Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-27 / 48. szám

«!ST MEf.VÍI 1983. FEBRUAR 37, SZERDA Olaszok és hollandok „visszavágása44 Párizsnak — Eredménytelenül végződött a „hatok44 külügyminiszteri konferenciája Közös kínai—kubai közlemény közül tizennégy volt francia gyarmat és ma is erős francia befolyás alatt áll. A szerződés elsősorban a francia befolyás erősítését szolgálta és ugyan­akkor megosztotta volna az af­rikai országok segélyezésével járó költségeket. Belgiumnak volt gyarmata, Kongó miatt fűződik elsőren­dű érdeke az egyezmény alá­írásához. Ezzel szemben az olasz, a nyugatnémet és a holland nagytőke nagyobb érdeklődést mutatott a volt angol gyarma­tok iránt. Az olaszok és a hollandok elutasító válasza után nem valószínű, hogy a tizen­nyolc afrikai állam csatla­kozását a Közös Piachoz még ebben az évben tető alá lehessen hozni. Franciaország valószínűleg ar­ra kényszerül, hegy saját ma­ga elégítse ki az afrikai hitel­kéréseket. A „hatok” külügyminiszteri értekezlete egyébként hétfőn Algéria ügyének tárgyalását is bizonytalan időre elhalasztotta. Az algériai kormány azt kérte, hogy a „hatokkal” fenn­álló külkereskedelmi kapcso­latai egyelőre ugyanolyan el­bírálás alá essenek, mint a függetlenség kikiáltása előtt. Franciaország erre ígéretet is tett az eviani egyezményben, KÉPEK A NAGYVILÁGBÓL & \ Ülést tartott az ENSZ világűr bizottsága Az ENSZ-nek a világűr bé­kés felhasználósával foglal­kozó bizottsága hétfőn meg­kezdte harmadik ülésszakát. Az ülésszakon felszólaló Nyi- kolaj Fedorenko, a Szov­jetunió állandó ENSZ-kép- viselője. kijelentette! hogy-a szovjet küldöttség támogatja az indiai kormány azon javas­latát. hogy India területén az ENSZ védnöksége alatt építsenek nemzetközi rakéta- kilövő-állomósí, ahonnan ku- tatórakétákat bocsá-tanénaik fel. A bizottság napirendjén a következő kérdések szerepel­tek: a bizottság 1963. évi munkájának megszervezése, valamint a földet körülvevő tér megismerése céljából fel­bocsátandó kutató-rakéták kilövésére szolgáló" állomások építése, es.-felhasználása. Ä bizottság tagjai egyhan­gúlag elfogadták az indiai kormány javaslatát. A bizottság tagjai jóvá­hagyták a technikai és jogi albizottságok munkájának folytatására javasolt áprilisi és májusi időpontot is. A Pravda vezércikke a szocialista országok gazdasági együttműködésének további tökéletesítéséről A szocialista országok előtt fel tárultak * * a további rohamos gazdasági fejlődés távlatai. TOKIO: A japán fővárosban heves tüntetések zajlottak le. Ezrek és ezrek a következő jelszavakat hangoztatták: „Minden eszközzel harcoljunk azellen, hogy a tömeg­pusztító fegyvert hordozó amerikai tengeralattjárók beha­toljanak japán vizekre! Ne engedjük meg, hogy a japán kikötőket amerikai atomtengeralattjárók támaszpontjává alakítsák!"’ Hatórás drámai küzdelemben oltották két tankhajó tüzét Hajókatasztrófa Japánban Hatórás drámai küzdelem után sikerült eloltani a tüzet a Mira Flores nevű panamai tankhajón és az Abadesa brit tartály hajón, az antwerpeni kikötőből az Északi-tengerre vezető víziúton, a Schelde-io- lyón. A katasztrófa, mint már jelentettük, akkor következett be. amikor a két hajó hétfő | délután hibás utasítás követ­keztében összeütközött. A bel­ga és a holland polgári flotta j mentőosztagai hősies küzdel- \ met folytatták, amikor a víz1 színén úszó olaj égése közben a hajótöröttek segítségére siet­tek. Kedden a hajnal! órákban egy másik hajós zeren cserien­A bonni hadügyminiszter washingtoni tárgyalásai Törökországban és Olaszországban az amerikaiak lesze­relték az eddigi rakéta támaszpontokat, liogj- helyettük, korszerű fegyvereket helyezzenek el. Három tengeralatt­járót akarnak küldeni a Földközi tengerre, amelyek alkal­masak a Polaris-rakéta kilövésére. A Spiegel című nyu­gatnémet lap fényképe bemutatja, hogyan történik a Po­laris kilövése az Atlanti-óceánon gyakorlatozó amerikai tengeralattjáróról Mint már jelentettük. Has­sel nyugatnémet hadügymi­niszter hétfőn megbeszélést tartott McNamara amerikai hadügyminiszterrel, majd ké­sőbb Rusk külügyminiszter­rel. Nyugati hírügynökségek köz­lése szerint Hassel és Rusk ta­nácskozása egy óra hosszat tartott, a két politikus általá­nos katonai és politikai prob­lémákat vitatott meg. Később Hassel közölte, hogy a NATO több oldalú nukleáris erejének megteremtéséről szóló ameri­kai javaslatokat kedden vi­tatja meg McNamara hadügy­miniszterrel. A DPA tájékoztatása sze­rint Hassel kedden repülőgé­pen Omahába utazott az ame­rikai stratégiai légierő pá­rán cshokságára. Alekszandr Naszibov: Rejtekhely az Elbán azoknak a névsorát, akik az utolsó kéT nap alatt a város­ban jártaik. Becker és Torp minden különösebb érdeklő­dés nélkül nézte a névsort. Kizártnak tartották, hogy azok, akiket ők keresnék, be­jelentkeznek a városban. A névsor elején az a kato- nacsoport volt. amelyet most bocsátottak el a kórházból, s szabadságra küldtek, hogy felerősödjenek egy kicsit. Heten voltak. Együtt je­lentkeztek a parancsnoksá­gon. Néhánynak a felesé­ge is ott volt. A parancsnok­ság beosztottjai kettőt, mint helybeli lakost megismertek. Bohlm megfordította a név­sort, s mind a hét nevet ki­húzta onnan. Utánuk két ber­lini kereskedő következett, majd egy kereskedelmi utazó, akinek Hambürgban volt az állandó lakhelye, és egy apá­ca. A tiszt, aki a névsort behoz­ta. megmagyarázta: mind a két berlini kereskedő öreg, túl vannak a hatvanon. A hamburgi negyedik éve jár Ostburgba, apró-cseprő divat­árukkal kereskedik. Igen sokan ismerik itt. Az apácára nem is érdemes szót vesztegetni. Ellen-ben két katona iránt érdeklődött Becker. A reggeli vonattal nem jöttek. Az állo­más katonai őrsége természe­tesen nem írta fel a nevüket, de jól emlékezték rá, hogy az ellenőrző ponton áthaladtak. Sem az egyik, sem a másik nem jelentkezett a parancs­nokságon, hogy létszámba ve­gyék őket, s megkapják a ne­kik járó élelmiszer-fejadagot. — Vajon miért? — kérdez­te Becker, s egy jelt tett a névsorra. Torp vállat vont. — Akadnak ilyenek. Lehet­séges. hogy odahaza ülnek és isznak, aztán holnap majd jelentkeznek. Va«gy esetleg még ma. hiszen nem múlt még el a nap. Becker félretette a névsort, azzal, hogy később még visz- szatér rá. 3. Egy óra hossza telt el azóta, hogv Lizel elment megkeresni Oltó Staleokert. Asaker, míg Lizelt várta, ledőlt a dívány­ra. hogy pihenjen egyet. S közben lépésről lépésre végig­gondolta mindazt, amit Öst- burgba érkezésének első pilla­natától kezdve átélt: a várat­lan bonyodalmak egész sorát, amely felborította terveiket. Pedig úgy látszott, hogy kö­rültekintőbben, alaposabban nem készítettek elő egyetlen utat sem. Egy véletlenség, az események váratlan fordulata, s máris a lebukás szélén áll­nak... De hol van Frau Li- zei? Sikerült-e találkoznia Staleckerrei? Vagv már me­gint egy újabb nehézség jött ja amúgyis súlyos helyzetü­ket? Ebben a pillanatban — szin­te válasz gyanánt a kínzó kérdésekre — lépések zaja hallatszott az udvar felől, s utána nyomban kattant az aj­tóban a zár. Lízel minden al­kalommal. amikor elment ha­zulról, i'ázárta az ajtót a két férfire. Aszker és Herbert azonnal elébe rohant. — Minden rendben, Herbert — mondta az asszony, miköz­ben a kalapját vette le. — Abból a fülkéből telefonáltam, amelyik ott van a mozi mel­lett. Bizonyosan emlékszel rá. Stalecker igen meglepődött és nagyon örült. Részletesen ki akart kérdezni, de mondtam neki, hogy mindent megtud, ha eljön. Természetesen fi­gyelmeztettem, hogy senkinek ne szóljon egy szót sem. — Még ma eljön? — ötkor fejezi be a mun­kát. A gyárból egyenesen ide­jön. — Köszönöm Lizel. — Lan­ge megcsókolta a feleségét. — Olyan derék asszony vagy! — Valóban nagyszerű asz- szony — mondta Ászker is. Lizel elpirult. Hamarosan mind a hárman az asztal mellett ültek. Lizel levest mert a tányérokba, az­tán egv pálinkásüveget, majd rumospóharakat. hozott. (Folytatjuk) .WWXW^WWWVVWW VX X V X - — — — - ........ ------------------------------------­MAI KOMMENTÁR McCarthy úgy vált hírhetíé, hogy a második világhá- : ború után a kommunisiaellenes hajsza egyik jő szervezője volt az Egyesült Államokban. Nevéhez fűződik az Ame- ; rikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság által, az ; amerikai haladó erők ellen indított támadás, az úgyne- \ vezett „boszorkányüldözés”. Macmillan angol miniszterelnök most a dicstelen ; McCarthy szenátor nyomdokaiba lépett. Egy új rendelke- ; zés értelmében az állami tiszviselők kötelesek feljebbva- : lóiknak azonnal jelenteni minden személyes, társadalmi, ; diplomáciai, vagy kereskedelmi természetű érintkezést, ■ vagy telefonbeszélgetést a kommunista országok, vagy Ku- : ba diplomatáival, vagy állampolgáraival, beleértve meg- | hívásokat ebédre, színházba, fogadásokra és hasonló al- : kalma'kra. A rendelkezés még a szélsőjobboldali angol lapoknak I sem tetszik. Macmillan as életet akarja megkocsonyásí- ; tani, a Kelet—Nyugat közötti kapcsolatokat szeretné befa- ; gyaszstani. Aligha sikerül. A békés egymás mellett élés : alapján ugyanis egyre szélesebbek a Kelet—Nyugat kö- ; zötti kapcsolatok, Macmillan bármennyire is fél ezektől \ az érintkezésektől. A történelem menetét elhamarkodott • intézkedésekkel, rendeletékkel nem lehet megállítani. Az angol miniszterelnök elhibázott lépése éppen úgy si­kertelen marad és csak félelmét bizonyítja, mint ahogy ez McCarthy esetében is ez történt. Rendelettel aligha lehet megtiltani az angol állampol­gároknak. hogy kapcsolatot tartsanak a kommunista or­szágok állampolgáraival, vagy hogy megismerjék művé­szetüket. Ha ugyanis Macmillan rendeletéhez tartanák magukat, akkor kizárnák magukat a világ kereskedelmi és kulturális vérkeringéséből. M. K. txxwwwwWWWWVVWWWWVWWWWWWVWWWWWVWWWVWWWWWVWWWWWW Léderer Frigyes, az MTI pá­rizsi tudósítója jelenti: A hatok” külügyminiszte­reinek brüsszeli értekezlete, amely a januári szakítás óta hétfőn és kedden ülésezett elő­ször. amint várható volt: ered­ménytelenül végződött. Az olaszok és a hollandok kitartottak már korábban bejelentett elhatározásuk mellett, amely szerint egyelőre nem írják alá a Közös Piac és a tizennyolc afrikai ország kapcsolatát rendező szerződést. Az olaszok és a hollandok „visszavágása ’ súlyosan érinti Franciaországot. A francia kor­mánynak egyévi erőfeszítésé­be került, amíg elfogadtatta a társországokkal a „hatok” és az afrikai országok közötti megállapodást, amelyet tavaly december 19-én valamennyi or­szág parafáit. Most már csak az egyezmény formális aláírá­sa volt hátra. Az egyezmény lényege az, hogy a „hatok” részére bizto­sítja a tizennyolc afrikai or­szág természeti kincseinek ki­aknázását és a fekete Afriká­ban tartós piacot teremt a nyugat-európai iparcikkek szá­mára. A „hatok” ezzel szem­ben öt év alatt 620 millió dol­lár segélyt és 110 millió dollár hitelt nyújtottak volna a szer­ződő afrikai országoknak. A tizennyolc afrikai állam murikéval készítettük elő, Standartenführer úr! Gondol­ja meg, mibe került nekünk ez az akció!... — Nagy munka volt — só­hajtott Boriim. — Meggyőződésem, hogy jó úton vagyunk — folytatta Be­cker. — Ha pedig helyesek a következtetéseink és egyikük valóban Homamn, akikor kizárt dolog, hogy elkerüljék a „Zöl­det”. — Állj! — Bohlm felállt, megkerülte az asztalt, s köz­vetlenül Becker mellett állt meg. — Most azonnal kapcso­latba kell lépni a „Zölddel”! — Már megtörtént — mo­solyodon el Becker, miközben az órájára nézett. — Ma talál­kozunk vele. Ami pedig a többi intézkedést illeti, itt a lista. — Egy papírlapot tett az asztalra. Amikor Becker visszament a szobájába. Adolf Torp Sturm- führert hívatta. Torp foglal­kozott. a bankrablást üggyel. De semmi vigasztalót nem tu­dott. mondani. Az erdő túlol­dalán nyomuk veszett a tet­teseknek. Valószínűleg autó várta ott őket. Becker utasítást .adott, hogy a bankrablása nyomozást ve­gye át más. Torp pedig fog­lalkozzék. az ejtőernyősökkel. Megküldték az Abwehrhez (38) l Bohlm tanácstalanul vállat- : vont. Becker folytatta: í — Természetesen ellenőri z- i zük azokat a katonákat, akik : tegnap és ma érkeztek Qsf- j burgba. S csak azért mondtam • el ezeket az aggodalmaimat, ; hogy ne 'korlátozzuk magun- í kát ennek a két katonának a : keresésére .;. Nem tudom, ér- I ti-e, mire gondolok, Stand.ar- : ten führer úr? I — Igen —• felelte Bohlm. i Majd egy kis szünet után el- : gondolkozva tette hozzá: — \ Bár ezek semmi szín alatt sem > azok, akiket mi várunk... I — Miért? ■ — Mert akiket mi várunk, I azoknak Ka-rlslusteból kell : jonmJök. Az pedig mindössze ; százötven kilométerre van ide. i s nincs olyan épeszű ember. ;aki ezt a rövid távolságot re- : püiőgéppel tenné meg. ; — No és ha egyenesen Ke­í létről jöttek? — Betíker egé- | szén előrehajoít, kezével az j asztál szélébe kapaszkodott. — íMi van, ha egyikük épp az a... : — Georg Homann? í, — Igen. ; Bohlm a szája szélét rágta. ; — Ez túlságosan nagy sze­i rencse lenne. j — De miért ne lenne sze­rencsénk. ha olyan fáradságos A szociálisul közösség népei, miután a földkerekség óriási térségein megteremtették az új társadalmat, zárt sorokban haladnak a közös célok felél — írja keddi vezércikkében a; Pravda. — A testvémépek szá-; mára létszükségletté vált, hogy ; ne elszigetelten, hanem a szó-j , cialista világrendszer közös; : feladataival összhangban old-■ ják meg országaikban a szó- \ cializmus építésének konkrét j kérdéseit. A szocialista világrendszel'\ — mutat rá a Pravda — év- \ ről évre fokozza és gyorsítja j előrehaladását, egyre maga-: biztosabban növeli közössé-: günk alapját, A szocialista j gazdaság fejlesztéshez nagy­mértékben hozzájárulnak a: Szovjetunió, a Kínai Népköz-': társaság. Lengyelország. Cseh-: Szlovákia, Magyarország, Ro-: mánia, Bulgária. Német De­mokratikus Köztársaság, min-i dne szocialista ország dolgozói.; E győzelmek — a szocializ-: tnus kimeríthetetlen életereje- i nek. a sok milliós tömegek; odaadó munkájának, a szocia-; Esta közösséghez tartozó or-; szagok testvéri együttműködő- i sének és kölcsönös segítség-: nyújtásának eredményei. A szocialista országok kői-j csönös képesalattaiban végbe- • ment mélyreható minőségi vál- \ tazásoik ragyogó tanúbizonysá- j gát adják a szocialista világ-! rendszer érettségének. A szó-! cialista közösség fejlődésének: új szakaszát éli. Ebben a sza-\ koszban különös jelentősége: van a népgazdasági tervek', összehangolásának, a nemzet-: közi munkamegosztásnak, a: termelésben a kooperációnak: és a szakosításnak. ségről is érkezett jelentés. Ja­pán középső részén, Kobe ki­kötő közelében hajnalban a Tokivá Maru nevű komphajó összeütközött egy japán te- herhajóval. A szerencsétlenség hét halálesetet okozott, de a komp utasai közül 3 utas vagy matróz eltűnt. A keddre virradó éjszaka az Éflci-tengeren tomboló vihar­ban elsül.vedt az Egli nevű gö­rög teherhajó. Csak a rádióst i tudták megmenteni. Személy- í telének három tagját egy la- | katlan szigeten fedezték fel a mentésre induló helikopterek. A 22 főnyi személyzet többi : tagjáról nincs semmi hír. A kínai fővárosban közös közleményt adtak ki azokról a 1 tárgyalásokról, amelyeket a ! Kínai Népköztársaság kereske- ; delmi kormányküldöttsége és j a Kubai Köztársaság gazdasá- ; gi kormányküldöttsége folyta­tott az 196:5-as kölcsönös áru­forgalomról és más kérdések - 1 ről. ’ s az! öt társország magatartá­sa most veszélyezteti a fran cia—algériai kapcsolatok to vábbj fejlődését.

Next

/
Thumbnails
Contents