Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-23 / 45. szám

1963. FEBRUAR 23, SZOMBAT rrav tiEcret kMívíod 3 Korszerűsítik a távíróhálózatot A Morse-gép 1961-ben mú­zeumi tárgy lett a postánál: akkor szüntették meg Za­laegerszeg és Zalaszentgrót között az utolsó ilyen össze­köttetést. Ma már ország­szerte 240 távgépíróval és kü­lön erre a célra fenntartott közvetlen telefonösszekötte­tésekkel bonyolítják le a távíróforgalmat. A távgépíró-hálózat kiala­kításával a posta megterem­tette a további fejlődés, az automatizálás lehetőségeit. A szükséges berendezéseket, automata központokat, mint­egy 400 távgépíró-berende­zést stb. mór be is szerezték. Az automatizálás azt jelenti, hogy a hálózatba bekap­csolt, távgépíróval rendel­kező postahivatalok egymás­nak közvetlenül adhatják a táviratokat. így a távirat „átfutási ideje’1 a mostani 2—3 óráról 10—15 percre csökkenhet, s egy-egy távirat ! továbbításához az eddigi 5—6 helyett 2—3 dolgozó is ele- j gendő. | — A százhalombattai 200 j méteres kémény jelenleg a világ harmadik legnagyobb kéménye. Most újabb ve- J télytárs, újabb óriáské­mény építése kezdődött j Európában. A nyugat-né­metországi Stade városa mellett egy erőműhöz 220 j méter magas, három járatú j kéményt húznak fél. A ! kémény érdekessége, hogy j háromszögletű lesz. Egy- ! egy járatának átmérője 3 méter, s a torony közepén, külön acélcsőben, felvonó működik majd. Jól sikerült a tagösszeírás A falu pennája 23 ezer fiatal az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban — Színvonalasabb munkát a ceglédi járásban — A megyei KISZ vb ülése A KISZ Pest megyei végre­hajtó bizottsága pénteken ülést tartott. Napirenden sze­repelt az 1962. évi tagösz- szeírás tapasztalatainak meg­vitatása, az ifjúság a szo­cializmusért mozgalom ered­ményeinek értékelése, a Ceg­lédi Járási KISZ-ibizottság irányító, ellenőrző munká­jának elemzése. A végrehajtó bizottsági í ülésen megjelent és felszó­lalt Koszta Sándor, a KISZ Központi Bizottság képvise­lője. A Ceglédi Járási KISZ- bizottság munkájának tár­gyalásánál részt vett és fel­szólalt Babinszky Károly, a Ceglédi Járási Pártbizottság titkára, Gyigor József, a KISZ járási titkára, valamint a KISZ járási bizottságának függetlenített munkatársai. A KISZ-tagság összeírását értékelve, a végrehajtó bi­zottság tagjai megállapítot­ták, hogy mind a megyei, mind a járási aktivisták dicsére­tes munkát végeztek. A változási elöntések köziben elkövetett hibákat ki tudták javítani. A nagy munka eredményeként ma pontosan lemérhető: hány fiatal él me­gyénkben és közülük hányán tagjai az ifjúsági szövetség­nek. A számok vizsgálása köz­ben arra a következtetésre jutottak a végrehajtó bi­zottság tagjai, hogy egy esz­tendő alatt ugyancsak hat­ezerrel nőtt a KISZ-tagság száma, a valóságban ennél jóbal nagyobb volt a növeke­dés. A főváros felszívó ha­„Feladatomnak tartom: ismerni az emberek minden gondját' Bemutatjuk az érdiek megyei tanácstagjelöltjét 1 MIKOR a jelölő gyűlést A tartottuk Érden, több mint ötszáz ember akart részt venni azon. Nem mindenki fért be a terembe, s gyűlés végén kifelé menet megütötte a fülemet egy vidám meg­jegyzés: „szerettük volna sze­mélyesen üdvözölni a megyei tanácstagjelölt elvtársat, de mi már kívül rekedtünk”. E megjegyzés hangjából melegség is áradt a vidámság mellett, de én kritikának is vettem. Arra gondoltam, hogy mégiscsak furcsa dolog, hogy az ország egyik legna­gyobb községében nincs meg­felelő nagyságú kultúrotthon. E szavakkal válaszolt dr. Dajka Balázs, amikor válasz­tókörzete iránt érdeklődtem. Hozzátette még ehhez, nem