Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

1963. FEBRUAR 14, CSÜTÖRTÖK;

«SST JIECVEI

"■sMirlsm

„ Nem ígérgetéssel, hanem közös,,

§é munkával szeretnék "

Turjánszki Mihály választói nagygyűlése a Pestvidéki Gépgyárban

Turjánszki Mihállyal, a Csépiéi Autógyár művezetőjével, Pest megye országgyűlési képviselőjelöltjével a választási nagygyűlés előtt néhány perccel, a Pestvidéki Gépgyár pártirodájában találkozunk. Beszélgetés közepébe csöppenünk, s ez kapóra jön, hiszen a képviselő- jelöltet nemcsak a dobogóról szeretnénk megismerni. Éppen ő viszi a szót:

Nem is olyan egyszerű...

— Alig több, mint négy esztendeje, ezerfcilericszázöí- vennyolcban lettem először képviselő. A Csepel Autógyárban. jelöltek. Be kell vallanom, némi félelemmel fogadtam a jelölés hírét. Kérdezgettem, milyen munkával jár az új feladat. A válasz megnyugtató volt: semmi különös, olykor be kell járni a Parlamentbe — mondogatták. Aztán kiderült, nem ilyen egyszerű az egész. Valóban be kellett járni a Parlamentbe, de nemcsak az ülésekre, mert részt vettem a bizottsági munkában, de ezen túl ott volt választókerületem, nyolc község, ahol bizony sok gonddal, bajjal, problémával kellett foglalkoznom.

Emlékek, érdekességek után érdeklődünk. A többiek is ilyenekről faggatják a képviselőjelöltet.

— Emlékek? Érdekességek? — ismétli vontatottan a kérdést. — Mikor megválasztottak és először jártam az Országházban, már az első ülés után összeültek az állandó bizottságok. Gondoltam nem baj, elmegyek egyedül. Nem sikerült. Nem találtam ki az épületből.

Aztán komolyra fordítjuk a szót. Turjánszki elvtárs az első nehézségekről beszél. Korábban, 1958-as megválasztása előtt, nem szerzett gyakorlatot az ilyen jellegű munkában. Kezdetben, míg nem ismerték, sokszor talált elutasításra.

— Voltak olyan esetek — meséli —, amikor nehezen álltak szóba velem. Igaz, nem azzal kezdtem a beszélgetést, hogy képviselő vagyok, hanem a problémát ismertettem. Aztán csak-csak megkérdezték, hogy kicsoda az elvtárs? Ekkor bemutatkoztam. Rosszul- esefct a bemutatkozást követő hangváltás. Meg is mondtam: nem . azért kell érdemben és megértéssel foglalkozni egy-egy kérdéssel; mert azt egy országgyűlési képviselő teszi szóvá.

szönhető, amelyet a helyi vezetőkkel közösen végeztünk.

Halad az óramutató. Már csak percek vannak a nagygyűlés kezdetéig. Turjánszki elvtárs nehezen készülődik.

— Nekem ez o legnehezebb fizilmi munka: a beszéd. Csak akkor lehet rávenni, ha nincs kibúvó. Most pedig elérkezett ez a pillanat.

Útban az étkezde felé, ahol a .nagygyűlésre kerül sor, még a tanulásról, a családról beszélgetünk.

— Mikor megválasztottak, elhatároztam, tovább tanulok. Most a technikum III. osztályát végzem.

A családja nagy. Négij gyerek van. A legnagyobb most kapta meg a katonakönyvét. A legkisebb harmadikos. Felesége ugyancsak a Csepel Autógyárban dolgozik. Talán ő érzi csak gondnak a férjét ért megtiszteltetést: a családra jut a legkevesebb idő. Kicsit szabód- va, mentegetőzve mondja a képviselőjelölt:

— A fiam tizennyolc éves, a kislányom tizenöt. Ök már segítenek az édesanyjuknak, így már kevesebb a dolga, de eddig bizony, a család tértiéből a nagyobb részt ő vállalta.

A teremben, mikor belépünk, már minden szék foglalt. Még a falak mentén is

Többet kell tudni

Sok szó esik a beszélgetés során az egyéni problémákról, amelyekkel az elmúlt években felkeresték. Házépítéshez OTP-kölcsön, kórházi, szociális otthoni beutalások, állás- és lakásügyek.

— Jólesik felmérni a végzett munkát. Azt hiszem, minden községemben van egy picike rész a fejlődésből, amely annak a munkának köállnak. A képviselőjelölt mellett az elnökségben foglalt . helyet Bata Pál, a .Pestvidéki Gépgyár párttitkára, Garzó András, a járási pártbizottság munkatársa . és Károly János, a megyei választási elnökség megbízottja.

A gyár párttitkára üdvözlő szavaiban néhány szóval megemlékezik a képviselőjelölt munkájáról, amellyel az elmúlt években becsű lettel szol- gálta választói ügyét, segített, ahol tudott.

Az igazi demokrácia

Ezek után került sor Turjánszki Mihály • választási beszédére. Bevezetőjében, mint a Csepel Autógyár dolgozója és a ráckevei járás képviselőjelöltje, üdvözli a gyűlés résztvevőit. Néhány szóval a felszabadulás előtti Magyar- ország országgyűlési képviselőválasztásait idézte, majd a következőket mondotta:

— A mai választógyűlésre készülve, hosszabb ideig azon gondolkodtam, miről is kellene beszélnem. Nem azért, mintha nem volna elég téma az ország életében. Eszembe jutott, hogy elő kell vennem az ötvemnyolcas választások idején mondott beszédemet, és meg kell néznem, az akkor felvetett problémák meddig jutottak az elmúlt négy esztendőben.

A liép viselő jelölt a továbbiakban a demokráciát érintő néhány kérdéssel foglalkozott. Rámutatott:, mindig a program, és a tettek döntik el, hogy egy-egy párt milyen rétegeket képvisel. Nálunk az emberek többsége előtt ez ma már nem is vitás. De hogy azoknak is válaszoljon, akik a

ügyi dolgozók, az alsó- jés középiskolai dolgozók fizetésének emeléséről, amely most újra napirenden van. Sokat hallhattunk és olvashattunk azóta is arról a távlati tervről, amely a lakásprobléma megoldását szolgálja. A mezőgazdasággal kapcsolatban az volt az álláspontunk, hogy nem mondunk le annak szocialista átszervezéséről. Azóta négy év telt el. A felvetett problémák megoldásában elő~ rehaladtuvlk. Még akkor is, ha nem mindenütt született végleges megoldás.

— Négy év — folytatta Turjánszki elvtárs — egy nép történetében nem nagy idő. Mégis, ez a négy év a mi számunkra történelmi időszakot jelent. Ebben az időben raktuk le a szocializmus alapjait Magyarországom,. De ezzel nem értek véget feladataink. Pártunk VIII. kongresszusa ezt úgy határozata meg: tegyük teljesebbe a szocializmust hazánkban.

Ezután a VIII. kongresz- szuson született határozatról, a szocializmus teljesebbé léteiéről beszélt a képviselőjelölt. Szólt még a megoldásra váró problémákról, valamint arról is, hogy céljainkat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha mindenki a saját munkaterületén kellő öntudattal, odaadással dolgo- | zik. Beszélt a továbbiakban a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, valamint arról is, hogy ha ezen a területen jól dolgozunk, akkor Pest megye az ország gyümölcsöskertje lehet.

Beszéde végién külpolitt- kánikikal, a Szovjetunióval és a szocialista tábor országaival való megbonthatatlan barátsággal foglalkozott. Elmondta, hogy p tábor rugalmas külpolitikájának köszönhető a béke megőrzése, ami további terveink valóra váltását biztosítja.

Beszédét a következő szavakkal fejezte be:

— Azt kívánom, hogy erőben, ögészségben együtt munkálkodhassunk céljaink megvalósításában és eredményesen végezhessük el mindazokat a feladatokat, amelyeket pártunk és kormányunk reánk bízott.

A Pestvidéki Gépgyár választási nagygyűlése Bata Pál párttitkáir zárszavával ért véget.

T. T.

nyugati polgári demokráciát tartják igazi demokráciának, beszélt a francia választási rendszerről. Hangsúlyozta: a mi választási rendszerünkben a választópolgárok zömének elképzelése érvényesülhet, Franciaországban ugyanez | lehetetlen!

Az egész nép érdeke

— Ma már világos minden- j ki előtt — folytatta —, hogy

a munkásosztály alapvető érdekei megegyeznek az egész dolgozó nép érdekeivel, a kizsákmányolástól váló megszabadulás nemcsak a munkás- osztály érdeke, hanem a dolgozó parasztságé, az értelmiségé és a kispolgárságé is volt. A szocializmus felépítése nemcsak a munkásosztály számára jelent jobb életet, hanem az egész dolgozó nép számára is. Mi a szocialista demokrácia 'hívei vagyunk és ezt hirdetjük. Minden becsületes ember számára biztosítani akarják a nyugodt, boldog életet. De a szocialista demokrácia nem jelenthet fegyelemlazulást sem a termelésben, sem az állam iránti kötelezettségekben!

— Pártunk irányításával — mondotta beszéde folytatásaként — azon dolgozunk, hogy az össznépi állam gondolata és tartalma minél előbb kifejezésre jusson életünkben.

Ezt követően a jog és a munka viszonyát elemezte az előadó, majd így folytatta:

Teljesítjük feladatainkat

— Most újból visszatérnék azokra a kérdésekre, amelyek a megelőző választások ide- jén mondott beszédemben szerepeltek. Abban az időben a legközelebbi évek ■ programját hároméves tervünk tartalmazta. Legfőbb céljaink közé tartozott az életszínvonal szerény mértékben való emelése. E területen az utóbbi két évben inkább stabilizálódásról. vagy egy-két százalékos emelkedésről beszélhetünk. Terveztük a családi pótlók felemelését, elsősorban a nagy családoknál, ahol legalább három-négy gyermek van. Jelenleg a kétgyermekes családok pótlékát rendezik. Sző ésett akkoriban a nyugdíjrendszer megjavításáról. Most az egészen alacsony nyugdíjakat rendezik már. Beszéltünk az egészségCsepel autók a sivatagban

Afrikai útra indult hét magyar szakember

Az elmúlt esztendő őszére várták, s most végre sor került a Csepel Autógyár járműveinek afrikai kőrútjára.

Az utasokat repülőgép vitte, a gépkocsikat hajóval szállították az egzotikus kontinensre. Egy terepjáró, egy műhelykocsi és két, 321 és 620-as típusú autóbusz több héttel ezelőtt átjutott a tengeren. A héttagú gárda szerdán reggel utazott el Budapestről. Párizsból jutnak el kiindulási pontjukhoz, Dakarba, Szenegál fővárosába. Kéthetes bemutatót tartanak az ottani üzletembereknek s ezután indul a hosszú útra az autókaraván.

Hatezer kilométeres körutat járnak be az előre kidolgozott tervek szerint. Keresztülhaladnak több afrikai köztársaságon, megállnak a legeldugottabb 'falvakban és a modern fővárosokban. Utuk legnagyobb része sivatagon vezet keresztül. Nem sokkal könnyebb és változatosabb a terep a nagy hőségben, vagy esetleges felhőszakadások között a pampákon sem.

Az izgalmasnak ígérkező útról színes filmet forgat a ..trupp” vezetője, Kürmendy Ágoston, aki „civilben” az autógyár kísérleti osztályának vezető mérnöke. Kitűnő ama- tőrfiimes s így remélhető* hogy a televízióban viszontlátjuk. utazásuk legemlékezetesebb képeit. Az autókülkereskedelmi vállalat különben propagandacélokra hasznosítja a színes kisfilmet.

A turné hatvan napig tart s részvevői előreláthatólag április végén érkeznek haza.

70-80 millió köbméter jég a Duna magyar szakaszán

• A Duna jégtakarója már Becsig ér. Általában 30—40 centiméter vastag a jégpáncél, s a magyar szakaszon hozzávetőleg 70—80 millió köbméter jég borítja a folyót. Kedvezőtlen időjárás esetén, ha hirtelen jön az olvadás és még esőzéssel is párosul, jeges árvíz keletkezhet a Dunán. Az. utóbbi napok enyhe felmelegedése azonban — amint Breínich Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatóhelyettese tájékoztatójában elmondotta — nem okozott lényeges változást a magyar szakaszon. A legfontosabb vízgyűjtő területen, az Alpokban nem volt olvadás. Dél-Európában erősebb volt az enyhülés és ’ a gyors olvadás miatt a jugoszláv vízügyi szerveknek már meg kellett kezdeni az árvédekezést. Robbantással távo- lítják el a jégtorlaszokat. Ezzel a munkával nemcsak a jugoszláv, hanem a magyar szakaszon is csökkentik az árvízveszélyt, mert megnyitják a jég levonulásának útját. A magyar vízügyi szervek is felkészültek az árvédekezésre. Bővítették a jégfigyelő szolgálat feladatát, hogy ne csak a jég beállásáról, vagy zajlá- sáról, hanem a jégtakaró vastagságáról, keménységéről és más jellemző adatairól is rendszeresen kapjanak jelentéseket. Jelenleg a nappali felmelegedés ellenére is kemény a jég, és a jégtakaró

