Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-19 / 41. szám

A MÉRKŐZÉS ELMARAD — közölte velem és még legalább száz odaérkező­vel a járási mű­velődési ház gondnoka. Vala- I mennyien a meg­hirdetett ökölví- j vó-bajnokságot szerettük volna í végignézni. Hogy ennek az oka mi volt, azt Fehér István ed- [ zötől tudtuk meg. \ — Nem tudtunk megegyez­ni a terembérrel. A mű­velődési ház igazgatója me- j révén ragaszkodott 300 fo-j rint terembérhez, amit elő­re ki kellett volna fizetni. Mendén 20 százalékot fizet- j tünk, azt itt is könnyen kifi­zettük volna. És az edzés I kevés a versenyzőknek. Már­cius harmadikán a Buda­pesti Honvéd és az Újpesti Dózsa néhány ökölvívója jön Gyömrőre, ami szintén nagyon jó iskola ökölvívó­inknak. Csak istnét elő ne forduljon ez a teremproblé­ma. Igazat kell, hogy adjunk az edzőnek, mert az nem meg­oldás, hogy a termet nem ad­ják oda. Azzal érvelnek, hogy a nagy költségvetést nem tud­ják teljesíteni, ha olcsón adják ki a termet. A bezárt művelődési ház többet jövedelmez? — is — MA: — a pedagógus pártszer­vezetek munkájáról és egyéb napirenden levő problémákról tárgyal az MSZMP járási vb. HOLNAP: — a kulturális szemle előkészületeit és a mendei tsz-ben szervezendő csa­tornaberendezési mun­kák tervezetét tárgyalja meg a KISZ járási vb; — fél tízkor tartja zár­számadását a péteri Rákó­czi Tsz. 3C K a n i 1c CL — Négy egyetemista — egy pedagógus, egy közgazdász, egy állatorvos és egy orvos- J jelölt — érkezett.... hé.tfpn i Gyömrőre. Tíz napot töl le- j nek a községben, tanulmá- | riyozzák és segítik ott a I népművelési munkát. MAI MŰSOR Mozaik Gyömrő: Eery csepp méz. Mag­lód: Pillantás a hídról. Manor: Malachiás csodája. Pilis: Túl fiatal a szerelemre Tápióstiiy: Bekerítve. Üllő: Szóljon a dob (széles). Vecsés: Az arany ember (széles)). Sportmozaik A körzeti sakk versen yek után vasárnap (17-én) került sor a já­rási spart a.klád döntői éré. A ver­senyt Gyomron rendezték meg. A sakkbajnokság egyéni első he­lyezettje Krajcsár Jenő (Mende). aki veretlenül szerezte meg az első helyet. Második Konecsni Miklós (Gyömrő) lett. Csapat- eredmények: első Gyömrő. má­sodik Maigiód. harmadik Tápió- s&ly csapata. ★ Tápiósüly új kúLíúrházában az avatás óta az első rendezvényt a községi sportkör tartotta vasár­nap. Az S'K taggyűlést hívott össze, ahol értékelték az elmúlt év sporteredményeit. meghatá­rozták a jövő feladatait és meg­választották a sportkör új veze­tőségét. Erről részletesebben is be­számolunk majd. Vezetőségválasz­tó taggyűlést tartottak még Men­dén. Maglódon. Úriban és Pilisen a községi sportkörök. A sportköri taggyűlések beszámolójából és a hozzászólásokból az csendült ki, hogy az eredmények megjavításá­nak legfőbb kinnduló pontja a ve­zetés megerősítése és megszilárdí­tása. ★ Valamennyi sportkörnél eredmé­nyesen folynak a labdarúgók fel­készülései a tavaszi idényre. Je­lenleg az edzéseket tornatermek­ben tartják, erőnléti és labdakeze­lési gyakorlatokat végeznek. A pi­lisi sportkör és MHS tagjai már gondoskodtak a sportpálya hóelta­karításáról és ha újabb hóesés nem lesz, 24-én már a sportpályán ren­dezik meg a labdarúgók edzését. ★ Vasárnap rendezték meg a váci járás ifjúsági szabadfogású egyé­ni birkózóbaj nolcságát. A verse­nyen a monoid sportkör tagjai közül Sztanó. Läufer és Nvitrai vettek