Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

WIT W If. VEI sKfCnrtap 1963. JANUÁR 3.. CSÜTÖRTÖK Jelentés a Mars—I útjáról Hazamentek a lányok Csepel szigetén, a gyáróriás­tól talán 10 kilométerrel dél­re már szépen művelt szántó­földeket, légióként pedig nagy, egybefüggő kertészeteket talál az utas. A természet is ker­tészkedésre alakította ki ezt a lapáiyos folyóközt. Az élet azért itt sem telje­sen gondtalan. Említsük pél­dának a halásztelek! Szabad Május Tsz-t. Sem a szántóföl­di termelésben, sem a kerté­szetben nem találunk itt egyetlen helybeli fiatalt. Ah­hoz túlságosan közel a város, az ipari üzemek — mondják a helybeli vezetők, s úgy érzik, ízzel mindent megmagyaráz­tak. Legfeljebb azt teszik még hozzá: pedig sok esetben meg­irigyelhetnék a mi gyerekein- j iet. i 1962. december 26. és 1963. január 1. között a Mars—1. önműködő űrállomással rend­szeresen megteremtették a rádióösszeköttetést. Az űrállo­másról telemetrikus értesülé­seket nyertek, végrehajtották a pályaelemek szükséges mó­dosításait. — A megengedettnél gyorsabban hajtotta január elsején este nyolc órakor a MÁVAUT-buszt Simon Gyu­la gépkocsivezető. Vele szemben szintén szabályia­stul közlekedett az úttest bal oldalán Sallai Károly dömsödi lakos kivilágítatlan lovaskocsival, összeütköztek, Sallainak lába tört, a ló pe­dig elpusztult. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ffcnlídi/firtaiN? Nagyobb önállóság - nagyobb felelősség A beruházások mintegy nyolcvan százalékáról helyileg döntenek Az Országos Tervhivatal el­nöke, a pénzügyminiszter és az építésügyi 'miniszter együt­tes rendeletet adott ki a föld­művé ssf övét kezetek és a kis­ipari szövetkezetek beruházá­sairól és felújításairól. A rendelet a beruházási ad­minisztráció csökkentésével lehetővé teszi, hogy o helyi szervek, saját hatáskörükben, évi, mérleg szerinti bevételük fél százalékából húszezer fo­rint értékű beruházást vagy felújítást végeztessenek, to­vábbá nyolcezer forint érté­kű gépet vagy gépnek minő­sülő műszert vásároljanak. Az eddiginél lényegesen nagyobb jogot kaptak ,a megyei szer­vek a beruházási keretek fel­használáséi illetően is. A földművesszövetkezetek me­gyei központjai, a MESZÖV- ök — eddig csak félmillió fo­rint értékű beruházásról dönt­hettek. Hatáskörük mostantól az egymillió forint értékű be­ruházásokra is kiterjed. A földművesszövetkezeti rend­szer két fontos működési te­rületén — a kereskedelemben és a vendéglátóiparban ( — az össz-beruházások nyolcvan százaléka általában egymillió forinton aluli értékű. Gyakor­latilag tehát a jövőben a be­ruházások túlnyomó többségé­ről helyileg döntenek. (MTI) Táborfalván rosszul kezdő­dött az év. A falubeliek a ta­nács kultúrotthomáiban búcsúz­tak az óévtől és köszöntötték az új esztendőt. A szilveszteri mulatság kellős közepén — eddig még pontosan meg nem á! lapított okokból — veszeke­dés, majd verekedés kezdő­dött az otthon kertjében- A verekedés percek: alatt elha­rapódzott és tömegverekedéssé fajult, amelynek, sajnálatosan, há'áloe áldozata is volt. A verekedés során idősebb Dobos József. 66 éves tatár- szentgyörgyi földműves, hátul­ról tüdőn szúrta Fodor Mihály táborfalvi lakost, akit később a mentők életveszélyes álla­potban vittek a kecskeméti kórházba. A verekedésben ekkor már Mert azért nekik is vannak gyerekeik”. Aki a kertinö- vény-termesztés idényében er­re jár, tekintélyes létszámú leány- és fiúcsapatokat láthat a 70 holdas kertészetben. Csak­hogy ezeknek a fiataloknak messzi a családi otthonuk: esténként nem szüleikhez tér­nek meg, hanem az ideiglenes és nem éppen kifogástalan munkásszállásokra. Messze vidékekről, zömmel Szabolcsból kerültek ide, a fő­város tőszomszédságába. Ki- nek-kinek megvan az egyéni célkitűzése, útrakelésük indí­tóoka viszont teljesen azonos. Mint mondják, azért jöttek el, mert Szabolcsban, az ő fal­vaikban gyengék még a ter­melőszövetkezetek. Feleannyi jövedelmet sem tudnának biz­tosítani, mint ez, a halásztele­ki. Ha javulnak az otthoni ♦sz-ek, a legtöbben haza akar­nak maj<f tértii. .Akad közöttük természete­sen olyan is. aki férjhez me­nés, vagy alkalomadtán ipari segédmunkavállalás útján „be­szivárog” majd a fővárosba. Más kérdés, hogy az ottha­gyott hazai tsz-ek is bizonyára hamarabb erősödnének meg, ha az ő dolgos kezük is ott munkálkodna, ha fiatal dere­kuk ott hajladozna a homokos szabolcsi földeken. Ám az itt eltöltött év, vagy évek sincse­nek hiába. Már az is nagy szó, hogy aki akar, a két jó szak­ember, Dilinszki György és Petrányi György keze alatt komoly kertészeti ismereteket szerezhet, s ezt akár otthon, akár másutt hasznosíthatja. A másik, nem kevésbé lényeges dolog, hogy anyagilag sem járnak éppen rosszul. Ideiglenes tsz-tagok, ami azt jelenti, hogy nem három, hanem csak egyéves kötele­zettséggel írják alá a belépé­si nyilatkozatot. Háztáji föl­det nem kapnak, de kilépés­kor — mérleghiány esetén — nem terhelhetők. , A. múlt ^wejfiben -mint bér- hiünkások, fizetést kaptak,s a •fiatalok most is fizetésnek ne­vezik a havi — kétségtelenül igen tetemes — fix előleget. Ez általában 1100 forint körül van. De fix előlegnek tekint­hető az a 350—400 forint is, amibe a kosztjuk, szálláskölt­ségük, a fűtés és világítás ke­rül. A havi 1100 forintjukból tehát önfenntartásukra köz­vetlenül nem sokat kell költe­niük. Ehhez az 1400—1500 forintos havi jövedelemhez zárszámadáskor: még két-háromezer forint i jön. tehát átlagos havi kere-: setük közel jár az 1700 forint- ; hoz. A zárszámadás itt megint : csak nem a szokványos módon : történik. A 70 holdas kerté- i szét úgyszólván „önelszámoló” : üzemrész. A 60—70 fiatal és a I két brigádvezető eredményes-: ségj művelés-ben bírja ezt a; területet, azaz a két és félmii- ■ liós bruttóbevétel 40 százaié- \ ka a brigád részesedése, de: prémiumhoz jut a brigád, ha i holdanként 35 ezer forintnál í több értéket termel, s a másik I 40 százalékból is bizonyos há-; nyad az övé, ha a termelési \ jellegű kiadásokból meg tud- ; nak takarítani. A zárszámadás náluk tehát \ kizárólag pénzügyi számvetés i kérdése: a jövedelem az utolsói fillérig készpénzben mutatko-i zik, terményrészesedés nincs, ; Amikor náluk jártunk, ép-; pen haza készülődtek a lá-í nyo-k. Gólya Ottilia, a KISZ-; szervezet titkára Nyirvasvári-; ba. Balogh Rózsi Fábiánhózá-; ra, Krécz Kati Pócspetribe. Az; ünnepek után valamennyien; visszajönnek- Egyrészt azért, \ mert itt a téli hónapokban is.í megvan a biztos jövedelmük,! másrészt, mert valóban, ők! még itt akarják végigdolgozni J az 1963. esztendőt. Kati azt í -mondta: í — A kelengyém most marj nagyjából együtt lesz. Mégj „összedolgozom” a bútorra va- J lót, azután már könnyebben; beszélek — akár a férjhezme- J nésről is ..: ; De vajon miről beszélgetnek; ezek a világ-látott fiatalok ka-í rácsonytól vízkeresztig odaha-J za szüleikkel, viszontlátott; leány- és fiúpajtásaikkal? i Mindenekelőtt elmondhatják, hogy rövid szabadságuk előtt pompás klufeesttel, tánccal, vi­gassággal búcsúztak egymás­tól. Nemrégen, jó két hónapja csupán, hogy a ráckevei járá­si KISZ-bizöttság felfigyelt rá: ennek a nagy csapat fia­talnak mennyire hiányzik a szervezett együvétartozás, a második otthon. Ennek megte­remtésében néhány falubeli pedagógus segített a legtöbbet. Először a KISZ-szervezetet alakították meg, azután az ifjúsági klubot. Talán abban is szerencséjük vóLt, hogy Kuba György, a fa­lu egyik lelkes, fiatal tanára- szintén Szabolcs megyei. Ö foglalkozott velük a legtöbbet. A megyénél szerzett valahogy 14 ezer forintot- Ebből a pénz­ből a' már meglevő két rex- asztal, a tv és a pingpong- felszerelés mellé rádiót, lemez­játszót és székeket vásároltak a klub részére. A klubnak már egész télre megvan a programja. Balas­sik Irénke, a falu legjobb népi táncosa tanítja majd a szövet­kezeti fiatalokat táncolni. Az orvos egészségügyi előadásokat tart, ráckevei és halásztelki pedagógusok pedig előadásso­rozatot illemtanból, politikai és általány tudnivalókból. A tánccsopomt mellett énekkar és olvasókör is alakul. S ha vi­dámak,' tartalmasak az esték, könnyebben megy napközben a hagymaváloigatás, meg a melegágyak körüli munka. Lehet, hogy akad majd a szabolcsi falvak fiataljai kö­zött olyan, aki fel is jegyezge- ti a hallottakat, s megkísérli hasznosítani ezeket a helyi KISZ-szervezetben. Az pedig éppenséggel bizonyos, hogy a szülők, a rokonok és ismerősök, egyszóval a felnőttek is, felfi­gyelnek néhány új dologra. Ha az első napokban sajnálgatják is egy kicsit távolra szakadt gyermekeiket, találnak majd időt arra is, hogy részletesen ■kikérdezzék őket. hogyan te­remhet 3—4000 forint helyett- akár 35 ezer forint értékűt a föld. S talán az efféle tapasz­talat a legnagyobb érték, ez az, amiért leginkább érdemes volt az évet a távoli Csepel- szigeten eltölteniök. Hol ka Vilmos SZOFOKLESZ CEGLEDEN Nem mindennapi színházi esemény színhelye lesz január 5-én a ceglédi művelődési ház. A Déryné Színház Szo- foklész: Antigoné című drá­máját mutatja be a városban. A darabot Kertész László Já- szai-díjas rendező rendezte. A ceglédi szính ázked velők köré­ben nagy érdeklődés mutatko­zik a 2500 éves klasszikus da­rab bemutatója iránt. Búcsúzik a prímás Pipi Jóska, a ceglédiek köz­kedvelt prímása Szilveszter éj­szakáján elbúcsúzott közönsé­gétől. A Magyar Csárdában szórakoztatta a vidám szil- veszterezőket, abban az étte­remben, ahol valamikor har­minc évvel ezelőtt — Cegléd­re érkezése után — kezdte. Korábban játszott Békéscsa­bán, Budapesten, Gyulán és Orosházán, többször járt Né­metországban és mindenütt elismerést szerzett hegedűjé­vel a népzenének. © VISORS! Zárszámadási előkészületek A sülyi Virágzó Tsz-ben va­lamennyi könyvelő szorgalma­san dolgozik. Hegedűs József- né a könyvelési kartonok vé­geláthatatlan számoszlopait adja össze, a főkönyvelő az önköltségszámítással bajlódik. Varró Margitka egy kimuta­tást vizsgál, Papp Ferenc bér- számfejtő már a tagok mun­kateljesítményét értékeli. Mindenki a zárszámadás elő­készítésével vari elfoglalva. Huszonhét forintot terveznek egy-egy munkaegységre, amit valószínűleg el is érnek. Orvosolták a panaszt A lap hasábjain szóvá tet­ték: tűrhetetlenül elhanyagolt a monori Vigadó étterem. A Ceglédi Vendógláfóipari Vál­lalat orvosolta a monori lakos­ság jogos panaszát. 160 000 fo­I rintos költséggel, valóban kul­turált, barátságos szórakozó- I hellyé alakították át a vendég­I löt. , Vendégek a csecsemő- otthonban Karácsonykor kedves, várat­lan vendégek érkeztek a nagy­kőrösi állami csecsemőotthon­ba. Ellátogattak a faárugyár, a ládagyár a kórház és a kerü­leti KISZ-alapszervezet fiatal­jainak képviselői, sőt, megje­lent az ünnepségen a KISZ vá­rosi bizottságának titkára, a faárugyár párttitkára és a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának elnöke is. Megajándé­kozták az állami csecsemőott­hon kis lakóit, akik nagy örömmel fogadták a sok-sok játékot és kiességet. A tervszerű megelőzés eredménye Nagykőrösön az elmúlt év­ben 17 000 forint értékű tűz­kár keletkezett. Ez a, viszony­lag alacsony összeg, annak tu­lajdonítható, hogy a város 110 önkéntes tűzoltója mindent elkövet a biztonsági intézkedé­sek betartásáért. Megfelelő ok­tatásban részesültek a testület önként vállalkozó tagjai, akik társadalmi munkában szervez­ték meg a megelőzést. A tűz­rendészet! kirendeltség tíz fel- világosító előadást rendezett, amelyen körülbelül nyolcszá- zan vettek részt. Játék, sport és pihenés a szünidőben A Petőfi általános iskola ta­nulói örömmel készültek a té­li vakációra. Megszervezték részükre a rendszeres korre­petálást, de ezenkívül jut ide­jük játékra, sportra és pihe­nésre is- A klubszobában sakk és társasjátékok állnak a ren­delkezésükre. Előre meghatá­rozott időpontokban a poli­technikai műhelyt is használ­hatják. ' Az új év nemzetközi film­seregszemléinek sorát február 18-án az oberhauseni rövid- filmfesztivál nyitja meg. A közelmúltban Budapesten jár­tak a rendező bizottság kép­viselői, s a legutóbbi hónapo-k terméséből kiválasztották azo­kat az alkotásokat, amelyeket meghívtak a vetélkedőre. Oberhausenben ugyanis csak azokat a fürgéket mutatják be, amelyek a fesztivál rendezői­től „névre szóló” meghívót kapnak. Hazánk képviseleté­ben 1963-ban a Variációk egy témára, a Szentkút, a Párbaj, a Koncert, a Vigyázat mázol­va utazik a seregszemlére. A következő filmfesztivált Dél-Amerikában, az argentinad Mar del Plata-ban tartják márciusban. Ezen játékfilmek vesznek részt. Hazánk is be­nevezett, de az illetékesek még nem döntöttek arról, hogy melyik filmünket küldik ki. (MTI)-V.-' :' \ .w % X \­v-ií&S A 4 1 . V í Vidám korcsolyázás (Foto: Koppány) LIBA - málnalekvárral ! Ünnep etótti téu délután. ; majd hogy üresen döcögött ; ki Szobról a kis helyi vonat. ; Az egyik fapados vagon ajtó ; melletti fülkéjében egy, leg- ; alább mázsás súlyú, piros- ! pozsgás néni kényelmeskedett ! az ablak »mellett, lévén hely ; bőviben. A pad alatt — igen ; szabálytalan módon — két ; kézikosarat helyezett el, s ; fölibü-k ült, hogy bő, sok ; szoknyájával eltakarja a ka- : lauz elől tartalmukat. Ugyan- : is a kosarakban egy-egy meg- ; termett, vagy tíz kilóra tö- ! mött liba ült nagy illedel- ; mesen. A vizslaszemű jegy- ! kezelő még nem ért idáig, ; s szerencsére a következő ; megállóknál kezdtek felszál- ; lingózni más utasok is. A né- ! ni fülkéjébe is, a másik sa- ■ rokba, beült egy magas, i szőke, szabadságra utazó ha- ; tárőr kiskatona. A szem- ; ben levő pad alá nyújtotta : hosszú lábát, s szunyókálni ; kezdett nyomban. Csak akkor j pislanlott fel, és húzta ma- ; ga alá a tükörfényesre vik- : szolt csizmákat, amikor Ze- I bégénynél megjelent a fül- ;ke ajtajában egy karcsú kis- : lány. Ott állt, jobb kezében egy bőrönddel, a másikban meg egy nehezedő, telira­kott bevásárló-hálóval. Mi­után az akadály elhárult, il­letve a sorompót képező ka­tonalábak visszavonultak, a kislány belépett. Felrakta csomagjait a poggyásztartóba és leült, pontosan a néni meg a határőr közé. Igazat szólva, nem egészen így történt a selymesbarna ha­jú szépség bevonulása. Hanem úgy. hogy amikor meglátta őt hazánk határá­nak délceg őre, álmossága elpárolgott egy szempillantás alatt, s helyéből felugorva, segíteni akart a csomagok magasban való elraktározásá­ban. E lovagias igyekezet azon­ban nem talált — úgymond — kedvező fogadtatásra. — Hagyja kérem, majd magam — hárította el a se­gítséget, apró, de megvető fintorral kísért, fagyos han­gon a kicsike, és tűsarkú ci­pőiben ágaskodva, gyors moz­dulatokkal sajátkezűileg he­lyezte el csomagjait. Mindezt csakis azért tar­tottam szükségesnek előre­bocsátani, hogy az ezután következő, felettébb ritka, s igen . drámai pillanatokat könnyebben megértse a nyá­jas olvasó. Meri kérem. mjután a csi­nos barnácska helyet foglalt, és összevonva piciny, kar­mazsin szájacskáját, ismer­kedést kizáró szigorral néz­ni kezdte a szemközti vá­laszfalat, az addig oly bé­késen pihenő liba, ott alul* a nylonharisnyás lábak mel­lett, egyszerre csak mozgo­lódni kezdett. Elébb csak hosszú, fehér nyakát nyújto­gatta, s ez még nem volt baj, nem figyelt rá senki. A néni a hazai elemózsiából fa­latozott, a kislány, mint fent, a katona pedig reá­függesztett szemmel ült, moz­dulatlan. De később a liba tekergő nyakát a karcsú bokák felé irányítva (honnan tudta volna az ártatlan jószág, hogy il­letlen dolgot művel?) — csőré­vel az egyik lábat megérin­tette. A láb tulajdonosának fehér orcáját erre bíborpír öntötte el. Fejét a kiskatona felé for­dítva, gyilkos pillantással vá­laszolt a „merényletre”. Az peg, a szerencsétlen, bá­torításnak vélte, s elmosolyo­dott. Ebben a pillanatban a liba — ki tudja mi csábította e tettre — gyengén megcsípked- te ifjú útitársnője lábikráit, ö pedig felpattant ültéből és egy csattanós pofonnal, meg egy dühödt, „szemtelen, pimasz!” — kiállással adta meg rá a választ. A szőke kiskatona,' bal ar-t cán a hosszú ujjacskák vö­röslő nyomaival, néma fájda­lommal, de kissé értetlenül nézett maga elé, amikor a li­ba, vesztére ismét kinyújtotta a nyakát a pad alól. A legény mindent megér­tett. S bosszút állt nyomban. Felkapta a kosarat, az ablak­hoz ugrott, lerántotta, s már repítette is kifele a riadtan gágogó szárnyast. . — Jaajaj... a libám! — si- koltotta a testes néne. Azon- nyomban megrántotta a vész­féket és rohant kifele. E pil­lanatban, hirtelen nagy rán­tással megállt a, -«vonat, s a föntről aláhulló csomagok kö­zül a háló, s benne égy nagy- üveg málnalekvár reccsenve egyet, rápottyant, a kislány vállára, hátára. A börzsönyi lankák cukorral ízesített gyü­mölcse a kecses vállakról, mint érett méz, pergett min­denfelé. Keserves zokogás, pi­tyergés. S lám, ifjú határ­őrünk serényen takarítja a ragacsos üvegcserepeket, majd Zsebkendőjével szedi, felitatja a szétfolyt málnát a veszé­lyeztetett helyekről. De nem- szaporítom a szót. A váci állomáson már együtt szálltak át a pesti vonatra. És a kiskatona vitte a lány csomagjait... Hetesi Ferenc Pál részt vett vagy két tucat em­ber. A szurkai ás szemtanúi módfelett feldühödtek. Harag­juk elöl id. Dobos József és 36 esztendős fia, ifjabb Dobos József, a Petőfi Sándor utcá­ban egy rokonuk kertjébe me­nekült. A tömeg a nyomuk­ban. A feldühödött emberek behatoltak a kjertbe és ott újabb tömegverekedés kezdő­dött. Ennek során, eddig még ismeretlen - személy leszúrta'' Kubina Sándor 31 éves férfit, aki a szúrás következtében a helyszínen’ meghalt- A helyszínre érkező rend­őrök Dobost és fiát őrizetbe vették. A tömegverekedés, a késelések és az emberölés okainak és pontos körülmé­nyeinek felderítésére a vizsgá­lat még folyik. Szilveszteri tömegverekedés Két fesztiválon — magyar filmekkel

Next

/
Thumbnails
Contents