Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

«*T HfC.YFI y^rtop 1963. FEBRUAR 22, PÉNTEK HAJLÉK A NEMZETISÉGI KULTÚRHAGYOMÁNYOK MEGŐRZÉSÉRE Tóth JÓ2S6Í Szigetszentmár- ton vb-elnöke, betöltötte hat­vanadik évét és nyugalomba készül. Nem „bennszülött”, a felvidéken született, és csak a felszabadulás után ke­rült ide, a Duna soroksári partjára, de — amint kiérez­ni szavából — úgy idenőtt már, hogy sokszor szülőfalu­jának hiszi Szentmártont. Most is az a legfőbb gond­ja, hogy faluját rendben ad­hassa át utódjának, akinek megválasztására az új ta­nács megalakulása után ha­marosan sor kerül. — Legfőbb problémánk még mindig a kultúrház — mondja —, ennek a dolgát szeretném most eligazítani. A művelődési otthon kérdése valóban fontos kérdés Szi- getszentmártonban, amelynek ezerötszáz lakosa van, és a lakosság kétharmada német nemzetiségű. Német szót ugyan alig hallani az utcákon, legfeljebb az egészen öreg nénikék és bácsi'kák szájáról, mert a gyerekek, az unokák legnagyobb része már vagy egyáltalában nem, vagy pe­dig csak alig ért a nagyszü­lők anyanyelvén. A nemzeti­ségi hagyományokat azért a falu egész népe melegen és szeretettel ápolja. Az iskolá­ban magyar a tanítás nyelve, de a tanrendben szerepel a német nyelv is, mint nem kötelező tárgy. A pedagógu­sok jogos büszkeséggel hivat­kozhatnak arra, hogy a tanu­lók túlnyomó többsége ta­nul németül, nemcsak a né­met származásúak, hanem a magyarok is. Az iskola kultúrcsoportjá- ban együtt éneklik a régi sváb nótákat és járják a sváb népi táncokat. A néző nem tudja megállapítani, melyik közü­lük a német nemzetiségű szü­lök gyermeke. — A régi, szép, nemzetisé­gi kultúrhagyományok meg­őrzéséiben volt fontos szerepe a kultúrháznak és hiszem, hogy lesz majd az újban is, ha végre tető alá kerül — véli a vb-elnök. Különös története van a szi­getszentmártoni kultúrháznak. Már 17 esztendővel ezelőtt, tehát 1846-ban a kis falu lakossága elhatározta, mégpe­dig elsőnek a ráckevei já­rásiban, hogy otthont létesít a művelődés számára. Az öreg kocsma épületét alakí­tották , át társadalmi munká­val erre a célra. Itt alakult meg az énekkar, a tánccso­port, ide gyűjtötték össze a falut alapító, régi, sváb tele­pesek nemzetiségi emlékeit, és itt rendeztek mindig nagy érdeklődéssel fogadott előadá­sokat. De az öreg csárda fa­lai megrokkantak, két évvel ezelőtt csákány alá kerül­tek, mert használata életve­szélyessé vált. Már akikor elhatározták, hogy új ott­hont építenek a művelődés számára. Pénzük azonban nem volt hozzá. A községfej­lesztési alap jövedelme el­ment a betonjárdákra, az utak rendezésére, a vízellátás ja­vítására, meg egyéb kom­munális szükségletek kielégí­tésére. De azért minden év­még elintézni — mondja Tóth József vb-elnök —, hogy utó­domnak ne kelljen vele to- j vább bajlódnia. Ezután isimét falujáról. [ Szentmárton szépnek ígérkező j jövőjéről beszél. Büszkélkedik j évről évre növekvő idegenfor- ! galmával. A falu gyönyörű : helyen fekszik, a Duna sorok­sári partján, amely, valóságos ! paradicsoma a sporthorgászok- j nak. Már legalább háromszáz­ötven víkendház épült a festői parton — tavaly több mint hatvan — a Ganz-gyár, a ha­jógyár, a gázművek és más pesti üzemek dolgozói építet­ték. Sok család már kora ta­vasszal kiköltözik és a család­fő innen jár be pesti munka­helyére. Olyan kedvelt üdülőhellyé fejlődött a község, hogy fel­merült a gondolat: hivatalosan is üdülőhellyé kellene nyilvá­níttatni. Ennek azonban igen költséges