Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-17 / 40. szám
«JT »i f.r.rti K^ürtaa 1963. FEBRUAR 17, VASÄRNAP Társadalmi népművelők REFLEKTORFENYBEN SÁROSI MICI Csuka Zolián: RÁDIÓ Különös, hogy erezlek s melegen fénylenek föl bennem a lámpák villamos hullámaid gazdagon ömlenek, agyamban fogom véred muzsikáját, amelyet veszek éjjel és nappal. Hol vagyunk? Életünk pályája hová hajlik? Életek és szerelmek csillagjárása suhan felettünk s érezzük a szerelmet, mely az élet örök izzása s lámpáink forrón gyulladnak bennünk. Milyen üzenetek lángjai silbakolnak. hány hullám fut össze bennünk? S vérünk is mért ég és ez a tűz mért halkul egyszer az enyészet parázsába? Csókjaink? Fájdalmas villanások az örök sötétben, akár az élet, de tudom, ahogy sápadtan állsz előttem a villanyfényben emberi melegség búg fel bennem, zúgó szimfónia, amely a világ négy sarka felé a végtelenbe száguld. Ez él örökké. VJ éá uardzá (at Kamondy László színműve A k roanszög. Armand báró — ebben a darabban Zoltán a neve és mérnök — boldogan él hitvesével, Odette bárónővel — a darabban Helga névre hallgat és pedagógus — beleszeret a fiatal Susanne comtesse-be (Kati szövőlány). Armand—Zoltán csendesen őrlődik a hála és a szerelem malomkövei között, végül Odette—Helga a vonat elé veti magát, hogy pedig halála miatt senkinek se legyenek erkölcsi skrupulusai, utólag kisül róla, hogy bakfis kora óta szenvedélyesen szokása az öngyilkosság. Armand—Zoli és Susanne— Kati tehát nyugodt lélekkel indulhatnak el a boldogság felé. „Jó, jó1’ — mondhatta a dramaturg —, de hát hol maradt ebből a meséből a „mai”- ság? Ha csak az kell — mondták és gyorsan beállítottak a díszletek közé egy magnetofont, amely mint díszlet vágy kellék, szóhoz sem jutott. Fő, hogy ott volt. Szerephez juttatták Kati papájaként Szabó bácsit, a halhatatlan Szabó-család népszerű fejét a darab szerinti nevén Vaskó szakit, aki hol Zách Feliciánnak hitte magát, hogy nazarénus prédi^ \7árjuk, szinte mérhetetlen ^ V idő óta várjuk a nagy, a ^ megváltó esemény bekövet- ^ kezesét: az új magyar drá- ^ mát. Mindenki érzi, hogy a í régi formák szétmálltak már, Í a régi témák elkoptak, az ^ ósdi konfliktusok és bónyo- ^ dalmak hitelüket vesztették ^ száguldó korszakunk emibe- 2 re szemében. U j gondolaitok1 ra, új mondanivalók kinyi- ^ latkoztatására szomjazunk, % de nagy szomjúságunkban ^ igencsak úgy járunk, mint £ a végtelen sivatagok tikikadt í vándora, akivel csúf játékot '/ űznek a szomjúság víziói. ^ Amikor azt hiszi, hogy végre ^ elérte a forrást, meddő, for2 ró homokba merül az arca. 2 ^ A Madách Színház kama- 2 raszínházának nézőterére is 2 reménykedve ült be a ván- 2 dór, hiszen új szerző nevét 2 hirdette a színlap, Kamondy 2 Lászlóét, a Vád és varázslat 2 című, új színmű írójáét. Hát- 2 ha most végre tanúja lehet 2 az új magyar dráma meg- 2 születésének. Az elején né- ^ hány szépen megfogalmazott 2 mondat ígért is ilyesmit. Egy 2 férfiről volt szó, aki új tár- 2 sadalmunktól csak kapni akar 2 mindent, de képtelen adni is 2 ezért a mindenért valamit. 2 Csakhamar kiderült, hogy ez is csak káprázat volt. A fel- 2 csillantott gondolatot gyor- 2 san felszippantotta a szikkadt 2 homok és a vízióból nem 2 maradt más, mint egy tíz- í ezerszer megírt és minden 2 változatában már a múlt 2 században elkoptatott polgári 2 probléma, az a bizonyos háHelga — Várady Hédi kátornak, és minden rendben volt. Ott volt Szabó néni is (Vaskóné), hogy szelíd filozófiájával elsimítsa a bonyodalmakat. S ajnos, ezen az előadáson sem született meg az új magyar dráma, pedig a színészek nagy buzgalommal bábáskodtak körülötte. Avar István, Várady Hédi, Basi- lides Zoltán, Kelemen Éva, Dómján Edit, Taliós Endre, Szegedi Erika, Szirmai Jenő közös erővel akarták életszerűvé formálni a Seribe vagy Sardou száz év előtti hősének múmiáit, nem rajtuk múlt, hogy sikertelenül. A Vád és varázslat figurái közül Sanyi az egyetlen, a méltatlanul megcsúfolt szerelmes fiú, aki emberi közelségbe jut a nézőtérhez. Találkozása alakítójával. Körmendi Jánossal, aki húsból- vérből való, eleven alakot mintázott belőle, igen szerencsés találkozásnak mondható. A háromfelvonásos színmű rendezési problémáinak megoldására Both Béla vállalkozott. M. L. vér — az első nyilas képvise lő Magyarországon. Gyerekfejjel hogyan érthettem volna Éllő Miháh szavát: azt mondta búcsúzóul a béreseknek, eljár majd az idő, mikor a néj szabadon választhat a magi soraiból képviselőket. Engen félkarral magához ölelt, i megfogadtatta, hogy soha nem beszélem el senkinek a béresek látogatását. Boldogan cipeltem magamban ezt a titkot sokáig. Aztán kihullt belőlem — elfelejtettem, s különben is Éllé Mihályt nemsokára eltemették — olyan temetést még nem láttam, de senki a faluban! Eljöttek mind a pusztai béresek — akik szabadulhattak —, ott voltak három faluból a földmunkások ... Csak úgy feketéllett a nép a temetőben. Szállt a gyászének, s mikor kifelé hömpölygőit a nép, a vaskapunál csendőrök álltak. Elkísérték a más faluból jött földmunkásokat — akik a megboldogulthoz hasonlóan felügyelet alatt álltak s nem kértek engedélyt, hogy eljöhessenek a temetésre. A felszabadulás eljött _ most már a nép választ. S a mélyen rejtőző emlék felszínre bukott belőlem, mert olvastam az újságban, hogy az egyik földmunkás akit a temetőkapuból akkor csendőrök kísértek el — most tsz-elnökként képviselőjelölt lett. Habogva előadták a béresek, hogy minden pusztáról beterelte az intéző vagy ispán a népet szavazni. Két major népének azt parancsolták, a kormánypártra szavazzon, három puszta embereire nyilas jelvényt tűztek. A többiek a községháza előtt várakoznak, ők ideszöktek, mit csináljanak? Melyik jelöltre adják a voksot? Mihály bácsi megsodorta ősz bajuszát és azt mondta: — Ha kényszerítenek benneteket, szavazzatok __ első a kenyér. Nektek mindegy, hogy a nyilas grófra vagy az államtitkárra voksoltok, fiaim... Egyik kutya, a másik eb! — Hogyan kell ezt érteni? — A legöregebb béres kérdezett. S Ellő Mihály, az öreg földmunlcás, akinek csontját törték Siófokon, halkan beszélt a homályos, alacsony szobában — feje majdnem érte a mestergerendát —, hogy a szegény ember számára nincs kormánypárt és grófi ellenzék, a béreseket, munkásokat egyik se pártolja! Kérdezősködött a küldöttektől, aztán elbocsátotta őket. Az lett különben a vége, hogy a béreseket szavazásra kényszerítették az ismerős földbirtokos, a darizó mangár mellett. Be is jött a gróf testtűi — egyik legnagyobb földesura, de azért két csendőr kisérgette a falvakban, vigyáztak rá... A nyilas gróf s a kormánypárti jelölt államtitkár nevét rámázolták minden kerítésre, az iskolásgyermekeket kortesnótára tanította a káplán úr. A választás vasárnapján könyvért mentem Ellő Mihályhoz, a kertek alatt. A nagykocsma előtt árokban hevertek a részegek, mert folyt a kortesbor, kondérból mérték az alkotmányos pörköltet. Mihály bácsinak am úgyis hetenként kellett jelentkeznie a csendőrőrsön — ezen a napon nem mozdulhatott ki a házából, neki választójoga hogyan lett volna? Adott könyvet s elmondatta velem, mit láttam a faluban. Egyszer csak a kertek felől belopakodott három pusztai ember, aztán még kettő, öt nagybirtok szorongatta a falunkat. Egy látogatónak bakancsa volt, kettőnek bocskora, a két öreg mezítláb toporgott a szoba földjén. .4r utcán részeg korlesek ordibáltak. Sarokba húzódva lapultam, Mihály bácsi azt mondta a pusztaiaknak, előttem nyugodtan beszélhetnek. ; A mi falunkban meg. \ volt a Földmunkás Olvasó ; Kör — amíg be nem tiltot- ! tok Horthyék. Elnöke Ellő í Mihály, öles termetű föld- : munkás, aki megjárta a pro- \ letárforradalom leverése után • Hajmáskért, Siófokot — s ! azóta gömyedten járt: ő \ volt a könyvtáros is, en- í gém különösen kedvelt, mert '•.tizenegy éves koromra meg- ; fordult a kezemben majd ; minden kötet. Hogyan mond- l hatnám el, milyen csodála- \ tos könyvek voltak a peremar- \ toni földmunkások könyvtá- ! rában? Tizenkilencben ki- '• rámolták két kastélyból az \ értékes köteteket, s ezeket ; elrejtették, amikor fehér ! tollas különítményesek lö- ! völdöztek a faluban, majd ! rejtegették később is a ; csendőrök elől — az egyik ; földesúr minden könyvét pi- ! ros bőrbe köttette, s rányo- ! matta a címert. Ilyen címe- : rés kötésben olvastam elő- \ szőr Upton Sinclair, Jack \ London és Gorkij némelyik ! könyvét. \ Azon a régi választáson ! lett képviselő Festetich Sán- ! dór gróf, dégi földesúr, aki ; „darizó mangár” néven lett • ismert a politikai életben, ! ő volt — úgy tudom az első ! nyilas honatya. Ellenzéki je- ! lölt volt ugyan az enyingi ! választókerület ■— s a DunánSzenliványi Kálmán: Emlék egy régi választásról Balatoni szerelem lünk él, ott marad emlé- í ecsetünkben akkor is, ha egy- \ :ét percig láttuk is csak a; színpadon. ; Igen, mert művészetébe öt- '• özni tud félénkséget, fáj- j lalmat, bátorságot, jóked- ! >et, meggondolatlanságot, ko- j alkumat, tragikumot egy- $ ■ránt. A Bécsi kaland, a £ ’alaki csengetett, a Köz- % ünk maradjon, a Világvége % Hripócson, az Idézés váló-'/ terben egy-egy jellegzetes íj lakítása, melyet már Pest f aegye színházlátogatói is 2 smemek, sokáig emlékezetes 2 varad. í, Ladányi István 2 rányok zsarnok öreg hölgye, a Mosoly országa Mije, a Mágnás Miska Mar- csája idéződik fel. 1959-ben szerződött a Petőfi Színpadhoz. Itteni alakításaira gondolok, melyek közül legélénkebben öreg Jóskáné tűnik elő a Mézeskalácsból, ez a nagyon sokat dolgozott, ráncos, töpörödött, őszbecsavarodó öregasszony, aki a mesék országútján elindul a fényesen csillogó királyi palota kapuja felé, kis bátyújában a hamuban sült pogácsával a fiához, Jóskához. Ezt az egyszerű, feketeruhás cselédasszcmyt őrzöm emlékeim között, aki rajongását. féltő anyai szeretetét ontotta estéről estére fia felé. Benne volt ebben az alakításban a jóízű beszéd, az esetlen, kicsit tenyeres-talpas mozgás, s ezen túl valahol mélyen a nagyon érzékenyen dobogó szív. Sárosi Mici azon színészek közé tartozik, akik a szerephez mintázzák egész lényüket. Soha nem színlel figurákat, emberi jellemeket él, legyen az főszerep vagy csak néhány mondat. Hiszi amit játszik, s hitét a színpad ereje sokszorozza meg. Talán ezzel lehet magyarázni, hogyha a függöny összecsapódik is — játéka, tekintete, hangja benAz indulás előtti szabad félórában egy csésze jó illatú fekete mellett a múltat, a szerepeket idézgetjük. A színész életében a szép pillanatok közé tartozik mindig a visszaemlékezés. Nem összegezés ez, de az emlékek gyülekeznek, a távlat nö s ilyenkor gyakori a kettős fénytörés. A szerepek, tapsok, emlékek egy villanásra jelenné lesznek. Rákosi Szidi színiiskolájá- ban kitüntetéssel végez egy Olympia * j fiatal növendék. Aztán Po- j zsony, Kassa, Komárom, : Arad majd az államosítás j évében Miskolc következik. : Szerepek? Nagyon sok. Vé- \ gigidézésükhöz rövid a fél \ óra. Mert úgy Szerepre visz- ; szaemlékezni, hogy csak a : darab címét mondja, nem í is tud. Mindegyikhez komoly ; élmény, komoly emlék fűzi. í így a Csongor és Tünde ör- \ dögfiókája, az Olympia Li- ’ nája, a Farkasok és báFalu Tamás: ............. Ó MENNYI... Ö , mennyi állomás van, Melyen csak átrepültem, Hol soha ki nem szálltam, S várakozón nem ültem. Hol kedves, csinos kertet Kern néztem ismerősen, Hol a fák nem ismernek. S nem ismersz te sem, ő sem. Hol vadul rohamozva Vitt vágányán az élet, Fedig tán jó lett volna Meghúzni a vészféket. Gyötörve égő kíntul Kár ezen sirdogálni. Az ember csak elindul És mindig máshol száll ki. ötéves művelődési tervének végrehajtása útján, mint az elmúlt esztendőben. választás megkezdődött az elmúlt hónapban. Gondosan elkészített menetrend szerint folyik. Járásonként egy-egy mintaválasztást is tartanak, j ahol részt vesz valamennyi | községi népművelési vezető, j Az elmúlt napokban már le-j zajlottak a választások a bu-: dai járásban, s most kerül rá: sor az aszódi, a monori és a rác-: kévéi járásban, az elkövetke-i ző hetekben pedig a többi já-i rásban is. Március végéig \ mintegy ezerkétszáz társadat- j mi vezetőségi tagot választa-j nak meg. Mit várunk tőlük? < Azt, hogy felmérjék a falu igé- í nyeit, kulturális szükségleteit,! s reális célokat tűzzenek ma-! guk elé. Legyenek motorjai a! felpezsdült, jelentőségében; megnőtt falusi művelődésnek, j Várjuk tőlük, hogy a műked-j velő-együttesek sok ezer főnyi \ tagságára támaszkodva, őket mozgósítva, mind több ember- \ ben felkeltsék a tanulás, a! művelődés és a kulturált szó-J rakozás iránti igényeket. Raj-J tűk áll, vagy bukik az elmúlt J hónapok és évek minden je-j lentősebb intézkedésének ér- J telme, haszna. S hogy eleget 2 tudnak-e tenni a rájuk váró j feladatoknak, amit anyagi el-J lenszolgáltatás nélkül, nehéz- J ségekkel küzdve kell végrehaj-\ taniuk a falu érdekében, azj attól függ, kiket választanak J most be a művelődési házak £ vezető testületébe. Nehéz J munka vár ezekre az embe- Jí rekre, de ellenértékként kap-^ ják azt a tudatot, ha még több ^ olvasó és tanuló embert lát- J nak, hogy ehhez nekik is kö-J zük van, ebben az ő munka-^ juk is lemérhető. j Tenkely Miklós 2 \l lijsaqohaso emberek bizonyára felfigyeltek arra az örvendetes jelenségre, hogy az utóbbi hónapokban sokkal több figyelmet szentelnek a hivatalos szervek a falusi népművelésre. De nemcsak figyelmet szentelnek, hanem jelentős összegeket is áldoznak. Ezzel párhuzamosan több olyan intézkedés is született, amelynek célja a falusi népművelés segítése, hatékonyságának növelése. Rendszeresen beszámoltunk mindezekről lapunk hasábjain, többek között azzal a céllal, hogy a sokszor nehéz körülmények között dolgozó hivatásos és társadalmi munkában tevékenykedő népművelőket megerősítsük hitükben: érdemes minden áldozatot meghozniuk a falu kulturális felemelkedéséért, s erőfeszítésükhöz napról napra több segítséget várhatnak. Népművelési tevékenységünk gyermekbetegsége volt a korábbi években a túlzott centralizálás, amely elsősorban a hivatali irányításban jelentkezett. Egyetlen ok menthette akkor ezt a hibát: kevés volt falun a jól képzett és áldozatokra is kész népművelő. Ma azonban már csak múlt időben beszélhetünk a szóban- forgó hibáról is, a lelkes, aktív emberek hiányáról is. A fejiödes líiján jelentős lépés volt a járási művelődési osztályok létrehozása. Ezek az osztályok több mint egy éve működnek, s szerepük, hatáskörük, s munkájuk eredménye hónapról hónapra nő. Hasznosnak bizonyult a korábban szétforgácsolt erők ösz- szefogása is. A különböző állami, társadalmi és tömegszervezetek sok esetben párhuzamosan fejtették ki tevékenységüket, s nem egyszer ugyanannak a már aktív törzsközönségnek tartottak többen is! előadást, rendezvényt, tanfo-! lyamot. Egymással párhuza-i mosan létesítettek könyvtára-: kát, művelődési termeket,, köl-í töttek nagy összegeket szerve-; zésre, berendezésre, felszere-j lésre. A párt azt javasolta,; teremtsenek munkájukban: összhangot, egyesítsék erejű-: két. többre mennek. Az: együttműködés megvalósult, j Megyénk nehézségeit látva,: a Művelődésügyi Minisztéri- j urn is segítséget adott. Az el-; múlt évben hétszázhúszezer' forintot juttatott terven felül, könyvvásárlásra. Ezt az ősz- í szeget a megyei tanács végre-! hajtó bizottsága háromszázhat-: vanezer forinttal megtoldotta,: s újabb négyszázezer forintot: szavazott meg a könyvtárak: berendezésének bővítésére. í Nagy horderejű rendelkezés5 végrehajtására került sor az, elmúlt hónapban. A Művelő-j désügyi Minisztérium intéz-1 kedése nyomán függetlenített i művelődési ház igazgatót és: függetlenített könyvtárost: kaptak az ötezer lakosú, vagy: ennél nagyobb községek. Ez aí rendelkezés az ország vala-j mennyi megyéje közül Pestj megyét éritette leginkább!; Űjabb huszonegy községi mü-í velődési ház kapott főhivatásúi igazgatót, és újabb tizenkilenc! községi könyvtárban állt mun-í kába január elején független!-í tett vezető. Ez a néhány példa is iga-; zol ja, valóban egyre nagyobb; figyelmet kap a szocializmus; alapjainak lerakásával a nép-! művelés, s fontosságával pár-! huzamosan nőnek lehetőségei! és anyagi eszközei. Ez azonban: kötelez is. Kö*elezi elsősorban: a hivatásos népművelőket, de: kötelezi a községi tömegszer-; vezetek vezetőit is: éljenek a; lehetőséggel. Mit tehetnek a! tömegszervezetek? Ezekben a hetekben egy! újabb jelentős megmozdulás \ tanúi, sőt részesei vagyunk, j Sor kerül a megye valameny-: nyi művelődési házában alár-j sadalmi vezetőség újjáválasz-; tására. Ez az akció is a nép-: művelés hatékonyságának nö-i velését szolgálja. Ha ez a| munka is sikerrel jár, ha a| falusi művelődésügy legkép-; zettebb és leglelkesebb hívei: kerülnek be a társadalmi ve-: zetőségbe, egy-egy tömegszer-; vezet aktíváiként, akkor eb-; ben az esztendőben még na-: gyobbat lépünk előre megyénk:
