Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-05 / 3. szám
VII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1963. IANUÄR 5. SZOMBAT Ellenőrző körút a konyhákon A földművesszövetkezet cukrászműhelyében tisztaság és rend uralkodik. A dolgozók valóban megtesznek mindent, de a hely kicsi. Egy helyen kell tárolni a kész árut, s a nyersanyagot és ez semmiképpen nem egészséges állapot. A földművesszövetkezet éttermének konyhája, már nem szűkölködik helyiségekben. Mindennek megvan a helye, s minden folyamatnak, mely a főzéssel összefügg, a maga rendszere. Bár az épület nem korszerű, de a helyiségek tiszták, s ez biztató. A vendéglátóipar üzemegységei már elszomorítóbb képet nyújtanak. Először- is bokáig érő sárban, hóban kell a konyháig elmenni. Az Aranykalász Étterem raktárai kicsik, s összezsúfolva hevernek egymás mellett a liszteszsákok. A kéziraktárban a két hűtőszekrényen kívül alig fér el valami. A hús előkészítése külön hideg helyiséget igényelne, de ezt a páradús konyhában végzik helyszűke miatt, ami mindennek mondható, csak higiénikusnak nem. Mivel a város egyetlen olyan közétkeztetési konyhájáról van szó, ahol munkahelytől függetlenül mindenki válthat hetijegyet, s naponta 300 személyre főznek, megérné, ha a vendéglátóipar nagyobb gondot fordítana, a rendelkezésre álló keretből az egészséges állapot megteremtésére. Elszomorítóbb a kép a vendéglátóipar hidegkonyhai részlegében. Egyetlen helyiség a konyha, a raktár, a mosogató, az előkészítő és az iroda is. összedolgozik ott két asszony, s annyi helyük sincs, hogy kerülgessék egymást, lépten-nyomon felbotlanak egy-egy tálban vagy asztalban. Ez a körülmény szinte tarthatatlan, mert ily módon az ételek elkészítése nem mindig kifogástalan a higiénia szempontjából. Természetesen a „Rigó Jancsi” büfé vásárlói csak a jégszekrénybe ízlésesen tálalt, kívánatos falatokat látják, a konyhát nem! Szerencsére. A vendéglátóipari cukrász- műhely is helyhiánnyal küzd. Az előkészítőnek és „konyhának” nevezett helyiség nagysága még csak megfelel a célnak, de a raktár az már egyenesen elképesztő. A liszteszsákok tetején egymás he- gyén-hátán díszelegnek a sütemények, de ez még a szerencsésebb, mert helyszűke miatt a dolgozók kénytelenek még a földre is rámolni a kész árut el kell valahol raktározni, míg el nem szállítják. Ez a sarok különösen megragadta a figyelmet. A modern cukrászati gépek társaságában ott találjuk a „nagynált, kormos üstházat, és mellette a sütőberendezést, melyen már csak itt-ott van vakolat. — Kétmillió forint nyeremény. Az elmúlt évben öt négyes és egy ötös találatot értek el a lottón városunkban, amelyre kétmillió forint nyereményt fizetett ki a helyi OTP. A háziasszonyok, ha egy konyha ragyog a tisztaságtól, azt szokták mondani, hogy olyan tiszta, mint a „patika”. A Pest megyei csecsemőotthon intézetének konyhája valóban olyan, mint a „patika”. Nemcsak építkezés szempontjából modern, hanem az egész felépítése, a helyiségek elosztása is minden célnak megfelel. Példaképp lehet az előbb felsoroltak előtt — Háromszázhúszezer forint forgalma volt a játék- és ajándékboltnak decemberben. — 1700 forint kártérítést kapott állatelhullás miatt az Állami Biztosító helyi fiókjától Hupka András, Száraz dűlő 25. szám alatti lakos az elmúlt hetekben. Bemutatjuk olvasóinknak A hajómodellező (Tudósítónktól) OTTHON találtam rá, éppen kedvenc szenvedélye, a modellezés kötötte le figyelmét. A szobában körös-körül különböző nagyságú hajó- és repülőmodellek művészi elrendezésben, s szinte önkéntelenül is úgy érzi magát az ember, mintha Koroknál István kiállítástermébe lépett volna be. — Hogyan szerette me a a modellezést, s mióta modellezik rendszeresen? — Régen. Még általános is- ikblás Igoromban, egy vasárnap délután pajtásaimmal kis papírhajókat eregettünk a vízre, s a következő alkalommal már a magunk farigcsálta „igazi’ hajócskákat. Ezután már csak egy lépés volt az, hogy Székelyhídi József irányítása alatt igazi modellezővé fejlődjek■ Azóta úgy megszerettem a hajókészítést, hogy már szinte el sem tudom képzelni az életet nélküle. — Eddig milyen sikereket ért már el? — Három éve, az önjáró kategóriájú hajók országos versenyén a tizedik helyezést értem el. Ezután egyre-másra vettem részt megyei versenyeken. illetve