előfeltételei vannak, így egyelőre a községnek le kellett mondania róla. — A jövő ezt is meghozza — bizakodik az elnök —, mert községünk népében megvan a szükséges lelkesedés és áldo­zatkészség. ÉS BfSVCncn Ól lelkében a mű­velődés vágya. A takaros szentmártoni lakóházak tete­jén már több mint hatvan te- levízióantenina horgássza az éterből a kultúrát. Ez a kis antennaerdő is a fejlődés biz­tató szimbóluma. Magyar László Alaposabb, körültekintőbb felkészülést a tavaszra A gödöllői járási párt-végrehajióbuöitság ülése „Fehér asztal konferencia“ Csömörön Ügy vélem, követendő kez­deményezésről adok hírt, ami­kor beszámolok arról, hogy a csömöri pártszervezet, a Ha­zafias Népfront és a községi tanács vezetői és munkatársai, a községi orvossal és a helyi pedagógusok nagyszámú rész­vételével spontán összejöve­telt tartottak az általános is­kolában. A „fehér asztal kon­ferencia” valamennyi részve­vője közvetlenül és magánem­berként cserélte ki gondola­tait a legfontosabb időszerű kérdésekről éppen úgy, mint akár az apró-cseprő olyan ügyekről, amelyek értekezlete­ken, vagy hivatalos órák alatt nem kerülnek szóba, mégis fontosak azoknak, akiket érint. Szóba kerültek a jelölő gyűlé­sek, a küszöbönálló választá­sok, a helyi tsz problémái, a pedagógus-lakásépítkezés épp­úgy, mint a kis ügyekben adott tanácsok. Csípős humorral, de jó szándékkal kerültek pellen­gérre a hivatali és ügyfélkap­csolatban fellelhető hibák, fo­nákságok, vagy éppen a gyer­meknevelés iskolai és otthoni túlzásai. Az élénk vitát Ki mit tud? műsor tarkította. Ennek is az adott sajátos ízt és kö­vette kirobbanó siker, hogy nem a „benevezettek” szerve­zett műsora, hanem a jó han­gulatú összejövetel egyik öt­letszerű megnyilvánulása volt. Az egymással leginkább csak hivatali kapcsolatban álló köz­ségi vezetők és más dolgozók hasznos, első ilyen kísérleti ta­lálkozója a műsor után tánc­cal folytatódott, majd a késő esti órákban, ért véget. A csö­möri „fehér asztal konferen- ciá”-t reméljük, helyben is követi a többi, de talán másutt is követésre talál, hiszen jár­ható és nem erőltetett for­mája lehetne a nagyon is idő­szerű klubtalálkozóknak. mistának tartották, még ab­ban az esetben is, ha idő­ben megérkezik a megígért tizenhárom új erőgép. A gépállomás a járás ti­zenhárom termelőszövetkeze­te közül eddig tizeneggyel kötött egész évre szóló mun­kaszerződést, mintegy 75 ezer normáiholdra. A gépállomás tervfeladata százezer normálhold, s ez a gépállomás-vezető szerint olyan terv, amelyet terüle­tükön teljesíteni nem tudnak. Jelenleg hat brigád dolgo­zik a gépállomáson, s a vita során elhangzott az a javaslat, hogy ezt a beosz­tást megváltoztatva csak négy állandó brigádot szer­vezzenek, tíz erőgéppel pe­dig mozgóbrigádot hozzanak létre, amely a legfontosabb munkahelyekre kellő idő­ben átcsoportosítható. A járási pártbizottság tit­kára, Kurucz Béla hangoz­tatta, hogy a gépállomás ta­vaszi munkájának sikere a szervezettségen múlik. A legfontosabb szempont: a munka mielőbbi, jó minő­ségű elvégzése. Ehhez tar­tozik az is, hogy rendezzék véglegesen a kihelyezett trak­torosok háztáji földjének, ellátásának még tisztázatlan kérdéseit, s érdekeltté te­gyék a traktorosokat a ter­méshozamok minél nagyobb mérvű fokozásában. A vita alapján a gépállo­más vezetői Ígéretet tettek arra, hogy megvizsgálják a munkaszervezést és megte­szik a kellő intézkedéseket hnnak érdekében: időben, megfelelő szervezettséggel kezdhessék a gépállomás te­rületén a tavaszi munkát. (k. m.) Program szerint Jobb szervezéssel — Lesz-e szocialista üzem a Híradástechnikai Anyagok Gyárában? Francoise Giret, a Keserű sze­relem című francia film női főszereplője (f. m.) VAK VOLT VAGY SEM? Felméri az igényeket, a terve­ket és aszerint fogadja a gyár készítményeit. A többi iparág­ban szerzett eredményes ta­pasztal a tok alapján kapcsoló­dott be az idén ezen a terüle­ten is az említett készletező vállalat a munkába. A szerszámüzem átszerve­zését is eredményként köny­veli el Németh Lajos. A gyors­ütemű fejlődés következmé­nyeként a régi brigádok fel­oszlottak és a tapasztalt, jó szakemberek körültekintő szét­osztásával új brigádok alakul­tak. Mind a négy brigád küzd a szocialista címért és célül tűnték maguk elé, hogy telje­sítik a szocialista üzem cím elnyeréséhez szükséges feltéte­leket. Vállalásaik között sze­repel — sok más mellett — a minőség javítása, a javítási idők csökkentése, valamint az is. hogy minden brigád, min­den hónapban legalább egy újítást ad be. Az élet minden területén szeretnének eleget tenni az előírt követelmények­nek. Az idei, 1963-as évet. mint arról Németh Lajos, a Hír­adástechnikai Anyagok Gyára főmérnöke tájékoztat, jól kezdték. A tervezett program alapján, megfelelő ütemben végzik munikájukat és éppen ezért, ha olykor egy-egy prob­léma merül fel, nem okoz a kelleténél nagyobb gondot, mert az ésszerű, rendszeres és jól szervezett munkát nem za- 1 varja. A gyár főmérnöke elmond­ta, hogy az idén megismétlő­dött egy tavaly tapasztalt ne­hézség. Az év eleji indulás ide­jén nem állt rendelkezésük­re kellő számú megrendelés előirányzott tervükhöz. 1962 első hónapjaiban ugyanez ok­ból nem használták ki teljes kapacitásukat. A Központi Könnyűgépipari Készletező Vállalat közremű­ködésével oldották meg ezt a már múlttal rendelkező prob­lémát. Az év elején mutatko­zó esetleges rendeléshiányt a készletező vállalat kitölti. Az anyák több mint 90 százaléka szül intézetben Egészségügyünkben fontos helyet foglal el az anya-, cse­csemő- és gyermekvédelem. 1961 végén 2000-nél több \ termelőszövetkezetek eredményes jogvédelméről tanácsadó orvos, két- és félezer körzeti védőnő teljesített szolgálatot és 127 úgyneve­zett mozgó szakorvosi szol­gálat működött az országban. A kereken 140 000 terhes anyá­ból 127 000, mintegy 90 szá­zalék megjelent a terhes ta­nácsadásokon. Az intézeti szülések ará­nya az előző évi 86,4 szá­zalékról 911 százalékra emelkedett. Az élveszületett csecsemők 85 százalékát vitték el az anyák a tanácsadásokra. Or­szágos átlagban 11.7 a „csecse­mőbem utalások” gyakorisága, ami azt jelenti, hogy átlag ha­vonta elviszik a csecsemőket a tanácsadó helyekre. A véüő- nők Budapesten és vidéken egyaránt átlag tízenhatszor ke­resték fel a lakásokon a cse­csemőket. A kicsinyek 91,8 szá­zaléka volt egészségügyi gon­dozásban. Sajnos tovább emelkedett a koraszülések aránya. Az 1960-as 8.1 százalékkal szemben 1961-ben már az összes szülések 8.6 száza­léka volt koraszülés. A nyilvántartott csecsemőik 57 százalékát háromhónapos ko­ráig anyatejjel táplálták. Ve­gyes táplálásban 38 3, mester­séges táplálásban 4,4 százalék részesült. D-vitamint csak 2,5 százalék nem kapott. Egyéves korban a csecsemők 70 száza­lékát megvizsgálták és fejlő­désüket 94,3 százalékban meg­felelőnek találták. Az állandó bölcsődékben több mint har­mincezer, az idénybölcsődék­ben 4430 gyermeket helyezték el. a csecsemőotthoni helyek száma kereken 3600 volt. ügyük volt, amelyekben több mint 11 millió forint sorsáról kellett dönteniök a bíróságok­nak. Ebből 193 pert a szövet­kezetek nyertek meg, s ez összesen 5 260 000 forint több­letbevételt biztosított szá­mukra. 148 per még folyamat­ban van, nem ért véget. A múlt év folyamán segítségünk­kel minden termelőszövetke­zet biztosította állandó jogvé­delmét. Részben az ügyvédi munkaközösségekkel kötött szerződések alapján, részben pedig több gazdaság közösen al­kalmazott jogtanácsosok útján. Sőt, a megyében már négy na­gyobb közös gazdaság- saját, önálló jogásszal is rendelke­zik. Az inárcsi Március 21. és a ceglédi Kossuth Termelő­szövetkezeteknél alkalmazotti minőségben, az albsrtirsai Di- mitrovhan és a nagykőrösi Pe­tőfiben pedig szövetkezeti ta­gokként végzik munkájukat, intézik a peres ügyeket a jo­gászok. Természetesen ők dol­goznak a legeredményesebben, mert hiszen teljes idejüket saját szövetkezetüknek szen­telik. (h. f.) Kérdést intéztünk a Terme­lőszövetkezeti Tanács Pest me­gyei megbízottjához, özv. Ká­kái Jánosáéhoz és ár. Gazdag János vezető jogászhoz: — Mi a helyzet jelenleg a termelőszövetkezetek jogvitás társadalmi ügyeivel kapcsolat­ban? — A közös gazdaságok fej­lődésével párhuzamosan mind­inkább növekednek a termelé­si szerződésekkel, beruházá­sokkal kapcsolatos jogi prob­lémák is. Sajnos, sok tsz-szel kapcsolatban levő vállalat, il­letve azok egyes képviselői, nem minden esetben ítélik meg tárgyilagosan a jogvitás ügyeket, gyakran a közös gaz­daság rovására döntenek. A tsz-ek vezetői pedig nem jog- végzett emberek, nem igazod­nak el minden esetben a pa­ragrafusok között — hangzott a válasz. — Hogyan védekeznek hát? — Éppen ezért szükségessé vált megyénkben is a szövet­kezetek szervezettebb jogvé­delme. Hogy mennyire, azt a tavalyi első félév következő adatai bizonyítják: 421 peres zában mégsem volt vak sőt gyakran látott olyasmit is, amit más halandó ember nemigen vesz észre.” Ezzel azért értünk egyet, mert átvitt értelemben Homé­rosz valóban nem volt vak, hiszen olyasmit is úgy látott meg, ami sok ezer év távlatá­ból is árulkodik az akkori történelemről. A könyv további része is szép, értékes. Kár azonban, hogy Homérosz szemevilágá- ról egyazon könyvben kétfé­le megállapítást találunk. Vagy így akarta az író és a könyvkiadó érzékeltetni, hogy senki nem tud semmi bizo­nyosat ma sem Homérosz éle­téről ? Sági Ágnes volt Odüsszeusz hazája, s ho­gyan is élhetett Homérosz, a vak lantos.” É 'légedetten kérdeztük fia- • mat: — Na, mit szólsz?! ö kacajjal válaszolt, s máris a könyv nyolcadik oldalán lapozott, ahol ez állt: „... Sokan úgy beszéltek ró­la, mintha vak .lett volna, mert szürkülő szemeit majd­nem egészen elborították a gyakran lezáruló szemhéjak. A tűzhely mellett füstben ül­ve szokott énekelni — ez lát­szott meg a szemén ...” XJjra és újra elolvastuk a borítólapot, majd a nyolcadik oldalt, s vitatkoztunk: melyik állásfoglalás a helyes? Mert azzal mindannyian egyetér­tettünk, amit Szabó Árpád a későbbiek során ír: „De iga­J minap azzal állt elénk /l. fiam: mondjuk meg, vak volt-e Homérosz vagy sem? Csalhatatlan biztonság­gal vágtam rá kérdésére: vak. Családunk többi tagja is igyekezett bizonygatni jártas­ságát az ókori mondavilág­ban. Fiam azonban kajánul mo­solygott és legnagyobb csodál­kozásunkra kijelentette: Ho­mérosz nem volt vak. Azon­nal bizonyítást követeltünk, mire ő elővette Szabó Árpád: A trójai háború című könyvét és bizonyított. A könyv borítójánál kezd­tük, amelyen a könyv kiadója néhány sorban felkelti a mai fiatalság érdeklődését az ógö­rög mondavilág iránt. Méltató szavait azzal zárja: „ ... hol J ben megtakarítottak vala- I mit. Ebben a pillanatban már kö­zel négyszázezer forint kész­pénzük van, vettek százhúsz­ezer forint értékű építési anya­got, megkapták az engedélyi négyszázezer forint bankköl­csön felvételére és az ígéretei a megyei tanácstól kétszázezer forint hozzájárulás folyósítá­sára. Még körülbelül három- százezer forint kell és akkor együtt lesz az új kultúrház építési költségének teljes fe­dezete. Most már meg is kezd­hetnék a munkát, ha ... Igen, Szigetszentmárton megkezdhetné új művelődési otthonának építését, ha készen lennének hozzá a tervek. A tervek azonban nincsenek ké­szen, pedig az agilis elnök gondoskodott arról is, hogy társadalmi munkában készül­jenek el, így negyvenezer to­rin helyett öt-hatezer forintért juthat hozzájuk a község. Először egy csepeli mérnök készítette el a terveket, de lel­kesedésből végzett ingyenmun­káját a felsőbb szerveknél olyan sértő módon bírálták meg, hogy visszavette terveit. Szerencsére, Szentmártonnak sok mérnökbarátja van, akik munkaközösséget alakítottak és új terveket készítettek. Eze­ket most bírálják el. Ha elnye­rik a jóváhagyást, végre meg­kezdődik a kivitelezési mun­ka, mégpedig házikezelésben és a lakosság közreműködésié­vel. • — Nyugalombavonulásom előtt ezt a dolgot szeretném A gödöllői járási párt' i végrehajtóbizottság szerda | ülésén részletesen megvi- j latta a Gödöllői Gépállomás j felkészülését a tavaszi fel­adatokra. Az előterjeszteti I jelentés alapján először a téli gépjavítás ütemét, majd ! a termelőszövetkezetekkel kötött munkaszerződések helyzetét tárgyalták meg. A vita során megállapítot­ták, hogy a gépállomás bizakodób- ban ítéli meg a téli gép­javítás ütemét, mint ahogyan ezt a számok adta valóság Indokolja. A gépállomás körzetében ta­valyról hatezer hold fel- szántatlan föld maradt, ugyanakkor a gépjavítás nem történik megfelelő ütemben. Részben anyaghiány, rész­ben a rossz munkaszerve­zés akadályozza a géppark időbeni kijavítását, pedig a gépek a szokásosnál is na­gyobb őszi igénybevétel miatt fokozott javításra szo­rulnak. A gépállomás dolgozói most megfeszített ütemben dolgoz­nak, hogy pótolva elmara­dásukat, március 31-érc vé­gezzenek a gépjavítással. Ne­hezíti a helyzetet, hogy a járás termelőszövetkezetei az elmúlt év végén a gépállo­mással nem kötöttek gépja­vítási szerződést, januárban viszont egy­más után jelentkeztek: a gépá'lomás mielőbb ja- ki gépeiket. A termelőszövetkezetekkel — a munka meggyorsítása ér­dekében — olyan megálla­podás született, hogy gé­peiket a gépállomás munka­gépeivel együtt kijavítják, de a munkában vegyenek részt a tsz-ek traktorveze­tői, szerelői is. Dr. Gyetvai József, a já­rási tanács vb-elnöke fel­szólalásában rámutatott: a gépállomás sürgősen mérje fel még egyszer a való hely­zetet. A most következő két- három hónapban kell a jó termés alapját biztosítani, s megállapítani a termelő- szövetkezetekben végzendő munka fontossági sorrend­jét. A gépállomásnak maxi­mális erőkifejtésre van szük­sége, hogy a feltorlódott feladatolrat időben elvégez­hesse. Élénk vitát váltott ki a gépállomásnak az a bejelen­tése, hogy húsz-huszonöt nap alatt végezni tudnak a rájuk váró tavaszi felada­tokkal. A vita résztvevői ezt az időt túlzottan opti-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents