Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-08 / 5. szám

Vasald kovács vasald...

VII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

1963. JANUÁR 8, KEDD

BESZÉLJÜNK ŐSZINTÉN A KENYÉRRŐL

Szitagép fából — Rossz szén — Miért szalonnás?

Nem a legszívesebben fogadtak. Sőt! Szinte azt mondták: kívül tágasabb.

Igaz, elkönyveltem annak is, bogy igen nagy volt a forgalom. Ki ad szívesen felvilágosítást csúcsforgalmi napon?

Végre ae álmosságtól és fáradtságtól karikás szemmel előkerült az egyik kemencétől Lovas Pál szakmunkás. Nem valami vidáman, de azért szóba állt velem.

— Miért fogadtak ilyen „kirúgásán?’’ — kérdem.

— Nézze — feleli —. ha magát is annyian piszkálnák, mint minket, nem tudom, magának hogy esne. A város valamennyi kenyérfogyasztója minket szid. Hogy ilyen meg olyan a kenyér. Pedig hát bizonyos mértékig nem is mi vagyunk a hibásak. Sőt, nem is mondanék nagyot, ha azt mondanám, egyáltalán nem vagyunk hibásak. Kezdjük itt az üzemben. Abszolút korszerűtlen az üzem, még csak meg

Bujdosó Sándor

Lovas Pál

sem közelíti a korszerűség határát. A szitagép fából van. előbb-utóbb szilánkká megy a

vége, fadarab kerül a tésztába. Következik a kemence, a hét darab magyar rendszerű kemence. Ahhoz, bogy szép legyen a kenyér és' folyamatos legyen a munka, ahhoz állandó egyenletes hőt kellene biztosítani. De ezt nem lehet, a bányák olyan lehetetlen rossz szenet küldenek, hogy fűteni i$ alig lehet vele, nem pedig egyenletes hőt biztosítani. Igaz, van olajfűtésű kemencénk, de mondom, ez sem korszerű.

— A malomipar 50 évvel megelőzött minket, A gyártás- technológia 72,5 kilogramm lisztből 100 kilogramm kenyeret ír elő, ezt pedig nem lehet megcsinálni. Nem lehet, mert nem egyforma a liszt, egyiknek ilyen, másiknak olyan a sikértartalma. Egyiknek kisebb, másiknak nagyobb a vízfelvevő képessége.

— Hogy úgy istenigazában kipanaszkodjam magam, lássuk csak tovább. A szállítás. Nézze meg ezeket a kenyereket.

Kihúz a kemencéből vagy négy gyönyörű pirosra sült kenyeret, az embernek a nyála csordul, olyan szépek.

Egy év alatt huszonkétezer csibét nevelt

Szükséges is, hogy lassan az állomány teljesen elfogyjon, mert kell a hely az ismét sok ezerre tervezett naposcsibék számára. \

. — bődi —

— Látja, milyen szépek? A kocsikat aztán hogy rakják föl?! Nem a rakodók a hibásak, nincs helyük, ezek a kenyerek még gőzölögnek. Ha egy sorba rakják a kenyereket lapjára, ugyanúgy kapná a fogyasztó, mint ahogy a kemencéből kihúztam, de így több sor kerül egymásra és így m-, lesz a vége? Szalonnás kenyeret kapnak a vevők. Kit szidnak? A péket. Az igények nagyok és ez érthető, de a körülmények, azok bizony gyengék. Hogy még mindig a panaszról tartsak: volt olyan is, hogy besült a kenyér, szénné égett. Miért? Mert áramszünet volt. És nem vagyunk képesek kapni akkumulátoros lámpákat. Már megvoltak, de amikor a gazdacsere megtörtént. ott maradtak, Cegléden. Azóta sem kerültek ide, pedig többször kértük. Most ócska. üvegnélküli petróleum- lámpával világítunk, ha nincs áram.

— Nekünk nincs ünnep, nincs éjszaka. Nem panaszként mondom, mert szeretem a mesterségem. Igyekszünk is mindig a lehető legjobbat csinálni. hisz mi is ezt esszük, de higgyék el, csak akkor tudunk megfelelőt csinálni, csak akkor tudjuk az igényeket tökéletesen kielégíteni, ha a körülményeket nekünk is biztosítják.

— Mi tudjuk legjobban, hogy a mindennapi kenyér mennyire fontos, rpennyire nem lehet nélküle élni.

(Tamasavszky)

Fodrászüzletet kérnek az alszegi asszonyok

Közel egy hónapja már, hogy a Szolnoki út 32. számú házban megüresedett egy üzlethelyiség. Nosza lett is öröm az alszegi asszonyok és lányok körében. Végre megnyitják számukra a régen kívánt és ígért nőifodrász-üzletet, nem kell a város távoli részei felé barangolni. Köztudomású, hogy egyetlen akadályként az üzlethelyiség hiányát hozták fel az illetékesek. A napok telnek- m ti Inak. A fodrászüzlet megnyitására semmi Jel sem mutat.

Reméljük, az „ígéret" nem ment feledésbe, és a lehetőséghez képest (nem hosszú idő múlva), az alszegi nőifodrász-üzlet megnyílik.

— bi —

Így énekelhetne Máthé Kálmán, a Szabadság Termelőszövetkezet feketei üzemegységének patkóié és kocsivasaló, mindentudó kovácsmestere. Nem mai gyerek már szakmájában. ismeri ennek a foglalkozásnak ezerféle csinját-bin- ját.

A technika fejlődése ezt az iparágat is modernizálta. Ennek következtében a messze határban működő kovácsműhelyekben sem lábbal vagy kézzel hajtják már a fújtatót, hanem villany energia segítségével élesztik a tüzet. Igaz, olykor ezzel is van egy kis baj — mert jelentéktelen műszaki hiba miatt órákig áll a munka. Ilyenkor

haragba Jön

az öreg kovács, s mérgében akkorákat csap óriás pörölyével az üllőre, hogy az égcsattogás hozzá képest egy kis diótörésnek tűnik. De ha jó ai fújtató, vígan megy a munka, s ő a legkedélyesebb ember az egész környéken.

Hozhatnak hozzá javításra szoruló gumikocsikat, mázsavasalást vagy patkolást, a termelőszövetkezetből rúgós lovakat, rajta semmi sem fog ki, mindenhez ért.

Komoly munkatársa a fiatal Márton László, aki bár sohasem tanulta ezt a szakmát, két év alatt annyira belejött, hogy akár futtában is meg tudná már patkolni a legtüzesebb paripát. Mostanában, persze, a tüzes paripák helyett a kuko- ricagórékat vasalták. Máthé Kálmán és Márton László jól megértik egymást. Máthé Kálmán eddig 700 munkaegységet teljesített. Máidon Lászlónak 600 munkaegysége van. Természetesen ehhez még hozzájön a háztáji jövedelme is. Keresetükkel meg vannak elégedve.

Az öreg mester homloka azért néha össze-összerán- colódik. Ugyanis hat hónapja hiányzik még a nyugdíjhoz, s ha ez letelik, ezt a sokágú mesterséget amelyet gyerekként kezdett el több mint fél évszázaddal ezelőtt, abba kell hagynia.

Hivatalosan így is lenne, ha nem szeretné a kopácsolást és a szakszerű lópatkolást. de szereti, s megkeresi majd módját, hogy azért egy-egy keveset mint

boldog nyugdíjas

is dolgozhasson még a műhelyben. A termelőszövetkezet vezetősége biztosan ad erre lehetőséget.

—bödi—

— Az állami gazdaság 1708

holdon termelt kukoricát az elmúlt évben.

MA

folytatódik a nők akadémiájának előadássorozata

Ki merre járt külföldön ?

(Bacsó felvétele)

Meghosszabbították

a szerződéses állatok

átvételi idejét

A termelők az 1962-es évre a földművesszövetkezettel kötött baromfinevelési és hizla- lási szerződésüket 1983. január 3I-ig kötbérmentesen teljesíthetik.

A szerződésre átadott baromfiért az 1962. december hóra érvényes szerződési árat fizeti a földművesszövetkezet.

A nők akadémiája 14 előadásból álló sorozatának első fele befejeződött december hónapban.

Január hónappal új helyen és új témával folytatódnak az előadások. Élménybeszámolók következnek arról, hogy városunk lakói közül az elmúlt nyár folyamán ki merre járt. A színes, személyes élmény- beszámolók szeretnék megismertetni a hallgatókat a szomszéd népek életével. Képek vetítésével kísért előadásokban oda repítik el az érdeklődőket, ahová még nem juthattak el. A tanulságos és szórakoztató előadások nemcsak a felnőtteknek, hanem a 10 éven felüli gyermekeknek

I

is maradandó élményt jelentenek. A szülők, édiesanyák és édesapák mellett szeretettel látja a nőtanács kulturális bizottsága a család nagyobb gyermekeit is.

Az előadások új helye az MSZMP városi bizottságának nagyterme, ahol a jól fűtött, szépen rendbehozott helyiségben, baráti légkörben tölthetnek el az érdeklődők néhány kellemes órát.

Az akadémia előadásainak ideje változatlan, vagyis délután 6 óra.

Ma, január 8-án az első élménybeszámoló a Német Demokratikus Köztársasággal ismerteti meg a hallgatóságot. Az előadást Mezősi Istvánná, a nőtanács titkára tartja.

— Uj szabás-varrás tanfolyam kezdődik január 7-én az Arany János művelődési házban. Jelentkezőket még most is felvesznek (az emeleti irodában, 38. szoba).

— 100,2 százalékra teljesítette éves tervét a ládagyár.

— Baleseti káráért négyszáz forint gyorssegélyt fizetett ki az Állami Biztosító helyi fiókja Erdei Lajosnak.

— Háromezer darab naposcsibe érkezett ma, kedden, a Szabadság Termelőszövetkezetbe, szerződéses nevelésre.

— Nem világította ki kerékpárját és úgy vett részt a közúti forgalomban Medgyesd József né Tázerdei u. 1. szám alatti lakos. 60 forint bírságot kapott a szabálysértési hatóságtól.

MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN?

SENKI NEM TUD SEMMIT. Nagy sikerű csehszlovák filmvígjáték felújítása.

Kísérőműsor: Győz az egészség. A föld legmagasabb csúcsa.

Előadások kezdete: 5 és Y48

" ' '"«««TOVWWWWWWWWWWWW

I. rész.

S

zép napsütéses délután Volt szeptember 23-án. Ezen a délutánon vettem szemügyre újból a már sokszor megnézett területet a Középgógányban. Jobbkor nem nézhettem volna meg. Nem sokkal előbb szántottak itt. A nagy kiterjedésű szántáson hamus foltokat láttam. A foltok egymástól 30—50 méter távolságra voltak és 20—30 négyzetméter területen is látszottak. 53 hamus foltot olvastam meg. A tatárjárás előtt még falu állott itt. Emberek lakták e helyet, s ma már csak hamus foltok jelzik a házak helyét. Az ellenség által elégetett nádfedelek és fedélszékek hamuja keveredett a szántott rétegben. A szántott területen túl volt a faluszéle északkeletre és délnyugatra is. Több ház volt itt, 50-re, 100-ra is becsülhető számuk, ha az egész területet beleszámítják, ahonnan Árpád-kori edénytöredékek kerültek elő.

1960-ban ásattam itt először, október első napjaiban. A falu templomát, a temetőjét, a templom melletti két Házat sikerült részben, vagy egészben feltárni.

A második ház beosztását, terjedelmét pontosan fel nem mérhettem, nem volt rá idő. A folyó évben sikerül a második házat is kikutatni. Szeptember 26-án fogtunk munkához. Ez a ház nyugat-keleti irányban húzódott. 21 méter hosszú volt és szélessége 8 méter. Három helyiségből állott. A keleti végében levő helyiség volt a konyha. Kettő és fél méter átmérőjű körben, 0,20 méter vastagon hamus, kormos, edénytöredékekben gazdag réteget találtunk. A második járószintje szürke agyag ta- pasztású volt. A harmadik helyiség járószintje barnás kevert homok föld volt. A helyiségek mérete: 6,7x8, 6,7x4 méter. A falvastagság 0,35—0,45 méter.

A talált edénytöredékek minősége eltért a határban más helyeken talált edények töredékeitől. Abból az anyagból (agyag) készítették, amelyet csak mázul alkalmaztak a korabeli edényeken. Vékonyabbak és finomabbak voltak a putrilakásokban talált edényeknél. A díszítésük egyezett azokéval. Az edénytöredékek mennyiségéről arra lehet következtetni, hogy több embernek főztek ezen a konyhán. Az volt a másodlagos célom — a ház méreteinek megállapításán túl —, hogy a faluban minden ház felépítményes volt-e. Ezért a kutatott háztól 200 méterre újabb kutatóárkot ásattam, itt egy 15 méter hosszú és 4 méter széles putrilakás nyomai kerültek napvilágra.

J

elentős mennyiségben találtunk kérődző állat csontokat A sok edénytöredék arra vallott, hogy itt sokáig éltek emberek.

