Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

HW MEGYEI y&VIflP 1963. JANUÁR 10, CSÜTÖRTÖK Reklám és politika A reklám segítségével Nyu­gaton ma a leghasznavehetet­lenebb lim-lomot is rá tudják sózni az emberekre, csak meg­felelő időben kell a megfelelő ötlet. Ez adta az „ötletet” az amerikai reklámszakemberek­nek, hogy ne csak kerti tör­pékkel és krumplihámozóval foglalkozzanak, hanem a tő­kés világ egyik legnagyobb üzletével: a politikával is. Sorsdöntő jelszó * Elsősorban a választások idejen lépnek porondra a reklámszakemberek. Kevesen tudják, hogy Eisenhower volt amerikai elnök újraválasztá­sát is nagymértékben John Osborn segítette elő. A Madi­son Avenue, a reklámközpont koronázatlan királya találta ki ugyanis a sorsdöntő jelszót: Szeretem Ike-ot, amit angolul Áj lájk Ájk-nak kell ejteni. Az utca hamar felkapta a szellemes és j ólhangzó mon­datot, hiszen a televízió, a rá­dió és a hangszórók naphosz- szat üvöltötték, s végül min­denki elhitte, hogy valóban szereti az Ike-nak becézett el­nököt. Minthogy az amerikai al­kotmány értelmében ugyanazt az embert csak kétszer lehet elnökké választani, Eisenho­wer második megbízatásának lejárta után magasra csapott a jelöltek reklámhadjárattal kísért versengése. A választá­si szakértők megfelelő beszé­dekkel és illemszabályokkal látták el megbízóikat. Kenne­dy ne k például mindenütt és mindenkire mosolyognia kel­lett, azonfelül tanácsos volt feleségével és gyermekével együtt megjelenni. El keHett fogadnia minden meghívást, akár a bélyeggyűjtők, akár az állatbarátok hívták meg kö­rükbe. Gondosan kellett vi­gyáznia arra is, hogy a helyi divatnak vagy szokásoknak megfelelően öltözködjék. Ezért például az ÜSA nyugati részén cowboyruhát öltött, s nem ártott — az előírások szerint — az sem, ha tisztelet­beli indiánfőnökké választat­ja magát. Willy és a g őrlők Hogy a reklámnak milyen nagy hatást tulajdonítanak Nyugaton, azt az is bizonyít­ja, hogy nyugatnémet szak­emberek utaztak ez időben az Egyesült Államokba, s az 1961-es nyugatnémet választá­sokon felhasználták tapaszta­lataikat. Az SPD például a legújabb típusú Mercedes ko­csit vásárolta meg Willy Brandtnak, a kancellárjelölt ezen érkezett meg a helyi választási gyűlésekre, ahol — szintúgy jenki módszerek alapján — nemcsak Willy lé­pett fel szórakoztató „műso­rával”, hanem revügörlök táncoltak és ismert énekesek adták elő a legújabb sláge­reket. A hamburgi Welt ki­mutatása szerint Adenauer győzelme és Willy Brandt bu­kása végül is és összesen 70 millió márkába került. De ez az összeg még eltörpül a 200 millió dollár mellett, amit az amerikai elnökválasztás pro­pagandaköltségeiként tarta­nak nyilván. De a reklám nemcsak a választási hadjáratok elma­radhatatlan tartozéka, ma az USA-ban és más nyugati or­szágokban a közvélemény for­málásának, illetőleg a poli­tikai meggyőződés kialakítá­sának is egyik legfontosabb eszköze. A női műanyag- övékét gyártó LATEX-cég például egész oldalakat vá­sárolt meg a New York Times-ban, hogy az antikom- munizmust és a háborús hisz­tériát propagálja. Az atom- óvóhelyek építése körül nem­régiben keltett hisztériát Is a reklámcégek irányították, s ebből milliárdos hasznot vágtak zsebre az építő válla­latok. A Business Week cí­mű folyóirat nyíltan be­vallja: „A reklámügynöksé­gek ugyanúgy dolgoznak a politikai pártoknak, mint az alkoholt, fehérneműt vagy szappant gyártó társaságok­nak. Szerződéseket kötnek, megszabják a províziót; csak­hogy az üzleti reklámért a közlés után tíz nappal fizet­nek, a politikai pártok vi­szont előre „szurkolják” le a pénzt. Egyetlen politikai kampány sem képzelhető el a reklámügynökségek nélkül.” Franco szerződése Hogy ez mennyire igaz, ar­ra a legjobb példa talán a fenséges Caudillo esete. Spa­nyolország teljhatalmú dik­tátora ugyanis fejébe vette, hogy országával az Európai Közös Piac békésebb vizeire evez. Ezért Franco és a spanyol kormány szerződést kötött egy amerikai reklám- vállalattal, amely illő dol­lárok fejében kötelezte ma­gát, hogy az elkövetkezendő három évben a világlapok­ban, a különböző szerve­zeteknél és befolyásos ma­gánembereknél minden esz­közzel népszerűsíti Spanyol- országot. Nem véletlen, hogy hasonló megbízást adott Ngo Dinh Diem, a véres kezű dél-vietnami bábdiktátor is az amerikai hírverőknek. Sőt, a tajvani öregúr, Csang Kaj- sek is ezen az úton próbál népszerűséget, s némi (ezzel járó) dollárt szerezni magá­nak és „birodalmának”. Az űrember szakálla A reklám és a politikai világ kapcsolatának legkép­telenebb történetével azon­ban Franciaország dicseked­het. A Monde című párizsi lap egy ismert tanárember tollából napról napra kis kró­nikafélét közöl első oldalán. Ezekben a jegyzetekben Ro­bert Eseurpitte a nagy világ­események vagy a hazai szenzációk egy-egy apró tré­fás mozzanatához fűz szelle­mes megjegyzéseket. Ezt tet­te a szovjet űrikrek útját követően is. „A szakáll” cím­mel arról elmélkedett, hogy a férfiak örök gondja még az űrben sem szűnik meg. Több sem kellett a nagy nemzetközi borotvapengegyár­nak, a Gillette-cégnek. A Szö­vetkező napon busás pén­zért kommünikét tétetett közzé a „Monde” első olda­lán, s arról szólt, hogy a Gillette-gyár laboratóriumá­ban hozzákezdtek az űrbéli borotválkozás problémájának megoldásához. De a földön maradó férfi-millióknak, ter­mészetesen ^Nyikolajevnek és Popovicsnak is, addig a leg­melegebben ajánlják a Gil- lette-pengéket... Ónody György Mezőgazdasági könyvhónap Az idén. februárban ismét megrendezik az immár ha­gyományos mezőgazdasági könyvhónapot. Az év elején a Mezőgaz­dasági Kiadó számos új köny­vet jelentet meg. Kiadja: Jávorka—Csapody: Kerti vi­rágaink című könyvét, ami hasonló, nagy sikerre tart­hat számot, mint a szerzők előző műve, az Erdő-mező virágai. Több új könyv fog­lalkozik a mezőgazdasági termelés újabb, még vi­szonylag kisebb szakiroda- lommal rendelkező problé­máival, mint amilyen pél­dául a gyümölcstermesztés gépesítése és a nagyüzemi növényvédelem. A tavaly- tavalyelőtt megjelent szak- könyvekből ugyancsak nagy mennyiség került most a vi­déki könyvesboltokba és az alkalmi árusítóhelyeikre. Pályázat Az Építésügyi Minisztérium az Egészségügyi Miniszté­riummal közösen, pályáza­tot hirdet véradó alközpont és véradó állomás tervezésé­re. A pályázati kiírás már átvehető 30 forintért az Építésügyi Minisztérium ter­vezési főosztályán. (Buda­pest, V. kerület, Beloiannisz utca 2—4., V. emelet 5.), s ugyanide kell eljuttatni az elkészített munkákat leg­később április 1-ig. A leg­jobb tervek díjazására és megvásárlására összesen 150 ezer forintot irányoztak elő. A legnagyobb díj összege azonban nem haladhatja meg á 30 000 forintot, a meg­vásárolt tervekért pedig hat­ezer forintnál kevesebbet nem fizetnek ki. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK &tlWüiMrtavr0 Az utazóközönség kényelméért A Cegléd és Vezseny között közlekedő keskenynyomtávú vasút nemrég ünnepelte har­madik élüzem kitüntetését. Hozzá kell tenni: megérdem­lik az elismerést a kisvasút dolgozói. Az utóbbi időben igen sokat költöttek korszerű­sítésre, az utasok kényelmét szolgáló kocsipark bővítésére. Ma már korszerű mozdonyok bonyolítják le a forgalmat és január elsejével a személy- és teherkocsipark is gyarapodott. A rtiúlt évben négy darab, egyenként 140 lóerős Diesel­mozdonyt állítottak be a for­galomba. Ezzel a menetidőt negyven perccel lerövidítették. Január 1-én megérkezett a debreceni Járműjavítótól tíz tágas személykocsi. Ezenkívül öt nyitott, tíztonnás teherkocsi is érkezett, amelyek lehetővé teszik, hogy a széles vágányon érkező teheráru rakományokat egy kocsin továbbítsák. FERBLI, HUSZONEGY Még mindig akadnak lelket- J len emberek, akik hazárdjáték- j kai kicsalják egy-egy ittas [ cimborájuk pénzét. A napok­ban Király Béláné, abonyi la­kos két fia betámogatta édes- ! anyja lakására Bálint Sándort. Bálinttal egy italboltban barát­koztak össze, s megtudták tőle, hogy zsebében nyolcszáz fo­rint lapul. Hazárdjátékot ja- j vasoltak, és az ittas ember pénze rövidesen hozzájuk ván­dorolt. Másnap reggel Bálint Sándor kijózanodott és vissza­követelte pénzét Királyéktől. Miután azok erre nem voltak hajlandók, feljelentést tett a rendőrségen. Remélhetőleg az illetékesek rövidesen nemcsak ebben az ügyben, hanem a község területén folyó egyéb hazárdjátékok ügyében is rendet teremtenek. MOwtsievfoSse I '“'Wf i«nr*'r»Ti.,inWMÍ; xtm'zstv Megfeszített küzdelem • a vízzel A nagy mennyiségű esővíz sokfelé/ bajt okozott a mono- ri járásiban. Monor egyes ut­cáit is elárasztotta a szeny- nyes ár. Különösen, az Ady Endre úton "vált veszélyessé a helyzet. A keskeny csa­tornahálózat nem bírt meg­Hirlcrv/rni n tál. Gyömrőről katonai ala­kulatok érkeztek a veszé­lyes útszakaszokra, a kato­nák, a tűzoltók és a mun­kásőrök, valamint a lakos­ság segítségével megindult a küzdelem az ár ellen. Egy helyen átvágták az út­testet, hogy a vizet mélyebb területre Vezessék át. Gyom­ron ugyancsak többfelé ria­dóztatták a lakosságot. Az Andrássy utcában például két házba betört a víz. A kato­naság és a tűzoltóság — a la­kossággal karöltve — min­dent megtett a károk csök­kentéséért, a víz gyors el­vezetéséért. Konstantinápolyban pusztult el Mátyás király könyvtára ÉRDEKES TANULMÁNY A CORVINA-KÓDEXEK SORSÁRÓL Mátyás király híres könyv­tárának, a Corvinának sorsa élénken foglalkoztatja a tudo­mányos közvéleményt. Az 1927-ben megjelent irodalmi lexikon szerint a nagy király halála után „rohamosan pusz­tult” a „Bibliotheca Corvinia- na”, a mohácsi vész idején leg­értékesebb kódexei már kézen- közön eltűntek. Miksa császár budai követe, Cuspinianus szinte rendszeresen „mentette át” Becsbe a nagyértékű ritka­ságokat. Később o'asz és cseh hu­manista tudósok valóságos üzérkedést folytattak a gyönyörű könyvanyaggal. Az irodalmi lexikon fenti megállapításaival ellentétben Csapodi Csaba professzor, az Akadémiai Könyvtár kéz5 rat* tárának vezetője nemrégiben közzétett tanulmányában a XVI. és a XVIII. századbeli kútfőket elemezve, megállapít­ja, hogy Buda eleste után a könyvtár Konstantinápolyba hurcolása vetett véget a kul­túrtörténeti szempontból oly jelentős gyűjteménynek. A XVI. század hazai és külföldi tudós közvéleménye fájdalom­mal emlékezett meg a könyv­tár pusztulásáról, a XVII. szá­zadban viszont általános volt az a meggyőződés, hogy a Corvina, vagy legalábbis jelen­tős része még mindig a Budai várban található. így 1666-ban Peter Lambeck bécsi könyvtá­ros elhanyagolt állapotban ugyan, de több száz kódexet látott Budán, Marsigli olasz hadímérnök pedig 1636-ban, Budavár visszahódítása után 800-ra becsülte ezeknek a régi könyveknek számát. Csapodi Csaba, megvizsgálva az 1686-ban Bécsbe vitt és ott őrzött 300 könyvről készített jegyzéket, arra a megállapítás­ra jutott, hogy ezek a könyvek semmiképp sem alkothatták részét a nagy király legendás hírű könyvtárának. Tényként állapítható meg, hogy a könyvtár pusztulása Mátyás halála után megkez­dődött. A királyi udvarban megfordult követek, humanis­ták sok könyvet kértek el Dobzse Lászlótól, a méltatlan utódtól, aki örökös pénzzava­rában könnyén vált meg a fe­jedelmi kincsektől, legalább nem került pénzébe az aján­dékozás. Ennek a csendes fosztoga­tásnak legalább az az elő­nye volt, hogy sok Corvi­na-kódex ily módon ma­radt meg az utókornak. Buda felégetése sem okozta a könyvtár pusztulását, mint azt a XVI. században sokan felté­telezték, hiszen a hódító Szu- lejman parancsára a királyi palotát, amelyben maga is tar­tózkodott, megkímélték. A sók egyéb zsákmány között vi­szont a könyvtárt is magával vitte a szultán Konstantiná- polyba. Az ottani kincstárban — megfelelő gondozás híján — a Corvina-kódexek nagy ré­sze tönkrement. Hogy a könyvtár valóban Konstanti­nápolyba került, azt az is bi­zonyítja, hogy onnan már a XVI. századtól kezdve II. Ab­dul Hamid ajándékáig állan­dóan jutottak Európába egyes kötetek. A magyarországi cor­vinák című legutóbb megje­lent értékes díszkötet szerint a világon 170 körüli hiteles corvina található, s ennek egynegyede, 43 corvina veze­tő könyvtáraink féltett kin­cse. (MTI) Új városrész épül Tavasszal megkezdődik a la­kásépítés Nagykőrösön, a Tormási szőlőskertek terüle­tén. A Hazafias Népfront megyei bizottságának segít­ségével két brigádot hívtak létre. Az egyik csoport az új városrész vízellátásának megoldásával foglalkozik, a másik brigád a DÁV nagy­kőrösi üzletigazgatóságának mérnökeit és technikusait egyesíti magában. Terveik nyomán korszerű higany­gőzlámpák kerülnek majd az új lakótelep utcáira. Az egyik fővárosi tervezőiroda kitüntetett szakemberei tár­sadalmi munkában készítet­ték el az utcák vízvezeték­hálózatának terveit. A DÁV szakemberei is fizetség nél­kül vállalkoztak a program kidolgozására. Az előjelek szerint a tavasszal mér megindulhat a munka és még ebben az esztendőben huszonnégy egyemeletes, négy-négy lakásból álló ház készül eí. Őszinte sorok a kenyérről A nagykőrösi pékek szíve­sem beszélnek, ha megkér­dezik tőlük: vajon milyen panaszaik vannak a kenyér sütésével kapcsolatban. Tud­ják ők jól. hogy a város­ban sokan — jogigal — bírál­ják a kenyér minőségét. Ám a korszerűtlen üzemben nehéz jó minőségű, az elő­írásoknak megfelelő kenye­ret sütni. A szitagép fából készült, a kemencéhez nincs megfelelő szén, amivel egyen­letes hőt lehetne biztosíta­ni. A liszt sem egyforma, az egyiknek más a sikértar­talma, mint a másiknak. Az­tán a szállítás is sok kívánni­valót hagy maga után. Porozó- és permetezőgép-kölcsönzés a perbáli körzetben Üj önkiszolgáló élelmiszer- bolt nyílik meg február ele­jén Perbálon. Ez lesz az első korszerű kereskedelmi egy­ség a négy községet, s mint­egy 4 ezer lakost magába foglaló földművesszövetkszet körzetében. A takarítást és raktármeszelést a perbáli szö­vetkezeti dolgozók társadal­mi munkában végzik el. Ugyancsak társadalmi mun­kával készül Budajenőn és Tinny én a tekepálya s így épült meg két évvel ezelőtt Telkin is a jó szórakozást biztosító játékpálya. A földművesszövetkezet sa­ját vagyona, a hálózatfejlesz­tést biztosító anyagi bázisa évről évre gyarapodik an­nak következtében, hogy for­galmi és eredménytervüket, mint 1962-ben is, maradék­talanul teljesítették. Ez a biztosítéka annak is, hogy hamarosan sor kerülhet a la­kosság másirányú igényei­nek a kielégítésére, mint ami­lyen a szolgáltatás bővítése. Erről a következőket mon­dotta Ittes Lajos, igazgató­sági elnök: — Edénykölcsön zésen kí­vül az idén mind a négy köz­ségben bevezetjük üzleti szol­gáltatásként a mákdarálást, lesz festőhenger, disznópör- zsölő, fnosógép, Budajenőn és Perbálon porszívókölcsön­zés. Működik már a cipő­javító szolgálat és megnyílt Perbálon a fodrászüzlet/ a kisipari szövetkezet kezelé­sében. — A házi gyümölcsöskertek növényvédelméhez szövetke­zetünk nemcsak a védősze­rek biztosításával járul hoz­zá, hanem az ehhez szük­séges kisgépek kölcsönzésé­vel is. Az idén már 6 per­metező- és 2 porszívógép rendszeres kölcsönzését tud­juk biztosítani növényápolási célokra. ván forgatókönyvíró, Fejér Tamás rendező — fellapozták a filmgyártás több évtizddes receptkönyvének megfelelő fe­jezetét, amelyben szó esik unatkozó kisvárosi asszonyról és férjéről, a tekintélyes igaz­gatóról. Mondanunk sem kell, hogy mindketten munkásokból lettek egy hollywoodi millio­most megszégyenítő luxusvilla lakói és olyan elegánsan fo­rognak a feketekávés, ver- mutos világban, mint egy jobb dzsentri világfi a Nemzeti Kaszinóban, anno 1936. Nem tudjuk, vajon egy néhai szö­vőnő magára ismer-e Panni­ben, vagy egy szövőgyári mun­kás Józsiban, a szakérettségis igazgatóban. Aligha hissziik. A film jóvoltából sok mindent megtudtunk róluk. A férjről azt. hogy munkája szerelmese és meghitt órákban odahaza is logarlécével bajlódik, ahelyett hogy... Szóval a felesége unatkozik. Van pedig mindene: ami csak egy KERAVILL bolt­ban fellelhető, a gondos ren­dezés mindent mozgósított, hogy elhitesse velünk: ez a háztartás aztán gombnyomás­ra működik. A forgatókönyv- író még tovább is megy. Olyasmit hallunk az igazgató szájából, hogy végre kiemel­kedtek az egyszerű munkások sorából, jólétben élnek, a vi­lágért sem hagynák ott a vil­lát, a gépeket és a rossz ízlés­re valló almáriomokat. Mindezek után ne csodálkoz­zunk, hogy az unatkozó asz- szony beleszeret a fővárosból érkező férfibe, aki ráadásul szintén kiváló képességű mű­szaki, csak éppen két gyerme­ke és szerető hitvese gátolja meg elképzelései valóra vál­tásában. Bonyolult pásztoróra egy rideg kisvárosi hotelben, aztán reggel a nagy rádöbbe- nés: igenis, érdemes szakítani a ki tudja hánvszobás összkom­fortos múlttal. És Panni elin­dul — albérletet keresni. Ennyi a film. A szándékát tekintve bizonyára az elpolgá- riasodás ellen kívánt hatásos állásfoglalást tenni. Ám a re­cent önmagában nem elegen­dő. Csak szánjuk a kitűnő szí­nészeket — Bora Margitot. Pá­los Györgyöt és Gábor Mik­lóst —. akik papírízű szere­pükben nem képesek elhitetni a nézővel sem az író, sem a rendező elképzeléseit. Annál inkább örülünk Schubert Éva hiteles titkárnő alakításának. Telitalálat! Hildebrand István néhány szép, igényesen kom­ponált képe maradandó él­ményt jelent. Vujicsics Tiha­mér zenéje modern, lírai, nagyszerűen alkalmazkodik a film eredeti elképzelésének hangulatához. Ez sainos a pro­dukcióról nem mondható el. Gyapay Dénes KERTES HÁZAK UTCÁJA ÚJ MAGYAR FILM : Mitől van az, hogy egy re- i mekbekészült koktélnál : eszünkbe sem jut, milyen re- icepit alapján készítették? Fur- : csa is lenne, ha mondjuk a jó- ! asszony módra tálalt sertésér- i mécske után az lenne első gon­dolatunk: lám, ez a szakács (pompásan alkalmazza a Ve- i nesz-féle szakácskönyv előírá- jsait. Elegendő, ha ízlik a főzt- ;je, és elégedetten távozunk az j étteremből. j Lesznek, akik megbotrán- j koznak a hasonlatokért, már- j pedig véleményünk kifejezésé­ihez — sajnos — szükség mu- I tatkozott mindkettőre. így ér- j zékeltethetjük leginkább, mi- llyen gondolatok fogtak el I legújabb magyar filmünk, a I Kertes házak utcája vetítése jután. Szerettünk volna (le­idig őszintén örülni. Szeret- I tünk volna sikerről, filmgyár- i tásunk jelentős eseményéről i hirt adni. (Titokban bevallhat- ijuk: délutáni napilapunk és i színházi hetilapunk kritikájá- íból valami olyasfélét olvas- itunk ki, hogy „Íme. a gyengéb. íben sikerült produkciók után i fellélegezhetünk, végül is ma­igára találtak filmeseink!’1) j Csalódottan távoztunk a mo- jziból. A Kertes házak utcája «ugyanis — ha egyes részletei- jben jelent is előbbre lépést — jmég mindig magán viseli a • régi, hibás filmalkotás je­gyeit. Készítői — Csurka 1st-

Next

/
Thumbnails
Contents