Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

TEST MEGYEI A VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! iGYEI — KfCurlan AZ MSZMP; PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA Í5 A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1963. JANUÁR 31, CSÜTÖRTÖK A SZOCIALISTA ZÁSZLÓ ALATT A választásra készülő ország munkás, dolgos hétköznapjai­ban különös érdeklődés, figye­lem fordult a keddi forró si­kerű Ganz-MÁVAG-beli nagy­gyűlés iránt, ahol Kádár János elvtárs fejtette ki a párt, a kormány, a Hazafias Népfront álláspontját a legfontosabb kérdésekről. A gyűlés jelentő­ségét növelte, hogy első ízben közvetített a televízió is ilyen eseményt, így egyszeriben mil­liók lehettek szem- és fültanúi mindannak, ami ott elhang­zott. Az előzetes érdeklődés, vá­rakozás jogos és érthető volt. A választások nem mindenna­pi eseményt jelentenek egy or­szág életében, ilyenkor sok minden kerül mérlegre. Fejlő­désünk, problémáink, erénye­ink és hibáink. S milyen híven mutatja a mai egészséges po­litikai helyzetet, hogy mind­erről szó volt a Ganz-MÁ­VAG-beli nagygyűlésen, még­hozzá őszintén, báitran, ponto­san úgy, ahogy az ország ér­zi, tudja, tapasztalja. Akik je­len voltak a szűkre szabott művelődési házban tartott gyűlésen, tudták, hogy nem is gyűlés volt a szó szoros értel­mében, sokkal inkább meghitt hangulatú beszélgetés közös dolgainkról. A kormány elnö­ke az egyszerű emberek nyel­vén, az egyszerű emberek örömeiről, gondjairól beszélt, jelenünkről és jövönkröl is, melynek szebbé-jobbá tétele csakis tőlünk, a dolgozó em­berektől függ. Az eltelt négy esztendő alatt eredményesen fejlődött ha­zánk, mégis előre kell lépni, ezért tűztük ki legfőbb célul tovább erősíteni népi demok­ratikus rendszerünket. Továb­bi cél: megerősíteni és m2g hatékonyabbá tenni jól bevált, ; ingadozás nélküli politikánkat, amelynek nyomán a párt visz- szaszerezte a bizalmat és olyan tekintélyt és népszerű­séget vívott ki, mint soha. Ennek az előrelépésnek nem kevésbé fontos célja, hogy olyan új országgyűlést, olyan új tanácsokat válasszunk, amelyek alkalmasak nemes hi­vatásuknak, az emberek szol­gálatának betöltésére. Joggal jelenthette ki Kádár elvtárs: „A választáson való­jában a politikára és jelöltek­re kell szavaznunk. A megíté­lés nem különösen nehéz. Ami politikánkat illeti, ezen a vá­lasztáson nem új politikával, nem új programmal lépünk fel. Pártunknak, a Hazafias Népfrontnak, és természetesen a kormánynak a választási programja ennek a politikának még hatékonyabb, még jobb megvalósítása, amelyet az utolsó esztendőkben folytat­tunk”. Választási rendszerünknek sok nyugati kritikusa van, akik sehogy sem tudnak bele­nyugodni abba, hogy Magyar- országon „csak” a munkások, dolgozó parasztok, értelmisé­giek, kisemberek jelöltjei kö­zött lehet választani és kro­kodilkönnyeket hullajtanak azért, mert hiányzanak ebből a listából, az olyan, tisztesség ne essék szólván, „foglalkozá­sok”, mint a gróf, a báró, a tőkés. Népünk azonban alapo­san kiállta már a történelem próbáját és egyáltalában nem siratja vissza a grófokat, bá­rókat, tőkéseket, a többpárt­rendszert, amelynek „szabad világáról” éppen elegendő ta­pasztalattal rendelkezik. A szabad világ zászlaja nevében gyilkolják a világ számos or­szágának becsületes hazafiait, kommunistáit, a függetlenségi mozgalmak' élharcosait. Vi­szont amnesztiában részesül­nek olyan közismert gyilkosok, mint Csőmbe és társai. Nincs túlságosan távol tőlünk Nyu- gat-Németország, a polgári demokrácia e mintahazájának kikiáltott ország, ahol jelen­leg a legagresszívebb tőkés osztálydiktatúra érvényesül, mindazzal ami ezzel együtt jár: a kegyetlen kommunista­ellenes terrorral, az új világ­háborúra való lázas készülő­déssel és még a polgári de­mokrácia kereteinek is állan­dó megnyirbálásával. Mennyire