Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-09 / 6. szám

4 "“kiírtán 1963. JANUÁR 9. SZERDA Fejlődik a gyógyszerellátás Bővítik, korszerűsítik a gyógyszertárakat Megkönnyítik a gyógyszerészek munkáját Az új év alkalmával az Egészségügyi Minisztériumban tájékoztatták a Magyar Táv­irati Iroda munkatársát, gyógyszerellátásunk eddigi eredményeiről és a fejlesztési tervekről. — A gyógyszertárak álla­mosítása óta több mint négyszeresére emelkedett a gyógyszer­forgalom. 1962-ben a kórházakban fel­használt gyógyszereken kívül több mint 1,8 milliárd forint értékű gyógyszert vett igény­be a lakosság. Nagymérték­ben hövekedett a gyógyszerek választéka is. A törzskönyve­zett készítmények, alapanya­gok, kötszerek száma megkö­zelíti a két és fél ezret. Rendkívül gyors az új gyógyszerek térhódítása. 1955-től 1959-ig például a gyógyszerforgalomnak körül­belül 30 százaléka cserélődött ki az új, nagyobb hatású ké­szítmények megjelenésével. Az antibiotikumok szerepe is növekszik. Az 1981-ben fel­használt törzskönyvezett gyógyszerek 22 százaléka anti­biotikum volt. — A rohamosan megnöve­kedőit forgalom szükségessé tette a gyógyszertári hálózat korszerűsítését és bővítését. Hatszázötven gyógyszer- tárat korszerűsítettünk, 95 ú i gyógyszertárat nyitot­tunk. A közforgalmú gyógyszertá­rak száma 1391, egy gyógy­szertárra „7200 lakos jut”. Ez az arány nemzetközi viszony­latban is igen jó. Ezért a jö­vőben új gyógyszertárat főleg új ipari városokban és ellátat­lan falusi körzetekben épí­tünk, másutt inkább a megle­vőket korszerűsítjük. Az el­múlt évben mintegy száz olyan falusi ingatlant vásárol­tunk meg, ahol jelenleg elma­radott körülmények között működik a gyógyszertár, eze­ket az épületeket helyreállít­juk, bővítjük. További 300, főleg vidéki gyógyszertár fel­újítása már nem gazdaságos. Ezeket folyamatosan új épü­letben kell elhelyezni. — Továbbra is probléma a gyógyszerraktározás. A jelen­legi, meglehetősen n,agy költ­séggel átalakított me^-ei rak­tárak zömében nem felelnek meg a korszerű gyógyszertá­rolás igényeinek. Uj raktár eddig három megvébect épült. Az ötéves tervben további öt raktá­rát szándékozunk átadni rendeltetésének. — Lényegesen fejleszteni kívánjúk az intézeti gyógy­Jelentkezés a gépíróbajnoki versenyt | megelőző íráspróbára \ 3- t i Február 2-án rendezik idegi Budapesten az 1963. évi orszá- j gos gépíróbajnokságót. A baj- i neki versenyt január 19-én i íráspróba előzi meg Budaipes-; ten és a megyeszók helyet :en A í bajnoki döntőre meghívják í mindazokat, akik az íráspró- j bán 15 perces másolásban el-j érik a percenként 450 leütés- j nyi átlagsebességet, az összes i leütésszám hat ezrelékén belü- < li hibaszámmal. Az íráspróbá- j ra január 15-ig lehet bekülde- j ni a jelentkezéseket, Budapest j és Pest megye területéről az í országos gyorsíró és gépíró í versenybizottsághoz (Buda- j pest, V. Bástya u. 5-), az or- j szág többi részéről az illető í megye székhelyén működő j gépíró és gyorsíró iskola vei'- j senyfelclőséhez. j Üzembővítés építkezés nélkül Megyénk többi üzemével együtt állandóan épül, bővül, kor­szerűsödik a Váci Finompamut fonó- és Cémázógyár is. Az ott töltött rövid fél óra alatt ennek a fejlődésnek néhány mozza­natát örökítettem meg. Elkészült az takarmányozási mérlege | szertárak hálózatát, amelyek ; az illető terület szakmai ve- I zető intézményei lehetnek. Ma mé^f számos, négy kór­háznak sincs ilyen gyógyszer- tára, pedig különösen a gyógyításban nagyon fontos infúziós oldatokat főleg in­tézeti gyógyszertárakban le­het szakszerűen elkészíteni. A jövőben épülő új kórházak mindegyikét ellátjuk intézeti gyógyszertárral, s arra tö- relzszünlc, hogy a me.glevő, nagy kórházak se nélkülözzék solcáig. Különösen szükséges a budapesti klinikai gyógy­szertár rekonstrukciója, mi- yel a klinikai gyógyszertá-' raknak a gyógyszerellátáson kívül a szakmai vezetés fel­adatát is be kell tölteniük. — A gyógyszertárak re­konstrukciójánál és az új gyógyszertáraik építésénél egyaránt arra kell töreked­nünk, hogy ezek a gyógyító-megelőző intézményekkel egy hely­re kerüljenek, például rendelőintézetbe, össze­vont körzeti rendelő mellé. A gyógyszertárral el nem | látott településeken a meg­levő, jól bevált kézi gyógy­szertárakon kívül a lakos­ság- jobb gyógyszerellátásá­ra tervbe vettük, hogy a kör­zeti d;:c:ő.tő c ~s.e~yj.jtve juttassa el a vényeket a legközelebbi gyógyszertárba és ő ossza is szét a gyógysze­reket. Újabb 14 6C0 vegan abraktakarrcányt adtak ki központi készletből a rászoruló termelőszövetkezeteknek — A gyógyszerellátás egyik legfontosabb tényezője a ma­gasan képzett, hivatásának tudatában levő gyógyszerész. Arra törekszünk, hogy gyógy­szerészeink a fokozódó kö­vetelményeknek megfelelően tudják betölteni a jövőben is hivatásukat és egyre nagyobb mértékben váljanak az orvos egyenrangú segítőtársaivá. Lényeges feladat még, hogy a gyógyszerképzés további fej­lesztésén kívül minél na­gyobb számban adjunk a gyógyszerészek mellé jól kép­zett gyógyszertári assziszten­seket, akik leveszik vállukról a nem gyógyszerészi szaktu­dást igénylő munkát. A gyógyszerészképzés reformjá­nak alapgondolata a bioló­giai szemlélet kiterjesztés^ A továbbiképző tanfolyamok, amelyeket a múlt évtől az Örvostovábbképző Intézetnek adtunk át, elősegítik, hogy gyógyszerészeink állandóan lépést tarthassanak a tudo­mányok haladásával és egyes szakágazatokban alkalmuk le­gyen jobban elmélyülni. A gyógyszerészek tehermentesí­tésére távlatban el szeret­nék érni, hogy egy gyógyszerész mel­A Földművelésügyi Miniszté­rium kezdeményezésére, a me­gyékben már az ősszel meg­alakultak a takarmánygazdál­kodási bizottságok, amelyek intézkedtek a termelőszövetke­zetek tényleges takarmány- szükségletének. valamint a készletek felmérésére. Az óév végére elkészült az ország takarmányozási mérlege, s a legutóbbi napokban a Földművelésügyi Minisztéri­um és az Élelmezésügyi Mi­nisztérium együttes * utasítást adott ki a takarmányhiányos termelőszövetkezeteknek nyúj­tandó támogatásról. Az utasítás hangsúlyozza, hogy az eddiginél fokozottabb ta­karékosságot kell érvé­nyesíteni mindenütt az ab­raltfe'.használásban. A megyei takarmánygazdálko­dási bizottságok ellenőrzik, hogy a termelő üzemekben megtartják-e a takarékossági