Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-21 / 43. szám
“"éJCírlan 1963. FEBRUÁR 21, CSÜTÖRTÖK Ellopták a hóekét VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Az őrház előtt elrobog a vonat, de nemsokára megáll százhalombattai új pályaudvaron — A gazdát. — A főnököt? Ha lép egy párat, megtalálja az ajtót — í s a barakk folyosójára int a i fejével. Meglep, hogy férfi helyett j asszonyt találok odabenn. A helyettest. Még ezen a poszton sem mindennapos a női kormányzás. — Érdekel az olaj város. Gyarapszik-e februárban? Rágyújt, kínál, az ablakhoz áll a füstölgő cigarettával, a havas tájat nézi: — Kevés emberünk van itt — mondja Százúj Jolán. — Nagyon kevés. Átfagyott a föld vagy egy méterig. Két hét tizenöt fokos meleg kell hozzá, hogy felengedjen. Igv sem tudom, hogyan vonul le a sok víz ... Szivattyúkat kértem... Az idei tál megrabolja az álmainkat. Várni kell, várni, várni. Majd tavasszal... — Nagy kár lehet. retem az érzelgős riportokat. Egyáltalán nem vagyok híve a nagy nyilvánosságnak. — Ez azt jelenti, hogy nem válaszol? — Azt azért nem. Ha nagyon muszáj, hát beszélek. — Mióta tart a barátság? — Az iparral? ötven óta vagyok a szakmában. — Előtte? — Három és fél év után abbahagytam az egyetemet. Általános mérnökit jártam. Építettem Barcikán és Oroszlányban. Talán sor kerül rá, hogy most megemész- szem a hátralevő egy-két évet az egyetemből. Ha csak nem az emészt engem. Ámbár nem hinném . .. — Hogy érzi magát itt? Megint kinéz az ablakon, j Lehet, hogy ketten egyet gondolunk, de az is lehet, hogy csak én gondolok rá: itt a széljárta Duna mentén sok ember, mutatja, hogy nem vagyok az. Nem is arra gondolok, hogy a jószerencse egy lakást utaltat a számomra. Gyűjtöm rá a pénzt. Emberek jönnek-mennek, kérnek néhány eligazító szót. Mindannyian nagy respektus- sal beszélnek vele. Egy kellemetlen eset is szóba jött. Két festő több „kalóriát” vett magához, mint amennyi a hidegben dukál, s úgy látszik, igen erősnek érezték magukat. Valami nem stimmelt az ajtó körül és nekiestek döngetni, hogy kiütik. Soká nem tartott az egész, két-három mondatos intézkedés, s már helyreállt a rend. De nem folytatás nélkül. Az építésvezető asszonyhelyettesének az is gondja, hogy felelősségre vonja majd a két magáról megfeledkezett embert. Látom, szaporodik a gondja, s van, mit tenni. Elköszönök hát, hogy szabad legyen: — Szép tavaszt, jó időt mielőbb. S ha megengedi, néhány szót mégiscsak írnék az olajfinomító egyik asszonyáról. Nem válaszol, csak nevetve megvonja a vállát. Ha el nem kerülheti, hát legyen. Nagy léptekkel indul dolga után. Odakint a vágányokon újra mozdony zakatol, de most már délről igyekszik Budapest felé. Mögötte gomolyogva száll a gőzös füst. Tóth György Két hete, a déli órákban, sűrű hóesésben még látták a szobi Duna-parton pihenő községi hóekét Amikor azonban kora délután a tsz egyik fogata odakocogott, hogy Szob utcáin végig vontass a. már nem volt sehol. Azóta is hiába keresik. nincs mivel elkotorni a kocsiutakról a havat. Akadtak, akik a jelzett időben egy teherautóhoz kötve látták a hóekét. Nem is sejtették, hogy a község tulajdonát hurcolja az autó. Amikor később a hóeke keresésére indultak, egy darabon követhették is nyomát a hóban, de az országúton a jövő-menő autók kereke már teljesen eltüntette. Nyoma veszett, még most se tudja senki, hová lett Szob község egyetlen hóekéje. Igaz, nem állítottak őrt melléje, de ugyan ki is gondolhatta volna, hogy lábakéi. Kinek kellett a lófogatú hóeke? Akik elvitték, talán viccből tették, vagy ócskavasként el akarják adni a MÉH-nek? Akármi vezette is a tolvajokat, jól tennék, ha vissrzavinnék, mert társadalmi tulajdonról van szó, és ez nem tréfadolog. Ha kinyomozzák a tetteseket és bíróság elé kerülnek, lesújt rájuk a törvény szigora, annál is inkább, mert tolvaj!á- sukkal egy község belső közlekedését veszélyeztetik . . . Q'íiIédi^Trlair^? Az új agronómus Kigyulladt a baromfinevelő Hétfőn este tizenegy órakor tűz ütött ki a szigetbecsai Új Elet Termelőszövetkezet királyréti üzemegységében. A tűz a baromfinevelő épületben keletkezett és mintegy harmincezer forintos kárt okozott. A megyei rendőrkapitányságtól az alábbi információt kaptuk: A termelőszövetkezet két éjjeliőrt alkalmaz a Királyrét tanyán, akiknek éjfélkor kell váltaniuk egymást, hogy köny- nyebben ébren maradhassanak. E két éijeliőr feladata az is, hogy a baromfinevelőt fűtse, illetve annak tűzrendjére vigyázzon. A tűzeset alkalmával Nagy Sándor éjjeliőr volt szolgálatban, aki elaludt. Közben a fűtőkályhából kipattant szikra meggyújtotta a baromfinevelő alomszalmáját. Az Országos Békstanács tervei a nemzetközi kapcsolatok bővítésére Afrikában A háttérben a félig kész irodaépület, amely az épülő olajfinomító vezetőinek és adminisztrátorainak ad szállást. A daru már a műhelyépület nehézkes vasbeton elemet rakja fel — Eléggé. Mégsem kétség- I beejtő. 1 800 000 érték volt eddigi tervünk. 1 200 000-et j mégis ledolgoztunk belőle. I — Ebben a nagy mozdulat- ! lanságban? — Olajvezeték helyett az új állomás vasúti váltóit építettük. Már csak be kell ; kötni. Más munka, igaz, de [ munka, s erre is szükség van. , — Utána? — Több emberrel kezdünk, J mint ahogy eredetileg gon- j dőltük. így majd valahogy versenyt futunk az idővel. I s gép között mégis csak egyedül van nő. — Hogy érzem magam? Jól, nagyon jól. (Elneveti magát). Itt érzi, látja is az ember, hogy csinál valamit. — Almai? — Mondom, hogy szörnyen reális ember vagyok. — Akkor terve, vagy kívánsága —, hogyan fogalmazzam? — Egy lakást szeretnék Pesten, most albérlő vagyok. — Hohó! Mondom, hogy álmodozó! — A takarékbetét-könyvem Az Országos Béketanács ide munkaprogramjában a legfontosabb tennivalók közö>tt szerepel a nemzetközi kapcsolatok fejle3z,ése. Felfigyeltek arra, hogy jó'.lehet békemozgal- mumk irányítói már több mint ötven ország békeharcosaival folytatnak rendszeres levelezést, kiadvány- és tapasztalatcserét. s erősítik személyes találkozókkal is az együttműködést, mindeddig „fehér faltnak” számít Afrika. A múltban elsősorban Európa, Amerika és Ázsia békemozgalmaival sikerült rendszeres kapcsolatot kiépíteni. Az Országos Béketanácsnál most formálják a további terveket. Számbaveszik az afrikai bákemozgalmaknsk azon személyiségeit, akiknek első lépésként baráti jobbot kívánnak nyújtani. Ezenkívül úgy gondolják, hogy hasznos lesz, ha sági tő társakat toboroznak a hazánkban tanuló afrikai diákok köréből. Felkérik majd őket arra, hogy vegyék ki részüket abból a munkából, amelynek legfontosabb célja: népünk ismerje meg jobban, közelebbről, az egykori fekete kontinens lakóinak életét, jelenét, jövőjét. Ennek a gondolatnak jegyében egyébként azt is tervbe vették, hogy Afrika a függetlenség útján címmel nagyszabású kiállítást rendezzenek Budapesten, s a gyűjteményt bemutassák több vidéki városban, így Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Miskolcon is. A dokumentumok, fényképek szemléltetnék. hogyan formálják korunkban az afrikai népek a történelmet, miként szállnak szembe mind sikeresebben a gyarmatosítókkal, küzdenek a függetlenség megőrzéséért, a jobb, emberibb életért. Az előzetes megbeszéléseken szóba került, hogy az Országos Béketanács gondozásában adjanak ki egy füzetet Afrikaiak Magyarországon — magyarok Afrikában címmel. Az ebben közölt cikkek, riportok arról számolnának be, hogy a magyar ipar, i! s hazánk szakemberei miként -1 segítik a fiatal afrikai országokat. foglalkoznak a Magyar- országon tanuló afrikai diákok és sz akmunkás jel o! tek éleíéI vei. Lesz elegendő munkaalkalom Cegléden és a járásban sokfelé máris érdeklődnek az emberek: tű rosszal vajon hol vállalhatnak munkát? A mezőgazdaság és az építőipar márciustól szívesen alkalmazza a szakmunkásokat éppúgy, mint a segédmunkásokat. Március elején a 25. számú Építőipari Vállalat nagyarányú munkához lát Cegléden. Kőműveseket és ácsokat keres, de kubikosokra és segédmunkásokra is szüksége van. Valamennyi állami gazdaság kitárta kapuit újabb dolgozók előtt. A Nyársapáti Állami Gazdaság például jól fizető szőlőmunkára szerződtet új munkavállalókat. Jobban is sikerülhetett volna A jászkarajenői Űj Barázda Tsz zárszámadása után általában az volt a tagság véleménye. hogy az elmúlt esztendőt sikeresebben is zárhatták volna, egyszóval jobban is sikerülhetett volna. A tervek reálisaknak bizonyultak, az időjárás azonban keresztülhúzta a számításokat. Miután a közös gazdaság két tsz egyesüléséből jött létre, a tagság, sajnos, nem értette meg egymást és gyakori súrlódások akadályozták az eigyenletes, tervszerű és fegyelmezett munkát. Egy munkaegységre az idén 20,15 forintot fizettek a termelőszövetkezetben. A most következő gazdasági évben nagyobb területen vezetik be az öntözést és mindent elkövetnek. hogy a munkafegyelmet j megjavítsák, a tagság részese- I dését jelentősen növeljék. HANGULATOSABB LETT A „HANGULAT“ Ünnepélyes keretek között nyitották meg a múlt hét vé- í gén a monori főtéren a Hangulat eszpresszót. Az átalakí-1 tott helyiséget nagy örömmelj vette birtokába a törzsközön-1 ség. A ceglédi Vendéglátóipa-1 ri Vállalat nyolcvan üzeme közül ez lett a legmodernebb.1 Február 1 óta új mezőgazdásza van az ecseri Törekvő Tsz- nek. Máté Attila fiatal agrármérnök vállalta magára ezt a szép, de egyben igen nehéz feladatot. Tervei között szere- j pel az állatállomány fejlesz- ! tése. Sajnálattal állapítja meg, hogy a tsz-ben vontatottan baladnak a vállalások. Pedig lenre bőven tennivaló, akad munka minden tagnak. Száz- husszonnyo’.e hold kertészet, 435 hold kalászos és 90 hold kukorica kapott helyet a tervekben. Az épülő kutak és a korszerű öntözőberendezések segítségével ötven holdon vezetik be az öntözéses kertészkedést. A takarékos diákok Rendkívül eredményes volt a múlt esztendő a monori Kossuth iskola tanulói körében: soha még ennyit nem takarítottak meg. Közel 23 ezer forint értékű takarékbélyeget vásároltak, ami a járásban ugyancsak példás eredménynek számít. Csecsemők a nézőtéren Nagykőrösön is megalakult a társadalmi szervek összefogásával az ifjúságvédelmi bizottság. Feladata rendkívül sokoldalú: a többi között ellenőrzik a 18 éven felülieknek szóló filmek előadásait és időnként ellátogatnak az éttermekbe és a cukrászdába is. Tapasztalataikat megbeszélik az illetékes szervekkel. Sajnos gyakran kisebb-nagyobb visz- szaélésre derül fény munkájuk nyomán. Előfordul, hogy 18 éven aluliak látogatnak nem nekik való' filmeket, de arra is van példa, hogy a korlátozás alá nem eső mozielőadásokon csecsemők teszik elviselhetetlenné a felnőttek, a közönség' szórakozását. A 14—16 éves korosztály valósággal felnőttnek érzi magát. Jó lenne, ha az üzemek KISZ- szervezetei nagyobb figyelmet szentelnének az jlyen korú munkavállalókra, és az sem ártana, ha megfelelő, korukhoz illő szórakozási lehetőségekről gondoskodnának. Egy túlóraügy tanulságai A .v2«fe.vo<<rrí'Sf*l kösbotéprtt — A réjifsrtt munkáért pénz, jár Döntött «I területi egyeztető kisett.vág Manapsag nüir természetes, hogy nyolcórás a munkaidő. Az is természetes, hogy a munkaidő további csökkentésére törekszünk. Az egészségre legártalmasabb munkahelyeken ezt már meg is valósítottuk. Olykor különböző okokból azonban meg kell nyújtani a munkaidőt, de természetes, a túlórát kifizetik. A dolgozó nem járhat rosszul. Vagy mégis? A Biatortoágyi Földműves- szövetkezet cukrász termelő üzemében ketten dolgoznál?. Vágvölgyi Ignác, a termelőüzem vezetője és Brego- vits Imréné, mint kézilány. Mindketten szeretik és értik munkájukat. Terveiket és kötelességeiket is ismerik. Azt is tudják, hogy tervük a nyolcórás munkaidő betartásával teljesíthetetlen. Éppen ezért Vágvölgyi Ignác tavaly októberben és novemberben 61,5 túlórát dolgozott. Ugyanebben az időben Bregovitsné túlóráinak száma 48. Mindezt a jelenléti ívék, ellenőrzések és nem utolsósorban a végzett munka igazolja. Természetesnek látszik tehát, hogy munkájukért megkapják az őket megillető bért. Nem így történt azonban. A KPVDSZ megyei bizottságának munkatársai vizsgálatot tartottak, és ennek eredményeként feljegyzést készítettek, amelyben javasolják: a vállalat egyeztető bizottsága vizsgálja meg az ügyet és a két dolgozónak fizessék ki az őket megillető munkabért. Az egyeztető bizottság 1963. január 14-én megtartotta ülését. Itt a vállalat igazgató elnöke, Mikó István, kijelentette, hogy a túlórázásra írásbeli engedélyt nem adott, azt önkényesen végezték. A bizottság elutasító határozatot hozott, tehát a túlóráért járó bárt nem fizették ki. * Es most következik, ami eddig az egyeztető bizottságok gyakorlatában igen ritkán fordult elő. Legalábbis a Pest megyei Területi Egyeztető Bizottság elnöke, dr. Nagy József, úgy nyilatkozott, hogy amióta ő áll a TEB élén, soha nem fordult elő, hogy a szakszervezet fellebbezett volna a dolgozót ért sérelem miatt. Itt pedig ez történt. Bodnár Miklós, a KPVDSZ Pest megyei bizottságának titkára fellebbezését a Bia- torbágyi Földművesszövetke- | zet elnökének címezte, és kérte, hogy továbbítsa azt a I TÉB-hez. Fellebbezése indokolásában hivatkozott a Legfelsőbb bíróság 298/19. számú I állásfoglalására: „Amennyiben a gazdasági vezető részé- \ röl törvénytelenül, illetve j nem leit elrendelve túlóra, azonban a dolgozók mégis, a termelés érdekében túlórát I végeznek, és ezt bebizonyítják. a túlóratérítés még akkor is megilleti őket. ha nem a fennálló rendelkezéseknek megfelelőien lett az elrendelve.’ A területi egyeztető bizottság február 6-i ülésén foglalkozott az üggyel, határozatot azonban nem hoztak, hanem úgy döntöttek, hogy helyszíni vizsgálatot tartanak, amelyre február 11-én sor került. A TEB elnöke a helyszínen beszélt a földművesszövetkezet vezetőivel, meghallgatta a panaszosokat is, és ezekről a beszé’geté- sekről jegyzőkönyveket készített. Ezek a jegyzőkönyvek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy túlóra nélkül tervüket nem tudták volna tcVesiieni. Az egyik beszélgetésen az is kiderül*, hegv ha az igazgató nem is adott Írásbeli engedélyt a túlórákra, azokról tudnia kellett és hallgafó!agosan tudomást is vett róluk. A területi egyeztető bizo't- ság február 13-án új abc ül's: tartott, amelyen olyan értelmű határozatot hoztak, hogv a vállalat köteles Vágvölgyi Ignácnak és Bregovits 1 m- rénének a tavaly októberben és novemberben végzett túlórákért járó bért kifizetni. A fenii e£g( említésre méltó, elsősorban azért. mert a szakszervezet hivatása magaslatán állt. Figyelemre méltó azonban azért is, mert minden gazdasági vezetőnek kötelessége gondoskodni arról, hogy dolgozói számára a munkájukért járó bért biztosítsák. Ha túlórára pénzt nem kap, akkor tervmódosítást kell kérnie, de ingye»' munkát senki nem kötele« végezni. T. T. Az okiváros asszonya Álmodozás helyett a realitás szépsége Lakásra gyűlik a pénz — Tavaszvárás ezernyi gonddal — Megengedi, hogy most magáról érdeklődjem? Nem válaszol azonnal, be- j leszív a cigarettába, aztán j rámnéz, s egy kicsit fürké- szőn pillant rám. — Nem vagyok álmodozó ember, s mindig kerültem az újságírókat. Nem nagyon szeA vonat dohogva elzakatol. Az országúton járók csak a felgomo’.yigó füstöt és gőzt látják, s érzik a dübörgést. Magas falú földbevágás mélyén, csattog végig a vonat Dunaújváros felé. Mostanában csak el-elhúz a teher és a személy, de nem kell hozzá két esztendő, hogy itt is megálljon a vonat. | A kis, százhalombattai állomás szomszédságában épül j az új megálló. Már amennyit látni enged belőle a hó. Ez j lesz az olajfinomító kis pá- j lyaudvara. Keres valakit? — kérdi egy pufajkás férfi.
