Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

I A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS R E vn. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 1963. JANUAR 11, PÉNTEK Szöktetés a szerájból Beszélgetés a művelődési ház igazgatójával a szombati operaelőadásról Munkatársunk felkereste Darányi Lajost, a művelődé­si ház igazgatóját és néhány kérdést tett fel neki a szom­bat esti operaelőadással kap­csolatban. — Minek köszönhetjük, hogy operát láthat a ceglédi közönség? — A színházlátogató közön­ség gyakran bírálja műsor­politikánkat, sőt még olya­nok is, akiket ritkán látni széksorainkban. A bírálatok többé-kevésbé fedik a való­ságot. ám a közönség pénz­ügyi költségvetésünkbe nem lát bele, s nem ismeri az ez­zel kapcsolatos gondjainkat. Persze van egy általános sza­bály, s ebből már mindenki következtetni tud: sok pénz — nívós műsor... és ennek a fordítottja is igaz. A mű­velődési ház dolgozói örül­nének a legjobban, ha gyak­rabban láthatna operát a közönség, de mint az előbb mondtam, ennek különböző akadályai vannak. Minden­esetre egyet megígérhetek: a jövőben nagyobb körülte­kintéssel kötünk szerződé­seket a színházakkal, termé­szetesen — azt nem győ­zöm eléggé hangsúlyozni —, az anyagi lehetőségeken be­lül. — Melyik operákat látták legutóbb a ceglédiek? — Ezt igazán könnyű fel­sorolnom — mondja nevet­ve Darányi elvtárs —, mert évenként mindössze egy volt: 1961 őszén a Faust, 1962 ta­vaszán a Lakmé, s a francia zeneköltők után most német következik: Mozart. — Milyennek ígérkezik az előadásT — Azt hiszem elég, ha két nevet említek: Szabó Miklós operaénekest és Vaszy Viktor karmestert. E két név és a többi kitűnő szereplő mellé, ha hozzáképzeljük Mozart: Szöktetés a szerájból című vígoperájának cselekményét... csak a legjobbakat- mondha­tom. — A cselekményről mon­dana valamit a közönségnek? — A közönség szombaton látni fogja, de egy kis „előze­test” szívesen. Belmonte sze­relmese Constanza, Szelim pasa foglya. Belmonte szán­dékos hazugsággal, mint épí­tőmester jut be Szelim pa-' sa palotájába. Constanzát közben a pasa szerelmével ostromolja, de a lány kitart Belmonte mellett és vissza­utasítja a közeledést. A sze­relmesek szökést terveznek, de . . . ezt majd szombaton es­te fél 8 órakor a színházban... Mindenkinek kellemes szóra­kozást kívánok. — M — Árleszállítás a Patyolatnál M unkatársunk felkereste a napokban a Patyolat ceglédi kirendeltségét, s megkérte Erdélyi Emőnét, adjon tájé­koztatást olvasóink részére a kirendeltség munkájáról. — Most, a téli hónapokban jóval kevesebb munkánk van, mint nyáron — mondotta Er- délyiné többek között. — Ilyen­kor a sötétebb színű ruhákat viselik, s ezek nem piszkolód­nak olyan gyorsan, mint a vi­lágosak. Persze, munkánk azért van. Jelenleg főleg a közületeknek. vendéglátóknak, fodrászoknak dolgozunk, s az ünnepek alatt elpiszkolódott holmikat tisztítjuk. A mosásra, tisztításra leadott holmikat hetenként egyszer szállítják át Szolnokira, s ott végzik el a szükséges munkákat. — Mennyi idő alatt kerül vissza a ruha? — A fehérneműket átlag másfél hét alatt hozzák vissza, de a vegytisztításra bizony várni kell két-hárcm hetet is. Csúcsforgalom idején esetleg még ennél többet is. Az a baj, hogy mirdenki olyankor adja letisztítani a ruháját, amikor már szükség van rá. Ha idejé­ben gondoskodnának a tavaszi, nyári ruhák rendbehozásáról, mi is tervszerűbben tudnánk dolgozni, s viszonylag nem kel­lene olyan sokat várni ügyfe­leinknek. — Valami érdekesség? — Az is akad. A férfiingek tisztítását a régi 4.40-es ár he­lyett 2,40-ért végezzük. A fe­hérneműk mosása kilónként 3,10-be kerül. Ügyfeleink elé­gedettek a munkákkal, s re- méliük. a jövőben sem lesz reklamáció —Sz— Köszönjük a segítséget! János bácsi meg az orvos A napokban vettük szám­ba azokat a társadalmi munkákat, támogatásokat, amelyekkel 1961. szeptem­ber hó 1-től 1962. decem­ber hó 31-ig városunk ne­velő, oktató intézményeit a szülők, a társadalmi _ szer­vek, üzemek és vállalatok segítették, patronálták. Amint nézzük a ceglédi állami gyógypedagógiai iskola „Tár­sadalmi megsegítések” című napló feljegyzéseit, önkén­telenül is a köszönet szava száll azok felé, akik önzet­len segítségükkel special is­kolánk nevelő-oktató munká­ját mozdították elő a fenti időszak alatt. Mindenekelőtt elismerés és köszönet illeti a Közlekedés- építési Gépjavító Vállalat vezetőségét, Gyenei György igazgató elvtársat és dolgo­zóit, a komoly értéket je­lentő társadalmi munkák el­végzéséért. A KGV dolgozói lehetővé tették, hogy nap­közis gyermekeink a korsze­rűen átalakított ebédlőben jóízűen fogyaszthatták el a Mészáros Lőrinc Általános Iskola napközi konyhájában ■készített finom ételeket. Ugyancsak az egészségügyi és pedagógiai követelmények­nek megfelelően átalakított ebédlő és tálaló munkála­taihoz nyújtott értékes tár­sadalmi segítséget a városi tanács műszaki osztálya, a MÁV állomásfőnöksége és a Cegléd—Csemöi Állami Gazdaság igazgatósága. Kö­szönet érte! Hogy a felsza­badulás óta milyen nagy fejlődésen ment át iskola- rendszerünk, annak élő bi­zonyítéka a gyógypedagógiai iskolában működő Kossuth Lajos úttörőcsapat. Az if­júsági szervezet megalakítá­sával lehetővé vált, hogy gyengébb értelmi képességű növendékeink is részesülhet­nek mindazokban a korszerű nevelő hatásokban, amelyek jellemüket, érzelmi világukat formálják és a szocialista szellemű közösségi életbe való bekapcsolódásukat hathatós módon mozdítják elő Az elmúlt tanév végén a nem­zetközi gyermeknapon rende­zett úttörő-, kisdobos- és csapatzászló-avató ünnepély sikeréhez nemcsak erkölcsi, hanem anyagi szempontból is nagymértékben járult hozzá a ceglédi járási—városi nőtanács' vezetősége, a házi­ipari szövetkezet elnöksége, és a Szeszipari Vállalat KISZ-szervezete. Úttörő és kisdobos tanulóink azzal kö­szönik meg a nevelő hatá­sú társadalmi segítséget, hogy a kisdobosok hat pont­ját, az úttörőélet törvényeit igyekeznek megtartani, s ez­zel szocialista társadalmunk hasznos dolgozóivá válni. Müller Lászlóné szülői munkaközösség elnöke Lénárt József . X- iskolaigazgató A szövetkezeti vagyon éber őrei A földművesszövetkezet munkájáról, eredményeiről sokat írtunk az elmúlt évek­ben, hónapokban. Irtunk igazgatósági ülésekről, ter­melési tanácskozásokról, meg­írtuk a boltok által elért gazdasági eredményeket. Van­nak azonban a földműves­szövetkezetnek olyan lelkes „katonái”, akikről idáig még egyszer sem esett szó lapunk hasábjain. A földművesszövetkezetnél fontos szerepet játszik a fe^~ ügyelő bizottság tagjainak munkája. ök ellenőrzik a szövetkezet valamennyi mun­káját és minden esetben részt vesznek a készletek fel­mérésében. Abban, hogy a földművesszövetkezet ilyen eredményesen dolgozik, az ő munkájuk is benne van. Olyan lelkes szövetkezeti ta­gok, mint Kardos Sándomé, a felügyelő bizottság elnöke, Kissbenke József né, Görgényi Ernő, Bede Imréné és a töb­biek úgyszólván minden sza­bad idejüket a földműves­szövetkezetnek szentelik. Ezekben a napokban, ami­kor az üzletekben kint van a „Leltározás miatt zárva!” feliratú tábla, ők bent szor­galmasan dolgoznák, ellenőr­zik a bolt készletét, áru- összetételét, őrködnek a szö­vetkezeti vagyon felett. Vala­mennyien több mint 10 éves szövetkezeti tagok, sőt nem egy közülük az alapítás óta tagja a szövetkezetnek. — ti — A ceglédi Táncsics Termelő- szövetkezetből jelentjük — Új. korszerű, 20 ezer fé- — Szerdán 60 első osztályú röhelyes épületet adnak át és különleges minőségű hízott rendeltetésének 15-én a ba- marhát adtak át az állatíor- romfikombinátban. Az új épü- galmi vállalatnak, lettel a férőhelyek száma 37 ezerre emelkedett. ★ Este hét óra felé jár az idő, a ceglédi vasútállomás váró­termében „telt ház” van. Vo­natok érkeznek, indulnak, s a váróterem közönsége rövid idő­közönként kicserélődik. Az egyik pádon idősebb, bozontös szemöldökű, nagybajuszú bá­csika üldögél, kosarakkal kö- rülrakva. Van még egy hely mellette a pádon, s mikor ész­reveszi leütési szándékomat, készséggel arrébb húzódik. Könnyen megy az ismerkedés, a bácsi örül, ha hallgatóságot talál. Igen érdékes dolgokról j mesél. Több mint harminc ! évig dolgozott másoknak, amíg sikerült egy kis földet össze­kaparnia. Sajnos, addigra meg­öregedett, nem élvezhette So­káig a „vagyont”- Be is lépett a közösbe hamarosan, de mi­után már a nyolcvatmdik esz­tendeje közeledett, egyenesen nyugdíjasnak. — Dolgozzanak most már a földön a fiatalok — mondta, bajuszát pödörve. — De azért nehogy azt higgye, hogy én olyan semmittevő, pipázgató nyugdíjas vagyok! Magam mű­velem meg a háztáji szőlőt, de még ha a tsz-ben akad valami könnyebb munka, azt is el­vállalom. Betöltöttem már S3 évet, de még nem voltam be­teg. Igaz. gyerekkoromban egyszer fájt a torkom, azt mondták, torokgyíkom van. de orvos nem látott. Ugyanis ki­hívták az orvost, de be voltam zárva a lakásba, édesanyám­nak mindig volt valami sza- ladnivalója, így azután kény­telen voltam örvös nélkül meggyógyulni. Jót mosolyog a visszaemlé- kezésen. majd újabb történet­be kezd: — Három évvel ezelőtt, egy­szer nagyon megfájdult a fo­gam. Nem tudtam már mit csináljii a fájdalomtól, gon­doltam. elmegyek az ordashoz, ne halják meg úgy, hogy ilyen­fajta emberrel ne találkozzak. — Ki is húzta a fogam, mond­hatom, nagyon fájt. Teiik-mú- lik az idő, egyszercsak megint megfájdul a másik fogam. No, most másik Orvoshoz megyék, hátha az úgy fogja kihúzni, hogy nem fáj annyira- De fájt. Amikor a harmadik fogam fájdult meg, egy idő múltán,i megint újabb orvost kerestem. Hát az belespriccelt valamit a számba és úgy kirántotta a rossz fogat, hogy jóformán ész­re sem vettem. Ennyi volt a találkozásom az orvossal. — Hát a látással nincs baj? — Nagyon szeretek olvasni, de bizony a kis betűket már nem látom. — Miért nem megy orvos­hoz, kiírja az a szemüveget— — Nem megyek én, kedves. Ha kibírtam eddig orvos nél­kül, nem zaklattam őket pén­zért se. miért zavarjam most, ingyen. No, de készülődjünk. Jön a vonat, várnak az uno­kák, várják a disznótoros kós­tolót •. . Pár perc múlva már a kijárat felé huzakodilc János bácsi a kosarakkal. Várják az unokái, akiknek biztosan sokat fog me­sélni arról, hogy mi és ők már máshogyan élünk, mint nagy­apáink. Szalisznyó Zsuzsa — A Cifrakerti Állami Gaz­daságban december hó 29-én fejőverseny volt, ahol a fejők 98 százaléka vett részt. Na­gyon szép eredmények szület­tek, 42 másodperc alatt egy li­ter tejet fejt az első helyezést elért Nemes Pál. A második helyezést Baitu András, a har­madik helyezést Nyerges And­rás érte el. — A nyársapáti József Atti­la Termelőszövetkezet 2200 da­rab törzsbaromfiállománnyal rendelkezik, amelyből 1290 darab a növendékállomány. A törzsállomány elhelyezésére 2 darab 1000—1200 férőhelyes modem tojóház szolgál. A fű­tést infravörös lámpák felsze­relésével kívánják megoldani. UJ VEZETŐSÉG - ÚJ TERVEK A napokban vezetőségvá­lasztásra gyűlt össze a KGV újjáalakult kultúrcsoportja. A megjelentek előtt Juricza La­jos, a kultúrotthon igazgatója méltatta a múlt év eredmé­nyeit, s meghatározta ez év feladatait. Elmondotta, hogy a kultúrcsoportnak alaposan fel kell készülni a Ki mit .tud megyei vetélkedőre, valamint a Sziklai Sándor-kulturális se­regszemlére. A tervek ismertetése után a kultúrcsoport megválasztot­ta az új vezetőséget. Lengyel Károly lett a csoportvezető, a vezetőség tagjainak pedig Bre- tus Sándomét, Balázs Károly- nét. Kovács Lászlónét és Kas­sa Sándort választották. Ezután Lengyel Károly is­mertette a közeljövő terveit, s megkérte a fiatalokat, végez­zenek a kultúrcsoport növelé­se érdekében szervező munkát is. Minden érdeklődő fiatalt szívesen lát a csoport a ked­den és pénteken 5 órakor tar­tandó próbán a KGV kultúr- otthonában. — A DÁV az 1962-es évben megépült ipari 20 kilovoltos körvezetékébe a város külső területein 9 darab lakosságot ellátó transzformátorállomásit kötnek be. Ez a feszültség in­gadozását fogja megszüntetni. — A Malom és Termányfor- galmi Vállalat taikarmányke- verő üzeme december havi gyártási tervét 114 százalékra teljesítette. — A Ceglédi Kossuth Építők SK vezetőség^ 13-án délelőtt 10 óraikor a KGV kulitúrottho- nábam az aktív sportolók és a labdarúgást szerető közönség részére szafoálymagyarázó elő­adást rendez. Az előadó Vi- rágh Ferenc, az országosain isi­mért ceglédi játékvezető lesz* aki egyúttal külföldi játékve­zetéseiről élménybeszámolót is tart. — Öze Albert Cegléd, X. ke­rület Pesti út 54. szám alatti lakos balesete után 800 forint kártérítést kapott az Állami Biztosító ceglédi fiókjától. Ne­vezettnek havi 10 forintos üzemi biztosítása volt a Fuva­rozási és Kordélyozási Válla­latnál, valamint épület- és háztartási biztosítása is és mindkettő után 400 forintot kapott. — A bútorüzletbe nagy mennyiségű konyhabútor, há­lószobabútor, kárpitozott bú­tor és politúros bútorok érkez­tek és várják a vásárlókat; Azonkívül - külön darab búto­rokat is lehet vásárolni. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, ismerőseinknek és a Villamosipari Gyár vezetősé­gének és dolgozóinak, és mind­azoknak, akik szeretett jó felesé­gem, áldott emlékű édesanyánk, j nagyanyánk és testvérünk: Bálint j Jánosaié szül.: Józsa Franciska J elhunyta alkalmából részvétükkel ; bánatunkban osztoztak, a temeté­sén megjelentek, sírjára koszorút, \ virágot helyeztek. \ Bálint János valamint gyermekei és a gyászoló család ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\WvWlvvaxxvvxxvvy,vvvwvvxwxxxwvxxxxxvxxww ,\\\\\\XX\\\\\W\\Xxv\\\\\XXXXv\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVVXXVWiVAW — Megkezdődött a lengyel ^ exportra termelt kukorica ve- ^ tőmag elszállítása. Lengyel ba- ^ rátáinknak 16 vagon vetőma- '/ got szállít a tsz. * f — A baromfikombinát 6 mezőgazdasági tanulólánya Pé- célén hathónapos iskolán ta- ^ nulja a baromfinevelés elmé- ^ letét ★ — A közelmúltban egy új szovjet MTZ-traktort vásárol­tak pótkocsival együtt. Meg­érkezett ezen kívül egy 50 hold öntözésére alkalmas új öntözőberendezés is. ★ — December végéig elké­szült a 3200 ablakos melegágyi telep összes földmunkája. A magvetést előreláthatólag feb­ruár közepén kezdik meg a melegágyakban * — A pártszervezet a napok­ban értekezletet szervezett a népnevelők részére a válasz­tási munkákkal kapcsolatban. Az értekezleten több mint 50 népnevelő tsz-tag vett részt. e je kidbe vau § (Jfymbm! 2 , y Ez utón mondunk hálás köszöne- jet mindazoknak, akik szeretett jó £ édesapánk, nagyapánk és testvé­günk: Oldal János temetésén meg­jelentek részvétükkel bánatunkban £ osztoztak, sírjára koszorút, virágot £ helyeztek. y/ A gyászoló csalód í Ez úton mondunk hálás köszöne- £ tét rokonainknak, ismerőseinknek Jés mindazoknak, akik szeretett < lérjem, édesapánk, nagyapánk és J testvérünk- id. Zakar Pál el-hunyt-a j: alkalmából részvétükkel bánatunk­éban osztoztak, a temetés-én megje* í leniek, sírjára koszorút, virágot v hpl"ttű-7trói­Id. özv. Zakar Pálné és a gvászoló család y helyeztek, !­---------------------------------------­/ ; Ez úton mondunk hálás köszöne ^ tét. rokonainknak, ismerőseinkne:! és mindazoknak, akik felejthetem jen jó férjem, szeretett édesapánk. y/ nagyapánk, dédnaeyapánk és tes^ £ vérünk: id. Varga László elhunvH £ alkalmából. Részvétükkel bánr* junkban osztoztak, a temetését ^ megjelentek, sírjára ko.sz-orút. v.1 4 rágot helyeztek. ? özv. Varga Lászlóné * és a gyászoló csaló! — Magam is vártam már, hogy jókedvre derüljek, mert jókedvemhez ez a tavaszi idő egymaga kevésnek bizonyult. — Na, és mi járult még hozzá hangulatának kialaku­lásához? — Tudod, sokáig vártam er­re az időszakra, ami most vég­re bekövetkezett. Bár volt egy kis élénkség a pártkongresz- szust megelőzően, most azon­ban pezsgő politikai élet van i kibontakozóban, aminek csak : örülni lehet. A minap talál- : koztam két régi ismerösöm- : mel, akik a szokásos dolgok : után szinte dicsekedtek vele. ; hogy ők népnevelők. Szöget | ütött a fejembe ez a megha- i tározás. és a beszélgetés során ■ kikíváncsiskodtam tőlük, hogy \ kinél jártak már. Emlékeztet­tem magam a 7—S évvel ez­előtti népnevelő munkára, és ezért gyötört a kíváncsiság; hogy a szó mai értelmében ve­hető népnevelőmunka módsze­réről és tartalmáról meggyő­ződjem. Amikor megtudtam, hogy kinél jártak már, az el­ső alkalmat felhasználtam ar­ra. hogy én is eljuthassak a már „népneveit” családhoz. — Ez valóban érdekes do­log! És mit tapasztalt. Benő bácsi? — Az már nem annyira ér­dekes. Hosszú beszélgetésünk során megtudtam, hogy a nép­nevelő munkára beosztott ak­tívák alaposan fel voltak ké­szítve agitációs érvekkel. Na — mondom magamban —, ez már haladás, de az örömteli meglepetés ezután következe t Ugyanis akikhez eljutottak az aktívák, azok — (ia lehet úgy mondani — még jobban fel voltak készülve. Helyeseltek és bólogattak minden elmondott eseményre, és mind a hazai, mind a nemzetközi esemé­nyekben még meglevő nehéz­ségekre azt válaszolták, hogy „ismerjük, tisztában vagyunk vele” stb., stb. — Gondoltam magamban, hogy ezek az aktívák csak a negatív dolgokról diskuráltak itt! Például arról, hogy van még mérleghiányos tsz, vagy hogy milyen kellemetlen kö­vetkezményei voltak a szemé­lyi kultusznak stb., stb.. mire fel a hazai és főleg a ceglédi pozitívumokról, a szocialista világrendszer elért eredmé­nyeiről kezdtem én is népne­velni. — Talán ezeket is ismerték? — Ha hiszed, ha nem, is­merték. tudták, de mégis volt problémájuk. Azt mondja a mar szinte másodszor is „nép­neveit” család feje: „Mondd csak, Béni. arra is sor kgfül majd egyszer, hogy aktívák jönnek el hozzánk, hogy ben­nünket Is meghallgassanak?" Ugyanis ahogy megtudtam, ez a család az aktívákat nagyon------ »»«xxxxxxvwwwwvVVW s zívesen meghallgatta, de már arra nem került sor. hogy az aktívák ennek „ családnak ügyes-bajos dolgaival és főleg azzal a kívánságával megis­merkedjenek, amit a leendő tanáccsal szemben táplálnak magukban. — Amikor hazafelé ballag­tam, az jutott eszembe, hogy ez a jelenség nagyon is ha­sonlít a mi ceglédi újságunk­ra is. Ha bárkivel a lap bár­melyik munlcatársa beszélget, és riportot készít, mindig vagy legalábbis legtöbbször, csak arról szól a cikk, amiről a ri­porter írni akar. De mikor írunk már arról, és lehetőleg olyanról is. amit az olvasó akar? — Na. ne akarj mérgelődni és engem se mérgesíteni, ha­nem továbbítsd inkább azt a javaslatomat, hogy időszerű lenne már az olvasók és a szerkesztőség találkozóját megrendezni. Elvégre az új­ságunk is a szó mai értelmé­ben népnevelő feladatot kell hogy végezzen! — Igaza van. Benő bácsi! — Na ugye! —és

Next

/
Thumbnails
Contents