Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-19 / 41. szám
A MÉRKŐZÉS ELMARAD — közölte velem és még legalább száz odaérkezővel a járási művelődési ház gondnoka. Vala- I mennyien a meghirdetett ökölví- j vó-bajnokságot szerettük volna í végignézni. Hogy ennek az oka mi volt, azt Fehér István ed- [ zötől tudtuk meg. \ — Nem tudtunk megegyezni a terembérrel. A művelődési ház igazgatója me- j révén ragaszkodott 300 fo-j rint terembérhez, amit előre ki kellett volna fizetni. Mendén 20 százalékot fizet- j tünk, azt itt is könnyen kifizettük volna. És az edzés I kevés a versenyzőknek. Március harmadikán a Budapesti Honvéd és az Újpesti Dózsa néhány ökölvívója jön Gyömrőre, ami szintén nagyon jó iskola ökölvívóinknak. Csak istnét elő ne forduljon ez a teremprobléma. Igazat kell, hogy adjunk az edzőnek, mert az nem megoldás, hogy a termet nem adják oda. Azzal érvelnek, hogy a nagy költségvetést nem tudják teljesíteni, ha olcsón adják ki a termet. A bezárt művelődési ház többet jövedelmez? — is — MA: — a pedagógus pártszervezetek munkájáról és egyéb napirenden levő problémákról tárgyal az MSZMP járási vb. HOLNAP: — a kulturális szemle előkészületeit és a mendei tsz-ben szervezendő csatornaberendezési munkák tervezetét tárgyalja meg a KISZ járási vb; — fél tízkor tartja zárszámadását a péteri Rákóczi Tsz. 3C K a n i 1c CL — Négy egyetemista — egy pedagógus, egy közgazdász, egy állatorvos és egy orvos- J jelölt — érkezett.... hé.tfpn i Gyömrőre. Tíz napot töl le- j nek a községben, tanulmá- | riyozzák és segítik ott a I népművelési munkát. MAI MŰSOR Mozaik Gyömrő: Eery csepp méz. Maglód: Pillantás a hídról. Manor: Malachiás csodája. Pilis: Túl fiatal a szerelemre Tápióstiiy: Bekerítve. Üllő: Szóljon a dob (széles). Vecsés: Az arany ember (széles)). Sportmozaik A körzeti sakk versen yek után vasárnap (17-én) került sor a járási spart a.klád döntői éré. A versenyt Gyomron rendezték meg. A sakkbajnokság egyéni első helyezettje Krajcsár Jenő (Mende). aki veretlenül szerezte meg az első helyet. Második Konecsni Miklós (Gyömrő) lett. Csapat- eredmények: első Gyömrő. második Maigiód. harmadik Tápió- s&ly csapata. ★ Tápiósüly új kúLíúrházában az avatás óta az első rendezvényt a községi sportkör tartotta vasárnap. Az S'K taggyűlést hívott össze, ahol értékelték az elmúlt év sporteredményeit. meghatározták a jövő feladatait és megválasztották a sportkör új vezetőségét. Erről részletesebben is beszámolunk majd. Vezetőségválasztó taggyűlést tartottak még Mendén. Maglódon. Úriban és Pilisen a községi sportkörök. A sportköri taggyűlések beszámolójából és a hozzászólásokból az csendült ki, hogy az eredmények megjavításának legfőbb kinnduló pontja a vezetés megerősítése és megszilárdítása. ★ Valamennyi sportkörnél eredményesen folynak a labdarúgók felkészülései a tavaszi idényre. Jelenleg az edzéseket tornatermekben tartják, erőnléti és labdakezelési gyakorlatokat végeznek. A pilisi sportkör és MHS tagjai már gondoskodtak a sportpálya hóeltakarításáról és ha újabb hóesés nem lesz, 24-én már a sportpályán rendezik meg a labdarúgók edzését. ★ Vasárnap rendezték meg a váci járás ifjúsági szabadfogású egyéni birkózóbaj nolcságát. A versenyen a monoid sportkör tagjai közül Sztanó. Läufer és Nvitrai vettek részt. Eredmények. Köny- nyűsúlyban Nyitrai harmadik: kisváUósúlvban Sztanó harmadik: nagyközép súlyban Läufer első lett. Ennek keretében volt a váci járás úttörő egyén4 szabadfogású birkó- 7óbajnokság is megrendezve. Itt is három monori versenyző indult: Szőnyl, Izmán és FüIöd. Mindhár- } man csoportjukban elsők leitek, [ nagy közönségsikerük volt. Läufer imponáló fölénnyel győzött: Nyitrai és Sztanó harmadik helyesése is igen szép eredmény mert a legnagyobb létszámú mezőnyökben indultak. A két Összevont verseny eredménye alapián Monor a harmadik helyet érte el. (kovács) Előzetesként emlékeztetnem kell arra, hogy az átszervezés után Bé- nyén indult meg legnehezebben a közös munka, s ennek következtében az első év rendkívül rosszul zárult. Nem a múlt felhánytorgatásaként említettem fel ezt, hanem azért, hogy jobban tudjuk értékelni azt a 23 forintot, amelyet a tsz az idén a tagoknak munkaegységenként fizetni tud. Az idén már többen és jobban dolgoztak mint azelőtt, s ennek meg is van az eredménye. Hét még ha azok is egész évben szorgalmasan dolgoznak majd, akik az idén még „alkalmi munkások” voltak a közösben: csak a premizált munkáknál, a cséplésnél, részes aratásnál voltak láthatók! Milyen gazdag lesz akkor a jövő évi zárás! De az még messze van — térjünk vissza a jelenbe. Ünnep ma már, újdonsült falusi ünnep mindenütt az évi zárszámadás. Az volt Bé- nyén is. Nemcsak a sok vendég — köztük: Sima István, a járási tanács elnök- helyettese; Topolcsik János, a járási pártbizottság munkatársa; a budapesti honvéd tisztiklub és a szomszédos kávai Haladás Tsz küldöttsége; — és vendégeskedés tette azzá, s nem is csak az az ünnepélyes lassúság, amellyel a tagok összegyűltek kilenc helyett tizenegyre; hanem az ünnepi ruhák is, amelyet — hihetőleg — a tagok akkor is magukra öltöttek volna, ha a közgyűlés minden mozzanatát nem vették volna filmre a néphadsereg híradójának készítői. Az ünnepélyességet az is fokozta, hogy Böszörményi András tsz-elnök és Grigor Mihály ellenőrző bizottsági elnök formás és tartalmas beszámolójához — egy kivételével — nem a tagok, hanem a vendégek szóltak hozzá: üdvözletek, köszöntök hangzottak el, alulról jövő bírálatok és javaslatok helyett. El kell- ismerni: Bé- nyón már ez is haladás, hiszen még elevenen él bennünk a régebbi „viharos” közgyűlések emléke. Az az egy hozzászólás azonban, amely a tagok sorából hangzott el, Sándor Mihályné szájából, nagyon talpraesett, hasznos és fontos volt. Az asszonyok nevében szólt, az asszonyok problémáiról. Arról, hogy Sokan gyülekeztek össze pénteken este a monori művelődési ház nagytermében, a párt, a Hazafias Népfront és a községi társadalmi szervek részvételével megrendezett választási nagygyűlésen. A Hazafias Népfront titkárának, László Gyula elv- társnak megnyitó szavad után Rágyánszki Andrásné, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának kiküldötte tartotta meg mindvégig figyelemmel kísért előadását. Beszédében az aktuális nemzetközi események vonatkozásairól, kihatásairól és értékeléséről adott érdekes tájékoztatást. A levont következtetések a béke szükségességének biztosításában csúcsosodtak ki. — Elvi szempontokból — mondotta az előadó, többek között — a szocialista tábor nem engedhet és nem is enged. A béke biztosítása érdekében