi bele­egyeztünk bizonyos nemzetkö­zi intézkedésekbe a nukleá­ris kísérletek tilalmának el­lenőrzésére vonatkozóan, pél­dául abba, hogy minden egyes nukleáris hatalom területén két-három ellenőrzést végez­zenek. Ez komoly engedmény részünkről, és tőlünk többet nem várhatnak digi folyamán az álláspon­tok jelentősen közelebb ke­rültek egymáshoz. Az Egyesült Államok kormányát terheli a tel­jes felelősség tevékeny­ségének következményei­ért. Ez a tevékenység a nukleáris fegyverkezési hajsza állandó növelésé­re irányul. „Ha a nyugati hatalmak valóban hallgatni kívánnak a világközvélemény felhívá­saira, és igazán jó ügyet akarnak szolgálni, akkor le kell mondaniok arról, hogy a nukleárisfegyver-kísérletek beszüntetéséről szóló egyez­ményt a Szovjetunió terü­letén végrehajtandó kémte­vékenységre használják fel. Másként nem születik ered­mény. Ami pedig a szovjet kormányt illeti, az a maga részéről mindent megtesz, hogy megnyissa az utat a nukleáris kísérletek, vala­mennyi fajtájának örök idők­re ixiló betiltását célzó meg­egyezés előtt.” A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke a továbbiak­ban kimutatta, hogy a nyu­gati hatalmak nem akarnak megnemtámadási szerződést kötni a Varsói Szerződés orszá­gai és a NATO között. Pedig „egy ilyen szerződés nem vál­toztatná meg az erőviszo­nyokat, viszont a népek nagy erkölcsi győzelme lenne”. Er­ről szólva Hruscsov hivat­kozott arra a Franciaor­szágban megjelent nyilatko­zatra, amely „tájékozott kö­rök véleményére” utalva, el­utasította ezt az eszmét. A francia „tájékozott kö­rök” elfogadhatatlannak tart­ják a béke megszilárdítását — mondotta Hruscsov —, valamint az Európában a háború után kialakult hely­zet megerősítését. Nem tet­szik nekik az, hogy német földön két, különböző társa­dalmi rendszerű állam ala­kult ki. De mihez vezet­het a reális helyzetnek, a Német Demokratikus Köz­társaság létezésének tagadá­sa? Hiszen ez azoknak a nyugat-németországi agresz- szív, revansvágyó erőknek a platformja, amelyek nem mondtak le Európa térképé­nek átalakítására vonatkozó terveikről. Amíg nem oldják meg a német kérdést, nem lesz nyugalom a világon Az Egyesült Államok kormányát terheli a teljes felelősség a nukleáris fegyverkezési hajsza növeléséért Hruscsov hangsúlyozta azt s: az Egyesült Államok mó- iot keres arra, hogy elhúzza i nukleárisfegyver-kísérletek ■negtiltásának megoldását, zagy hogy általában kitér­jen a megoldás elől. „Ezt mu- ;atja az is, hogy az Egyesült Államok éppen a tárgya'ások ijabb menete előtt felújí­totta a föld alatti nukleáris- fegyver-kísérleteket.” Az amerikai kormány — folytatta Hruscsov — nem veszi számításba sem az ENSZ-közgyűlésének azt a felhívását, hogy 1963. ja­nuár 1-től szűnjenek meg a nukleáris kísérletek, sem azt, hogy a tárgyalások ed­„Ugy látszik, hogy tájéko­zott francia körökben” nem vonták le a következtetéseket azokból a tanulságokból, ame­lyeket a német militaristáik nyújtottak Franciaországnak — mondotta Hruscsov. Kijelentette: „Franciaország mai ural­kodó körei most is ugyan­olyan politikát folytatnak, mint amilyet a francia kormány a második világ­háború előtt folytatott. Barátkoznak a nyugatnémet rév ansistákka!, szemethuny- nak, s nem akarják észreven­ni azokat a változásokat, ame­lyek a hitleri Németország szétzúzása következtében Eu­rópában végbementek.” Hruscsov megjegyezve, hogy a revansisták és támogatóik meggondolatlan politikája nagy bajt okozhat a népek- netfc, hangoztatta: „ha kirob­ban az új háború, akkor azok számára, akik kirobbantják, teljes csőddel végződik, már az első napon”. Hruscsov kijelentette: „meg vagyunk győződve arról, hogy a francia nép megérti, hogy mennyire veszedelmes a re- vansizmust támogatni Nyugat- Németországban. A revans: olyan háború kezdete, amely feltétlenül Franciaország ellen is irányul”. A szovjet kormányfő így folytatta: „A feszültség Európa köze­pén, amit a német békeszer­ződés hiánya okoz, évről év­re aláássa az emberiségnek a tartós békéhez fűzött remé­nyeit. Amíg nem írják alá a békeszerződést és ezzel nem oldják meg a német kérdést, nem lesz nyuga­lom Európában, és követ­kezésképpen, nem lesz nyugalom a világon. Ezért — mondotta Hruscsov —, a szovjet kormány tovább­ra is igyekszik meggyőzni az államok — volt szövetségese­ink — kormányait, hogy fel­tétlenül fél kell számolni a második világháború marad­ványait. Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió a német kérdés békés rendezésével semmi olyat nem nyerne, ami nem volna hasznára minden ál­lamnak. A német békeszerződés meg­kötése és a nyugat-berlini kér­dés megoldása normalizálná a helyzetet Európában, s ebben nemcsak a szocialista orszá­gok népei, hanem a tőkésor­szágok népei is érdekeltek. „Olyan helyzet alakulna ki, amely nem korlát, hanem meg­egyezéshez vezető ugródeszka lenne az általános béke meg­szilárdítását előmozdító alap­vető problémákban, főképpen a leszerelés problémájában”. Ezzel azonban — mondotta Hruscsov — szembeszállnak a nemzetközi helyzet rendezé­sének ellenzői, akik még egy­általán nem tették le a fegy­vert. Mindent elkövetnek pél­dául annak érdekében, hogy még jobban szétforgácsolják a nemzetközi kereskedelmet. Hruscsov ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra a durva nyomásra, amelyet az Egye­sült Államok kormánya alkal­mazott Nyugat-Németország- gal, Japánnal, Svédországgal és más országokkal szemben avégett, hogy azok ne teljesít­sék a Szovjetunióval megkö­tött acélcső-szállítási szerződé­süket. Az adott esetben —, mon­dotta Hruscsov — arról van szó, hogy az Egyesült Államok beavatkozik a Szovjetunió és egy harmadik ország kölcsö­nös kapcsolataiba. Mi ez, ha nem az eszte­len hidegháborús politika megnyilvánulása! A reá­lisan gondolkodó politiku­soknak világosan látniok kell, hogy az Egyesült Ál­(Folytatás a 2. oldalon) Pest megye képviselői átvették megbízólevelüket Szerda délután meghitt han­gulatban gyűltek össze Pest megye újonnan megválasztott országgyűlési képviselői és pótképviselői, hogy a megye választási elnökségétől átve­gyék megbízólevelüket. Az ünnepélyes aktuson ott voltak a megválasztott kép­viselők és pótképviselőik, köztük Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Cserven- ka Ferencné, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának első titkára, a Központi Bizott­ság tagja, Tausz János bel­kereskedelmi miniszter, dr. Móricz Virág írónő, Szilágyi László vezérőrnagy, dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Német Dolgozók Demokra­tikus Szövetségének főtitká­ra, Keleti Ferenc ország- gyűlési képviselő, Kristóf Ist­ván, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság főtitkára, Czéh József, a Szőlőoltvány és Facsemete-forgalmi Vállalat telepvezetőié, Kákái János­áé, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja, dr. Baskai Tóth Bertalan, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem dékánhelyettese, Csa- la László, az Állami Egy­házügyi Hivatal főosztályve­zetője, Szíjjártó Lajos, a Mo­non Járási Tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, Ruff József szénbányász, Pala Károlyné, az országgyűlés irodájának munkatársa, Nagy Miklós, a Váci Finompamut- fonó- és Cémázógyár mér­nöke, Seregély József, a Központi Népi Ellenőrző Bi­zottság osztályvezetője, dr. Stark Janka, a Pest me­gyei Tüdőbeteggondozó Inté­zet vezető főorvosa, Szabó Gusztáv műszerész, Benke Lajosné. a ceglédi Hámán Kató Általános Iskola igaz­gatója, Hörömpő József nyugdíjas, Pál Károly ter­melőszövetkezeti elnök, Far­kas János, az Ipolyvölgyi Állami Gazdaság igazgatója, Turjánszky Mihály műveze­tő, Berta Mihály, a kőrös- tetétleni Dózsa Termelőszö­vetkezet elnöke. Szakali József, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára, a választási bizottság elnöke meleg szavakkal üd­vözölte a képviselőket. Ki­emelte, hogy a megye lakos­sága örömmel, bizalommal választotta meg őket, szemé­lyükben a párt politikáját, a Hazafias Népfront össze­fogását látja megvalósulni. Az országgyűlési képvise­lők nevében llku Pál mű­velődésügyi miniszter mon­dott köszönetét. ígéretet tett, hogy feladatukat mindenkor a nép érdekeinek megfele­lően, maradéktalanul betöl­tik. Köszönetét mondott a választás előkészítésében és lebonyolításában részt vevő valamennyi dolgozónak. Ezután a jelen levő ország- gyűlési képviselők és pótkép­viselők megalakították a Pest megyei képviselőcsoportot, melynek titkárául egyhangú­an dr. Wild Frigyest vá­lasztották meg. Az ünnepség után a Pest megyei Választási Elnökség vendégül látta a képviselőiket, oótkénviselőket és a meghí­vottakat.

Next

/
Thumbnails
Contents