bemutatókon, szinte már magam sem tudóm, hányon. Idén az országos vitorlásversenyen arattam életem eddigi legnagyobb sikérét, ahol is ötödik lettem. Újabban azonban már komolyan foglalkozom autómodell-ké, szítéssei ts. Nemrég fejeztem be 1,5 köbcentis autómodelle- met, amellyel eddig 75 kilométeres sebességet értem el. Sajnos, a maximális teljesítményt nem tudtam kihozni belőle, mert a társadalmi munkával épülő autópálya még mindig nem készült el. — S mik a tervei? — Jelenleg az Arany János gimnázium IV/B. osztályába járok. Az érettségi után szeretnék valamelyik hajógyárban elhelyezkedni, s utána hajómérnökké képezni magam, de addig is még sok modellt szeretnék készíteniAbrahám A RENDŐRSÉG HÍREI anyáink” által is ritkán haszBörtönből börtönbe December 8-án délután egy ismeretlen férfi mászott át a konzervgyár kerítésén és egy zsák húst kanyarított vállára, aztán igyekezett kifelé. Az ismeretlen fiatalembert tetten érték, menekülés közben eldobta a csomagot és kereket oldott üldözői elől. Ezen a napon ismeretlen tettes két munkakabátot, három munkanadrágot, három pár bőrbakancsot és három pár gumicsizmát tüntetett el a konzervgyár raktárából. Az ismeretlen fiatalember azonban mégsem bizonyult ismeretlennek, mert üldözői ismerték Marton Ferencet (Lázár Vilmos' u. 31.), akit nem olyan régen ítéltek el, különféle bűncselekmények elkövetéséért, másfél évi szabadság- vesztésre. Büntetését november 30-án kellett volna megkezdeni. Marton kérelmet nyújtott be, amelyben a büntetés letöltését későbbi időpontra kérte. Ki tudja, mire kalkulált. A holmik egy részét potom pénzért értékesítette, egy részét meg természetesen magának tartotta meg. Még le sem töltötte a kiszabott börtönbüntetést, máris újabb bűncselekmények terhelik lelkiismeretét. Marton Ferenc természetesen mindent tagad, még a tények sem tudják megingatni „szavahihetőségében”. Most letartóztatásban várja az újabb bírósági ítéletet. — Kilencven hold gyümölcsöst telepítettek a múlt évben a Petőfi Termelőszövetkezetben. — Botrányosan verekedett Erdődi Dénes Dezső Kázmér u. 4. szám alatti lakos, amiért 120 forint bírságot rótt ki rá a szabálysértési hatóság. — Ezerkétszáz méter karácsonyfát adotb el a Kecskeméti út 15. szám alatti bolt karácsony előtt. — Harminc hold termő spárga telepítése van az állami gazdaságnak, ami az elmúlt évben jól jövedelmezett. A vakáció alatt történt Az előző nap ónos eső esett, s ma nagy pely- hekben hullott a hó. Már jó vastag, friss hóréteg terült az utcára, és a házakra. Józsika és Lacika, a két kistestvér vidáman és gondtalanul szánkózott a hóesésben, élvezve a szünidő örömét. De ami nekik boldogságot okozott, az egy öreg néninek bizony keserves küszködést. Nyikorgó taligáján tolta haza a most vásárolt tüzelőjét s néha a súlyos teher miatt, no meg a síkos úttesttől meg-megcsú- szott. A két kisgyermek eleinte szótlanul és megszeppenve figyelte a nénit, de azután az öregebbik, Jóska, odament hozzá. — Majd mi elvisszük a szánkónkon a szenet, úgyis ráérünk. Tetszik tudni, most van a téli szünetünk! Az idős néni letette nehéz taligáját, feltolta a homlokára csúszott kendőjét, majd kezével félresimította a makrancosán szemébe hulló ősz hajszálait, s hálálkodva mondta: — Jaj, köszönöm aranyoskáim, de nem lesz ez nektek túlságosan nehéz? — A, dehogy... erősek vagyunk mi, s különben is én IV-es, az öcsém pedig II- os. A szánkó is jól csúszik, elhúzzuk mi azt a kis szenet! S a néni válaszát meg se várva, a két kisgyermek gyorsan átrakta a szénnel teli ládát a szánkóra. így haladtak tovább, most már hármasban. Elöl a két kis vasgyúró, szuszogva a megrakott szénnel, mögöttük pedig az öreg néni az üres taligával, s jóságos mosolyra kerekedett arccal __ A brahám Tibor A kéf Sóber KÜLÖNÖS VÉLETLEN, hogy épp két Sóber Józsefet látogattam meg a minap. Két különböző termelőszövetkezetben más-más munkaterületen dolgoznak. Sóber József a Szabadság Termelőszövetkezet dolgozója, már 1951 óta. Növénytermesztési brigádban dolgozik. — Bizony, én az idén két hold kukorica, cukorrépa, takarmányrépa gondozását vállaltam, ezen felül még 280—300 munkaegységre számítok — mondotta. — Hány forintot vár egy munkaegységre? — kérdem. — Azt még nem tudnám megmondani, de körülbelül 20—25 forintra számítunk munkaegységenként. — Sóber bácsi zárszámadáskor szép kis összeget kap. Mit tervez a sok pénzzel? — A házat szeretném egy kicsit rendbehozatni. Tanyán laktunk, de vettünk egy házat a városban, igaz, hogy nem most, de mindig akad rajta igazítani való, hogy az embernek kedve teljék benne. — Az estéket mivel üti el? — Minden filmet megnézünk, de szívesen megyünk színházba is. Kellemes lakás, barátságos környezet — ezzel a pár szóval fejezhetném ki az első benyomást, ami Sóber Józseffel való találkozásomkor alakult ki bennem. A MÁSIK Sóber József a Dózsa Termelőszövetkezet juhásza. Ö gondozza a termelőszövetkezet juhállományának egy részét, szám szerint 216 juhot. Komoly eredményt ért él a juhtenyésztésben. Ebben jelentős része van a feleségének is, aki nagy odaadással és szakértelemmel segít férjének a inunkéban. A jó munka meghozza a gyümölcsét, és így van ez Sóber Józseféknél is. 860 munkaegységet teljesítettek az elmúlt évben. Előlegben már kaptak idáig 11 ezer forint készpénzt, öt mázsa gabonát, nyolc mázsa kukoricát, 16,5 mázsa burgonyát, 87 liter bort, 61 kilogramm cukrot. A zárszámadást is bizakodva várják. 27 forintra számítanak munkaegységenként, és ez azt jelenti, hogy még elég sok pénzt kapnak kézhez. A ház körül sem tétlenkednek. Tíz hízóra kötöttek hizlalást szerződést, ami szintén nagy pénzforrást jelent számukra Mint minden embernek, nekik is megvannak a terveik Televíziót szeretnének venni. Moziba, színházba ritkán járnak, mert a város szélén laknak, és nincs kedvük be- gyalogolni. Ha a múltról kérdezem, kissé elkomorodik az arca. Nem patiaszkodik, de összehasonlítást tesz akkori és mostani élete között... BEJÁRTA az egész Alföldet és Tisza vidékét nyájával. Sok decemberi éjszaliát töltött a szabadban, mert itthon nem volt, vagy ha volt is, olyan drága volt a legelőbérlet, hogy nem tudta megfizetni. Bár idős ember Sóber József, de hisz a jelenben és bízik a jövőben. Godány Dezső Egy hasznos pályázat gondolata Egy régebbi gondolatát szeretné most már megvalósítani dr. Henkel Anitái élelmi- szerhigiéni’kus orvos. Mivel az év végét elhagytuk, már az új év tervei foglalkoztatják őt is. Saját munkakörével kapcsolatban van egypár igen észszerű javaslata, s ezek közül a pályázat dolgát szeretném megemlíteni. A laboratóriumban ismertette a terveket, s a beszélgetés közben táskájából fényképeket húzott elő. Az egyik felvételen egy kizsigerelt borjú volt látható, amely mellé egy láthatóan jóllakott kutya telepedett, s mindez közvetlen egy ásott kút szomszédságálban történt. Tehát a fényképezőgép lencséje egy súlyos hibáit örökített meg az egyik termelőszövetkezet hétköznapjaiból. A másik képen azt látni, hogy hogyan történik a fejés szabályszerűen, amikor az állat- gondozó fehér sapkával a fején, fehér köténnyel, és a lábán gumicsizmával ül az egylábú fejőszékre, s úgy végzi a fejest. Ezt egy másik termelő- szövetkezetben örökítette meg a fényképezőgép. Így az ötlet is valahonnan innen származik. Mivel a városban is több fotószafckör működik, s ma már igen elterjedt szenvedéllyé vált a fényképezés, érdemes lenne egy pályázatot hirdetni higiénikus tárgyú témakörből. Valószínű, hogy nagy mennyiségű, érdekes anyag jönne össze. Nagykőrösön milyen téma akadhat egy fotósnak? Nem kell kétségbeesni. Egész fény- kéosorozatot lehetne készíteni például a pohár szélén sétáló legyekről. Nyáron valaki például azért is felelős, hogy a városi szeméttelet) közvetlenül a konzervgyár szomszédságában van, és a rengeteg kidobált csonton az anatómiát remekül el lehet sajátítani. Így a pályázat címe az is lehetne, hogy: Ki mit lát. Mert látnivaló akadna bőven. Ugyanekkor hasznos újítási, ésszerűsítési javaslatokra is sor kerülhetne ilyenkor. Itt van például a téli időszak, amikor esik a havaseső és a hó. A piaci árusoknak le kellene takarniuk az áruikat, de ez csak igen ritka esetben látható. A pályaműként beérkező fényképeket elbírálnák. A bírálat elsősorban szakmai szempontok figyelembevételével történne. Részt venne a bíráló bizottságban többek között egy fotós is, aki a fénykép kivitelét értékelné, s egy egészségügyi hozzáértő, aki a témát lenne hivatott mérlegelni. Természetesen a sikeres fényképeket díjaznák, esetleg egy-ggy találó észrevételt rögzítő felvételt az újság is közölne. Tit.