A putrilakás gödrének kutatása közbeh egy edényfenék került elő az Árpádkorból. Embereim meglepődve nézték az edény feneket, mert azon horogkereszt alakú mesterjel volt. Az edénykészítö mester bizonyosan nem gondolt még arra, hogy ez a jel milyen veszedelembe sodorja nyolc évszázad múlva az emberiséget. A felkutatott háznak

fából volt a tetőszerkezete, és nád volt a fedele. A többi ház is ilyen volt. Felépítményes ház csak a templom és körülötte levő két ház volt. Ezek lakói urak voltak, inkább papok, mint világi személyek. A finomabb edények is erre engednek következtetni.

Nemcsak magyar őseink laktak itt, lakott a bronzkori emberek egy nagyobb csoportja is. A második ház alatt és mellett is bolygatva volt a föld. Ezek a bronzkori putrilakások nyomai. A beásások elérték az 1,7 méter mélységet,

E

l kell még mondani, hogy a házsorok 65— 70 méter távaü voltak egymástól. A házsorok távolságából és a házak egymás közötti távolságáról arra következtethetünk. hogy akiok lehettek a házak közelében. amelybe a jószágot csukták éjjelre, vagy a téli időben. Az eddig vizsgált lelőhelyeken talált házak kicsinyek, egysejtűek voltak, csak az idő viszontagságai ellen hyzódott beléjük az ember,

Dr. Balanyi Béla

(Folytatjuk.)

j Születtek: Horváth István _

j Kovács Terézia fia: Zoltán, Fehér 4 Bálint és Utas! Erzsébet da: Bá- í lint. Káplár Béla és Csőké Erzsé- J bet fia: Béla. Nagy Sándor és j Pécsi Rozália leánya: Agnes,

^ Házasságot kötöttek: Balázs

j Ambrus és Zatykó Erzsébet. Gulá- 4 esi Ambrus és Gyömbér Erzsébet J (KlSZ-estküvő).

í Elhunytak: Tóth Balázsné Gulá- í esi Eszter 82 éves. Csete Jánosné J Dezső Teréz 87 éves. Angyal Im- ^ re 78 éves. Téglás-Kovács Lalosné 4 Vlncze Terézia 64 éves, Godó Jó- í zsefné Komáromi Margit 47 éves,

V. Nagy Dániel né Gerecze Rozália 70 v, éves.

Ml

Ceglédi

Ruhaipari Vállalat

Nagykőrös, Kossuth Lajos u. 13 mérték után a legújabb divat szerint készít férfi és női kabátot, öltönyt, ruhát saját és hozott anyagból.

Őseink lakásviszonyai az Árpád-korban

Sok-sok méter annak a hatalmas épületnek a hossza, amely a Szabadság Termelőszövetkezet feketei üzemegységének baromfitelepén a tyúkok, kakasok, jércék lakóhelyéül szolgál. Senki ss gondoljon egyszerű baromfiólra, > mert ez a nagy hodály inkább hasonlít óriási méretű üzemi ; ebédlőre, mint bármi másra.

Fala a korszerű követeimé- ; nyéknek megfeleljen téglából; épült. Téld időiben a terem ; közepén hosszában sorakozó; fűrészporos kályhák ontják a - meleget, hogy az értékes, igen í egészséges állomány meg ne / fagyjon.

Ebben az évben

22 ezer csirkét nevelt itt fel ;

özvegy Hegedűs Albertné, ;

a termelőszövetkezet baromfi- ; gohdozója, akinek a háztájin í termett 30 mázsa kukoricája 1 mellett közel 600 munkaegy- j sége is van már.

Az etetéssel, itatással és a í baromfineveléssel járó egyébí tennivalók bizony lekötik. ; Hogy szeret-e a hangos csibe- { népséggel bíbelődni, arra kér- ; dezés nélkül is megadná a vá- ' laszt az a tény, hogy j

feladatát 6 év óta látja el, í s szorgalmas, odaadó mun- í kával őrködik, hogy a ; gondjaira bízott szárnyas J jószágok mindig időben ; megkapják az eleságet és { a baromfitápot is.

A jelenlegi állomány hat-! ezer darab, de rövid időn be- j lül csak kétezer lesz, ugyan- í is a napokban a BARNEVÁL í négyezer csirkét szándékszik í átvenni.

Téli örömök

„Üllőn koppan a kalapács, Én vagyak az ősz sczakállú, Hárommázsás kalap ácsú.

Jó tsz-kovács .. .*»