Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-23 / 45. szám
t FEST MEGYEI GYEI „ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJfTEK! VII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1963. FEBRUÁR 23, SZOMBAT SZAVAZATAINKKAL IS •Jó néhány kemény választási csatát megért már ez az ország, sok-sok harc emlékét tudják felidézni megyénk dolgozói is. A „vitéz” főispánok véres terrorjával szemben hajdan megvívottakét, s a fel- szabadulás utáni, a reakciós pártokba tömörült erőket legyőző csatákét egyaránt. S helytálltunk a szocializmus «lapjai lerakásának időszakában sorra került választásokon is, tekintsünk bár vissza a felvilágosító munka ütközeteire, a termelés frontján elért sikerekre, vagy a szavazások számszerű eredményeire. Az idei országgyűlési és tanácsi választásokkal kapcsolatban pedig már most, az előestén elmondhatjuk: az elemekkel vívott rendkívüli küzdelem sem tudta szétforgácsolni erőinket, sőt inkább megsokszorozta s összekovácsolva! . Szokatlanul hosszú ideig tartja magát a tél. S emlékezzünk vissza: szokatlanul korán kezdődött is. Míg máskor azt találgattuk — lesz-e fehér karácsony, addig most már november végén roppant hótorlaszokról, megbénult közlekedésről, villanyvilágítás nélkül maradt községekről, s kidöntött távíróoszlopok százairól szóltak a tudósítások. És a téma, sajnos, ma is időszerű, pedig — már február vege felé járunk. Igaz, időközben ismét felállítottuk a távíróoszlopokat, újból bekapcsoltuk a világításba az időlegesen kiesett községeket, legyűrtük a hótorlaszokat, s ha meg-megújuló rohamokra kényszerülve is, de felszámoltuk a közlekedés bénaságát. Viszont továbbra is küzdünk hideggel és enyhüléssel, hóval és latyakkal egyaránt, s jócskán akad tennivalónk annak érdekében is. hogy eredménnyel tudjunk majd megbirkózni a belvizekkel és az. árvízveszéllyel. Bizony, szokatlan elemei ezek a választási csatának. De az adott esetben semmiképpen sem vonatkoztathatók el.tőle. S miként az igazi barátot is a bajban ismerhetjük meg leginkább, úgy népünk felkészültségének és összefor- rottságának is nagy próbája volt a közelmúlt nehéz időszaka. Szinte jelképes például, hogy pont a legzordabb napokban közölhettük a hírt: megkezdte a próbatermelést a Dunai Cement- és Mészmű első üzeme. Vagyis: a nagy számú sereg diadalmasan birkózott meg hideggel és hóval, hogy rendben menjen a szerelés s időben kerülhessen sor előbb a mészkőbányában, majd később az agyagbányában a próbaüzemelésre. Tehát még itt, ahol szabadban s fű- tetlen óriás csarnokokban kellett dolgozni, még itt sem tudott legyőzhetetlen akadályt támasztani a kegyetlen tél. Még kevésbé tudott megyénk más helyein. A pilisi bányák dolgozói derekasan kivették részüket az ország bányászainak hősi helytállásából. Megyénk üzemeiben, a nagyon nehéz közlekedési viszonyok ellenére is, rendre megjelentek a munkások, s a vezetőkkel karöltve, eredményesen dolgoztak a termelési tervek maradéktalan teljesítéséért. Emberfeletti teljesítményt nyújtottak a vasút mindenrangú dolgozói, az autófuvarozás gépkocsivezetői és kísérői, s a be- és kirakodás hivatásos és társadalmi munkásai is mind, hogy a késések leszorításával mielőbb rendeltetési helyeikre juttassák a lakosság ellátásához és a gyárak üzemeltetéséhez olyannyira szükséges szállítmányokat. S a nagy hideg ellenére, sőt hatására, olvadni kezdett az itt-ott még fellelhető elzár- kózottság jege is. Egyre többen néztek s léptek túl lakásuk küszöbén, házacskájuk, kis kertjük kapuján. Akik annak előtte a legtöbb pénzért is restelltek volna havat lapátolni, társadalmi munkában áldozatkészen vállalkoztak segítségre. S nemcsak fizikai tevékenységükkel, de észrevételeikkel is igyekeztek megóvni a közösségi vagyont a bekövetkezhető károktól. Sok-sok hasznos ötlet jutott el ez idő tájt közvetlenül is az illetékes tanácsi szervekhez. A köz ügyei így váltak közügyekké a szó szoros értelmében, méghozzá éppen akkor, amikor erre a legnagyobb szükség volt. S nem véletlenül. Népünk ugyanis nap mint nap eleven példák sokasága révén győződhetik meg arról, hogy szocialista intézményeink is közügyként kezelik az egyén gondjait. Méghozzá szintén éppen akkor a legsokoldalúbban, s késedelmet nem ismerő határozottsággal, amikor ugyancsak legnagyobb a szükség. így jutott például, ha kellett, helikopteren segítség, utánpótlás a külvilágtól elzárt falvakba. így törtek utat katonai járművek a kemény téllel szintén hősiesen birkózó mentőknek, s így került el, „ha minden kötél szakadt ‘ hát tankon is, gyógyító orvosához a rászorult beteg. S bár néhol robbantani kellett a tárolók betonkeménnyé fagyott földi ödé- meit, mégis kiszabadult, s eljutott a boltba és a háziasszonyokhoz a burgonya, s oda került mellé, a család asztalára, a tej, a hús, a mindennapi kenyér is. És ha okozott is komoly gondokat az átmeneti tüzelőhiány, s ha cseppet sem kellemes a vonatok késése, mégis tudtuk, láttuk, hogy a párt és a kormány intencióinak megfelelően, megfeszített munka folyik e hiányosságok megszüntetéséért. Tapasztaltuk, hogy az illetékes állami és tanácsi szerveink minden intézkedése az ember érdekét, a mi érdekünket szolgálja becsülettel, eredménnyel. Hogyne tettünk volna hát meg mi. is mindent munkánk jobb végzésére, a közösséget fenyegető veszélyek elhárítására! A zord tél sem tudta megakadályozni, hogy a választási előkészületek idején szorosabbra zárjuk sorainkat. Sőt, inkább előmozdította ezt. A helytállásban tanúsított egységünket pedig erősítsük tovább a Hazafias Népfront jelöltjeire és programjára, a szocializmusra, és a békére leadott szavazatainkkal is. MINDENRE KITERJEDŐ FIGYELEM, GONDOS ELŐKÉSZÜLET Beszélgetés a megyei választási iroda vezetőjével Teljes permanenciában találtuk a megyei választási irodát, amikor vezetőjét, ár. Früstök Györgynét felkerestük, hogy a szavazás előtti utolsó naipon tájékoztassa lapunkat a végzett munkáról, a választás előkészítéséről. — A mostani országgyűlési és általános tanácsválasztások előkészítésiének első két nagy . szakasza lezárult — kezdte dr. ! Früstökné —, jelen időszakban a választási szervek a szavazás tényleges lebonyolí- . tásának előkészítésén munkál- , kodnak. — Milyen tapasztalatokat hozott az első két szakasz? — Erre nehéz röviden válaszolni. A jelölő gyűlések — ; így ítéljük meg a párt-, a Ha- : zafias Népfront- és a tanácsszervekkel — nagyon hasznosak, tanulságosak voltak. Mint már a Pest megyei Hírlap is közölte, az országgyűlési képviselő- és pótképviselő-jelölteken kívül 8422 tanácstagot jelölt a lakosság a különböző szintű tanácsok- < ba. Ebből 1857 munkás, 2179 tsz- ! dolgozó, 956 értelmiségi, 2236 j alkalmazott és 1194 egyéb fog- 1 lalkozású állampolgár. — A mi, viszonylag szűk ta- i pasztalatunk szerint a legtöbb helyen élénk érdeklődés kísérte a jelölő gyűléseket. Ezt igazolták általában a többi gyűlések is? — Igen,. Nem formális, ha- I nem valóságos tanácskozás ala- j kult ki a legtöbb jelölő kör- i zetben. Megyénk választásra ■ jogosult polgárainak körülbelül negyven-negyvenöt százalék a vett részt a jelölésekben. S nem kis eredmény, hogy a megjelentek tíz százaléka fel is szólalt. A több mint buszon- j négyezer felszólaló közül ti-! zenkilencezren közérdekű be- ; jelentéssel éltek. A fő téma persze az aktuális községfejlesztési kérdések, gondok, tér-! vek körül forgott. Majdnem ; tíz és fél ezer ember mondta el ezzel kapcsolatos- véleményét, kívánságát. — Bírálat, panasz is elhangzott? — A jelölések időszakában háromezernél több volt az egyéni panaszbejelentések száma. Ami pedig a bírálatokat illeti, abban sem volt hiány. Mi ezt a munkánk segítésének vesszük, minthogy az is. Épp úgy, mint azt, hogy a jelölő gyűléseken a lakosság a jónak ítélt jelöltnél még jobbat ajánlott. — Hogyan dolgoztak a választási elnökségek, valamint a különböző szintű választókerületi bizottságok? — Az eddigi tapasztalatok szerint megfelelően. Igaz, mi j szüntelenül ellenőriztük mun- : Fájukat, s instruktoraink ré-1 vén a mai napig is szoros kap- j csolat van köröttünk. Ebben a munkában 26 684 megyei állampolgár vesz részt, és ha a választás mintaszerű pontossággal, zökkenőmentesen zajlik le — miként ezt reméljük is —, ez mindenekelőtt nekik lesz köszönhető. De hadd említsem meg a lelkes népnevelőgárdát, amely szorgalmával, felkészültségével nagyban hozzájárult eredményes munkánkhoz. — Van egy nagyon fontos szerv, amelyről még nem esett szó: a szavazatszedő bizottságról ... — Igen. Az ő munkájuk valóban nagyon fontos. Tevékenységük természetesen nemcsak a holnapi feladatok jó ellátásából áll, hiszen nekik is gondjuk volt, hogy a választás napján a félmilliónál több megyei választópolgárt megfelelően felszerelt helyiségek, az ünnepi alkalomhoz illő körülmények fogadják. Velük szintén állandóan kapcsolatban vagyunk. E hét csütörtökjén — az egyéb szerveké mellett — az ő „házuk táját” is gondosan megvizsgáltuk. Ezt a felelősségteljes tisztséget egyébként 4225 megyei dolgozó látja el. A jelenlegi választásnál — minthogy bővült a szavazásra jogosultak száma — a lakosság nyolcszáznegyvenöt szavazókörben járulhat az urnák elé. A körök száma azért is magasabb az ötvennyolcas évinél, mert az egy szavazó- körre eső alacsonyabb választói létszámmal zökkenésmen- tesebbé válik a választás. — Gondoltak-e azokra, akik betegség, idős koruk, vagy távoli lakhelyük miatt nem, vagy csak nehezen tudnák elérni szavazókörüket ? — Azt hiszem, mindenre kiterjedt a figyelmünk. Előzetes felmérés alapján gondoskodtunk kellő számú járműről, hogy az ágyhoz kötött választókat mozgóurnákkal látogathassuk meg, vagy az arra rászorulóknak a járművek igénybevételével könnyítsük meg a szavazást. Épp ezért reméljük, hogy a holnapi nagy politikai esemény sikeres lezajlásához hasznosan tettük hozzá a magunk erőfeszítéseit — fejezte be tájékoztatóját a megyei választási iroda vezetője. (a. e.) Milyen szavazólapokat kapnak a választók? Az országos választási elnökség tájékoztatást adott arról, milyen szavazólapokat kapnak a választók a vasárnapi országgyűlési és tanácstagi választásokon. Az országgyűlési választó- kerületi lajstrom választására rózsaszínű, a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács tagjainak választására világoskék, a járási, a járási jogú városi és a városi kerületi tanács tagjainak választására világosbarna, a községi tanács tagjainak választására ped'g fehér színű szavazólapot kapnak a választók. Ezek szerint a szavazatszedő bizottság elnöke minden választónak a községekben négy, a járási jogú városokban három, a fővárosban és a megyei jogú városokban ugyancsak három szavazólapot ad át. A szavazás vasárnap reggel 7 órakor kezdődik és este 8 óráig tart. Mint ismeretes, minden választópolgár értesítést kapott arról, hogy neve melyik tanácsi választókerület névjegyzékében szerepelj milyen sorszám alatt szerepel, s melyik szavazóhelyiségben szavazhat. Minden választópolgárnak joga, de egyben hazafias kötelessége is. hogy reszt vegyen az országgyűlési képviselőik és a tanácsok tagjainak választásában. A szavazás megkönnyítésére a választók vigyék magukkal az említett értesítést, hogy a szavazatszedő bizottság gyorsan megállapíthassa,, milyen sorszám alatt szerepe] a választó. A szavazó személyazonosságát személyi igazol vánnyal igazolja, majd a szavazatszedő bizottság elnöke átadja a szavazólapokat és ezekkel együtt egy borítékot a választónak. A Hazafias Népfront jelöltjeire úgy szavazunk, hogy a szavazólapokat változtatás nélkül összehajtjuk, borítékba zárjuk és az urnába helyezzük. (MTI) i tilszAC6Y0* ÉS* KÉPYISELÖVáJUASSMrÁS Akt 'Á 5V- t&em i<&. Budai (Fest megy®) járás tanácsúnak választása 1063. felmer 24, A prés» tanácsi v áf&szíókeröJét kiszáma; A HAZAFIAS N&PFRÖNT jídükje; .. Dr. Csáfe József' A !U*va*á * Jeidlt neytt, vtlr* srívaí. AtMm
