Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-02 / 27. szám

1963. FEBRUAR 2, SZOMBAT fear MEGVEI ^Mírlsm 11677hold új ön a Pest megyei termelőszövetkezetekben 128,5 millió forint az 1963. évi beruházások összege 1963-ban új nagyarányú be­ruházások teszik lehetővé Pest megyében a termelőszö­vetkezetek nagyüzemi gazdál­kodásának fejlesztését. Míg az elmúlt évben 112 millió fo­rintot tettek ki a megye közös gazdaságaiban az új istállók, egyéb magasépületek, vala­mint a víz- és a villanyháló­zat létesítésére fordított beru­házások, idén mintegy 15 szá­zalékkal nő, 128,5 millió fo­rintra emelkedik a beruházá­sok összege. Nevelőházak — 480 ezer húscsirke termelésére Az idei építkezések elsősor­ban a korszerű, nagyüzemi baromfitenyésztés és ezzel párhuzamosan a húscsirketer- melés nagyarányú fejlesztését biztosítják. A terv szerint még ebben az évben befejeződnek a Püspökhatvanban épülő ba­romfikombinát munkálatai. Az aszódi járás termelőszövetke­zeteinek közös vállalkozását szolgáló telepen egy húszezer férőhelyes nevelőépület, tízez­res tojóház és 32 vagonos magtár épül, mintegy 3,7 mil­lió forintos költséggel. A 23- ös számú Állami Építőipari Vállalat remélhetőleg befeje­zi a gödöllői baromfifarm 40 ezer férőhelyet biztosító és az albertirsai Szabadság Tsz-ben épülő húszezres nevelőházak munkálatait. Ugyanilyen csi­benevelők épülnek még az idén a ceglédi Táncsics, a nagykőrösi Dózsa és a nagy- kátai Kossuth szövetkezetek­ben és tízezer férőhelyes tojó­ház létesül a gombai Űj Élet Tsz-ben. Ezek a létesítmények 140 ezerrel növelik a Pest megyei termelőszövetkezetek baromfi­telepein a férőhelyek számát, és üzembe állításuk után, az eddigi épületeken kívül, éven­ként összesen 480 ezer hús­csirke felnevelését teszik lehe­tővé. 3300 új szarvasmarha férőhely Bár az eddiginél kisebb ütemben, tovább folytatódik a közös szarvasmarhaállomány elhelyezését, növelését biztosí­tó istállók építkezése. A ter­melőszövetkezetek megyei be­ruházási irodája által terve­zett téglafalú, ollós tetőzetű, vízvezetékkel, villannyal, trá- gyalehúzóval ellátott százas istállók, jól beváltak: míg az országos típusterv szerint épü­lő istállók költsége 1 350 000 forint, addig a célnak ugyan­úgy megfelelő, megyei terv alapján készülő istálló 600 000 forintba kerül. Éppen ezért, a szövetkezetek többsége ezt a típust választja. Pest megye termelőszövet­kezeteiben az év folyamán 33 új tehénistálló épül, így ösz- szesen 3300 új férőhely bizto­sítja majd a nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés fej­lesztését. A szövetkezetekben is meg­kezdődött tervszerű szakosítás még inkább lehetővé teszi a hozamok emelését, s a ter­melési költség jelentős csök­kentését. Ezt a célt szolgálják a tsz-ek közös állattenyésztő vállalkozásai, amelyek Pest megyében először a gödöllői és a monori járásban alakul­tak meg az elmúlt évben. A vállalkozások keretében mű­ködő sertéstelepek építése idén tovább folytatódik: Mo- noron mintegy 4 millió forin­tos beruházással még két 600- as hizlalda és négy, egyen­ként 30 férőhelyes fiaztató épül, s ezzel egyidőben befe­jezik a telep villamosítását, vízellátó berendezésének sze­relését is. A gödöllői járásban Vácszentlászlón pedig, a rö­videsen átadásra kerülő két 300-as hizlalda mellé még 600 férőhelyet építenek. 