arról van szó, mintha Érd nem tartott volna lépést az ország általános fejlődésével, hiszen befejeződött a község villamosítása, megoldódott a régóta vajúdó ivóvízkérdés, új gyógyszertár épült Erdlígeten, megkezdődött a modem gim­názium építése és az idén új gyógyszertára lesz a falu köz­pontjának is. Ezenkívül még számos közmüvesitési és köz­lekedés korszerűsítési feladat megvalósítása szolgálja a köz­ség lakóinak kényelmét. Nem kételkedik abban sem a falu megyei tanácstag jelöltje, hogy rövidesen a mozi- és kultúr- házprobléma is megoldódik. Azzal, hogy a problémákat alaposan ismerő emberként mutatjuk be dr. Dajka Ba­lázst, kevés embernek mon­dunk újat. Sokan ismerik sze­mélyesen öt, nemcsak válasz­tókerületében, hanem a me­gye minden táján. A megyei tanács vezetői közül ő foglal­kozik legtöbbet a mai falu gondjaival, vagy ahogyan hi­vatalosan mondják: a mező- gazdaság az ő reszortja. Mi­kor is kezdte szolgálni a fa­lut? qzülei földművesek, «3 apja 1950 óta tagja a ter­melőszövetkezetnek a Sza­bolcs megyei Anárcson. Ö maga napszámos, alkalmi munkásként dolgozott az ele­mi iskola hat osztályának el­végzése után. Közben magán­úton elvégezte a négy polgárit és „tanult gyerek” hírnévre tett szert falujában. Ezért esett rá a faluja veteránjai­nak választása, amikor írás­tudó tagra volt szükség a földosztó bizottságban. Akkor még — 1944 őszén — tizenhat éves volt csak, de politizáló öregek gondját vállalva, maga is igazságkeresővé vált. így lépett be 1945 tavaszán a pártba. Harmincöt éves kora elle­nére csaknem két évizedes tapasztalatokkal rendelkezik már a falusi közigazgatásban. 1946-ig községi írnok, később segédjegyző, jegyző, majd há­rom falu körjegyzője lett. A tanácsok megalakulása után járási tanácsvezető, majd megyei osztályvezető-helyet­tes lett Szabolcs megyében. 1953- ban a Minisztertanács tit /cárságához került, majd 1954— 56 között a pártközpont munkatársa. 1956 nyarán Er­den megyei tanácstaggá vá­lasztották és az utána követ­kező megyei tanácsülésen vb- elnökhelyettessé. Azóta is ezt a tisztséget tölti be. f? ŐZBEN FOLYTON tanult. Az elemi és a polgári is­kola után egyéves jegyzőtan- folyamot, később tanácsaka­démiát, majd jogi egyetemet végzett. a tanácsi munka minden területének tapaszta­latait így egészítette ki mind több elméleti ismerettel, mert nem akart méltatlanná válni a dolgozók bizalmára. S ma is ezt tartja: a vezető emberek­nek állandóan képezniük kell magukat, ha méltóak akarnak maradni a választók bizalmá­ra. Ezért az idén újabb oktcT- tási formát választott, nem öncélúan, hanem úgy, hogy az segítségére legyen munkájá­ban. Zsámbékon tanul, a fel­sőfokú üzemszervezési techni­kum levelező tagozatán. N. I. tására azonban sok fiatal változtatta meg munkaíhelyét. Sokkal jobb munkát kell azonban végezni az iskolát befejezett, de állandó mun­kahellyel még nem rendel­kező fiatalok között, vala­mint a gépállomásokon, ter­melőszövetkezet ofcben, mert nagyon sok olyan ifjú él megyénkben, akikhez ez ideig nem jutott el az ifjúsági szövetség szava. Az Ifjúság a szocializ­musért mozgalomban az el­múlt esztendőben jelentős eredmények születtek. A fia­talság rövid idő alatt meg­kedvelte a mozgalmat és a régihez arányitva, sokat ja­vult a mozgalom színvonala is. Amennyiben a taninté­zeteket nem számoljuk, a jelentkezetteknek mint­egy 85 százaléka teljesí­tette a vállalásokat. Amíg 1961-ben több mint 16 ezren vettek részt a mozga­lomban. addig 1962-ben több mint 23 ezer fiatal tett ele­get a követelményeknek. Elismerésre méltó, hogy nőtt a szocialista munka if­jú brigádjainak száma, s ezeknek fele már a szocia­lista cím elnyeréséért har­col. Jó az, hogy a brigádok nem csupán a munka ered­ményeinek növelésére töre­kednek, hanem fontos feladatuknak tart­ják az emberformálást is. Csupán az exporthrigádokmél van elmaradás. Mind több teret hódít magának az FMKT-mozgalom — a fiatal műszakiak sok célfeladatot nagyszerűen oldottak már meg. Az elmúlt esztendőben 880 újítást fogadtak el, s ebből 833-at üzemi területen al­kalmaztak. A takarékossági mozgalomban vállalt 20 mil­lió forintot hatmillióval túl­teljesítették! Az olvasómoz­galom is a vártnál nagyobb sikereket hozott. A KISZ Ceglédi Járási Bi­zottsága munkáját értékel­ve a végrehajtó bizottság tag­jai megállapították, hogy a korábbihoz képest jelentősen fejlődött a bizottság tevé­kenysége. A részletek elem­zése közben azonban több hibáról is szó esett. így a közeljövőben meg kell vizs­gálni a járási bizottság tag­jai, valamint az alapszerve­zeti KISZ-titkárok egy ré­szénél tapasztalható passzi­vitás okát. A járási bizottság vala­mennyi tagjának részt kell vállalnia a munkából, hi­szen csak úgy érhető el a bizottság munkája színvona­lának további emelése. A járás minden termelő­szövetkezetében megala­kították már a K ISZ-szer- vezeteket. A továbbiakban gondoskod­ni kell anról, hogy kellő tartalommal töltsék meg te­vékenységüket. Fontos, hogy az eddiginél gyorsabb ütem­ben gyarapodjanak létszám- belileg az alapszervezetek. A bizottság tevékenységé­ben mind a járási, mind a párt-alapszervezetek sokat segítenek. A tanácskozáson több kérdésről elvi vita ala­kult ki. így például: hová tartozzanak a KISZ-fiatalok szervezetileg. Megállapítot­ták: az a helyes, ha min­den ifjú a munkahelyén, il­letve iskolájában KISZ-tag, ugyanakkor azonban né­hány rátermett KISZ-est kér­jenek meg: vállaljanak ott­hon társadalmi munkát, ve­gyenek részt azok is a falusi KISZ-szervezetek megerősí­tésében. Szó esett a tanu­lásról is, s feladatul tűzték ki, hogy mind jobban elő­térbe kerüljön a fiatalok to­vábbtanulása. Elsősorban a KISZ-vezetők továbbképzését említették. Abban is meg­egyeztek, hogy a KISZ tagfel­vételnél az alapszervezetek ne állítsanak irreálisan ma­gas követelményeket a je­lentkezők elé. S Ä. Vastag, zöld papír irattartó fekszik előttem, dosszié, ahogy közönségesen nevezik. Leg­alább kétszázötven, de lehet, hogy háromszáz papírlapot tartalmaz, géppel írt kérvé­nyek, beadványok másolatát. Tussal rajzolt felirata: Köz­ügyek. 1957-ből származik a leg­régibb akta és ez év február 11-éről keltezett a legújabb, de akárhányszor is lapozom át az irathalmazt, emberek, fő­leg Letkés község, vagy a szomszédos falvak lakóinak csupa, számúikra nagy, de mégiscsak magánügye. Pion István, a letkési iskolaigaz­gató, ennek a zöld dossziénak a tulajdonosa azonban nyil­vánvalóan helyesen gondolko­zik, amikor az egyes emberek kisebb-nagyobb gondját-baját közügynek tekinti. Az emberek végtére azért élnek közösség­ben, az egyének azért egyesí­tik csekély erejüket, hogy egy­mást, amennyire lehet meg­védjék az élet viszontagsá­gaival szemben, közösen és egymásért, tehát a közösségért dolgozva, a saját és embertár­saik életét könnyebbé és szeb­bé tegyék. A letkésiek hamar rájöttek arra, hogy az iskolaigazgatóhoz akármilyen dolgában bátran fordulhat bárki, ha nem is tud mindig mindjárt tanácsot ad­ni, utánanéz, s amilyen gyor­san lehet, megmondja ml a teendő. De nemcsak megmond­ja, ha szükséges, leül az író­gépéhez és máris írja a kér­vényt, beadványt, fellebbezést, éppen azt, ami kell és pon­tosan oda címezi, ahová irá­Újabb önkiszolgáló boltok nyítani