mindannyiunk szí­véből beszélt Kádár elvtárs, amikor jogosan mondhatta: a tőkés rendszerrel szemben mi bátran és nyugodtan szembeál­lítjuk népi rendszerünket, an­nak fő jellemvonásait. A dol­gozó nép által gyakorolt ha­talmat, és mindazt amit e ha­talom gyakorlása által az egyes embernek nyújtunk. A rni társadalmunk a munka tár­sadalma, amelyben az embe­rek megítélése és érvényesü­lése nem osztály- és vagyoni helyzetüktől, hanem a tehet­ségtől, a tudástól, a szorgal­mas munkától függ. Rendszerünk demokratiz­musától, humanizmusától el­választhatatlan a béke, a békés és nyugodt alkotó munka biztosítása. Az el­múlt esztendő októberében az Amerikai Egyesült Államok kormánya nyílt, agresszív po­litikája csaknem kirobbantot­ta a harmadik világháborút. A karib-tengeri válságot csakis a Szovjetunió határo­zott fellépése mentette meg, felelősségérzete az emberiség sorsáért. A Szovjetunió kor­mányának óriási jelentőségű békelépését nagyfc-n megköny- nyítette az, hogy szilárdan él­vezte a szocialista világ min­den népének, közte Magyar- ország népének tettrekészsé- gét, hogy megvédje a békét és visszaverje az amerikai pro­vokációt a hős kubai nép el­len. Ezért is tekintjük külpoliti­kánk változatlan céljának és hitvallásának továbbra is erő­síteni szövetségünket, barátsá­gunkat a Szovjetunióval, a varsói szerződés országaival, a szocialista országokkal, min­den haladó erővel, minden olyan célért, amely a békét erősíti. Belpolitikai téren sincsen semmi szégyenkezni valónk. A legutolsó választások, vagyis négy esztendő óta csak az ipari termelés 50 százalékkal emelkedett és megtörtént a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. Kulturális vívmá­nyaink közül egyet s mást még fejlett kapitalista álla­mok -is irigyelnek tőlünk. A kép tehát, amit felvázolha­tunk, erőteljesen pozitív. A kormány elnöke mégis feltette a kérdést: nincsen semmi hi­ba? S válasza szerint: „Nem, elvtársak, nem szabad ilyen hibába esnünk. Nem szabad azt mondanunk, hogy minden nagyon jól megy. Tudjuk, hogy nincs minden rendben, de azért időnként illő is és szükséges is számot vetni a végzett munka eredményeivel, ez adja meg azt az érzést az egész népnek, hogy érdemes dolgozni, érdemes tanulni, ér­demes küszködni, mert meg­hozza gyümölcsét." Most minden nemzeti erő­forrásunkat a munkára, az al­kotásra kell összpontosíta­nunk, ez belső építőprogra­munk alapja ég lényege. A párt vezetésével, az egész nép cselekvő részvételével meg­oldjuk építő terveinket, fel­adatainkat, amelyeknek fő célkitűzései: az idei és az öt­éves terv teljesítése, hogy tel­jesen felépülhessen a szocia­lista társadalom hazánkban, még nagyobbat léphessünk előre a nép életszínvonala emelésében, kultúrájában. A párt politikája tovább halad a jól bevált úton, ezért is kell küzdeni azért, hogy a helyes vezetési és kormányzati elvek mindenütt maradéktalanul ér­vényesüljenek, hogy a töme­gekkel való kapcsolatban a felvilágosítás és a meggyőzés módszere legyen a legfonto­sabb módszer. Mint féltett kincsre kell vi­gyázni nagy vívmányunkra, a demokráciára, a szocialista törvényességre, amelyben ép­pen a demokrácia azt jelenti, hogy a szabadság és jog mellett, nem lehet elfeled­kezni a kötelességekről sem. Ezért is szögezte le Kádár elvtárs: „Ha azt mondjuk, hogy rendszerünk a dolgozók, a munka társadalma, akkor | abból kell kiindulni, hogy sza­badság, jog, kedvezmény, di­cséret — minden jár annak az embernek, aki munkáját elvé­gezte, de úgyszólván semmi sem jár annak, aki kötelessé- '' gének nem tesz eleget. A munka a jog alapja. A szocialista törvényesség j helyreállítása az utóbbi évek harcában elért egyik legna­gyobb vívmányunk. Ám ez úgy van, hogy egyrészről egyetlen állampolgárt sem szabad megsérteni egyetlen jogában sem, de másrészről azt, aki a Magyar Népköztár- j saság törvényeit megsérti, i mindig felelősségre kell von- j ni. Nem képzelhető el olyan \ szocialista törvényesség, amely csak az egyik fajta törvényes­séget biztosítja.” A február 24-i országgyűlési és tanácsválasztások kiemel­kedően fontos vonása az a mélyről táplálkozó nemzeti egység, amely a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kipróbált vezetésével, szocialista zászló alatt menetel és mind jobban erősödik. E zászló mö­gött sorakozik fel népünk túl­nyomó többsége, annak a cél­nak az érdekében, hogy minél gyorsabban építsük fel n szo­cialista társadalmat, minél előbb teremtsük meg a mind­annyiunk által hőn óhajtott, békében élő szocialista Ma­gyarországot. Minden magyar ember szí­vébe eljutnak ezek a szavak, melyet Kádár János elvtárs így fogalmazott meg: „Pár­tunk, kormányunk, a Haza­fias Népfront bízik a főváros és a vidék választóinak, a munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek támogatásá­ban. Meggyőződésünk, hogy a választás eredménye tovább erősíti rendszerünket és növe­li a Magyar Népköztársaság jó hírét a nagyvilágban." BÁCSKAI LÁSZLÓ Ilku Pál elvtárs látogatása az Agrártudományi Egyetemen Kedves látogatója volt szerdán a gödöllői Agrártudományi Egyetemnek. Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter látogatott el az egyetemre, mint Pest megye országgyűlési képviselőjelöltje. A látogatásra elkísérte Ma- tusek Tivadar, a Pest megyei Pártbizottság titkára és Kurucz Béla, a Gödöllői Járási Pártbizottság titkára. A kedves vendéget Ma- gyari András, az egyetem rektora és Soltész István, az egyetemi pártbizottság titkára üd­vözölte. Ezt követően Ilku Pál elvtárs talál­kozott az egyetem tanáraival és vezetőivel, akikkel igen hasznos, baráti eszmecserét foly­tatott. A baráti beszélgetés során sok szó esett az oktatási reformnak az egyetemet és a közép­iskolákat illető kérdéseiről, valamint a közel­gő egyetemi felvételi vizsgák előtt a szárma­zás szerinti kategóriák megszüntetéséről. Sok hozzászóló beszélt az egyetemet érintő szak­kérdésekről valamint felhívta a figyelmet ar­ra is, hogy a jövőben nagyobb gondot kellene fordítani Gödöllő kulturáltabbá tételére, hi­szen az, milyen körülmények között élnek az egyetem hallgatói ebben a közel húszezer lakosú községben, fontos tényező lehet a to­vábbi munkájukat illetően. A baráti légkörben ' lezajlott eszmecsere után Ilku elvtárs megtekintette az egyetem növénytermesztési tanszékét, valamint a leány diákotthont. Az „ európai egység fekete napja“ Brüsszelben „Egyetlen ember akaratából" — mondják az angolok Alig csukódott be a belga külügyminisztérium tárgyaló­termének ajtaja annak az ér­tekezletnek utolsóként távo­zó küldötte mögött, amely nem teljesítette Anglia csat­lakozási kérését az Európai Gazdasági Közösséghez, meg­kezdődött Brüsszelben a saj­tóértekezletek gyors egymás­utánja. Spaak belga külügyminisz­ter, a csatlakozás egyik szorgalmazója, közölte az újságírókkal, hogy a Fran­ciaországgal szembe került „ötök” képviselői az érte­kezlet üléséinek befejezése után tanácskoztak Heath- szel, Anglia képviselőjével és megállapították, szüksé­gesnek tartják, hogy meg­keressék a megoldást az Európai Közös Piac és Ang­lia kapcsolatainak problémá­jára. • Ismét tagadta, hogy a csat­lakozás kérdéséről az , ötök" Franciaország nélkül foly­tatnák a tárgyalást. Spaak bírálta „a francia kormány módszerét”, amelyet „megengedhetet­lennek és megalázónak" minősített. Kérdésekre * válaszolva, kijelentette, „a legközelebbi két hét­ben új fejleményekre kerül sor”. A sajtó képviselői meghí- j vást kaptak Heath angol külügyminiszter-helyettestől is, aki nyilatkozatot olva­sott fel az újságírók előtt. A nyilatkozat szerint Anglia 16 hónappal ezelőtt a leg­teljesebb jóhiszeműséggel kezdte meg a tárgyalásokat és minden tőle telhetőt meg­tett, hogy ezek a tárgyalá­sok eredménnyel járjanak. Ehhez mérten az Európai Gazdasági Közösség öt tagja, valamint a Hallstein pro­fesszor vezetésével működő bizottság nyilvánosságra ke­rült véleménye szerint az j említett tárgyalásokon még ! nyitott kérdések nem minő­sültek megoldhatatlanoknak és ezért a közösség öt tagja, valamint Anglia folytatni óhajtotta a tárgyalásokat. Ezek a törekvéseink „po­litikai okokból és egyet­len ember akaratából meghiúsultak” — állapí­totta meg az angol kor­mány képviselője. Londonban a kedd esti órák- í ban hivatalos állásfoglalás j még nem hangzott el, de AP- | jelentés szerint a konzervatív 1 párt 55 tagja négy pontból ál­SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Január első hetében történt, hogy a Szomodori Állami Gaz­daság felsőőrspusztai üzemegy­ségének lakótelepén több em­ber megbetegedett a víztől. A vizsgálat megállapította, hogy az üzemegység vezetője felet­tesei utasítására meg akarta semmisíteni az évek óta ösz- szegyűlt és elöregedett nö­vényvédőszereket. A 35 mázsa vegyszert szabályellenesen egy elhagyott kútba dobta, ahon­nan a fertőzött víz átszivárgott a szomszédos törpevízmű kút- jaiba és így fertőzte meg* a la­kótelep vizét. A gazdaság dol­gozói szorultságukban a zsám- béki mezőgazdasági iskolához fordultak, lássa el őket a kellő vízmennyiséggel. Felhívtuk telefonon Mészá­ros Lajos gondnokot, vajon ad­ják-e még a vizet a szomo- doriaknak. — Hogyne adnánk — hang­zott a válasz. Még tegnap is jöttek a hatalmas tartályko­csik. — Olyan bőven van vizük, hogy kölcsön is adhatnak be­lőle? — Hát ezt éppen nem mondhatnánk, mert az iskolán kívül még tizennégy szervet látunk el. A falu közepén van a kutunk, az úgynevezett „tö­rök kút”, itt gyűlik össze a környező források vize. Most alaposan kimerítettük, dehát mást nem tehetünk, segíteni kell a bajbajutottakon. Sze­retném elmondani, hogy két dolgozónkat, Láng József és Szedlák Rudolf kútkezelőket illeti a dicséret, mert munka­idejükön túl is, akármikor jöttek a tartálykocsik, ellátták a géptermi tennivalókat. (k, m.) ló javaslatával felhívta a kor­mányt. haladéktalanul hívja össze a brit nemzetközösség és — az Anglia vezetésével meg­alakult — európai szabadke­reskedelmi társulás országai­nak képviselőit, hogy együtte­sen dolgozzanak ki határozott intézkedéseket a brüsszeli ha­tározat várható következmé­nyeinek ellensúlyozására. Bonnban a kormány sajtó­hivatala nyilatkozatot adott ki, amely hangoz­tatja „a szövetségi kor­mány végtelenül sajnálja, hogy nem sikerült tető alá hozni olyan megegyezést, amely nyitva hagyta vol­na az ajtót Anglia előtt.” — A bonni kormány egyéb­ként a szerdai minisztertaná­cson kíván foglalkozni az ese­ménnyel A brit nemzetközösség tag­országai közül Menzies auszt­ráliai miniszterelnök annak bejelentésére szorítkozott, hogy kormánya február 5-én tart minisztertanácsot a to­vábbi teendők megvitatására. Diefenbaker kanadai minisz­terelnök a parlamentben be­szélt, és megjegyezte, „figye­lembe véve a mai Brüsszeli ese­ményt. mindent meg kell ten­nünk, hogy minél hamarabb megvalósuljon a szabad világ országainak a kereskedelmi problémákkal foglalkozó érte­kezlete”. Üj-Delhiben hivatalos körök sajnálkozással vették tudomá­sul a Brüsszelből érkezett hírt. Ai EAK neimeti jövedelme évi 234 millió fonttal növekszik Az Egyesült Arab Köztársa­ság gazdasági minisztériumá­nak szóvivője kijelentette, az asszuáni gát megépítése révén az ország nemzeti jövedelme évi 234 000 000 egyiptomi font­tal növekszik. összehasonlításul megemlí­tette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság a Szuezi-csator- nából évente körülbelül 50 000 000 egyiptomi font jö­vedelemre tesz szert. Hozzá­fűzte még. hogy az asszuáni gátból Szudánnak is lesz hasz­na. mert a gát felépítése után a szudáni kormánv a Nílus vízgyűjtő több vízi­erőművet építhet majd.

Next

/
Thumbnails
Contents