30 magtár, 27 tengerigóré Az elmúlt évben elkezdődött magtárhálózat építését is fo’.y- tatják a szövetkezetekben. A többségükben 32 vagon ter­ményt befogadó, korszerű magtárakból összesen 30 sze­repel az idei beruházási terv­ben. így mintegy 970 vagon­nal nő a tsz-ek gabonatárolá­sa lehetősége. Ezenkívül még 27. egyenként 15 vagonos ten- gerigóné épül a megyében. A nagyüzemi zöldségter­mesztés fejlesztését szolgál­ják a megyében először léte­sülő, pa lántanevelő épületek. A kéthajós, üvegtetős, kazán- házakkal ellátott . szaporító- épülotekből főként a nagyká­tai és a ráckevei járásban, 25 készül él még az első félév­ben. Példátlan arányú öntözés­fejlesztés A felsorolt építkezések mel­lett, Pest megye termelőszö­vetkezeteiben a legnagyobb arányú beruházásokat, mind a zöldségtermesztés fejlesztése, mind a szántóföldi növények hozam,adnak jelentős emelése érdekében, az öntözőhálózat eddig még nem látott mértékű növelése teszi ki. Mintegy 50 millió forintos költséggel, el­sősorban csőkutak fúrásával, szórófejes berendezések fel­szerelésével, összesen 11677 holddal nő idén a termelőszö­vetkezetekben az öntözhető terület , A nagyarányú öntözésfej­lesztés kiterjed a megye min­den részére. A tervben a leg­nagyobb területtel a ráckevei járás szerepel: itt 4183 holddal nő az öntözhető terület Utá­na a diabasi járás következik, 2900 holddal; majd 1330 hold­dal a ceglédi járás. Ezenkívül a szobi járásban 690, a nagy- káitaá járásban 480, a váci já­rásiban 362, az aszódi járásban 186, s momoriban 238, a gödöl­lői és a budai járásban pedig 80—80 holddal nő az öntözhe­tő terület. Cegléd városban 518, Nagykőrösön pedig 438 hold új területre terjesztik ki az öntözőhálózatot. Érdemes külön kiemelni né­hány közös gazdaságot ahol a legnagyobb mérvűek a beru­házások: a taihitótfalui Kék Duna Tsz-ben 594, a sári Fe­hér Akác Tsz-ben 530, az ócsai Űj Barázda Tsz-ben 410, a szi- getszentmártani Szigetgyön­gyében 436, a tököli Vörös Csillagban 400, a szigetbecsei Űj Életben 319, a dánszent- móklósi Micsurinban 360 hol­don létesítenek új öntözőbe­rendezéseket Rajtuk kívül több olyan termelőszövetkezet van, amely 200 és 100 hold­nál nagy ob területen rendez­kedik be öntözésre. A megyei beruházási iroda idejében, még a múlt év vé­gén felkészült a megnöveke­dett feladatok, a nagymértékű beruházások • lebonyolítására. A tervdokumentációk elké­szültek, az építő vállalatok kijelölése is megtörtént. A munkálatok korábbi megkez­dése érdekében, a megyei iro­da műszaki gárdája idén ösz- szes'en 200 magasépület adap­tálását végezte el, amelyből már 160 tervét ki is adta az érdekelt tsz-efknéki, hogy hi­telkérelmüket; iáé j ében be­nyújthassák a Nemzeti Bank­hoz. A szövetkezetek egyéb­ként azzal segíthetik legjob­ban a beruházások megvalósí­tását, ha már most, a téli idő­szakiban, az építkezésiek he­lyére szállítják a szükséges anyagokat: a téglát, fát, kavi­csot, homokot. Ami az öntö­zésfejlesztést illeti: a megyed pártbizottság és a tanács rész­vételével elkészült ütemterv alapján ehhez a beruházáshoz is biztosították a szükséges berendezéseket, gépeket, szi­vattyúkat és csöveket Mégis, megtörténhet, hogy az év fo­lyamán a csőkutak fúrása, vagy a berendezések szállítá­sa, felállítása késik. Ezért nem lenne helyes, ha a terme­lőszövetkezetek Idei terveikbe beállítanák az öntözés fejlesz­téséből várható többletbevé­telt. Ez a nagyarányú beru­házás folyamatosan kerül megvalósításra ebben az év­ben és az öntözött területek növelésénekt eredményed iga­zán csak 1964-ben jelentkez­nék majd. (h. f.) A HAZAFIAS NÉPFRONT KÉPVISELŐJELÖLTJEI Az országgyűlési képviselő- és pótképviselőjelöltek listá­ját a fővárosi és a megyei népfrontbizottságok javaslata alapján a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöksége január 31-i ülé­sén elfogadta és a névsort az országos választási elnök­séghez benyújtotta. Az országos választási el­nökség február 1-én tartott ülésén a benyújtott névsort törvényességi szempontból fe­lülvizsgálta és jóváhagyta. Az országgyűlési képviselő- és pótképviselő-jelöltek nevét tartalmazó listát, valamint a különböző fokú tanácsi vá­lasztókerületek jelöltjeinek nevét az illetékes választási elnökségek falragaszokon a választók tudomására hozzák. Az alábbiakban ismertet­jük a főváros és az egyes me­gyék listavezető képviselője­löltjeinek, valamint Pest megye képviselő- és pótkép- viselő-jelöltjeinek névsorát. A LISTAVEZF.TÖK Budapest: Kádár János munkás, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Baranya me­gye: Aczél György munkás, a művelődésügyi miniszter el­ső helyettese, Bács-Kiskun megye: dr. Ortutay Gyula egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, Békés megye: Fehér Lajos tanár, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­RENDÓRSÉGI KRÓNIKA A pátyi italbolt pincéjében ismeretlen betörő járt január végén. A lakat lefeszífése után betörte az ajtót, s úgy jutott zsákmányához. A kár megállapítása és a nyomozás folyamatban van. Negyven akácfát vágtak ki ismeretlen tettesek a Szőlé­szeti és Kertészeti Főiskola so­roksári tangazdasága lakihe­gyi üzemegységének területé­ről. A kár ötezer forint, a nyo­mozás folyik. Subát lopott Sinkó László 28 éves büntetett előéletű gyóni segédmunkás Sinkó Mi- hálytól. Őrizetbe vették. Üzemi szarkák. Hónapok óta lopkodták a motorkerékpár­alkatrészeket a Danuvia Szer­szám- és Gépgyárból Mészá­ros Ferenc 23 éves és Horváth István 18 éves kókai lakosok. A lopott alkatrészeket a fa­luban feketén hozták forga­lomba. Őrizetbe vették őket, s ügyükben a nyomozás fo­lyik tovább. A szokás rabja ? Mayer István 36 éves nagykátai férfit a múlt csü­törtökön eresztették ki a váci börtönből. Másnap, pénteken, elment jelentkezni a nagykátai rendőrségre, a személyi igazol­ványáért. A rendőrkapitánysá­gon megígérték, hogy munkát is szereznek neki. Csakhogy, amíg az ügyét intézték, s Mayer az egyik irodában ma­gára maradt, a lehetőséget kihasználva, leemelte a fogas­ról egy rendőr főtörzsőrmes­ter télikabátját, s villámgyor­san kereket oldott. Mayart, saját rossz szoká­sának megrögzött rabját, azóta fülöncsípték Veszprémben, éppen akkor, amikor a rend­őrségről lopott kabáton akart túladni. Most már ismét a rács mögött van, s néhány „szabadnapja” alatt viselt dol­gai után nyomoznak, mert őrizetbe vételekor gyanús eredetű pénzt is találtak ná­la. ÉHKOPPON A MEZŐ NAPSZÁMOSAI! Emberi könyörületességre szorul a fácán, a fogoly és a nyúl nökhelyettese, Borsod-Abaúj- Zemplén megye: Rónai Sán­dor munkás, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának tag­ja, Csongrád megye: Apró Antal munkás, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettese, Fejér miegye: dr. Münnich Ferenc jogász, a forradalmi munkás-paraszt kormány államminisztere, Győr-Sopron megye: Fock Jenő munkás, a forradalmi m-unkás-paraszt kormány el­nökhelyettese, Hajdu-Bdhar megye: Kállai Gyula újság­író, a forradalmi munkás­panaszt kormány elnökhe­lyettese. Heves megye: Sza­kosíts Árpád munkás, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének elnöke, Komá­rom megye: Dobi István me­zőgazdasági munkás, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Nógrád megye: Brutyó János munkás, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkára, Somogy megye: Losonczi Pál mező- gazdasági munkás, földműve­lésügyi miniszter, Szabolcs- Szatmár megye: Biszku Béla munkás, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Szol­nok megye: Nánási László földműves, a Szövetkezetek Országos Szövetsége felügye­lő bizottságának elnöke, Tolna megye: Benke Valéria ta­nítónő, a Társadalmi Szemle felelős szerkesztője, Vas me­gye: Kisházi Ödön munkás, munkaügyi miniszter, Veszp­rém megye: Somogyi Miklós munkás, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, Zala megye: Németh Károly muníkás, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. PEST MEGYE KÉPVISELŐJELÖLTJEI 1. llku Pál tanító, művelő­désügyi miniszter, 2. Cserven- ka Fér énemé munkás, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának el­ső titkára, 3. Tausz János tiszt­viselő, belkereskedelmi minisz­ter, 4. dr. Móricz Virág írónő, 5. Szilágyi László tanító, ve­zérőrnagy, 6. dr. Wild Frigyes tanár, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, 7. Keleti Ferenc munkás, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, 8. Kristóf István munkás, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, 9. Czéh József földműves, a Sző­lőoltvány és Facsemete For­galmi Vállalat telepvezetője, 10. Kókai Jánosné mezőgazda­sági munkás, a Termelőszö­vetkezeti Tanács megyei meg­bízottja, 11. dr. Baskai Tóth Bertalan egyetemi tanár, dé- kámhelyettes, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemien, 12. Csála László munkás, az Álla­mi Egyházügyi Hivatal főosz­tályvezetője, 13. Szijjártó La­jos munkás, a Monori Járási Tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, 14. Rupf József munkás. Pilisi Szénbányák. 15. Pala. Károlyné munkásnó az országgyűlés irodájánál; munkatársa, 16. Nagy Miklós mérnök, Váci Finompamutfo- nó- és Cémázógyár, 17. Sere­gély József mezőgazdasági munkás, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság osztályve­zetője, 18. dr. Stark Janka or­vos, a Pest megyei Tüdőbeteg- gondozó Intézet vezető főorvo­sa, 19. Szabó Gusztáv műsze­rész, gödöllői Ganz Árammé­rőgyár, 20. Benke Lajosné ta­nárnő, a ceglédi Hámán Kató általános iskola igazgatója, 21. Hörömpő József munkás, nyugdíjas, 22. Pál Károly termelőszövetkezeti elnök. Szentmártonkáta, 23. Farkas János mezőgazdász, az Ipolyvölgyi Állami Gaz­daság igazgatója, 24. Tur- jánszki Mihály munkás, művezető, Csepel Autógyár, 25. Berta Mihály földműves, a kőrös tetettem Dózsa Termelő­szövetkezet elnöke. A PEST MEGYEI PÓTKÉPVISELŐ-JELÖLTEK 1. Kelemen József mezőgaz­dasági munkás, a túrái Gal- gamenti Termelőszövetkezet agronómusa, 2. Büki János munkás, a Dunakeszi Jármű­javító Vállalat technikusa, 3. Horinka János munkás, a pá­tert Rákóczi Termelőszövetke­zet elnöke, 4. dr. Néninger Anna jogász, a Váci Járásbí­róság bírája, 5. Venczel Ist­vánná mezőgazdasági munkás, a nagytarcsai Rákóczi Terme­lőszövetkezet brigádvezetője, 6. Forgács Sándomé földmű­ves, a fóti Vörösmarty Terme­lőszövetkezet munkacsapatve­zetője, 7. Csimár László mér­nök, Szobi Kőbánya, 8. Meg- léczy Istvánná tanárnő, a tor- bágyi általános iskola igazga­tója, 9. Gottfried Gyula mun­kás, a délegyházi Törekvés Termelőszövetkezet elnöke, 10. Kun Anna szövőnő, Budakalá­szi Textilművek, 11. Németh Vilmos mérnök, a Kistarcsai Fésűsfonógyár igazgató főmér­nöke, 12. Pete László kereske­delmi dolgozó, ruházati bolt­vezető, Monor, 13. dr. Palotai Sándor orvos, tatárszentgyör- gyi községi orvos. Míg az emberek számára csupán fűtési és közlekedési gondokat okoz a rendkívüli tél engesztelhetetlen zordsá­ga, a természet szabad élőlé­nyei tragikus heteket élnék. Az erdő-mező hasznos vadjai közül különösen a fácán, a fo­goly és a nyúl élete nehéz, mert nélkülözi a létfenntar­táshoz múlhatatlanul szüksé­ges táplálékát. Nappal és éj­szaka fázósan dideregnek a hóban, amely elorozza tőlük az eleségüket. A MAVOSZ Pest megyei választmányának intéző bi­zottsága körlevélben fordult a va­dásztársaságokhoz, hogy az apróvadak etetéséről fokozottabban gondoskod­janak. Naponta ellenőrizzék az apró- vad-etetőket, szabadítsák meg a dunnányi hótól és a lehető­ség szerint a nyulakról is gon­doskodjanak. Ami apróvad- táplálékuk akad, azt ne saj­nálják ezekben a napokban, mert a vadak csak három napig bírják az idei telet táp­lálék nélkül. A fogoly és a fácán hasz­na ma már vitathatatlan ná­lunk, hiszen a mezőgazdasági üzemek ingyén napszámosai­nak tekintik őket. Táplálékuk a gyommag és a rovarok so­kasága, amelyet nélkülük alig­ha tudnánk eredményesen ir­tani. A fogoly táplálékának kilencvenhat százaléka gyom­mag és káros rovar, tehát évente hihetetlenül hasznos tevékenységet fejt ki táplálko­zásával. Nem sokkal marad el hasznosság tekintetében a fo­goly mögött a fácán sem. A nyúl, bár helyenként káros, mégis értékes része a nemzeti vagyonnak. Az utóbbi évek­ben nagy erőfeszítésekkel ér­tük el apróvadállományunk jelenlegi színvonalát, így tehát súlyos kárunkra válna pusz­tulása. Tóth András, a Magyar Va­dászok Országos Szövetségi­nek megyei választmánvi tag­ja közölte munkatársunkkal: az egész falusi társadalom segítségére van ahhoz szükség, hogy megment­sük az éhhaláltól a mező napszámosait. A tanácsok ingyen fuvarra!, a mezőgazdasági üzemek apró­magvakkal és szálastakar­mánnyal segíthetnek gyorsan. Ne sajnálja senki a rostaalja­kat, a magtári söpredékeket, de ha szükséges, az értéke­sebb eleséget sem a vadaktól. Ha napokon belül nem gon­doskodunk róluk, elpusztul az értékes apróvadállomány! Élelem nélkül egyetlen éj­szaka elhullhat a foglyok fe­le! Az élelmesebb fácán ugyan bemerészkedik a szérűskertbe, de már csak akkor, ha legyen­gítette a koplalás. A nyulak- nak csapda helyett e'tetőkaró- kat készít a jóindulatú ember­ség. Karókra kell kötözni a szénát, különben belepi a hó, de zsineget használjunk a kö­tözéshez, mert a drót alól ki­csúszik a. széna. Hazánkra úgy tekint a kül­föld, mint a vadak paradicso­mára. A magyar nép szerette, vadászta, de kímélte is mindig az apróvadakat, mert hűséges, csendes és nem követelődző társakra talált bennük a ter­mészet elleni harcban. Nem lehet, hogy ez a tél megfosz- szon bennünket kedves kin­csünktől, apróvad barátaink­tól... N. L Zárszámadás után vásároljon márkás fényképe zőgépet! SZMENA—6 fényképezőgép 540,— forint BEI RETTE fényképezőgép 700,— forint PENTI—II. fényképezőgép 900,— forint BEIERMATIC fényképezőgép 1100,— forint Kapható az boltokban, az áruházakban és a földművesszövetkezeti boltokban Hasznos és kellemes szórakozás a fotózás l Gyermek mélykocsi OTP HITELLEVÉLRE IS VÁSÁROLHATÓ 1100,— Ft-tól 1480,— Ft-ig Kapható: szakboltokban, játékboltokban, ímsz. kultúr- cikkboltokban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents