Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-21 / 43. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1963. FEBRUÁR 21, CSÜTÖRTÖK Az üzletvezető Adyt szaval Eredményes évet zárt a kocsérí Petőfi Termelőszövetkezet SZALAGAVATÓ BAL A gazdaság harmadik esz­tendejének beszámolóját is­mertette Demeter László el­nökhelyettes, a kocséri Petőfi Tsz zárszómadó közgyűlésén. — Kenyérgabona-területünk a szántóterület 46 százalékát tette ki — mondotta Demeter elvtárs. Az őszi szárazság el­lenére igyekeztünk a megfele­lő talajelőkészítést jól elvégez­ni. A szárazság következtében a vetőmagágy rögös maradt, sok vetésünk csak a tél végén kelt ki. Májusban az őszi bú­zában elvégeztük a vegyszeres gyomirtást, a rendkívüli időjá­rás elleniére is csak holdan­ként másfél mázsás kiesésünk volt búzában és 70 kilogram­mos rozsban. — Azért valamennyit itt is előbbreléptünk a nagyüzemi gazdálkodás felé. Amíg 1961-ben az aratást teljesen kézzel végeztük el, 1962-ben már a búza 53 százalékát, a rozs 23 szá­zalékát, az őszi árpát tel­jesen géppel vágtuk, rész­ben kétmenetes aratással. Figyelemre méltó tapasztala­tunk, hogy a szélkárokat csak nagyobb vetőmagmennyiség­gel, magasabb növényállo­mánnyal tudjuk csökkenteni, vagy megszüntetni. Az őszi ve­téseknél már ezt a tapasztala­tot figyelembe vettük. — Napraforgóból szerződéses kötelezettségünket alaposan túlteljesítettük. Nyolcvan má­zsa helyett 121 mázsát adtunk le. A kukorica részére mély­szántást biztosítottunk. Ta­vasszal elvégeztük a gyomir­tást, május 1-re befejeztük a vetést. A kelés után a szélvihar kegyetlen károkat okozott. Siralmas látvány volt a Jár- ván-brigád 35 holdas kukori­cája, ami teljesen elpusztult. — A kertészetünkben legna­gyobb gondot a paradicsom­termelésre fordítottuk. A terü­let harminc százalékán kétszer, sőt háromszor is újra ültet­tünk és az ültetést csak júni­us elsejére tudtuk befejezni. Huszonöt Százalékos kiesésünk volt, de a 90 mázsás holdanr ként! átlag szép eredmény. Több mint egymillióhat­százezer forint paradi­csombevételből a tagság­nak 625 ezer forintot fi­zettünk ki részesedés cí­mén. A zöldlbomsóban a betervezett 16 mázsa helyett 7,64 mázsát értünk el, de a korai szedés miatt forintbevételünk a ki­esés ellenére is magasabb volt a tervezettnél. Tíz hold ubor­kából hét hold szárazművelé­sű volt és 3 holdat öntöztünk. A szárazművelésű uborka r.em sokat ért, a három hold öntö­zéses uborka azonban teljesen ellensúlyozta a szárazművelés­ben jelentkezett kiesést és. még terméstöbbletet is hozott. Űj telepítésű gyümölcsö­sünk gondos ápolásban része­sült, amihez 'komoly szakmai irányítást kaptunk Csöbönyei Istvántól, a kísérleti gazdaság munkatársától. — Az állattenyésztés sokkal eredményesebb volt, mint az előző éveké. A gazdaság hízó­marhatervét 105 százalékra, borjúszaporulati tervét 114 szá­zalékra teljesítette és lényegesen emelkedett a tejhozam is a korábbi 1400 literes fejési átlaggal szem­ben. A hízósertés-értékesítés 101 százalékos eredménye is meg­nyugtató, 102 százalékot ér­tünk el a vágóbaromfi-értéke­sítésben és 137 százalékot a to j ás leadásban . Demeter elvtárs befejezésül elmondotta, hogy a szövetke­zet beruházási tervét is lénye­gesen túlteljesítette. Az egymilliónégyszázezer forint helyett több mint egymillióhatszázezcr fo­rintot ruházott be a gaz­daság 1962. évben, ebből 650 ezer forintot saját erőből. Üj épületek, régi épületek fel­újítása, gépek, igásállatok és egyebek gazdagították a múlt évben a szövetkezetét. A gaz­daság az év során pontosan fizette a havi 15 forintos mun­kaegységelőleget