részt. Eredmények. Köny- nyűsúlyban Nyitrai harmadik: kisváUósúlvban Sztanó harmadik: nagyközép súlyban Läufer első lett. Ennek keretében volt a váci járás úttörő egyén4 szabadfogású birkó- 7óbajnokság is megrendezve. Itt is három monori versenyző indult: Szőnyl, Izmán és FüIöd. Mindhár- } man csoportjukban elsők leitek, [ nagy közönségsikerük volt. Läufer imponáló fölénnyel győ­zött: Nyitrai és Sztanó harmadik helyesése is igen szép eredmény mert a legnagyobb létszámú me­zőnyökben indultak. A két Összevont verseny eredmé­nye alapián Monor a harmadik helyet érte el. (kovács) Előzetesként emlékeztetnem kell arra, hogy az átszervezés után Bé- nyén indult meg legnehe­zebben a közös munka, s en­nek következtében az első év rendkívül rosszul zárult. Nem a múlt felhánytorgatásaként említettem fel ezt, hanem azért, hogy jobban tudjuk értékelni azt a 23 forintot, amelyet a tsz az idén a ta­goknak munkaegységenként fizetni tud. Az idén már töb­ben és jobban dolgoztak mint azelőtt, s ennek meg is van az eredménye. Hét még ha azok is egész évben szor­galmasan dolgoznak majd, akik az idén még „alkal­mi munkások” voltak a közösben: csak a premizált munkáknál, a cséplésnél, ré­szes aratásnál voltak lát­hatók! Milyen gazdag lesz akkor a jövő évi zárás! De az még messze van — tér­jünk vissza a jelenbe. Ünnep ma már, újdonsült falusi ünnep mindenütt az évi zárszámadás. Az volt Bé- nyén is. Nemcsak a sok ven­dég — köztük: Sima Ist­ván, a járási tanács elnök- helyettese; Topolcsik János, a járási pártbizottság mun­katársa; a budapesti honvéd tisztiklub és a szomszédos kávai Haladás Tsz küldött­sége; — és vendégeskedés tette azzá, s nem is csak az az ünnepélyes lassúság, amellyel a tagok összegyűl­tek kilenc helyett tizenegy­re; hanem az ünnepi ru­hák is, amelyet — hihető­leg — a tagok akkor is magukra öltöttek volna, ha a közgyűlés minden mozza­natát nem vették volna film­re a néphadsereg híradójá­nak készítői. Az ünnepélyességet az is fokozta, hogy Böszörményi András tsz-elnök és Grigor Mihály ellenőrző bizottsági elnök formás és tartalmas beszámolójához — egy kivé­telével — nem a tagok, ha­nem a vendégek szóltak hoz­zá: üdvözletek, köszöntök hangzottak el, alulról jövő bírálatok és javaslatok he­lyett. El kell- ismerni: Bé- nyón már ez is haladás, hi­szen még elevenen él ben­nünk a régebbi „viharos” közgyűlések emléke. Az az egy hozzászólás azonban, amely a tagok so­rából hangzott el, Sándor Mihályné szájából, nagyon talpraesett, hasznos és fon­tos volt. Az asszonyok nevében szólt, az asszonyok problémáiról. Arról, hogy Sokan gyülekeztek össze pénteken este a monori mű­velődési ház nagytermében, a párt, a Hazafias Népfront és a községi társadalmi szer­vek részvételével megrende­zett választási nagygyűlésen. A Hazafias Népfront titká­rának, László Gyula elv- társnak megnyitó szavad után Rágyánszki Andrásné, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának kiküldöt­te tartotta meg mindvégig figyelemmel kísért előadását. Beszédében az aktuális nem­zetközi események vonatkozá­sairól, kihatásairól és érté­keléséről adott érdekes tá­jékoztatást. A levont követ­keztetések a béke szükségessé­gének biztosításában csúcso­sodtak ki. — Elvi szempontokból — mondotta az előadó, többek között — a szocialista tábor nem engedhet és nem is en­ged. A béke biztosítása ér­dekében azonban minden en­gedményt megad, ami az sokan lebecsülik, megszólják még Bényén a dolgozó asz- szonyokat. „Milyen lehet azoknak a háza tája!” — mondják egyesek. Igaz, mi nem érünk rá sokat piperéz- getni a lakásunkat — ad­ta meg a választ Sándomé —, de rend és tisztaság ural­kodik nálunk, talán nagyobb is, mint sok nem dolgozó, szomszédoló, pletykázgató asszonynál. De van ennél nagyobb gond is: ők a tsz- ből szeretnének megélni — és nem is rosszul! — ezért dolgoztak tavasztól őszig, sőt: télen is dolgozni akarnak! Kérik a vezetőséget, gon­doskodjon számukra ebben az időszakban is munkáról! Az asszonyok különben is sokszor forogtak ,1 szóban ezen a délelőttön. Nagy el­ismeréssel szólott munká­jukról az elnök, szavait vi­szont a férfiak sorából — érzésünk szerint jogtalan- — morgás kísérte. (A nők egyen­jogúságának elismertetése te­rén még altad tennivaló!) Nos, ha a férfiak nem ér­tenek egyet az asszonyok „ielmagasztalásával” — ve­télkedjenek meg velük a munkában, úgy bizonyítsák „igazukat”. A vetélkedés a munkában különben is igen jó dolog, mindenki hasznát Egy nem a legjobban záródó gazdasági év, a szövetkezet gazdasági vezetésében beállott személyi változás (elnökcsere) előzte meg a nyáregyházi Béke Tsz zárszámadó közgyűlését A gyűlés előtt beszélgettünk az irodában Győri János elvtárs­sal, a szövetkezet új elnöké­vel. Említette a rövid idő alatt tapasztalt hibákat, emlí­tette, hogy jó a vezetőség ösz- szeállítása, mert a többsége dolgozó tag. Magára a közgyűlésre dél­előtt 10 órakor került sor, a művelődési otthonban. A tsz tagságán kívül jelen volt Vecserek Lajos tanácsi vb-el- nök és helyettese: Tóth Sán­dor. Sztanó István a járási pártbizottságot, T unyogi György a járási tanácsot kép­viselte. A patronáló üzemek­ből Szekszárdi Imre vezetésé­vel jött egy kis csoport. Marosvári János párttitkár megnyitója után Handle Mi­hály, a tsz régi elnöke számolt be az elmúlt gazdasági évről. Valóságos számtenger árasz­ésszerűség határain belül megengedhető és megadható. Ebben rejlik a szocialista tá­bor hatalmas ereje, nem­zetközi tekintélye, és az az erő, mely eddig is meg tud­ta akadályozni a háborút. Helyi problémákra térve, Monor büszkeségeként emlí­tette a Vasipari Ktsz sze­replését a lipcsei vásáron, ahol a kiállításra kerülő, szel­lemes produktumával világ­viszonylatban fog érdeklő­dést kelteni. — ígérgetéseknek ma nincs helye, de arra nincs is szük­ség. A párt programját is­meri az egész ország, hiszen azt maga a nép készítette. Ezt a programot kell most meg­valósítani. amely a boldo­gabb jövőt, a magasabb kul­túrát, a népek békés egymás mellett élését biztosítja. Ilyen értelemben kell az „igen” szavazatot a Hazafias Nép­front jelöltjeire leadni — mondotta befejezésül. (Dr. Huszty) látja. Erről Is szó esett a beszámolóban, igaz, hogy ke­vés, az is inkább önkritika féle: elhanyagolták ezt az igen fontos területet. Ennek a felelevenítését szorgalmaz­ta Hajducsik Mihály is, a versenytárs kávai tsz elnö­ke. Azt szeretné — mondot­ta —, ha a tavaszi munkák során a kávaiak és a bé- nyeiek egymás sarkát ta- podnált. Ez szerintünk is igen üdvös volna, mindkét falunak, mindkét t&z-nek javára szolgálna. Végül is abban lehet summázni az elmúlt esztendő tapasztala­tait, amivel elkezdtük: ha a tagság szorgalma nő — jö­vedelme is emelkedik. Ha ebben az évben mindenki úgy dolgozik majd, mint ta­valy Pángyánszki Márton nyugdíjas; Lomén Mihály, Klenovszki Mihály; Kiss Mi­hály és Gubik András állat- gondozók; Morvái Sándor és Mlinarik János juhászok; és a közös munka többi ki­válóságai — jövő ilyenkor még nagyobb ünneipe lesz a bényeieknek! tóttá el a hallgatóságot. Né­hány adatot feljegyeztünk az elnöki beszámolóból: A 390 tag 83 százaléké vett részt a munkában. A tsz terü­lete több mint kétezer hold, egy lófogatra 83 hold megmun­kálása várt. A szántóterület elég homokos, hiszen 8 korona a földek átlagértéke, a termelési érték mégis felül volt az öt és fél millión. A termésátlagok felsorolása után ismertette: a tagság átlag- jövedelme közel hatezer fo­rint. Külön kiemelte Varga Béni kertész kiváló munkáját. A negatívumok között emlí­tette, hogy a tagok idegenked­nek az állatgondozástól. Ha egy-egy gondozó kiesett évköz­ben még pénzért sem tudták pótolni azt. Nem használták ki kellően a lovak erejét, az ebből adódó kiesés egysé­genként 4 forintra becsülhető. Legutoljára említette meg, hogy munkaegységenként 25 forint 22 fillérrel zártak. A termények osztása kedden, a pénzé pedig csütörtökön, pén­teken kezdődik. Rövid, frappáns beszámolót hallottunk az ellenőrző bizott­ság munkájáról. Rácz István néhány évközben tapasztalt szervezési hibákról számolt be. Tetszéssel fogadta a tagság Győri elvtárs hozzászólását. Több tagot meg kellett volna dicsérni — mondotta —, mert ebben a szövetkezetben sok lel­kiismeretes ember dolgo­zik, aki azt megérdemelné. Sztanó István a vezetőség és a tagság kapcsolatáról beszélt; elmon­dotta, hogy az időjárás és a vezetőség hibáin kívül a tag­ság egy része is ludas a ter­méski esésekben. A beszámoló feletti vitához Czira Pál (Fabó). Tóth József (Somod!). Kovács József (Ne­mes), Király Mihály, Papp Jó­zsef, Kiss Pál tsz-tagok szól­tak hozzá. Vízvári Sándor fő­könyvelő néhány hozzáintézett kérdésre válaszolt. Tunyogi György a tsz előtt álló felada­tokról beszélt. A vita lezárása után a veze­tőség néhány javaslatot ter­jesztett elő. melyekben a köz­gyűlés határozott. Gyarmati Sándor Ma nincs szükség eta Saszttksi ígéretekre — mondotta Rágyánszki Andrásné a monori nagygyűlésen Radványi Barna Több tagot is dicséret illetett volna a nyáregyházi zárszámadáson Első választók gyűlése Vecsésen A több mint kétszáz résztvevő egy csoportja (Kútvölgyi Mihály képriportja) Lendvai József, a munkásmoz- A gyűlés utáni műsorban Bé­galom veteránja szól a fiata- rés Ferenc énekel, gitáron ki­lókhoz sér dr. Nyíri István Heten a harmincötből Ecser is az országgyűlési és \ tanácsválasztásokra készül. A | községi tanácsba 35 tagot je­löltek a választópolgárok. Ebből 9 nő. Foglalkozásra tekintve 11 munkás, 11 tsz-tag, 6 értelmi­ségi és 7 egyéb foglalkozású jelölt van. Néhány jelöltet az alábbiakban bemutatunk: Schineltz Károly 1952 óta tanácstitkár. Munkáját becsü­lettel, közmegelégedésre végez­te mindig. Most újból jelölték. Ö a tervekről beszél. Sportpá­lyaépítés, utak betonozása, is­kolabővítés. vízvezeték-bekö­tések, könyvtárbővités prob­lémái foglalkoztatják. Szlifka Mihályné tsz-tag, munkacsapatvezető. Népszerű asszony, nagyon sokat törődik az ecseri problémákkal. A tsz- ben jó munkát végez, 1G—20 asszonyt aktivizált egész éven I át a közös munkára. Nagy László munkás. A MÁVAG főművezetője. 1958 óta tanácstag, az oktatási állan­dó bizottság legaktívabb tagja, j Lelkiismeretesen látja el moz- I galmi feladatait. Sok-sok tár­sadalmi munka, oktatási prob­lémák megoldása, tűzoltóegye­sület, KISZ, MHS érzi támoga­tását. S mivel ennyire aktív, nagyon szeretnék az ecseriek a vb-ben látni. Dr. Szabolcsy Sándor. Régi tanácstag, nagyon népszerű or­vos. Működése alatt megte­remtődött a Vöröskereszt, és nagyon sok egészségügyi aktí­va dolgozik irányítása alatt. Kedvenc terve, melyért évek óta szót emel mindenütt, az, hogy építsenek Ecseren egész­ségházat. Blazsek János az ecseriek- nek csak „Janika”. A tsz nö­vénytermelési brigádvezetője. Nagyon lelkiismeretesen végzi nehéz munkáját, emellett ed­dig a tanács mezőgazdasági ál­landó bizottságának az elnöke is volt. Murár István tsz-kovács, Ilatlaczki István kőműves. Ök régi tanácstagok, most újból azért jelölték őket, mert kör­zetükben jó munkát végeztek és köztiszteletben álló embe­rek. Az ecseri tanácstagok egy­ötödét mutattuk csak be, de a többi 28-ról is nyugodtan el­mondhatjuk, hogy jól válogat­ták ki őket. Bognár Miklós MESE AZ ÓRIÁSRÓL Tél van, kint csikorgó hi­deg, a szobában a kályha mel­lett ül nagymama. Kis uno­kája kipirult arccal beszalad, átöleli nagymamit és hízeleg­ve kérleli: meséljen neki va­lamit. I — Mit meséljek neked? — Mesélj az óriásokról! — Bizony, kisunokám, ma \ sokan élnek óriások! — Én is megismerhetnék egy ilyen óriást? — Hát, kisunokám, olyan­ról mesélek, akit te is ismersz. Jó? — Mondd, nagymami, hét mérföldet tud lépni a te óriá­sod? — Nem — ez az óriás rend- örcsizmában jár, nem lép hét- mérföldeket, de átlépi az em­beri gyarlóságokat, önzést, lustaságot, gyűlöletet, irigysé­get, bűnt. Hát most figyelj ide! Élt két szomszédasszony, özvegyek, betegesek, az egyik Mária, a másik Anna néni. Mária néni rokonai a messze nagyvárosban éltek, néha meglátogatták, kapott néha- nap egy-két levelet. Hogy csillogtak az örömtől olyan­kor a fekete szemek! Anna néninek meg egy fia volt. Messze-messze, még az Ópe- renciás-tengeren is túl lakott, pénzt küldött eleget, nélkülö­zést anyagilag Anna néni nem ; szenvedett. De ami neki min­dennél többet ért: szeretete; nem kapott. — Ugye rossz fiú volt ez, i nagymami? — Nem volt rossz, fiacskám — nagymama reszkető kézzel simogatta kisunokája szőke fejecskéjét — csak tudod, sok a munkája, fáradt, nem jut neki ideje gondolkozni, hogy milyen is lehet az öreg tno- gányossága. — Ugye, ebből soha nem lesz óriás? — kérdezi a kis­fiú. — Lehet — szól a nagyma­ma —, majd ha megöregszik vagy egyedül marad. A két néni portája mellett járt él szolgálatba a rendőr. Mindig figyelte a portájukat, ha arra­felé vitt az útja. hogy nincs-e valami hiba. A kerítésüket nem lopták-e el, vagy nem bántotta-e valaki őket. Min­den segítségre kész volt ez a rendőr: fát vágott, a nagy hi­degben szenet vitt nekik, meg ne fázzanak az öregek. Pedig neki is volt családja, de ha fáradtan hazaérkezett, mindig megkérdezte, hogy van Má­ria. és Anna néni? Látod kis­fiam. a ma óriásai közül ez az egyik. — De miért óriás ez, nagy­mami? — Mert ez az ember a szi­vében élő legnagyobb kin­cset, a szeretetet osztja meg embertársaival. Vadász Józsefné — Szénszünetet tartanak a hét végéig a Monori Vasipa­ri Ktsz-ben. i ! Zárszámadási jegyzetek Bányáról

Next

/
Thumbnails
Contents