még nem mozdult meg. A vízügyi igazgatóságoknál azonban sok száz földmunkagép* gépkocsi, cölöpverő es még más berendezés várja teljes készenlétben az olvadást és a jég megindulását

Mősor és könyvtájékoztato

Mint korábban közöltük, a Pest megyei népművelési ta- nácsadó csoport még az ős* folyamán kísérletképpen beszerezte és a járási művelődési házak részére elküldte a részletes, témakörökre bontott televízióműsort, s a megjelenés előtt álló könyvek jegyzékét A kísérlet hasznosnak bizonyult, mert a művelődési házak a tájékoztató birtokában könnyebben tudták megszervezni az érdekasebh-tej e ví ziós- adások csoportos nézését, s könnyebben igazodtak el az új könyvek között is.

A Pest megyei népművelő- ‘ si tanácsadó csoport a tapasztalatok alapján elhatározta, hogy ezeket a tájékoztatókat havonta, rendszeresen összeállítják, s megküldik a járási művelődési házaiénak a jövőben is. A napokban postázták ki a negyedik havi műsor és könyvtájékoztatót.

— Száz-száz férőhelyes tehéhistálló épül ez évben a monori járás három községében: Gombán, Mandén és Tápiősülyön.

| Alekszandr /$ jfj) $1$Á)i 1$ 1T 6J fff él Wb

| Naszihor: MvSÍUMIIVI f íí£ ÍjÍÍMÍÍS

külsejű, magas, szikár ember. Polgári ruhát viselt, akárcsak a többiek, akik a szobában tartózkodtak— Tegyen jelentést arról az archivanyagot őrző rejtekhelyről. Mondjon el róla mindent, elejétől kezdve. Csak röviden — mondta Likov.

— Értettem. — Csisztov egy nagyot köhintett a tenyerébe, s elkezdte. — Fél évvel ezelőtt tudomásunkra jutott, hegy az RSHA-ból igen fontos utasítást küldtek szét a Gestapo, az Abwehr, az SD és az SA valamennyi szervezetének. Maga Heinrich Himmler SS- Reichsführer írta alá. Az utasítás előírja ezeknek a szervezeteknek, valamint az Al- gem-eine-SS, a Waffen-SS, a Verfügungstruppen és a „Totenkopf” kötelékeinek is: kövessenek el mindent, hogy archívumaik sértetlenül megmaradjanak és semmilyen körülmények között se kerüljenek az ellenség kezébe. A Keletről való evakuálás esetén az archívumokat szigorú őrizet mellett, a meghatározott pontokra kell szállítani, ahol azokat rendszerezik és speciális fóniládákban átadják titkos megőrzésre. Azt. hogy hol, milyen pontokon és kinek a vezetésével hozták létre ezeket a rejtekhelyeket, mennyi a számuk és tulajdonképpen milyenek ezek, ezt eddig még nem tudtuk megállapítani.

(Folytatjuk)

i

Bál a választói gyűlés után

■nagy sikerrel, magyar és német nyelven több jelenetet mutattak be. a nézőteret zsúfolásig megtöltő dunabog- dányiaknak. Előadás után a helybeliek felkérték a vendégeket, maradjanak még együtt, táncoljanak egy keveset. A két kul- túrcsoport nem sokáig kérette ■magát, • csakhamar táncra perdültek a nézők, meg a vendég- művészek is.

közülük is különösen az öregebbek, még

mindig őseik nyelvét beszélik. Velük találkozott dr. Wild Frigyes képviselőjelölt, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára vasárnap Dunabogd'ányban.

A község kul- túrotthonában beszélt a jelölt a választókhoz, és' azután ugyanott, a pilisvörösvári meg a tatai szín- , játszó csoportok

Valaha úgyszólván tiszta németajkú lakossága volt Duna- bogdánynak, vagy ahogy régen a maguk nyelvén hívták, Donau- bogen-nek. (Szó szerint: Dunaívet, vagyis kanyart jelent). A régi, német lakosság mellé idők folyamán magyarok is települtek be a ma 2900 főt számláló községbe, ahol azonban a régiek ivadékai, mintegy ezerhétszázan,

— Ugyan! — Homan-n elnevette magát — Gondolom, hogy a raktárban keletkezett tűzeset előtt azt sem tudta, hogy. egyáltalán létezem. .

HETEDIK FEJEZET 1.

Három hét telt el azóta, hogy Aszker visszajött a frontról, s' Likov tábornokkal beszélt. Likov ismét Kerimov őrnagy jelentését hallgatta.

Aszker beszámolt Schulz hadnagy, Herbert Lange Obergefreiter ég a. többiek kihallgatásáról. meg a Georg Ho- mannal folytatott beszélgetésről.

— Következtetéseket, őrnagy — mondta Likov, amikor Aszker befejezte. — Vonjon le mindebből következtetéseket!

— A következtetések? —■ gondolkozott el Aszker. — Ez a következtetésem: Georg Homann igazat mond.

Likov mintha kissé furcsán nézett volna Aszkerre. Aztán megnyomta a csengőt.

Az adjutáns jött be.

— Mondja, megérkezett Csisztov ezredes? — kérdezte Likov.

— Igen, tábornok elvtárs. Itt van és vár.

— Küldje be.

Csisztov lépett a szobába. Hetvenöt év (körüli, beteges

kedveli, a katonákhoz igazságos ..: Egyszer úgy adódott, hogy én mentettem meg az életét. Ütközet volt, mi éppen visszavonultunk. Schulz és én egymás mellett álltunk, amikor a közelben egy akna vágódott le. Annyi lélekjelenlétem még volt, hogy magammal együtt a földre rántottam a hadnagyot is. S abban a pillanatban akkora robbanás reszkettette meg a levegőt, hogy majdnem kiszakadt a dobhártyánk. Később, amikor magunkhoz tértünk, Schulz sírni kezdett. Igen megindult, elérzékenyült jelentést írt az esetről a parancsnokságnak. Azt gondolja, hogy szóltak hozzám egy szót is érte? Azt sem mondták, hogy fapapucs.

— Most pedig szabadság is, meg elismerő szavak is?

— Pontosan! És még egy: mielőtt elutaztam a szabadságra. odamentem Schulz hadnagyhoz. Tudja, nekem úgy tűnt:., hogyan.is fejezzem ki magam... hogy ő sincs teljesen tisztában ezzel az egész esettel, vagy a, fene tudja ...

— Régóta ismeri Hans őrnagyot?

— Nem értem a kérdést.

— Szóval.;: Hans őrnagy valamiért talán kedveli magát?

: (zt)

i *

j Aszker óvatosan az élelmi- ; szerraktárban történtekre te- í relte a kihallgatás menetét. ; Úgy tartotta: a tűzesetről va- ; ló beszélgetés komoly próbakő 5 lesz Homann számára. Ha va- ; lami kémszervezet megbízásá- ! bői jött, akkor minden iigye- : kezetével ki kell emelnie, fel ! kell nagyítania a maga szere- j pét a tűz oltásában, hogy a í továbbiakban a soronkívüli í szabadságnak és az otthoni lé- í togatásnak megalapozott in's dóka legyen.

i De Homann pontosan ellen- jí kezűleg viselkedett. Kijelen- jí tette, hogy semmi különöséb- jí bet nem tett, s tulajdonképpen ^nem sok alapja volt az ő ki- <S tüntetésének.

^ — Hagy hogy? — osodálkozott Aszker.

:S Homann vállat rántott.

— Én magam sem tudom (j felfogni, miért történt az gégész. Sok minden nem egé- £ szén érthető, őrnagy elvtárs. í, Itt van például, hogy egy hó- j; nappal ezelőtt megmentettem ^ a századparancsnok életét. — ^ Homann elmosolyodott, hang- jóból melegség áradt.

'j — Volt nálunk egy Schulz ^ nevű hadnagy. Becsületes fiú, í a nácikat nem valami nagyon