és egy mun­kaegység értéke 22,94 forint Több mint hatszáz főt számláltak szombaton este j a KGV kultúrotthonában. | Ezen a nagy számon nem is lehet csodálkozni, hiszen a gimnázium hagyományos sza­lagavató bálja évről évre na­gyobb népszerűségnek örvend. Egyszóval sokan voltak és ami még fontosabb, jó han­gulat kerekedett. Ha már a jól sikerült bálról írunk, nem mehetünk el szó nélkül egy kétségtelenül ne­gatív tényező mellett. Sok évi tapasztalat ellenére, ezúttal sem sikerült megoldani a ru­határi sorbanállást. De talán jövőre! A látványos nyitótánc és a Torday-zenekar azonban kár­pótolta a közönséget. Nagy si­kert aratott a lengyel polonéz, amit Radványi Nagy József igazgató megnyitó szavai után mutattak be a táncosok. — í. — Nagysikerű műsoros estet rendezett hétfőn este a Kos­suth Étteremben a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat szak- szervezeti bizottsága a dol­gozók részére. A nagy számú közönség szórakoztatásáról a szokásos­tól eltérően a dolgozók mű­vészi készséggel megáldott tagjai gondoskodtak, elmond- ] hatjuk, hogy az átlagosnál magasabb színvonalon. | Az est első részében szel­lemi vetélkedő formájában | versenyeztek a résztvevők a legjobbaknak kijáró díjakért. Az irodalom, a politika és a zene mindenkit érdeklő kér­déseiben tehettek tanúságot általános műveltségükről. A háromfordulós szellemi ve­télkedő első helyezettje Pfeiffer János üzletvezető lett. Második: Száraz György KISZ-titkár. harmadik: Sz. Varga Sarolta fiatal cukrász. Az est második részében került sor a nagy sikerű „Ki mit tud?” versenyre. A mű­sorban a következők léptek fel: Sárdi János (tangóhar­monika), Sz. Varga Sára (sza­valat), Bori József né (zon­gora), Litavszki Béláné (ének), Bán Lajos (ének), Tóth Mihály (cselló), Török Gézáné (szavalat), Bánkuti László (gitár), Pfeiffer Já­nos (szavalat), Fülöp Mihály (ének), Tarai Mária (ének) és Tarai Mária—Balogh Ár­pád (twiszt). A közönség körében rende­zett közvéleménykutatás alap­ján a „Ki mit tud?” műsor legnagyobb sikerű szereplő­je: Pfeiffer János boltvezető volt, aki Ady Endre: Az ős kaján című versével aratott megérdemelt, forró sikert. A második legjobb szereplő megtisztelő címére Bán La­jos lett méltó szuggesztív stílusban előadott twist ének­számaiért. Harmadik Bori József né lett Chopln-kerin- gők előadásával. A nagy sikerű műsorban közreműködött még — és megérdemelt sikert aratott — Horváth Géza tánczene­kara és Farkas Elemér népi zenekara. Saombnton fsif : Trójában nem lesz háború Van annak már jó néhány hete, hogy a városi művelő­dési ház Antigoné-előadásá­Választási beszélgetés Egy festő műtermében A falon mindenütt képek, az elmúlt évek termékei, leg­szebb alkotásai. Az elmúlt négy esztendő igen gazdag volt művészi, de egyéb szem­pontból is Okos László festő­művész számára. A hosszú évek óta tervezett műtermet ebben a négy évben Két évtized a labdarúgópályán — Horváth István Cegléd, •V., Szarka u. 10. sz. alatti‘la­kos a Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat dolgozója havi 10 forintos biztosítása után össze­sen 6310 forint kártérítést ka­pott az Állami Biztosító ceg­lédi fiókjától, mert baleseté­ből kifolyólag 25 százalékos rokkantsága maradt vissza. — A Szeszipari Vállalat 1962-ben igen kiemelkedő eredményt ért el: szeszgyártás és palackozásból 18 564 000 fo­rintot, szíkvízből és üdítő ital­ból 1 389 000 forintot, aszalóból 6 993 000 forint termelésit ért el. — A baromfikeltető állomá­son az elmúlt napokban 14 400 naposcsibe látott napvilágot, amelyeket a kecskeméti BAR- NEVÁL vett át. — A ceglédi faiskola .1962. őszén az állami gazdaságok ré­szére 160 ezer, a tsz-ek részére 35 ezer, egyéb rendelésekre 20 ezer különböző gyümölcs­facsemetét szállított le. — Az 1962. évi burgonya- termelés a járásban 81,6 szá­zalékos eredményt ért el. A termelőszövetkezetek tervüket csak 46,5 százalékban teljesí­tették. sikerült felépíteni és volt már arra is lehetőség, hogy a nya­rat a Balaton partján, vagy valahol máshol töltve gondta­lanul dolgozzék. Okos László főleg az akvarell művészet képviselője és színei élénkeb- bek, derűsebbek, mint néhány évvel ezelőtt. 1961-ben meg­nyerte a városi tanács pályá­zatát. Az elkövetkezendő négy év­től azt várja a mester, hogy Cegléden kialakuljon olyan kollektíva, festőkből pedagó­gusokból, írókból, akik ösz- szefogva előre viszik a város művészeti fejlődését. Ma már mind több ember vásárol ké­pet, a lakás elengedhetetlen kellékévé vált cs ez nagyobb felelősségre ösztönzi a festő­ket is. Az elmúlt négy esztendő gazdag volt a festőművész életében, igaz, hogy a helyi elismerés sok esetben elma­radt. Okos László festőművész akvarelljei művészi érettség­ről tanúskodnak. Olajfestmé­nyei megérdemelnének egy gyűjteményes kiállítást. Úgy gondolom, ilyen kiállítás hoz­zájárulna a művészet megsze­rettetéséhez. — K — ' ra azzal mozgósítottuk a kö- , z (ínséget: itt a kitűnő alkalom arra, hogy városunk színház- látogatásból jól vizsgázzon. - A vizsga egyfelől rosszul másfelől jól sikerült. Rosszu- azért, mert alig háromszáz ember nézte meg a Déryru Színház azóta országos ki tüntetéssel megbecsült elő­• adását. Jól sikerült azért ■ mert azok, akik ebből a ki- I tűnő előadásból bármilyer ■ okból kimaradtak, még heteli i múlva is őszintén bánjál a mulasztást. Most hasonló felhívással fordulunk a színházlátogatc közönséghez. Szombaton, feb- nuár 23-án Jean Girau­doux Trójában nem lesz há­ború című drámáját mutat­ja be a művelődési ház s ami a bemutatónak egészen különleges jelentőséget biz­tosít, a Magyar Optikai Művek országos hírű színját­szóinak előadásában. A szín­játszók általában azt am­bicionálják, hogy sikeres színművészek szereplését utá­nozzák és az eredmény majd­nem mindig igen gyönge má­solat. A MOM színjátszói­nak megbecsülendő vállal­kozása, hogy olyan darabot mutatnak be, amely a fővá­rosi és vidéki színházak műsorán nem szerepel. A klasszikus miliőben ját­szódó darab nem egyéb, mint éles háborúellenes ál­lásfoglalás. Giraudoux meg­fogalmazásában a háború végzet, amely eKen minden erővel küzdeni kelt Háború- > ellenes gyűlöletét sokszor í szellemes gúnnyal, máskor ! maró szatírával ábrázolja, í A mának szól a darab félre- \ érthetetlen állásfoglalása: a í béke érdekében a háborús \ uszítást időben meg kell fé- l kezni és minden háborús \ provokációt érzelgősség nél- \ kül el kell fojtani. ; Giraudoux mindezt igazi \ francia szellemességgel mond- \ ja el s a klasszikus téma erre ■ nagyszerű alkalmat jelent a ! kitűnő író számára. ! A darabot Udvaros Béla : avatott kézzel rendezte és : a MOM színjátszó gárdája az ! átlagot messze meghaladó í színvonalon viszi sikerre az • előadást. ' Hogy is kezdtem? Renge­tegen sajnálják a néhány héttel ezelőtt elmulasztott Antigoné-előadást. Kedves fi­gyelem lenne, ha a színház- látogató közönség telt ház­zal támogatná a művelődési ház vezetőségének mostani próbálkozását és az előadás után úton-útfélen találkoz­nánk olyanoki tál, akik öröm­mel számolnak be a párat­lan színházi élményről. R. K. — A ceglédi Talajjavító Vál­lalat gépjavító műhelye 1963. januárjában 10 DT—54-es lánctalpas vontatót, 3 döm­pert, 6 Zetort és U—28-as von­tatót szállított le kijavítva állami gazdaságok és tsz-ek részére. — A Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben a tavaszi munkákhoz szükséges gépek közül 10 erőgépet kijavítottak, a többi gép javítása folyamato­san történik. nyitotta kapuit a korszerű kád­fürdő, amely a strandfürdővel együtt közel 3 millió forintba került. Hat kilométer hosszú járdára 800 000 forint, utak és tér burkolására pedig 1 800 000 forint jutott. Tovább bővült a villanyhálózat és a közvilágí­tási lámpák száma. 453 lámpát, 20 fénycsövet és 56 higanygőz- lámpát helyeztek el az utcá­kon, tereken. A villamosítás 2 800 000 forintot emésztett fel. Két és fél millió forintos költséggel elkészült a község belső vízhálózata 33 közkifo­lyóval és 35 tűzcsappal. Ez az új hálózat 4000 lakos vízellá­tását biztosítja. Sportcélokra 620 000 forintot fordítottak községfejlesztésből. Ezenkívül bővült az általános iskolai napközi, felújítást nyert a zeneiskola, a gimnázium és a bölcsőde. Az önkéntes tűzol­tók új oktató és klubhelyisé­get kaptak. Sorolhatnánk to­vább a községfejlesztésben megvalósult terveket. A tanácsi kezelésű állami házak felújítás'ára közel 2 millió forintot használtak fel. A FELSOROLT és már meg­valósított célkitűzések csak egy része a nagyarányú fejlő­désnek, melyet a községi ta­nács a dolgozók filléreiből és állami támogatásból tudott négy év alatt megvalósítani. Körvonalakban ilyen fejlő­désen ment keresztül Abony község az utóbbi években. Már megszü'ettek az új tervek, amelyek az elkövetkezendő négy évben ismét megszabják a tanács munkáját és újabb lépésekkel előbbre viszik a község fejlődését. — ms — és bővült. Noha van még ten­nivaló ezen a téren, büszkén el lehet mondani, hogy szá­mos, városi színvonalú egység bő választékkal várja a vásár­lókat. Ma már egyre keveseb­bet járnak az abonyiak Szol­nokra, vagy Ceglédre vásárol­ni, hiszen helyben is minden­hez hozzájutnak. Az utóbbi években a nép­művelési és kulturális létesít­mények külsőleg megszépül­tek, a bennük folyó munka tartalmasabb lett. A földmű­vesszövetkezet „szocialista kul­túráért” címmel kitüntetett né­pi együttese országos hírűvé vált. A községi könyvtár könyvállománya 1958 óta 130°/0-kkal mintegy 28 000 db kötettel emelkedett. A SPORTKÖR 1958-ban ala­kult, azelőtt csak egy gyengén működő labdarúgó-szakosztály volt. A község termelőszövet­kezetei védnökséget vállaltak a sportkör felett és jelenleg 9 szakosztály 350 aktív sporto­lóval és 505 sportköri taggal rendelkezik. A község fejlődésére jellem­ző, hogy négy év alatt 381 .la­kóház építési kérelmét nyúj­tották be az építési hatóságok­hoz, amelyből 348 fel is épült. Az építkezéseket, a községi ta­nács mintegy 200 házhely ren­delkezésre bocsátásává' segí­tette. Négy év alatt az OTP 158 építtető részére 3 862 000 forint hitelt •nyújtott. A községfejlesztás területén is szép eredmények születtek. Négy év alatt 9 156 000 forintot fordított a tanács községfej­lesztési célok megvalósítására. Ehhez járult még hozzá 1 060 000 forint értékű társa­dalmi munka. A napokban szét. fejlesztésére 1,7 milliót fordítottak a közös gazdasá­gok. Az elmúlt négy év alatt va­lamennyi tsz eredményesen gazdálkodott, a tagok megta­lálták számításaikat. Az át­szervezést követő 1960. évre jutó egy munkaegység értéke meghaladta átlagosan a köz­ség termelőszövetkezeteiben a 28 forintot, 1961-ben a 30 fo­rintot és minden jel arra mu­tat, hogy ez az érték tovább fog emelkedni. A tsz-ek megnövekedésével nőtt a gépállomás feladatköre és felelőssége is. Jelenleg a gépállomás kezelésében levő eiő- és munkagépek értéke el­éri a 11—12 milliót. ABONY számottevő iparral nem rendelkezik, mégis a meg­levő ipari létesítmények nap­ról napra növekednek. A tég­lagyár új agyagbányához ju­tott. Évi termelése eléri a 14 millió darab téglát. Állandó telephez jutott a Szőnyegkészi- tő Kézműipari Vállalat, amely­nek termékeit külföldön is jól ismerik. Ma már elmondhat­juk, hogy Abonyban a ktsz-ek teljes egészében kielégítik a lakosság igényeit. A község kereskedelmi háló­zata az utolsó négy évben so­kat fejlődött, korszerűsödött • SOKSZOR lehet hallani a község nevének említésekor, ; hogy Abony már rálépett a ; városiasodás útjára. Ma még \ talán kicsit korai erről beszél- ni, de valóság, hogy a felsza- ; badulás után a községben ha- ; talmas léptekkel megindult, a fejlődés. Különösen az utolsó ; négy esztendő volt eredmé- ; nyékben igen gazdag. J A község jellegét mindig és í így ma is a mezőgazdasági \ termelés határozta meg. Az el- : múlt négy esztendő alatt a kis- \ üzemi magángazdaságok he- \ lyett létrejötték a szocialista ; nagyüzemi gazdaságok. Napi- j rendre került a termelés ho­• zárnának emelése és a termé- 1 kék minőségének javítása, í 1959. december 23-a emlékeze- \ tes nap a község termelőszö- í vetkezetei és az ott dolgozó í családok életében. Ezen a na- j pon vált a község teljes egé- ; szében szocialistává. Ma már j mintegy 2308 család 2561 tagja 5 találja meg a termelőszövet- í kezetekben a megélhetést. \ A község termelőszövetkeze- {telnek beruházása az elmúlt 5 négy év alatt saját erőből és állami támogatásból megha- \ ladta a 21 milliót. Ebből épít- t, kezésekre 14.7 milliót, gépek j és felszerelések beszerzésére J 3.9 milliót, tenyészállatok vá- í sarlósára 1,8 milliót, a kerté­ABONY — Csapatunknak jó játé­kot, szurkolóinknak mielőb­bi enyhe tavaszt kívánok, hogy rövidesen találkozhas­sunk a pályán — fejezte be a beszélgetést Válóczi sport­társ. — inka. A vasárnapi enyhe idő ki­csalta az Abonyi Tsz SK lab­darúgóit is a szabadba. A tornatermi edzések után jól­esett a fiúknak a kerek labdát kergetve, egy kicsit becsapni az időjárást. A játékosok között, mint mindig, most is ott láthattuk Válóczi Jánost, a csapat ve­teránját. Rövid beszélgetésre invitáltuk. í Talán kevesen tudják, hogy Válóczi János — közismert becenevén „Gyükér” — immár 20 éve rúgja a labdát az abonyi sportkör színeiben. í A tavaszi fordulóra lelke-; sen, igen nagy igyekezettel; készül. Továbbra is biztos pont kíván lenni a jobbhát-', véd pontján. Kérdéseinkre válaszolva,' elmondta, hogy neki még ma, 35 éves korában sem fárasztó a rendszeres napi: munka után, hetenként két-; szer edzésre járni, és va-; sámaponiként 90 percet vé-; gigfocizni. — Egyelőre nem gondolok ) arra, hogy abbahagyjam a ] labdarúgást. * Úgy érzem,; még két-három évig hasz-; ftára tudok lenni a csapatnak, * mint aktív játékos. / — Fiatalítólag hatott rám' az a tény, hogy hosszú évek után ismét bekerültünk a me- gyei bajnokságba. ; — Igaz, hogy az abonyi; csapatot a többiek az őszi; fordulóban sokáig új arc- ként kezelték, de sikerült \ megmutatnunk, hogy nem vé- í letlenül jutottunk be az MB-; be. ; — Bízom abban, hogy a ; tavasszal ismét meg tudunk ■ felelni a várakozásnak és' nem fogunk csalódást okoz-; ni szurkolóinknak. Ahhoz; azonban, hogy végig kedv-; vei és sikeresen tudjunk sze-; repelni, szükségünk van a; szurkolók támogatására is. \ Egy-egy gyengébb játék lát- j tán inkább biztassanak ben-; nünket a durva bírálat he-; lyett. akkor tudom, köny-; nyebb lesz a hibát ki ja vita-\ flunk. ü

Next

/
Thumbnails
Contents