előírásokat, ugyanakkor in­tézkednek bizonyos abrakpótló takarmány félék feltárását, il­letve felhasználását illetően. Kívánatos, hogy a feleslegek­kel rendelkező termelőszövet­kezetek 1963. évre szóló lejá­rattal feleslegeiket kölcsönad­ják, vagy készpénz ellenében Horthy Miklós és Konrad Adenauer levélváltása A Neues Deutschland leleplezése a bonni kormánykörök és az emigráns magyar fás iszlak szoros kapcsolatairól A Neues Deutschland keddi száma a bonni hadügyminisz­térium által pénzelt Wehr- wissenschaftliche Rundschau című nyugatnémet folyóirat 1962. decemberi számának egyik közleménye alapján részleteket ismertet Horthy Miklós és Konrad Adenauer 1954—1955-ös levélváltásából. Horthy Miklós, Magyaror­szág egykori fasiszta kor­mányzója, aki annak idején Portugáliában élt, 1951. november 3-i levelé­ben arra kérte Adenauert, hogy tanúsítson még több megértést a magvar fa­siszták iránit. Ha ön,, Szövetségi kancellár úr — írta Horthy Miklós ■— közelebbről is volna szíves ér­deklődni e kérdés iránt, akkor kívánságára további felvilá­gosításokkal szolgálhat önnek Hennyey Gusztáv vezérezre­des úr, az NSZK-ban és Ausztriában működő magyar menekültügyi iroda vezetője, nz én utolsó külügyminiszte­rem, aki végig hű maradt hozzám, akiben tökéletesen megbízom, s aki máris szoros kapcsolatban van az önök külügyi és menekültügyi hiva­talaival. Adenauer 1955. február 10- én keltezett válaszlevelében biztosította Horthyt, hogy „nagyrabecsüli személyét és harcát”. Ettől az időponttól fogva az emigráns magyar fa­siszták még a korábbinál is nagyobb támogatást kaptak a bonni kormány­tól, s nem véletlen, hogy 1956-ban a nyugatnémet kormány a magyar ellenforradalom egyik legaktívabb támogatójának bizonyult. Azóta pedig Heny- nyey Gusztáv, a nyugat-né­metországi emigráns magyar fasiszták vezére, még közelebb került Bonnihoz mert Mün­chenből a nyugatnémet fővá­ros közvetlen közelében levő Bad-Godesbergben, a Nachti­gall-Strasse 5. szám alá költö­zött. Hennyey és a nyugatné­met kormány között Oberlän­der volt az összekötő, de azóta is, hogy Oberländert fasiszta múltja miatt a bonni kor­mánynak el kellett bocsáta­nia, a nyugatnémet kormány­köröket igen szoros szálak kö­tik össze a mai napig az emig­ráns magyar fasisztákkal. Botrány — viaszbábuk miatt | Nemzetközi in­cidenssel és al­kotmányos bo­nyodalmakkal fe­nyegetett a lon­donié Montagu Burton ruhake­reskedő cég ki­rakatában látható három viaszba bú. Az Observer azt állította a bá­bukról, hogy az egyik Kennedy- hez, a másik az edinburghi her­ceghez, a har­madik Macmil- lahhez hasonlít. A bábuk körül ez a felirat dí­szelgett: „Divat­jamúlt áruk vég­eladása, mélyen leszállított ára­kon”. A főudvarmes- teri hivatal kép­viselőjét küldte ki a kényes ügy megvizsgálására, de mire a hely­színre ért, a ..vétkes” bábuk már eltűntek. A cég képvi­selője kijelentet­te. hogy a ha­sonlóság nem le­het szándékos. A sérelmezett bá­bukat egy fran­cia viaszbábuké- szítő londoni üz­letében vásárol­ta. A kínos ügy ezzel még nem nyert kielégítő befejezést, mert a francia gyáros 450 ilyen bábut készített és szál­lított számos cég­nek különböző an­gol városokba. A Burton cég ud­vari szállító cím­mel rendelkez­vén, köteles ele­get tenni a fö- udvarmesteri hi­vatal kívánságai­nak, de ez nem vonatkozik más cégekre, ame­lyeknek kirakatá­ban háborítatla­nul helyet fog­lalhatnak a sé­relmezett bábuk — bárminő J Az a'r"terület jebb kihasználásával újabb hat gyűrűs- fonógépeí helyeznek üzembe, ez ,'M0ö fonóorsó-emelkedést eredményez. A termelés értéke ezáltal 6,5 millió forinttal nő. A mostanáig használt légkondicionáló berendezés elavult, nem képes kielégíteni az állandóan bővült üzemek igé­nyeit, ezért egy központi klímaberendezés építését kezd­ték meg. Kétmillió-kétszázezer forintos beruházással új transzfor­mátorállomás épül az üzem területén s ez az állandóan fejlődő üzem zavartalan áramellátását hosszú időre bizto­sítja. irat kíséretében. Korszerű neonvilágítást szereltek fel az összes üzemrész­ben. Képünkön jól érzékelhető a villanykörte mellett az új fénycsővi.ágítás a gépek fölött. (Gábor Viktor felv.) adják át a környékbeli rászo-; ruló szővetlcezeteknek. * A takarmányszükségletek és! a készlete^ felmérésénél meg- í állapították, hogy a termelő- í szövetkezetek egy részénél a í megnövekedett állatállomány í áttété! tetése és az 1963. évi í árutermelési előirányzatok i teljesítése a legtakarékosabb; takarmány-felhasználás mól-; let sem valósítható meg köz-; ponti segítség nélkül. Ezért a; takarmánygazdálkodási bízott- J Ságok felmérései alapján, a / központi készletekből juttat-'( mik majd abraktakarmányt a í rászoruló gazdaságoknak. Már j az eddigiekben 2130 vagonnyi; abrakot szállítottak az aszály; sújtotta vidékekre, most í újabb 14 000 vagonnyit utal- j tak ki. ^ Ez a 14 000 vág ennyi í mennyiség tartalmazza ; mind a tenyésztéshez, mind \ pedig az árutermeléshez ; szánt takarmányt. A központi takarmánykészle- J tek későbbi felhalmozása érdé- j: kében szükséges, hogy azok a ? takarmánytámogatásiba’n része- J sülő termelőszövetkezetek, j amelyeknek — az üzemtervben { előirányzott tenyésztési és áru- í termelési feladatok teljesítése J mellett — 1963-ban abrakfe- ^ leslegük lesz, feleslegeiket az ^ állami felvásárló szerveknek J adják majd át- Ily módon te- í hát a takarmányjuttatás egy- £ úttal szerződéses kötelezett- % ségvállalással jár, amely sze- \ rint 1963. év őszén a takar-; mány gazdálkodási bizottság ( felmérése alapján kimutatott í tényleges takarmányfeleslegei- \ két a termelőszövetkezetek el-; adják a Malomipari és Tér-; ményforgalmö Vállalatnak. / (MTI) í ! lett két asszisztens dol­gozzék a gyógyszeríár- l ban. • Ez belátható időn belül szük­ségessé teszi a jelenlegi két éves képzés továbbfejlesztését felsőfokú gyógyszertári asz- szisztensképző iskolává. — A gyógyszerészek az el­múlt években munkásságuk­kal bebizonyították, hogy ez a szakma nélkülözhetetlen feladatot teljesít népünk egészségügyi ellátásában. A gyógyszertári munkán kívül egyre szélesedik társadalmi tevékenységünk is. Mindez jogos alapja annak az egyre fokozódó megbecsülésnek, amellyel dolgozó népünk a magyar értelmiségnek ezt a fontos rétegét körülveszi. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents