Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-16 / 39. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZ VII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1963. FEBRUÁR 16, SZOMBAT A dolgozó népé a& ország Csala László választási nagygyűlése Ceglédbercelen TAKARÉKOSKODJUNK! Hóbóbitás házak között, tej­színű, sűrű ködben lépegetnek a ceglédberceli választók a ta- nácsiháza felé. Az ass.zonyok gyapjúkendőben, a férfiak nagyrészt vasutas egyenruhá­ban, mindannyian úgy, aho­gyan a vasútállomásról egye­nesen a választói nagygyűlésre jöttek. Az előadói asztalnál Csaila László, a Hazafas Népfront Pest megyei Bizottságának el­nöke, országgyűlési képviselő- jelölt, Joó Ágostonná vb-el- nök, Varga Ferenc, a járási pártbizottság munkatársa és Aszódi Ferenc, a községi Ha­zafias Népfrontbizottság elnö­ke. Aszódi Ferenc köszöntő sza­vai után Csala László mon­dott beszédet, vagy ahogyan az előadó kedves, közvetlen hangon megjegyezte, beszélge­tett. Elmondotta, hogy február 24-én választ az ország és ez a választás sokkal több, mint amennyit ez a szó magába fog­lal. Az ország dolgozó népé­nek nyílt és egyenes vála­sza arra, hogy helyesli a kormány jelenlegi politi­káját és egyetért a szocia­lizmus teljes felépítésében. — Mi a szocializmus? —tet­te fel a kérdést Csala László a továbbiakban. — Azt rövi­den meghatározni nem lehet, de hogy számunkra mit jelent, azt nem nehéz körülírni. Min­denekelőtt jelenti a felszaba­dulást és ezen belül az ember­hez méltó életet. És én úgy veszem észre, hogy a mi né­pünk szeret jól, kultúráltan él­ni. — A mezőgazdasági dolgo­zók részére könnyebb, em­berséges életet jelent a szo­cializmus. Átszerveztük a me­zőgazdaságot, ezt a parasztság túlnyomó többsége elfogadta. Egyre élesebben rajzolódik ki a jövő, amelyben megszűnik a parasztság nehéz munkája, s helyette az egyre szaporodó gépek végeznek el. — Melyik parasztembernek volt a földje mellett biztosí­tott az öreg kora? Hány öreg gazda szorult ki a vagyona mellett az istállóba, amikor gyerekei átvették a föld műve­lését. Bercelen nem kell nyug­díjról beszélni, hiszen innen az emberek jelentős többsége bejár a fővárosba és nyugdíjas állásban volt már a felszaba­dulás előtt. De hogy ezt a nyugdíjat milyen áldozatokkal érdemelte ki és hányszor kel­lett hízott disznóval, megalá­zó kenéssel bejutni egy egy­szerű hivatalsegédi állásba, ar-. ról már elfelejtkezünk. — Sokan vannak itt, alak tudják, hogy valamikor a be­tegség teljesen tönkre is tehe­tett egy családot. Az orvosi kezelés, a kórház bizony néha elvitte a földecskét meg a há­zat. Ma a társadalom kilenc- venhét százaléka biztosí­tott és rendelkezésre áll az egész családnak az or­vosi ellátás, a gyógyszer, a kórház és a szanatórium. — Valamikor sok diplomás utat söpört, ma hiányaink van­nak egyetemet végzett embe­rekben annak ellenére, hogy az egyetemi hallgatók létszáma háromszorosa az egykorinak. A dolgozó népé az ország. És ez nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is jelent — mondotta befejezésül Csala László. — Jelenti többek kö­zött azt a kötelezettséget, hogy olyan embereket válasszunk meg a tanácsokba, az ország- gyűlésbe, akikre nyugodtan rábízhatjuk magunkat. R. K. — Hát már belülről füthetem magamat?! NEM KÜLÖN, EGYÜTT Ami újdonság a tavaszi kulturális seregszemlén Az utóbbi években a tava­szi kulturális seregszemlék úgy zajlottak le, hogy külön bemutatón szerepeltek az is­kolák, üzemi csoportok és kü­lön bemutatót tartottak a me­zőgazdaság dolgozói. Talán ebben a rendezésben az jutott A szervezetlenség ellen, a kiképzési munka megjavítása mellett foglalt állást a ceglédi Vörös Csillag Tsz MHS-tagsága A hóvihar ellenére igen nagy számmal jelentek meg a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben a vezetőség ú jraválasztására az MHS-tagok. Az elnöklő Nagy István beszámolt arról, hogy az 1961 április óta fennálló MHS-szervezet milyen ered­ményeket ért ei és a szervezet életében milyen hibák és ne­hézségek voltak. Említést tett arról, hogy a Vörös Csillag Tsz pártszer­vezetének vezetősége és tag­sága, látva a nehézségeket, ÖKÖLVÍVÁS Ökölvívóink szereplésének újabb állomása Törölcszent- miklós volt, ahol az elmúlt vasárnap a T. Vasas ökölví­vói ellen léptek szorítóba. A kultúrotthon hatalmas ter­mét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők és a rendkí­vül izgalmas, nagy harcok­kal tarkított verseny sokáig emlékezetes sportcsemegéje marad a törökszentmikló- siaknak, annak ellenére, hogy a végső győzelem a ceglé­dieké lett. A 12:8 arányú ceglédi győ­zelmet Fehér I., Karsai, Hö- römpő, Rabi, Farkas és Pa­taki győzelmei eredményez­ték, Báró, Telek, Homoki és Fehér 11. vesztesként hagy­ta el a szőri tót. Dicséret illeti a nap leg­szebb mérkőzését vívó Ra­bit, aki kiváló harci eré­nyei mellett kitűnő techni­kai felkészültségről is tanú- bizonyságot tett. Színes, for­dulatos, remek ütésváltások­kal tele ökölvívást láttunk tőle. Nem sokkal áll mögöt­te a szintén kiválót nyújtó Hörömpö sem. E dicséretek mellett szólnunk kell az árnyoldalról is. A vereséget szenvedett versenyzők kö­zött ugyanis egészen kivá’ó versenyzőink vannak, akiknek meglepetésszerű veresége semmivel sem magyarázható, illetőleg éppen olyasmivel, ami egyáltalán nem dicsé­ri ezeket a fiúkat; a sport­szerűtlen felkészülés . .. Re­méljük, legközelebb feled­tetik hibájukat. Vasárnap délután itthon lát­hatjuk fiainkat, a Szolnoki MTE ellen. BIRKÓZÁS. Mozgalmas az élet birkózó­ink háza táján. A szakosztály átszervezése még mindig nem fejeződött be teljesen. A leg­lényegesebb tisztségeket min­denesetre már betöltötték. Ja­nuár eleje óta új emberek foglalkoznak az edzések irá­nyításával; Kenéz Béla és Reznák János személyében. Kenéz Béla nem is olyan új ebben a minőségben, az ő munkáját már ismerjük s tudjuk, hoiíy rajta nem fog múlni ennek a szakosztály­nak az eredményessége. Szak­értelme kellő pedagógiai ér­zékkel párosul. Reméljük, jó kezekbe kerülnek a birkózó­sport iránt érdeklődő fiatalok, akiket ez úton is minél na­gyobb számban hívnak és várnak a szakosztály edzé­seire, minden kedden és csü­törtökön este 6 órától a vas­utas otthonban. Nagy érdeklődés kísérte a szakosztály legutóbbi ülését, amelyen értékelték az elmúlt év eredményeit és megállapí­tották a legeredményesebb ifjúsági birkózók rangsorát. Eszerint az 1962. év legered­ményesebb ifjúsági birkózója Ócsai Sándor volt, akit Dará­nyi Sándor és Sárközi Ferenc követ a rangsorban. A nyil­vános elismerésen kívül még jutalomban is részesültek. Egyébként a legfőbb be­szédtéma most az egyesületi sportbál, amely immáron ha­gyományossá is vált. E hó 16- án, szombaton este 20 órai kezdettel kerül sorra ez a máris nagy érdeklődést ki­váltó bál, az állomási utasel­látó termeiben. Meghívók igé­nyelhetők a szakosztályok tagjainál, vezetőinél. V. taggyűlésen, hozott határoza­tot az MHS munkájának meg­javítására. A KISZ-szervezet is véd­nökséget vállalt az MHS felett. Ennek eredményeképpen két lövészcsapat jött létre és az 1962-es év járási lövészbajnok­ságában igen előkelő helyen, a harmadik, illetve az ötödik helyen végeztek. A tsz vezetősége is átérzi az MHS-szervezet fontosságát, s a lehetőségekhez képest igyek­szik a szervezet munkáját elő­segíteni. A hozzászólások ki­fogásolták azt, hogy az eredmények ellenére nagy a szervezetlenség. Kérték a megválasztandó új vezetőséget, hogy az MHS előtt álló feladatok végrehajtását úgy szervezze meg, hogy na­gyobb eredményt tudjanak el­érni az 1963-as kiképzési év­ben, mint az előzőben. Erre minden lehetőség megvan, mi­vel főleg aktív KISZ- és párt­tagokból áll az MHS-tagság. Többen javaslatokat tettek a szervezet tevékenységének ki- szélesítésére. Az új vezetőség megválasztása, személyi ösz- szetétele előlegezett biztosíté­kot nyújt arra, hogy a Vörös Csillag Tsz MHS-szervezete az elkövetkezendő időben jobb eredményt érjen el. T. M. kifejezésre, hogy az üzemi öntevékeny csoportok évek során olyan színvonalat értek el, amit a fiatal, főleg terme­lőszövetkezeti csoportoktól nem lehetett megkívánni és ezért nagylelkűen elkerülték a külön rendezéssel az össze­hasonlítás lehetőségét. A termelőszövetkezeti be­mutatók azonban komoly meglepetést hoztak. Aránylag igen rövid idő alatt készültek fel a bemutatókra, de ezek a szereplések nemcsak elfogad­hatóak voltak, hanem teljes biztonsággal állíthatjuk, bát­ran felvették a versenyt az üzemi csoportokkal. Tegyük azonban hozzá, hogy ebben feltétlenül része volt annak, hogy az „idősebb testvér” készséggel segítségére sietett a fiatalabbnak. A művelődési házak vezetői, művészeti ve­zetők, pedagógusok, a honvéd­ség kútfúrásai segítették az új csoportalcat és az eredmény nem is maradt el. Mint külön érdekességet meg kell emliteni, hogy ez alatt a rövid idő alatt nem­csak a csoportok fejlődtek, hanem támogatásukra és biz­tatásukra kialakult az új kö­zönség, természetesen terme­lőszövetkezeti tagokból, akik minden bemutatón zsúfolásig megtöltötték a művelődési ház nagytermét. — Ilyenformán — mondotta Varga Sándor, népművelési felügyelő —. meg kellett fon­tolni: vajon szükség van-e ar­ra, hogy külön rendezzünk se­regszemlét az üzemi csopor­toknak és külön a mezőgazda­ság öntevékeny csoportjainak. Azt hiszem, mindenki egyet- \ ért velünk abban, hogy erre a megosztásra ma már semmi! szükség nincsen és ilyenfor­mán az idei tavaszi kulturális seregszemlét még színesebbé j és változatosabbá teszi az, \ hogy a termelőszövetkezetek fiataljai együtt indulnak az üzemek, iskolák fiataljaival. Tovább javul A bony község vízellátása Az elmúlt években elké­szült Abony községben a 4000 családot érintő törpe vízmű. A vízellátás megja­vítása érdekében 1963. év­ben a Szolnoki út környé­kén lakók részére községfej­lesztési alapból mintegy 400 ezer forint értékben új kút fúrását kezdte meg az Or­szágos Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemvezető­sége. A napokban értek el a szűrőzésig és rövidesen megállapítják az új kút ka­pacitását. Amennyiben le­hetséges, a községi tanács e kút megépítése után há­rom közkút rákapcsolásával kívánja a vízellátást javítani. Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat fúrótornya, a Szolnoki út és a Damjanich utca találkozásánál. A fú­rást végző dolgozók nagy erőfeszítéseket végeznek a hideg időben a fúrás fo­lyamatos biztosítása érdeké­ben. (Foto, szöveg: Márkus) Amire a félévi bizonyítványok figyelmeztetnek A tanulóik, de a szülők is ki­váncsi érdeklődéssel várják a tanulmányi értesítőket. A pe­dagógusok pedig a félév lezá­rása előtt és után nagy gond­dal, felelősségérzettel mérlege­lik növendékeik előrehaladá­sát. A nevelő-oktató munkának rendkívül fontos részét képe­zi a tanulók magatartásának, tanulmányi előmenetelének, valójában az egész személyiség fejlődésének az értékelése, osz­tályozása. Ez a magyarázata annak a ténynek is, hogy a fo­lyó tanévtől kezdve félévkor az általános és a gyógypedagógiai iskolák­ban az első osztályosok nem kapnak bizonyítványt, illetve értesítőt, mert a gyer­mek testi és szellemi adottsá­gainak. képességének megis­merése, különösen pedig tudá­sának, készségeinek reális ki­fejezésére. hosszabb időre van szükség. Tanév végén a bizo­nyítványok már jobban, a va­lóságnak megfelelőbben tükrö­zik a kisebb tanulók tízhónapi fejlődését. A jó bizonyítvány nagy öröm tanulónak, szülőnek és pedagó­gusnak egyaránt. Arra kell tö­rekednünk, hogy minél jobb je­gyeiket szerezzenek gyermeke­ink, de a gyengébb, sőt, még az elégtelen osztályzatokat tar­talmazó tanulmányi értesítőket is megértéssel. önkritikával kell fogadniuk a szülőknek. Figyelembe kell venni azokat a tényezőket, amelynek a kö­vetkezménye lehet a gyenge eredmény. Meg kell győződni arról, hogy a gyermek hallja-e jól a beszédet, látja-e a könyv­ben vagy a táblán a betűket. Komolyan fontolóra kell ven­ni, hogy nem játszik-e szerepet a hanyatlásban valami testi elváltozás, esetleg betegség, s ha ilyesmit tapasztal­nánk, azonnal forduljunk orvoshoz. Különösen nagy figyelmet kell fordítanunk arra. hogy a fer­tőző betegségen átesett gyer­meknél nem nyilvánul-e meg az értelmi gyengeségnek vala­milyen jele. Meg kell néznünk azt is: vajon mi nevelők és szülők biztosítottunk-e a gyengébb képességű gyermekeink számá­ra megfelelő tanulási, fejlődési lehetőséget? Végül, de nem utolsósorban fel kei] vetnünk a kérdést, hogy a gyermek elégtelen osz­tályzatának, a közös iskolai munkába való bekapcsolódása hiányának vajon nem a köz­ponti idegrendszer sérülése folytán előállott értelmi fo­gyatékosság-e az oka? „A testileg, érzéksizervileg, vagy értelmileg fogyatékos, de képezhető tanköteles gyermek oktatása és nevelése gyógype­dagógiai intézményekben tör­ténik” — olvashatjuk az 196L évi oktatási reform törvény­ben. Azokat a tanköteles gyerme­keket tehát, akik értelmi fo­gyatékosságuk miaitt az általá­nos iskolákban képtelenek a többi tanulóval eredményesen együtt tanulni, a félévi tan- testületi értekezletek után az osztályvezetők, az igazgatók speciális gyógypedagógiai ne­velésre. oktatásra javasolják. Beiskolázásukra pedig mind egyéni, mind közösségi, sőt, népgazdasági szempontból egy­aránt szükség van. hogy belő­lük is hasznos, termelő mun­kát végző dolgozók váljanak. Lénárt József a gyógypedagógiai iskola igazgatója — Tavaly — az előző évhez viszonyítva — a járás - közsé­geiben 27,6 százalékról 30.4 százalékra, a községi települé­seken pedig 1,8 százalékról 3,9 százalékra emelkedett a pék­sütemény fogyasztása. — Kiss István Mikebuda II dűlő 79. sz. alatti lakos szemé­lyi igazolványában jogtalanul bejegyzést eszközölt. Ezért a szabálysértési hatóság 200 fo­rint pénzbírságra kötelezte, — A ceglédi Kossuth Mú­zeum „Giccs” kiállítását na­ponta 150—200 személy láto­gatja. A hideg idő ellenére igen nagy az érdeklődés. — 92 mázsa mézre kötöttek szerződést a ceglédi méhészek. Mázsánként 8 forintos kedvez­ményes cukor felvásárlási árat biztosítanak a szerződött méhészeknek. — A járásban a napközi ott­honok férőhelyeinek száma az 1958. évi 483-mal szemben, a múlt év végén meghaladta a hatszázat. — Az Albertirsai Földmű­vesszövetkezet dolgozói szak­mai képzésük mellett politikai oktatásban is szép számmal vesznek részt. Több mint 70 fő tanul politikai tanfolya­mon, közülük 18 fő KISZ-ok- tatásban vesz részt. — A tsz-ek helyezésénél az albertirsai Szabadság Mg. Tsz lett az első az 1982. évi ke­nyérgabonatermelésben, 110.7 százalékos teljesítéssel. — T. L. ceglédi lakos en­gedély nélkül építkezett, ezért 5000 forint pénzbírság meg­fizetésére kötelezték. Felleb­bezését az illetékes hatóság elutasította. — A kegyetlen megvi­selte a vadállományt. A va­dak alig találnak eleséget, úgyhogy a Húsipari Vállalat vadásztársaságának tagjai, vadőrei naponta etetik az ál­latokat. Érdemes megemlíteni, hogy a Cifrafcertd Állami Gazdaságba Húsipari Vállalat, a Dózsa Népe és Vörös Csil­lag termelőszövetkezet, vala­mint a Magtermelő Állami Gazdasár takarmánnyal segí­tik a vadászokat. — A múlt évben a járás te­rületén 1068 fő váltott mun­kavállaláshoz szükséges mun­kakönyvét. A munkakönyv- igsnylők közül 376 volt a nő, férfiak pedig 492-en kértek munkakönyvét. — Csemőben a szétágazó tanyavilágban is szorgalmas olvasók az emberek. Mintegy 160 csa’ádnak jár naponta a Népszabadság, több mint 200 sajtóterméket adnak el a pos­ta dolgozói. Kü’önösen nép­szerű a termelőszövetkezeti parasztság között a Szabad Föld című lap. srm <- ek 370 előfizetője van a községben. — A ceglédi Mészáros Lő­rinc iskolában hagyomány a takarékosság. Az idén már a tanuló ifjúság 65 százaléka, mintegy 300 gyermek vesz részt a takarékossági mozga­lomban és a tavalyi év végi 80 forintos átlaggal szemben eddig 90 forintos átlagot értek cl. — A ceglédi Kossuth Mű­velődési ház emeleti nagyter­mében, a földszinti Kossuth- és Petőfi-szobában szombaton este a Kossuth Termelőszö­vetkezet zárszámadási vacso­rát tart. H Ol MŰVELŐDJÜNK ^ Ot SZÓRAKOZZUNK • A MEDOSZ ismeretterjesz­tő székházában szombaton es­te 7 órai kezdettel tánc, klub­élet és televízió. Vasárnap klubélet és televízió. A Dózsa Kultúrházban szombaton klubélet, este 8 órai kezdette] a ceglédi gim­názium szalagavató báljára kerül sor. Vasárnap délelőtt gyermekműsor, klubélet. A vasutasotthonban szom­baton este klubélet, televízió, úgyszintén vasárnap is. Filmszínházaink hétvégi műsora: A Kossuth Filmszínházban vasárnap délután fél 4 óra­kor híradó. 5 és 7 órai kez­dettel a Nagyváros örömei című francia filmet vetítik. A Dózsa Filmszínházban szombaton 6 órai kezdettel (egy előadás) A Bing-Bing fegyház foglya című román filmszatíra. Vasárnap 4 és 6 órai kezdettel ugyanezt a fil­met vetítik.

Next

/
Thumbnails
Contents