Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

1963. FEBRUÄR 15, PÉNTEK Ifjúsági akadémia — döccenőkkel Miközben egyórás utazás után, lekászálódtunk a H Év­ről a Csepel Autó gyártele­pén, gondolatban nagy elisme­réssel adóztunk azoknak a TIT-előadókna'k, akik hetente nem egyszer mennek ki vidék­re — nem mindig a legragyo­góbb utazási körülmények kö­zött —, hogy tanítsák az em­bereket, megismertessék őket a tudomány és technika új eredményeivel, választ adja­nak kérdéseikre, E gondolatokkal léptünk be a Csepel Autógyár modern kultúrházába, ahol, mint ezt nem is egy helyen hirdették a plakátok, délután 4 órakor Radies László egyetemi ad­junktus tart előadást az ifjú­sági akadémia keretében öre­gek és fiatalok, lányok és fiúk kapcsolatáról. A téma ~endkí- vül érdekesnek és még inkább aktuálisnak ígérkezik, hiszen hányszor panaszkodnak a fia­talok, hogy az idősebb generá­ció nem érti meg őket, hány­szor kritizálják az idősebbek a mai fiatalságot. Telt házra lehet számítani — gondoljuk. De már az előadás kezdete előtt Bursits Tiborné, a művelődési ház igazgatója panaszkodik az előadás gyen­ge látogatottságára. Az ifjúsá­gi akadémia két éve működik, de a kultúrház négy akadémiai tagozata közül — műszála, nők, természet-társadalom­tudományi,' ifjúsági — a leg­gyengébben látogatott. Kilenc­venkilenc hallgatója van — 16 és 24 év közötti fiatalok. Persze, csak papíron ennyi a számuk, mert a hallgatóknak legtöbbször alig a fele vesz részt az előadásokon. Talán az előadások témája nem érdekli az ifjúságot? Er­re cáfolatként elmondják az előadások címeit. Hogy csak néhányat említsünk a tízből: A film, színház, zene szerepe a szocialista kultúrában; Mű­vészet, ízlés, giccs, ponyva; A VIII. pártkongresszus jelentő­sége, ifjúságunk feladatai; Öl­tözködés, divat; Hogyan tán­coljunk helyesen. Meg kell je­gyezni, az utóbbi kettőnél nem volt hiány a látogatottságban. Zsúfolva volt a terem, még a nem akadémisták is eljöttek. De vajon a divat és táncbe­mutatón kívül más nem ér­dekli az ifjúságot? Tényleg igazat keli adni azoknak az idősebbelmek, akik azt állít­ják, hogy a mai fiataloknak nincs egyéb érdeklődési körük, csak a dzsessz és a divatos öl­tözködés? Szerettük volna en­nék élő cáfolatát adni. Sajnos, azonban a délutáni előadás nem ezt mutatta. Csak tizen­négy fiatal hallgatta Radios László igen érdekes és érté­kes előadását, amelynek egyet­len hozzászólója egy alapszer­vezeti KlSZ-titkár, Fekete. András volt, aki azért jött el, hogy megnézze, hogyan vesz részt az ifjúság az előadáso­kon. Reméljük, most hogy lát­ta, a KISZ igyekszik segíteni a kultúrház vezetőségének az előadások népszerűsítésében. Mint a részvevőkkel folyta­tott beszélgetésből kitűnt, so­kan nem tudnak eljönni, mert vagy délutáni műszakban dol­goznak, vagy esti iskolába jár­nak. Ezt feltétlenül meg kell vizsgálni a művelődési ház ve­zetőinek, s ha szükséges, vál­toztatni az előadások jelenlegi időpontján. Természetesen ez önmagában még nem oldja meg a kérdést. Ahhoz, hogy az ifjúsági akadémia elérje cél­ját, jobb szervezőmunkára, a gyári KISZ-vezetők aktívabb segítségére is szükség van. Fóti Judit KULTURÁLIS HÍRADÓ Országos konferenciát ren­dez a Népművelési Intézet február 28-tól március 2-ig, az irodalmi színpadok vezetői részére. Pest megyéből hár­man vesznek részit a konfe­rencián. ★ A kulturális szemle megyei operatív bizottsága ma dél­után ülést tart. Napirenden szerepelnek a kulturális szem­le soron következő feladatai. ★ Működési engedélyt adtak ki a megfelelő felkészültségű bábjátékosoknak. A működési engedélyek átadására szerdán délután került sor ünnepélyes keretek között, a pesterzsébe­ti vasas művelődési házban. Pest megyéből tizennégyen kapták meg a kis kék köny­vecskét. A működési engedély a művelődési házakban alakult bábszakkörök és bábjátszó csoportok vezetésére jogosít. ★ A Népművelési Intézet mód­szertani füzeteinek gyakorlati hasznát vizsgálja a jövőben az a bizottság, amely a napok­ban alakult meg a Pest me­gyei népművelési tanácsadó csoport mellett. A bizottság hat művelődési otthon igazga­tójából áll, akikkel a Nép­művelési Intézet rendszeresen megvitatja majd a kiadott módszertani füzetek gyakorla­ti felhasználásának lehetősé­geit. ■k Ma este fél hatkor lengyel­estet rendez a gödöllői Juhász Gyula irodalmi színpad, ren­des havi előadás-programja keretében. Az esten előrelát­hatóan a lengyel követség munkatársai is képviseltetik magukat. Az előadásra a gö­döllői kastély dísztermében kerül sor. ★ Az elmúlt évben a TIT Pest megyei szervezete az ország­járás keretében 18 hajókirán­dulást rendezett, amelyen több, mint 13 ezer ember vett részt. Legnagyobb érdeklődést a Dunakanyarba szervezett kirándulások váltottak ki. A Dunakanyarba az év folya­mán tíz alkalommal indították kiránduló csoportot, összesen hétezerhétszáz részvevővel. A Dunaújvárosba négy alkalom­mal induló kiránduló hajók utasainak száma háromezer­ötszáz fő volt. ★ Módszertani levelet adott ki a Pest megyei népművelési tanácsadó csoport a járási mű­velődési szakreferensi hálózat megerősítésével kapcsolatban. A szakreferensi hálózat célja többek között a járási és vá­rosi művelődési otthonok irá­nyító tevékenységének további javítása. Újabb tojásgyárak épülnek az állami gazdaságokban Szárítóüzemek, borkombinát, hibridüzem az 1963. évi tervben Jóváhagyták az állami gaz­daságok 1963. évi beruházási terveit. Eszerint az idén a gazdaságokban újabb jelen­tős építkezések szolgálják a korszerű termelőüzemek ki­alakítását. Az év egyik legfontosabb feladata új tojásgyárak létrehozása lesz. A bábolnai tojóüzem tapasz­talatait felhasználva sok ez­res állományt alakítanak ki több gazdaságban és ezeken a helyeken megfelelő fajtaki- válaszitással, valamint szak­szerű takarmányozással tyúkonként 180—200-as évi tojáshozamot kíván­nak elérni. A főváros közelében, Alagon 19 000-rel bővítik a meglevő állományt. Kislángon egy 126 500 tyúk befogadására al­kalmas üzemet építenek. Uraiújfaluban 22 200, Balaton- nagybereken 33 000-es tojó­üzem készül el a tervek sze­rint. Devecseren 62 000 férő­helyes lesz az épülő tojóüzem. Az agárdi Győzelem Állami Gazdaság húscsibenevelési feladatot kap. 300 000 csibe nevelésére lesz alkalmas a telep, amelyről a tervek sze­rint már az idén 120 000 rán- tanivaló csirkét szállítanak. A korszerű takarmányter­mesztés elősegítése érdeké­ben Berettyóújfalun és Gor- zsán forgódobos szárítóberen­dezést helyeznek üzembe, amely szálas- és szemes takar­mány szárítására egyaránt alkalmas lesz. Az egyenként mintegy hét és fél millió forint beruházás­sal készülő szárítóüzemekben évenként a 250 tonna lucerna- tiszt mellett mintegy 280 ton­na szemeskukoricát is szári- tan alc. A Cegléd-Cifrakerti Állami Gazdaságban hibridüzem épül, amely — a martonvásá- ri kisebb kapacitású berende­zést is számítva —, már az ország 13. hibrid-vetőmag szárító, osztályozó üzeme lesz. Izsákon hárommillió forintot fordítanak a borkombinát építésére. A gépek mintegy 70 000 mázsa szőlőt dolgoznak fel szüret idején és a kombi­nátban 50 000 hektó pincetér is lesz. Tovább épül a har­mincmilliós költséggel kiala­kításra kerülő szekszárdi sző­lőoltvány készítő és borkom­binát is. (MTI) Most játsszák megyénk filmszínházai Az állomáson című, magyarul beszélő lengje! filmet. Képünkön a film egyik jelenete Kossuthra szavazok A zt írja Szabó Pál a feb­ruár 2-i Élet és Iro­dalomban, hogy ahányszor átsétált á régi Erzsébet-tiídon — maga a híd dalolt, mint az anyag és a munka csodála­tos harmóniájában élő, pom­pás alkotás. Az Erzsébet-híd szép for­máját, karcsú ívét magam is csodáltam. Mégis jobb, személyesebb ismerősöm — inkább jó barátom — volt a Kossuth-híd. A háború után még alig eszméltem, de már keres­tem a megújuló élet min­den moccanását. Úgy jár­tam ebben az időben a Kossuth-hídhoz, mint egy szomjas 6z a forráshoz. Sok emlék, tán fiatalkori roman­tika is fűz hozzá. Itt jár­tunk át Budára, sétálni, a Duna-parti fák alá, piciny cukrászdába a híd tövéihez, hogy este tíz előtt vissza­osonjunk Pestre. Tudtam, hogy éveit elő­re számlálták, hegy nem nagy jövőt ígértek neki. Olvastam is: az újságok írták, mikor kell megválni tőle. Hiszen ideiglenesnek, átmenetinek építették. Amikor lebontották, űr ma­radt helyén. S ha később is, a Parlament felé vitt utam — tudtam, hogy nincs ott, szememmel mégis kerestem barátom, s a vele együtt el­szökött emlékeimet. Hiányzott — azután elfeled­tem. A sok új élmény hálát­lanná teszi az embert. Be­vallom: magamtól eszembe sem jutott volna, hogy a most születő híd Kossuth nevét viselje. Nem is rosz- szalltam volna, ha Erzsé­bet-híd marad. Amikor azon­ban Szántó Jenő szép ja­vaslatát olvastam a Nép- szabadságban, szinte felkiál­tottam: így van, mi más­nak is nevezhetnénk?! S hi­temben még jobban meg­erősített Szabó Pál gyenge érvelése az Erzsébet név mellett. I intha valamilyen jogtól akartak volna megfoszta­ni, úgy fogadtam Szabó Pál szembeszállását a javaslattal. S míg máskor oly sok él­vezetet jelent írásaival is­merkednem, most elriasztot­tak sorai. Nem Szilágyi Erzsébet el­len tiltakozom. Tisztelem a hazánkban élő sok-sok Er­zsikét is. Kedvelem őket, w akár az Évákat, a sok-sok Máriát, Annát vagy Mag­dolnát. Úgy, ahogy azonban róluk sem javasolnék hidat elnevezni, mert nem sze­retném megsérteni a Mártá­kat, az Iréneket, a Katókat — nem érzem Szabó Pál in­dokolását sem meggyőzőnek. Hiszen azt mondja: azért is nevezzük a hidat Erzsébet­nek, mert annyi Erzsiké él közöttünk! Ha pedig Fráter Erzsé­betre hivatkozik — a többi érv — Erzsébet királyné is sántít — állítom, nagyobbnak érzem még így is Kossuthot. S_ az sem tud eltántorítani tőle, hogy áll már nálunk szobra, neveztünk el róla teret és művelődési otthont — úgyis benn él az emberek szívében! — az ő érdemeit, nagyságát nem túlozzuk el, ha szeretettel várt, régen óhajtott hidunkat is róla ne­veznénk. Három-, és hathetes tanfolyamok A mezőgazdasági szakemberek húsz százaléka vesz részt az idén szervezett továbbképzésben — A mezőgazdasági szakmérnökképzés után bevezetik a szakállatorvos-képzést is Az utóbbi tíz esztendőben a mezőgazdasági szakemberek­nek évente 6—7 százaléka vett részt szervezett továbbképzés­ben. A nagyüzemi gazdálkodás kialakulása, a mezőgazdasági termelés^ fejlődése és speciali­zálódása mind több szakember ismereteinek rendszeres bőví­tését igényli. Az idén ezért jelentősen növekszik a to­vábbképzésben részt vevő szakemberek száma. A Mező- gazdasági Mérnöktovábbképző Intézet irányítása mellett, az agrárfelsőoktatási intézmények és néhány kísérleti intézet közreműködésével 1963-ban több mint 2000 agrármérnököt, az összes mezőgazdasági szak­embereknek 18—20 százalékát képezik tovább. A szervezett továbbképzésben részesülők aránya tehát megháromszoro­zódik, abszolút számuk pedig még nagyobb mértékben nö­vekszik. A továbbképzés fő formái a 3—6 hetes tanfolyamok, ame­lyeken a mezőgazdaság legfon­tosabb területeinek, ágazatai­nak legújabb tudományos eredményeivel és gyakorlati módszereivel ismerkednek meg a szakemberek. Emellett mind fontosabb szerepet tölt be a mezőgazdasági szakmérnök- képzés. Három év alatt há­romszázan szereztek agrár- szakmérnöki oklevelet, s most februárban további, csaknem 300 mezőgazdasági szakember szakosított továbbképzését kéz. dik meg az Agrártudományi Egyetemen. Ez év őszén előreláthatólag újabb szakmára terjed ki a mezőgazdasági specialista-kép­zés: a tervek szerint az Állat­orvostudományi Egyetemen megkezdik a szakállatorvosok képzését, akik a szaporodás- biológia, az élelmiszerhigiénia. a baromfiegészségügy és az állattenyésztés terén szerez­nek majd speciális ismerete­ket. (MTI) Fagyban-hóban a zavartalan ellátásért Az idei, kemény tél, a nép­gazdaságnak szinte valameny- nyi munkaterületén, falun, városon, egyaránt nagy erő­feszítéseket követel. A helyt­állás példáiból szép csokrot lehet gyűjteni az ország bármely vidékén, a külön­böző beosztású, foglalkozású emberek között. Említésre méltó például, ahogyan az állatforgalmi vállalatok fel­vásárlói dolgoztak az elmúlt hetekben azért, hogy zavar, fennakadás ne legyen a vá­rosok, ipari központok húsel­látásában. Sokszor méteres hóban, 20—25 fokos hideg­ben, gyalog járták a terrne­Meddig bor a bor? A tokaji aszú még tízéves korában sem öreg Vannak, akik úgy véleked­nek, hogy a bor annál jobb, tüzesebb, minél tovább álü, minél öregebb. A modern bo­rászat azonban minden kétsé­get kizáróan állapítja meg: minden bor akkor a legjobb, ha megfelelő ideig tartják. Az öregék emlékezetében felbuk­kanó — leginkább szájhagyo­mányokra támaszkodó — 50— 100 éves palackokban talál ital. minden, csafc nem bor. A zselészerű valamiből csak kö­vetkeztetni lehet eredetére Régebben nehéz óborokat tol- tőitek a kedves vendégeknek 25—30 éves „nedűt”, különle­ges cserép- vagy kőedények­ből. A múlt század ötvene: éveiben már nagy szó volt c tízéves óbor. A század elejére már az ötéves bort is öregnek tartották. Ma már inkább a friss, az üdébb, a könnyebb borokat kedve’iik, amelyek még tele vannak az eredeti illattal, zamattal. Kivétel ez alól a világon egyedülálló to­kaji aszú, a „borok királya". Ez az ital még tízéves korá­ban sem öreg, hiszen csupán az érleléséhez — amíg kiala­kul a különös tokaji jellege — 3—5 év szükséges. Nincs is a világon egyetlen olyan termé­szetes versenytársa sem. amely 9—10 évig ereje teljében áll. A 15 —20 éves tokajinál azon­ban már szintén mutatkoznak az öregedés jelei, elveszti ka­rakterét. A hegyvidéki borok közül a badacsonyit 1—2 évig árlelik, háromeszitendős korá­ig tartja ízét. A könnyű alföl­di borok élettartama általában két esztendő, utána erősen csokikén az értékük, megecete- sednek. Az ezerjó nagy savtar­talmánál fogva, általában egy évvel túléli társait. A vörösborok 6—8 év után vá’nak fogyasztihatatlanná. Azoknál a boroknál, amelyek­nél különösen jellegzetes az illat, elengedhetetlen követel­mény a fiatalság. Arra a mus­kotályra például, amit hordó­ban tartanak, két év után jó­formán rá sem lehet ismerni. lőszövetkezeteket, előkészí­tették a folyamatos felvásár­lást. De nem jelentett ki­sebb feladatot az állatok mázsálása, minősítése sem, amit ugyancsak szabad ég alatt kellett elvégezniük. Az átvett állatok zömét az állat- forgalmi vállalatok gépkocsi­jai szállították a vágóhidak­ra. A nagy tél legnehezebb időszakában, januárban, ser­tésből 24 százalékkal, szarvas- marhából pedig 18 száza­lékkal vásároltak fel többet a tervezettnél. Ugyanakkor nem feledkeztek meg a ké­sőbbi hóna polc húsfedezeté­nek megteremtéséről sem: több mint 100 ezer sertésre és 25 ezer marhára kötöt­tek új szerződést, csaknem 45 000 süldőt szállítottak a termelőszövetkezeti és álla­mi hizlaldák részére. Nagyrészt az állatforgal­mi apparátus 900 felvásár­lójának és 500 szállítási dolgozójának köszönhető, hogy az ország húsellátása a nehéz téli időszakban is folyamatos és szinte végig zavartalan volt. Noha a tél lassan már enged a szigorá­ból, a rossz útviszonyok elő­reláthatóan még sok, ke­mény próbát tartogatnak a közellátás „közkatonáinak”. Választási nagygyűlés E z a híd így még lebb állna köze- ha már nőkről írt Szabó Pál — minden nő szívéhez: hisz jel­képe lenne nemcsak Kossuth szellemének, hanem az irtó­zatos háború utáni béke első követének is. Sági Ágnes Mint arról tegnapi lapszámunkban már tudósítottak olva­sóinkat, a Pestvidéki Gépgyárban szerdán délután három órakor sikeres választási nagygyűlést tartott Turjánszki Mihály, a Csepel Autógyár művezetője, Pest megye or­szággyűlési képviselőjelöltje. Képünkön á jelölt beszédét mondja, amelyet a hallgatóság nagy figyelemmel és tet­széssel fogadott (Gábor felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents