Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTS ÁGA IÉ S A M E G Y E 1 TA N ÁCS L A P J A VII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1963. FEBRUÁR 13, SZERDA A pári&si s&finx A világpolitikában manap­ság kevés olyan államférfi akad, akinek szándékait annyi (legalábbis mesterkélt) titok­zatosság övezné, mint a fran­cia államelnök, De Gaulle tá­bornok politikáját. De amikor a francia diplomácia tudatosan rejtélyesnek igyekszik mutat­kozni, a manőverei egyszeri­ben átlátszókká válnak, ha a különböző, egymásnak el­lentmondó lépéseket De Gaul­le szerepéből és — egyéniségé­ből kiindulva vizsgáljuk. A 72 éves tábornokot a hasonlatok­kal szívesen élő nyugati sajtó nemegyszer „párizsi szfinxnek" nevezi, véleményünk szerint azonban ennek a szfinxnek a „titkát” könnyebb megfejteni, mint az évezredes egyiptomi monstrumét... A tábornok a francia mo­nopóliumok embere — ezt sohasem szabad figyelmen kí­vül hagyni politikájának elem­zésekor. Az állítás igazát bi­zonyíthatják De Gaulle csalá­di kapcsolatai (anyja révén a Nord megyei nagyiparos csa­ládokkal. felesége révén a kekszgyáros Vendrouxkal, a ceruzagyáros Far ionokkal van rokonságban, elhalt fivére az egyik legnagyobb bank igazga­tója volt, De Gaulle fia a mo­nopolista Wendel-családba házasodott be, lánya pedig a másik híres nagytőkés-dinasz­tia, a Schneiderek egyik tag­jával kötött házasságot), még- inkább beszédes azonban az a tény, kilóét választott és vá­laszt tanácsadóul, közeli mun­katársul magának? Pompidou, a miniszterelnök, a Rotschild- bankház vezérigazgatója, Couve de Murville, a külügy­miniszter, felesége révén két nagy bankkal áll szoros kap­csolatban (Mirabaud és BUP ), Jacquinot államminiszter fe­lesége a Lazard bankház rész­vényeinek 2O°/0-át mondhatja a magáénak. Gischard d'Es- taing, a pénzügyminiszter sze­mélyében pedig a Banque d’Indochine jut „képviselet­hez” De Gaulle kormányában és környezetében ... Amikor megismételjük: De Gaulle a francia monopóliumok embere, máris megtaláljuk a kulcsot a „talány" megfejtéséhez: miért ragaszkodik az elnök az önálló francia „atomütőerő” megteremtéséhez, s miért nem fogadja el az amerikai aján­latokat, amelyek révén Fran­ciaország is vásárolhatna Po- laris-rakétákat? Az előbbiek­ből logikusan folyó magyará­zat: a francia atomfegyverke- zás a felsorolt monopóliumok­nak jelent óriási üzletet! Pierralette-ban most épül az izotópszeparátor. előállításá­ban valamennyi említett bank­ház és tőkés csoport érdekelt, mindannyian nagy hasznot vágnak zsebre az 500 milliár­dos megrendelésekből. Az el­készülő atombombákkal a Mi­rage (Délibáb) bombázókat látják el, ezeket a repülőgépe­ket ismét csak a francia mo­nopóliumok kezében levő, Vassault-féle gyár szállítja ... Es így tovább. Ha az amerikaiaktól vásá­rolják meg a Polarisokat. (egyetlen ilyen rakéta több mint 1 millió dollárba kerül), a francia nagytőke zsíros ál­lami megrendelésektől esnék el... Franciaország és Anglia szembekerülését is a francia monopóliumok érdekei indo­kolták. Az Európai Közös Piac megteremtése hasznosnak bi­zonyult a francia nagytőke számára: az afrikai föld kin­cseit kiaknázó francia válla­latok új piacot szereztek, a francia feldolgozó ipar egyes ágai is csak terjeszkedni tud­tak ezáltal (vegyipar, üveg­ipar, alumíniumipar, kohá­szat, gumigyártás, műanyag- textíliák, papír- és karton- gyártás ...) A szaharai olaj elhelyezése is könnyebbnek látszik a Közös Piacon. Ha Anglia bejut erre a piacra, s mintegy „trójai falóként” segít becsempészni az amerikai nagytőkét, akkor a francia mo­nopóliumokat létérdekeiben támadná meg. (Az amerikai tőke ugyan máris jelen van Nyugat-Európában. rengeteg amerikai leányvállalatot talál­ni minden országban, az USA azonban ezzel nem elégszik meg, behatolási kísérletében hasznos segítséget nyújtana neki az angol ipar számtalan amerikai cége ...) A francia tőkések ám legfeljebb a nyu­gatnémet monopóliumokkal osztoznak — az angolokkal és amerikaiakkal való osztozko­dás alaposan csökkentené a nekik jutó konc nagyságát! A Közös Piac körüli harc nagy tétje Afrika is: az európai gazdasági közösség országai „segélyt” juttatnak a Közös Piaccal kapcsolatban álló fia­tal afrikai államoknak, nem véletlenül pedig elsősorban a volt francia gyarmatoknak. Itt a „segély” a francia mo­nopóliumok páncélszekrényei­be vándorol, ezek építenek az illető országok megrendelései alapján erőműveket és gyára­kat, utakat és palotákat... Ha Anglia (és rajtá keresztül' az Egyesült Államok is) befér­kőznék a Közös Piacra, a Brit Nemzetközösség országai is igényelnének ilyen „segé­lyeket”, amelyek az ott már lábukat megvetett an­golszász monopóliumok hasz­nát gyarapítanák, egyben pe­dig csökkenne a volt francia gyarmatoknak jutó összeg. Ezek a gazdasági megfon­tolások a döntök (és hosszú a soruk, hiszen ide kell iktatná a francia mezőgazdaság érde­keit: ha Angliára rá tudnák kényszeríteni a Közös Piacba belépés szigorú feltételeit, ak­kor a francia nagybirtokok termékei elözönölhetnék Ang­liát ... stb.), amelyek De Gaul­le kormányát arra késztetik, hogy szinte az egész nyugati világ ellenére harcoljon az angolok közös piaci csatla­kozása ellen. A gazdasági követelmények szabják meg a politikai orien­táció dolgát is. De Gaulle eu­rópai hegemóniára tör, s ezt a szándékát az egykori francia „dicsőség” (a „gloire”) visz- szaszarzésének soviniszta-de­magóg köntösébe bújtatja. Mi­vel egyedül, saját erejéből nem tudja biztosítani a' kon­tinensen Franciaország vezető szerepét, elvtelen és veszélyes szövetséget kötött Adenauer Németországával. A francia— nyugatnémet „érdekházasság” azonban, amikor látszólag erő­siti Franciaország pozícióit Nyugat-Európában, ugyanak­kor a nyugatnémet militaris­ták, s a revansvágyó politiku­sok rendkívül fenyegető ter­veit is támogatja, jogos volt a szovjet kormány legutóbbi jegyzékében Párizshoz és Bonnhoz intézett komoly fi- gye Imeztetése! S itt kell foglalkoznunk azokkal a „kísérleti léggöm­bökkel”, amelyeket Párizsban az elmúlt hetekben eregettek fel. Eszerint De Gaulle igen távoli célja a Szovjetunióval ■ való megegyezés az európai kérdésekben. A francia tábor­nok-elnök azonban már mint Nyugat-Európa vezető hatal­ma kívánna tárgyalni tehát a megegyezés előfeltétele éppen a francia „atomütőerő” megte­remtése, s a francia hegemó­nia megszilárdulása... Két­ségtelen, hogy De Gaulle a maga sajátos (a francia mo­ISMERKEDÉS A FALU MIND Tíznapos falusi gyakorlati munkára mennek az egyetemi hallgatók A múlt évihez hasonlóan az idén februárban is tíznapos falusi gyakorlati munkára mennek az egyetemi és főis­kolai hallgatók. A Pest megyei Tanács művelődésügyi osztá­lya azt a feladatot kapta a Művelődésügyi Minisztérium­tól, hogy ne csak a Pest me­gyébe, hanem a Fejér, Borsod és Nógrád megyébe menő egyetemi és főiskolai hallga­tókat is készítse elő. Ez meg is történt, tegnap pedig érte­kezletre került sor az érdekelt szervek és az egyetemek, va­lamint a főiskolák képviselői­nek részvételével. Ezen a megbeszélésen jelen volt Ma­rón Andor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem népműve­lési tanszékének vezetője, Csi­ba Gábor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója, Ladányi István, a Pest megyei népművelési ta­nácsadó csoport vezetője, Cső­ké Anna, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kulturális előadója, valamint valameny- nyi érdekelt egyetem és főis­kola KISZ-bizottságának kép­viselője. Az egyetemek és főiskolák hallgatói február 18-án, hét­főn utaznak ki, de ezt megelő­zően holnapután a Fejér, Bor­sod és Nógrád megyékbe me­nő fiatalok találkoznak az il­lető megyék művelődési osztá­lyának egy-egy munkatársá­val, majd szombaton a Pest megyébe menő hallgatók meg­ismerkednek az érdekelt járá­sok népművelési felügyelőjé­vel. A hallgatók saját szakterü­letükön igyekeznek majd se­gítséget adni a községi szer­veknek, de egyúttal tüzetesen megismerkednek a falu prob­lémáival, életével. Tapaszta­lataikról és a végzett munká­ról a 10 napos gyakorlati idő után jelentést adnak. Pest megyébe Gyömrőre, Bernecebarátiba, Kemencére, Ipolytölgyesre, Csobáncára, Jászkarajenőre és Tápióságra megy egy-egy négytagú bri­gád. Ezekbe a községekbe az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem bölcsész és jogi ka­ráról, a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemről, az Orvostudományi Egyetem­ről, az Agrártudományi Egye­tem mezőgazdasági-gépész­mérnöki karáról, az Állator­vosi Főiskoláról, valamint a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskoláról mennek hallgatók gyakorlati munkára. Kormányküldöttség utazott Belgrádba Magyar—jugoszláv konzuli egyezmény megkötése céljából kedden magyar kormánykül­döttség utazott Belgrádba. A küldöttség vezetője dr. Ustor Endre, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. (MTI) Mlak ét ah isértet A Polaris-rakéta módosított, 3-as típusával az amerikai haditengerészet hétfőn kisérie- tet hajtott végre. A rakétát a Cape Canaveral-i kísérleti te­lepen elhelyezett kilövőállo- másról 2900 kilométeres pályá­ra lőtték ki. (tm) Első választók A fővárosból Bugyi községbe helyezett telefongyári gyár­egység dolgozóinak többsége fiatal. Közülük sokan most lettek választópolgárok. DOBI ISTVÁN LATOGATASA AZ EGYESÜLT IZZÓBAN Dofai István, áz Elnöki Ta­nács elnöke, kedden látogatást tett az Egyesült Izzóban. A pártbizottságon a gyár vezetői tájékoztatták Dobi Istvánt a nagymuttú üzem történetéről. Megbeszélés után Dobi Ist­ván a gyár több üzemét felke­reste. Több szocialista brigád­taggal is elbeszélgetett, majd elismerő sorokat írt az Uj ólet, a Kossuth és az Ady brigád naplójába. Délben ebéden látták vendé­gül Dobi Istvánt.. Délután az Elnöki Tanács elnöke a gyár dolgozóinak egy csoportjával találkozott. Tanfolyam az új könyvtárosok részére Január első napjaiban, amint már ezt közöltük, függetlenített könyvtárost kaptak ’ az ötezer lakosúnál nagyobb községek. Az új könyvtárosok részéire feb­ruár 25-től március 2-ig alapfokú tanfolyamot tart a megyei könyvtár. A tanfo­lyam résztvevői — szám szerint tizenkilencen — na­ponta utaznak majd be, s délelőtt, valamint délután egy-egy előadást hallanak. A tanfolyam célja, hogy az új könyvtárosok megtanulják a legszükségesebb könyvtár­technikai alapismereteket. A tervek szerint a tavaszi hónapok folyamán még több, rövidebb, egy-két előadásból álló továbbképzésben vesz-1 nek részt, amelyek tárgya | speciálisabb; kömyvismereti, olvasószolgálati stb. kérdé­sekkel ismerkednek majd. Az új könyvtárosok előrelátha­tóan a nyár közepén vizsgán adnak számot felkészültségük­ről, ősztől pedig bekapcso­lódnak a könyvtárosok ren­des továbbképzésébe. Januárban huszonegy új művelődési ház igazgató is munkába állt. Részükre már januárban tartottak egy rö­videbb továbbképzőt, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályán. Mint értesültünk, a megyei népművelési ta­nácsadó rendezésében min­den hónapban, rendszeresen kétnapos továbbképzést tar­tanak részükre. A februári program lebonyolítására 27- én és 28-án kerül sor, s az előadásokat azok a népmű­velési dolgozók is meghallgat­ják, akik eddig nem vettek részt szervezett továbbképzés­ben. Az első választók egy csoportja a KISZ-könyvtárban. A képen: Proska Józsefné, Józsa Istvánná, Márik Zol­tánná és Litvik Istvánná helybeli lakosok (MTI Foto-Bereth Ferenc felv.) Mára várható fordulópont Keleti és déli légtömegek harca — Moszkvától északra mínusz 30 fokot mértek Pest megyében valamennyi út járható A kedd délelőtti havazás! után érdeklődtünk a Pest me­gyei Tanács közlekedési és építési osztályán, járhatók-e az utak. A válasz megnyugta­tó volt. — A mai nap folyamán nem volt semmiféle alcadály, de hogy mi lesz holnap, ezt kér­dezzék meg a meteorológiától. A Meteorológiai Intézettől Tóth Pál ügyeletes szinoptikus adott tájékoztatót. Elmondot­ta. hogy az Európa nyugati és középső részében észlelhető időjárásenyhü’ési folyamat el­érte a tetőpontját, s az enyhü­lés előreláthatóan azért nem folytatódik tovább, mert a me­leg déli légtömegek feláram­lását megakadályozza a Kelet- Európa felől közeledő hideg anticiklon. A hatalmas kelet­európai hómezők fölött az utóbbi napokban egyre vasta­gabb hideg „légpárna” kelet­kezett. s ez a légpárna foko­zatosan megindul nyugat felé Magyarországot egyelőre meg­védik a Kárpátok hegyvonula­tai a nagyobb hidegtől. Szerdára várható az időjárás nagy fordulópontja. Ekkor dő! el ugyanis, hogy a déli és a keleti légtömegek közül melyik mutatkozik „erősebbnek", s ha a keleti győz, Európában ismét megkezdődik -az érős lehűlés. Hogy mi lesz az időjárással, ezt a meteorológia egyelőre még nem tudja biztosan meg­mondani hiszen jelenlegi esz­közeikkel csak harminchat órára előre tudják hozzávető­legesen megárapítani a prog­nózist. Az mindenesetre tény, hogy míg néhány nappal ez­előtt a kelet-európai hideg légréteg hőmérséklete mínusz 5—10 fok volt, aódig mára el­érte a mínusz 19—20 fokot, sőt Moszkvától északra már mí­nusz 30 fokot mértek. A me­gyében kedden délelőtt észlel­hető havazás a kora délutáni órákban elállt, ám Szolnok, Miskolc és Nyíregyháza kör­nyékén még tovább folytató­dik. nopóliumok érdekéi szerint alakuló) „Amerika-ellenességé- beri” azt szeretné, hogy meg­előzhesse az Egyesült- Államo­kat a Szovjetunióval való tár­gyalásokban. mivel azt gya­nítja. hogy a két. igazi nagy­hatalom bárminő megállapo­dása a franciák (és nyugatné­metek) rovására jönne létre... A legutóbbi szovjet jegyzék most csattanós választ adott a találgatásokra és kipukkasz­totta a párizsi „kísérleti lég­gömböket”. A De Gaulle magatartása folytán a nyugati táborban előállott helyzet értékelésénél óvakodnunk kell az elhamar­kodott megítéléstől Nem vitás hogy a tábornok-elnök ..külör utakon járása” meg-megingat­ja az atlanti világ egységét, de azt is világosan kell látnunk, hogy Nyugaton a fő jerő az Egyesült Államok, amelynek még megvannak a politikai gazdasági és katonai eszköze’ ahhoz, hogy az imperializmus vezető hatalma maradjon. A világ jövője szempontjából te­hát a szovjet—amerikai tár­gyalások fontosabbak, mint az, ha a „párizsi szfinx” rejté- ’yesnek feltüntetett politikája távoli szovjet—francia közea ledést sejtet. S különösen ak­kor tűnik mondvacsináltnak ez. ha a jelenben a nyugatné­met. militarizmussal való ki­mutatható és aktív szövetségé­re gondolunk. Pálfy Jóaasef

Next

/
Thumbnails
Contents