azonban minden engedményt megad, ami az sokan lebecsülik, megszólják még Bényén a dolgozó asz- szonyokat. „Milyen lehet azoknak a háza tája!” — mondják egyesek. Igaz, mi nem érünk rá sokat piperéz- getni a lakásunkat — adta meg a választ Sándomé —, de rend és tisztaság uralkodik nálunk, talán nagyobb is, mint sok nem dolgozó, szomszédoló, pletykázgató asszonynál. De van ennél nagyobb gond is: ők a tsz- ből szeretnének megélni — és nem is rosszul! — ezért dolgoztak tavasztól őszig, sőt: télen is dolgozni akarnak! Kérik a vezetőséget, gondoskodjon számukra ebben az időszakban is munkáról! Az asszonyok különben is sokszor forogtak ,1 szóban ezen a délelőttön. Nagy elismeréssel szólott munkájukról az elnök, szavait viszont a férfiak sorából — érzésünk szerint jogtalan- — morgás kísérte. (A nők egyenjogúságának elismertetése terén még altad tennivaló!) Nos, ha a férfiak nem értenek egyet az asszonyok „ielmagasztalásával” — vetélkedjenek meg velük a munkában, úgy bizonyítsák „igazukat”. A vetélkedés a munkában különben is igen jó dolog, mindenki hasznát Egy nem a legjobban záródó gazdasági év, a szövetkezet gazdasági vezetésében beállott személyi változás (elnökcsere) előzte meg a nyáregyházi Béke Tsz zárszámadó közgyűlését A gyűlés előtt beszélgettünk az irodában Győri János elvtárssal, a szövetkezet új elnökével. Említette a rövid idő alatt tapasztalt hibákat, említette, hogy jó a vezetőség ösz- szeállítása, mert a többsége dolgozó tag. Magára a közgyűlésre délelőtt 10 órakor került sor, a művelődési otthonban. A tsz tagságán kívül jelen volt Vecserek Lajos tanácsi vb-el- nök és helyettese: Tóth Sándor. Sztanó István a járási pártbizottságot, T unyogi György a járási tanácsot képviselte. A patronáló üzemekből Szekszárdi Imre vezetésével jött egy kis csoport. Marosvári János párttitkár megnyitója után Handle Mihály, a tsz régi elnöke számolt be az elmúlt gazdasági évről. Valóságos számtenger áraszésszerűség határain belül megengedhető és megadható. Ebben rejlik a szocialista tábor hatalmas ereje, nemzetközi tekintélye, és az az erő, mely eddig is meg tudta akadályozni a háborút. Helyi problémákra térve, Monor büszkeségeként említette a Vasipari Ktsz szereplését a lipcsei vásáron, ahol a kiállításra kerülő, szellemes produktumával világviszonylatban fog érdeklődést kelteni. — ígérgetéseknek ma nincs helye, de arra nincs is szükség. A párt programját ismeri az egész ország, hiszen azt maga a nép készítette. Ezt a programot kell most megvalósítani. amely a boldogabb jövőt, a magasabb kultúrát, a népek békés egymás mellett élését biztosítja. Ilyen értelemben kell az „igen” szavazatot a Hazafias Népfront jelöltjeire leadni — mondotta befejezésül. (Dr. Huszty) látja. Erről Is szó esett a beszámolóban, igaz, hogy kevés, az is inkább önkritika féle: elhanyagolták ezt az igen fontos területet. Ennek a felelevenítését szorgalmazta Hajducsik Mihály is, a versenytárs kávai tsz elnöke. Azt szeretné — mondotta —, ha a tavaszi munkák során a kávaiak és a bé- nyeiek egymás sarkát ta- podnált. Ez szerintünk is igen üdvös volna, mindkét falunak, mindkét t&z-nek javára szolgálna. Végül is abban lehet summázni az elmúlt esztendő tapasztalatait, amivel elkezdtük: ha a tagság szorgalma nő — jövedelme is emelkedik. Ha ebben az évben mindenki úgy dolgozik majd, mint tavaly Pángyánszki Márton nyugdíjas; Lomén Mihály, Klenovszki Mihály; Kiss Mihály és Gubik András állat- gondozók; Morvái Sándor és Mlinarik János juhászok; és a közös munka többi kiválóságai — jövő ilyenkor még nagyobb ünneipe lesz a bényeieknek! tóttá el a hallgatóságot. Néhány adatot feljegyeztünk az elnöki beszámolóból: A 390 tag 83 százaléké vett részt a munkában. A tsz területe több mint kétezer hold, egy lófogatra 83 hold megmunkálása várt. A szántóterület elég homokos, hiszen 8 korona a földek átlagértéke, a termelési érték mégis felül volt az öt és fél millión. A termésátlagok felsorolása után ismertette: a tagság átlag- jövedelme közel hatezer forint. Külön kiemelte Varga Béni kertész kiváló munkáját. A negatívumok között említette, hogy a tagok idegenkednek az állatgondozástól. Ha egy-egy gondozó kiesett évközben még pénzért sem tudták pótolni azt. Nem használták ki kellően a lovak erejét, az ebből adódó kiesés egységenként 4 forintra becsülhető. Legutoljára említette meg, hogy munkaegységenként 25 forint 22 fillérrel zártak. A termények osztása kedden, a pénzé pedig csütörtökön, pénteken kezdődik. Rövid, frappáns beszámolót hallottunk az ellenőrző bizottság munkájáról. Rácz István néhány évközben tapasztalt szervezési hibákról számolt be. Tetszéssel fogadta a tagság Győri elvtárs hozzászólását. Több tagot meg kellett volna dicsérni — mondotta —, mert ebben a szövetkezetben sok lelkiismeretes ember dolgozik, aki azt megérdemelné. Sztanó István a vezetőség és a tagság kapcsolatáról beszélt; elmondotta, hogy az időjárás és a vezetőség hibáin kívül a tagság egy része is ludas a terméski esésekben. A beszámoló feletti vitához Czira Pál (Fabó). Tóth József (Somod!). Kovács József (Nemes), Király Mihály, Papp József, Kiss Pál tsz-tagok szóltak hozzá. Vízvári Sándor főkönyvelő néhány hozzáintézett kérdésre válaszolt. Tunyogi György a tsz előtt álló feladatokról beszélt. A vita lezárása után a vezetőség néhány javaslatot terjesztett elő. melyekben a közgyűlés határozott. Gyarmati Sándor Ma nincs szükség eta Saszttksi ígéretekre — mondotta Rágyánszki Andrásné a monori nagygyűlésen Radványi Barna Több tagot is dicséret illetett volna a nyáregyházi zárszámadáson Első választók gyűlése Vecsésen A több mint kétszáz résztvevő egy csoportja (Kútvölgyi Mihály képriportja) Lendvai József, a munkásmoz- A gyűlés utáni műsorban Bégalom veteránja szól a fiata- rés Ferenc énekel, gitáron kilókhoz sér dr. Nyíri István Heten a harmincötből Ecser is az országgyűlési és \ tanácsválasztásokra készül. A | községi tanácsba 35 tagot jelöltek a választópolgárok. Ebből 9 nő. Foglalkozásra tekintve 11 munkás, 11 tsz-tag, 6 értelmiségi és 7 egyéb foglalkozású jelölt van. Néhány jelöltet az alábbiakban bemutatunk: Schineltz Károly 1952 óta tanácstitkár. Munkáját becsülettel, közmegelégedésre végezte mindig. Most újból jelölték. Ö a tervekről beszél. Sportpályaépítés, utak betonozása, iskolabővítés. vízvezeték-bekötések, könyvtárbővités problémái foglalkoztatják. Szlifka Mihályné tsz-tag, munkacsapatvezető. Népszerű asszony, nagyon sokat törődik az ecseri problémákkal. A tsz- ben jó munkát végez, 1G—20 asszonyt aktivizált egész éven I át a közös munkára. Nagy László munkás. A MÁVAG főművezetője. 1958 óta tanácstag, az oktatási állandó bizottság legaktívabb tagja, j Lelkiismeretesen látja el moz- I galmi feladatait. Sok-sok társadalmi munka, oktatási problémák megoldása, tűzoltóegyesület, KISZ, MHS érzi támogatását. S mivel ennyire aktív, nagyon szeretnék az ecseriek a vb-ben látni. Dr. Szabolcsy Sándor. Régi tanácstag, nagyon népszerű orvos. Működése alatt megteremtődött a Vöröskereszt, és nagyon sok egészségügyi aktíva dolgozik irányítása alatt. Kedvenc terve, melyért évek óta szót emel mindenütt, az, hogy építsenek Ecseren egészségházat. Blazsek János az ecseriek- nek csak „Janika”. A tsz növénytermelési brigádvezetője. Nagyon lelkiismeretesen végzi nehéz munkáját, emellett eddig a tanács mezőgazdasági állandó bizottságának az elnöke is volt. Murár István tsz-kovács, Ilatlaczki István kőműves. Ök régi tanácstagok, most újból azért jelölték őket, mert körzetükben jó munkát végeztek és köztiszteletben álló emberek. Az ecseri tanácstagok egyötödét mutattuk csak be, de a többi 28-ról is nyugodtan elmondhatjuk, hogy jól válogatták ki őket. Bognár Miklós MESE AZ ÓRIÁSRÓL Tél van, kint csikorgó hideg, a szobában a kályha mellett ül nagymama. Kis unokája kipirult arccal beszalad, átöleli nagymamit és hízelegve kérleli: meséljen neki valamit. I — Mit meséljek neked? — Mesélj az óriásokról! — Bizony, kisunokám, ma \ sokan élnek óriások! — Én is megismerhetnék egy ilyen óriást? — Hát, kisunokám, olyanról mesélek, akit te is ismersz. Jó? — Mondd, nagymami, hét mérföldet tud lépni a te óriásod? — Nem — ez az óriás rend- örcsizmában jár, nem lép hét- mérföldeket, de átlépi az emberi gyarlóságokat, önzést, lustaságot, gyűlöletet, irigységet, bűnt. Hát most figyelj ide! Élt két szomszédasszony, özvegyek, betegesek, az egyik Mária, a másik Anna néni. Mária néni rokonai a messze nagyvárosban éltek, néha meglátogatták, kapott néha- nap egy-két levelet. Hogy csillogtak az örömtől olyankor a fekete szemek! Anna néninek meg egy fia volt. Messze-messze, még az Ópe- renciás-tengeren is túl lakott, pénzt küldött eleget, nélkülözést anyagilag Anna néni nem ; szenvedett. De ami neki mindennél többet ért: szeretete; nem kapott. — Ugye rossz fiú volt ez, i nagymami? — Nem volt rossz, fiacskám — nagymama reszkető kézzel simogatta kisunokája szőke fejecskéjét — csak tudod, sok a munkája, fáradt, nem jut neki ideje gondolkozni, hogy milyen is lehet az öreg tno- gányossága. — Ugye, ebből soha nem lesz óriás? — kérdezi a kisfiú. — Lehet — szól a nagymama —, majd ha megöregszik vagy egyedül marad. A két néni portája mellett járt él szolgálatba a rendőr. Mindig figyelte a portájukat, ha arrafelé vitt az útja. hogy nincs-e valami hiba. A kerítésüket nem lopták-e el, vagy nem bántotta-e valaki őket. Minden segítségre kész volt ez a rendőr: fát vágott, a nagy hidegben szenet vitt nekik, meg ne fázzanak az öregek. Pedig neki is volt családja, de ha fáradtan hazaérkezett, mindig megkérdezte, hogy van Mária. és Anna néni? Látod kisfiam. a ma óriásai közül ez az egyik. — De miért óriás ez, nagymami? — Mert ez az ember a szivében élő legnagyobb kincset, a szeretetet osztja meg embertársaival. Vadász Józsefné — Szénszünetet tartanak a hét végéig a Monori Vasipari Ktsz-ben. i ! Zárszámadási jegyzetek Bányáról