szükséges. Ezért a szí­vességéért esett rá a válasz­tás nyolc éve, beküldötték a községi tanácsba. Négy éve meg a járási tanácsba is. A mostani jelölésekkor pedig is­mét mindkét tanács tagságára jelölték. Amióta tanácstag, nyolc éve tehát, megszaporodott a mun­kája, egyre többen keresik fel tanácsért, a segítségét kérik. Erről a munkájáról beszél a zöld dosszié. Megvakult öregember nyug­díjpótlékot kér. Egy sereg te­lekkönyvi panasz, kiigazítás kérelme. Ajándékozási, meg adás-vételi szerződések. Két kicsi árvával megözvegyült asszony nyugdíjmegállapítási kérelme, noha elhalt férje még nem volt nyugdíjjogosult, mert nem dolgozott tíz esztendeje. Fellebbezések az adóhatósá­gokhoz. Egyszóval minden­féle kisebb-nagyobb ügy. Mi szükség van rá, hogy mások helyett ennyi kérvényt ír és küld el Pion István, hi­szen manapság minden ható­ság ajtaja nyitva, bátran be­léphet rajta a saját dolgában minden ember. Az ám. de a. hatóság Szabón, Vácott, vagy éppen Budapesten található és az oda-visszautazás költsége bizony nem egy ember számá­ra komolyabb anyagi megter­helést jelent. Ügyvéd is megír­ná ezeket a kérvényeket, az a dolga. Csakhogy Letkésen nincs ügyvéd, meg aztán a tiszteletdíját megfizetni szin­tén terhes a kispénzű ember­nek, Pion István pedig még köszönetét sem kér a munká­jáért. — Amikor elvállaltam a ta­nácstagságot, a közösség szol­gálatára vállalkoztam, ezt pe­dig másként nem lehet, csak ha az embereket szolgálom —, ezt mondja Pion István. További négy évre harmad-; szór kerül a községi tanácsba* másodszor képviseli közsé­gét a járási tanácsban, ha va­sárnap megválasztják a zöld dosszié pedig tovább vastag­szik. Pion István azért tanács­tag, hogy az emberekért, a községéért dolgozzék. Valóság­gal a falu pennája. Szokoly Endre Őrjárat a Duna mentén b — A víz nagy úr! Csodála­tos, félelmetes és nélkülözhe­tetlen. Olyan ember fogal­mazza a szavakat, aki nagyon ismeri a vizet. A közép- dunavölgyi vízügyi igazgató, I Vesztergombi László kalauzol I a most mozdulatlan, jégfedett | folyó mellett. A kocsi robog í velünk Csepel-szágeten, hol | hó, hol eső zuhog az ablakra. A természet ereje most az imént hallottak után nem tű­nik gigászinak, inkább szo­rongás vesz erőt az emberen. — A gátak! — s valami hal­Új városrész Nagykőrösön — A mi vízügyi szerveink harminchét nagyobb szivaty- tyú berendezéssel rendelkez­nek. Talán még ennél is fon­tosabb, hogy a felkészülés olyan szakaszhoz ért, ami­kor már beszámolhatunk róla; árvízkilométerenként kétszáz ember áll készen arra, hogy ha szükséges, a külön­féle rendkívüli munkákat gyorsan és eredményesen el­végezze. A községek, járások, s a megye vezető emberei, az egész lakosság segítségünkre van. , Tassi zsilip. Egyik oldalán kis hajó áll, s emberek dol­goznak. A zsilip elé rácsot tesznek, hogy a halak ne jut­hassanak keresztül. A másik oldal mégis fontosabb most. Elénk jön, s az igazgatónak jelentést tesz a bajszos, csiz­más, jóvágású ember, Balázs József, a zsilip telepvezetője, ö mondja: — Felszereltük az árvízka­put. Nem más ez, mint daru- szerkezet féle, amellyel gyors egymásutánban vasból készült elemeket helyezünk a zsilip kis Duna felőli bejáratához, s azt ezzel teljesen lezárjuk. így már a feldagadó nagy Duna ereje nem tudja be­nyomni a nyíló-záródó zsi­lipkaput. Az épület tetején URH-an- tenna csillog. A postások most kötik be a különvonalat. Ultrarövidhullámú és közvet­len telefonösszeköttetés bizto­sítja a gyors tájékoztatást, s szükség esetén a gyors intéz­kedést. Az öntözés, s a jó ivóvíz gondjaival törődő víz­ügyi szakemberek egész had­serege most a Duna partjaira vigyáz, várják az olvadást, a tavaszt, s bíznak benne, hogy elejét vehetik a bajnak. A Duna jege még mozdu­latlan. T. Gy. I két év alatt négyezer önki- ; szolgáló bolt nyílt meg. A | tervek szerint 1965-re az 1 élelmiszerboltoknak nyolc­van százaléka így működik majd. Az idén több mint négyszáz önkiszolgáló boltot nyit az állami kereskede­lem; ebből 151-et újonnan építenek, 256-ot pedig régi boltból alakítanak át (MTI) Az új kereskedelmi áru­sítási formák közül az ön- j j kiszolgálás bizonyult a leg- I : megfelelőbbnek. Csökkenti a kereskedelmi költségeket, de ; előnyös a vevőknek is, mert kedvük szerint, szabadon vá- j lógathatnak. . j Magyarországon rövid idő , ; alatt népszerűvé vált ez a | kereskedelmi módszer és alig vány, de biztos mosoly húzó­dik az igazgató arcára. — Száznyolcvan kilométer hosz- szan, a gátak tetejéről nap mint nap el kell tisztítani a havat, hogy gyorsan köz­lekedhessünk, ha megnő a Duna szintje. A zsilipőrök éjjel-nappal mozgatják a zsiliptáblákat, hogy be ne fagyjanak. Eze­ken eresztjük le a belvizet, s zárjuk le a visszafelé vezető utat, ha rendes szintje fölé emelkedik a Duna. — A nagy jeges ár óta ki­sebb-e a veszély? — Több s jobb a védekező eszközünk, ötvenhat óta a kulcsi és dunaegyházi kanya­rokat szabályoztuk. Ez első­sorban Pest megyét érinti, s a Csepel-szigeten lakók hely­zetét teszi biztonságosabbá. Makádon, Felsőgödön jelentős töltéserősítési munkákat vé­geztünk. Persze mindez csak egy része annak az állandó erőfeszítésnek, amit a védeke­zési lehetőségek állandó nö­velésére fordítunk. Gátőrrel nem hoz össze a sors, de megállunk Ráckevén a szivattyútelepnél. Odabenn villanyszerelőkkel találko­zunk. Az egy szál régi masina mellé két új, másodpercenként háromszáz liter teljesítmé­nyű szivattyú apparátust szereltek fel, s most annak szabályozó ésj kapcsolóberendezését építik. — Mikorra készülnek el? — kérdem Szalai Sándort. — A hét végén megmozdul j mindkettő. Egyébként nem készültünk volna el vele, ha az idő nem hozta volna meg az árvizveszélyt. Megyünk tovább a sziget vége felé. Az igazgató érdekes adatot említ útközben: * — Nagykőrösön, a tormás- közi városrészen az idén ösz- szesen 140 lakás épül — mond­ja Szűcs Zoltán, a városi ta­nács elnöke. — Közülük ki­lencvennyolcat az OTP épít­tet, öröklakások lesznek, a többi pedig csoportos családi ház. — A város mennyit fordít erre az új településre? — Egy mill! ókét százezer fo­rintos érteidben közművesítjük a területet. És ha már a laká­soknál tartunk, azt is hozzá kell tennem, hogy bent a vá­rosban — állami beruházásból — 36 új lakás épül fel és újabb 36 lakás építését kezdik meg az idén. — Es ezenkívül még mivel gyarapodik a város? — Három és félmillió forin­tos költséggel az Országos Vizügyi Főigazgatóság beve­zetteti a termálvizet a strand­ra. A munka májusban kezdő­dik. Persze, a strandon csak a kádfürdők kapnak termálvizet — de a kórház területén külön fedett termálvizes medence készül, amely nemcsak téli fürdőzésre, de utókezelésre is kiválóan alkalmas. — Ügy hallottuk, Nagykő­rös közvilágítása is sokat fej­lődik. — Igen. Idén az utolsó hi­ganygőz-lámpákat is felszerel­jük a négy főútvonalon és a főtereken, így a tereket nem számítva, tizennégy kilométer hosszúságú útszakaszon ég­nek a modern higanygőz-lám­pák. S hadd tegyem még hoz­zá, hogy 1963-ban mintegy háromnegyedmillió forintot fordítunk a város útjainak rendbehozatalára, illetve a tormásközi lakótelepen egy 1 kilométer hosszúságú új útsza­kasz építésére. (m. j.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents