Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-27 / 22. szám
mr MH. VF 1963. JANUÄR 27, VASÄRNAP Narancsdzsem — szilváié A Nagykőrösi Konzervgyár üzemeinek több mint fele teljes kapacitással dolgozik. Mindenekelőtt kész ételeket gyártanak és savanyúságot. Újdonságuk a rövidesen üzleteinkben is megjelenő narancsdzsem. A gyári programban szerepei a gyümölcslé-választék bővítése. Az eddig gyártott és a nagyközönség által is jól ismert rostos gyümölcslevek mellett ugyanezek szűrt, tisztított változatát is forgalomba hozzák. Emellett szűrt szilváiét és szőlőmustot is palackoznak. Az elmúlt és mostani napokban mindenütt gondot okoz a rendkívül hideg időjá" rás. Az energia-, szénellátás akadályozza a gyárak, vállalatok és a közlekedés munkáját. A Nagykőrösi Konzervgyár örömmel jelentette, hogy szénhelyzetük normalizálódott, s három-ötnapos csökkentett munkaütem után, ismét a régi tempóban dolgoznak. A keménykezű elnök Mindenki megtalálja a számítását — Gondok és örömök Bővítik az öntözőhálózatot a gyom Egyetértés Tsz-ben — Nem szeretem a kirakatpolitikát, nincsen abból haszna senkinek. E szavakkal kezdte a beszélgetést a barátságosnak nem nevezhető fogadtatás után Katona János, a gyóni Egyetértés Tsz elnöke. Nem nehezteltünk rá, amikor megtudtuk, hogy látogatásunk napján a zárszámadó közgyűlésre készült, hozzá akart fogni éppen az elnöki beszámoló megírásához. És különben is: azt hallottuk róla, hogy éles- szavú, nem udvariaskodó ember. Valóban nem az, természete, hogy kimondja szépítgetés nélkül az igazságot. Most is, hogy a szövetkezet tavalyi eredményei felől faggattuk, ezt mondta: — Sok kárunk volt a múlt évben. És nemcsak a szárazTápiószcntmártoniak a fővárosban „Építik a tá- piószentmártoni Kossuth Tsz tagjai.” Sokan meglepődnének, ha ilyen feliratú tábla lenne a Bányászati Tervező Intézet budapesti építkezésének bejárata fölött. Pedig ez az igazság. A ki belép a frissen f elásott munkagödrökkel határolt udvarba, tá- piószentmá’rtoni tsz-tagokkaJ, találkozik. A munkagödör alján lapátol egy iäösebb párás-1- ernber, akiről megtudjuk, hogy Magyar János, a tápiószentmártoni Kossuth Tsz tagja. Tőle kérdezzük meg, hogyan kerültek a fővárosba, az ÉM 41-es Állami Építőipari Vállalat „állományába”. / — Ilyenkor a hideg időben kihalt a határ — mondja az idős parasztember, minden mező- gazdasági munkát elvégeztünk a tsz-ben, de télen is jól jön egy kis kereset. Hasonló véleménye van Horváth Ernőnek. aki a termelőszövetkezetben vontatót vezet. A Palace Szálló építkezésén is tá- pióssentmártoniak dolgoznak. A téglarakásnál szór. gpskodó Farkas Gábor mondja el, hogyan kerültek ismeretségbe az . ÉM 41-.es számú •Állam i Épitöipa-: ri Vállalattal: — Régről ismerjük már őket, 1959-ben ők építették községünkben a kultúr- otthent. Határunkban pedig se szeri, ma az tállóknak, lyek az se sza- új is- ame- ő kezük nyomán nőttek ki a földből. * Most viszont mi jöttünk el segíteni, hogy idejében befejeződhessenek építkezéseik. — Számunkra éppen a legjobbkor érkezett a segítség — mondja Wenczel Gyula építésvezető. Mintegy száz szövetkezeti gazda dolgozik több építkezésünkön. A téli időszakban dolgoznak nálunk, a tavaszi napsugár már a földeken találja őket. Reggelenként két Ikarus autóbusz hozza fel Pestre a tápió- szentmártoniakat és munkájuk végeztével ugyancsak így jutnak haza. A szövetkezeti gazdák szállodákat, iskolákat, színházakat, tervezőintézeteket építenek a főváros különböző pontjain. Jól járnak ők is, de munkájukkal jól jár az építőipari vállalat is. F. J. ELŐNYÖS FELTÉTELEKKEL KÖTHET SZERZŐDÉST EÖIDMŰYESSZÖVETKEZETEKI csiflt(£FtE ’ÄiiBABA. hízott KACSÁRA, pulykára KEDVEZMÉNYEK: TOJÁSRA ELSŰ FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 8 DKG. MÁSODIK FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 15 DKG. LIBA UTÁN DARABONKÉNT 10 KG. PULYKA UTÁN DARABONKÉNT 5 KG.TAKARMÁNVJUTTATÁS ÁLLAMI ÁRON ALIBA ÉS PULYKA ÁRA KGrKÉNT 2.FMAL MAGASABB. MINT 19S2.ÉV8E8 Télen is élvezheti kedvenc nyári qyümölcsét! izét, zamatét megtalálja a M 9 0 GYUMOLCSLEVEKBEN! ALMA, BÍR S, ŐSZIBARACK. SÁRGABARACK. MEGGYLÉ között választhat. IGYON FOLYÉKONY GYÜMÖLCSÖT! ság miatt, Meg nem azért, mintha a tagság szorgalma hiányzott volna, dolgozott mindenki derekasan. Hanem a vezetőség hibájából. Igen, megtörtént, hogy tavaly a vásárolt 150 mázsa vetőburgonya nagy részét fel kellett etetni az állatokkal. Túlságosan vastag földréteggel takarták be, nem szellőzött, befulladt. Uj vetőmagot kellett beszerezni, amelyből húsz hold helyett csak tízre futotta. A kár, a kiesés emiatt' 99 ezer forint. A kertészetben késtek a palánták kiültetésével, a szükséges növényápolást sem végezték el idejében. Paradicsom nyolc holdon csak feleannyi termett, mint amit vártak, a tíz hold diny- nyéből úgyszólván semmit sem túdtak értékesíteni. A veszteség itt is legalább 50 ezer forint. — Nem lehet a közösség vagyonával, ezrekkel, dobálózni — ez a véleménye Katona Jánosnak. Ö maga komolyan veszi ezt az elvet, de megköveteli másoktól is, hogy eszerint dolgozzanak. Persze, ebből adódtak nézeteltérések, nem örült mindenki az ilyen szigorúságnak. Nem volt könnyű dolga Katona Jánosnak, amikor három éve az Öcsai Gépállomásról idejött elnöknek. Három kis tsz egyesült akkor, mindegyik mérleghiánnyal, s az emberek is nagynehezen szoktak össze. De még abban az évben kifizették a 300 ezer forint adósságot, és zárás után 40 forintot, s tavaly is ugyanennyit, számoltak el egy munkaegységre. Az Egyetértés most sem nagy szövetkezet: 1525 hold az összterülete, de ebből csak 858 a szántó, a többi főleg rét és legelő, meg egy kis erdő, nádas. De nem mindig a holdak száma teszi a nagyüzemet, hanem inkább az, hogyan gazdálkodnak, kihasználják-e az adott lehetőségeket. A gyóniakról el lehet mondani, hogy az elmúlt években erre törekedtek és megteremtették a nagyüzemi gazdaság alapjait. A már említett veszteségek ellenére, az itteni szélverte homokon, igen szép eredményeket értek el tavaly is. A növénytermesztésből 790 ezer forintot terveztek és több, mint egymillió forint lett a bevételük. A gépi talajmunka, a műtrágya és a tagok igyekezete például 80 mázsás burgonyatermést adott, öntözött lucernájuk pedig 40 mázsát. Egyéb szálas takarmányuk is termett bőven, silózni valóból is sokat takarítottak be. így 147 ezer forint helyett 400 ezer volt a bevételük takarmányfélékből, amelyekből jutott bőven, vagy 14 vagonnal, értékesítésre. Teljesítették az állattenyésztés tervét is: százas marhaállomány, százötvenes sertéstenyészet mellett, 160 hízott disznót, 33 marhát adtak át az Állatforgalmi Vállalatnak. — Mindezek ellenére nem tudtuk teljesíteni az egymillió-nyolcszázezer forintos áruértékesítési tervet, amit a járási tanács mezőgazda- sági osztálya kívánt tőlünk — mondja az elnök. Igen, a túlzott járási tervezés miatt 400 ezer forinttal kevesebbre sikeredett ez a teljesítés. Bár', azt. hogy sok — úgy mondja Katona János —, a tanácsnál is elismerték még évközben, mégsem módosítottak rajta. Érthetetlen dolog ez, hiszen emiatt a szövetkezet elesik mintegy 70 ezer forintot kitevő kedvezménytől. Tanulnak' a szövetkezeti sertésgondozók Január hetedikén a megye tizennyolc termelőszövetkezetéből ugyanennyi sertésgondozó érkezett a Felsőbabádi Állami Gazdaság sáribesnyöi üzemegységébe. Egy hónapot töltenek itt és ez idő alatt igyekeznek elsajátítani a nagyüzemi sertés- tenyésztés alapvető tudnivalóit. A gondozók a tanfolyam végeztével vizsgán adnak számot felkészültségükről. A tanfolyam hallgatói fogazzák a kismalacokat A kismalacok súlygyarapodását rendszeresen ellenőrzik A \ -T Góg Mátyás üzemegységvezető a fehér hússertés tenyésztésének előnyeit ismerteti a hallgatókkal. Asztalon a szemléltetőeszköz / (Koppány felv.) t A végeredménnyel azonban így is elégedett lehet mindenki az Egyetértésben: míg három éve 733 ezer forint volt," most; kétmillió-három- száztizenhétezer forint, a fel nem osztható szövetkezeti ‘ vagyon, amely 385 ezerrel növekedett csak 1962-ben. A tervezett 38 forint helyett , pedig 43 forintot ér egy munkaegység, s mintegy 18 ; ezer forintra tehető az egy tagra eső átlagjövedelem. Kint a határszéli erdőben, 1 megkérdettük a fakitermelésen dolgozó embereket: Fehér Sándort. Szabó Imrét, Gáerhosz Pétert, Somogyi Andrást és ifjú Tóth Fe- , rencet, mi a véleményük arról a szép előrehaladásról, amelyet az elmúlt években tettek? Talán amit Tóth Ferenc , mondott, az fejezi ki a leginkább a tagság nézeteit: — Az elnök kemény ember, gyakran szigorú is. De ez csak azoknak nem tetszik, akik munka nélkül akarnak pénzt keresni. így van, de ez csak keve- ' sekre vonatkozik. Mert a munkaegység mellett alkalmazott teljesítmény-normák, a havi 20 forintos előlegfizetés mellett, mindenki megtalálja a számítását az Egyetértésben. Az elnök azonban elégedetlen: — Elérhettük volna az 50 forintos munkaegység értéket is — mondja, de azért hozzáteszi: — Ez az első év amikor megalapozottan/ megyünk tovább. Tavaly még rövid lejá- , ratú hitelt vettünk igénybe az év eleji előlegfizetésekhez. Idén már megvan rá a biztos fedezetünk. Azt akarják, hogy ez a biztonság idén tovább növekedjék. Ezért emelik mintegy 300 holdra, a 60 hold kertészetben, a szántóföldi növényeknél és a takarmánytermesztésnél. — új csőkutakból, a Du- navölgyi főcsatornából nyert vízzel — az öntözött területet, ezért akarnak idén még szervezettebben dolgozni, nagyobb termésátlagokat elérni. Estébe hajlik már a délután, amikor a szövetkezet irodájából elindulunk. Hazavisszük közben az elnököt, a falun kívül, messzire levő lakásába. Valamikor urasági, most állami szőlő közepén, egy régi villában, illetve annak két nyári vendégszobájában lakik a feleségével és kislá- nyával. Az itteni körülmények bizony nem rózsásak: az asz- szonyka mutatja, hogy a tető- szerkezet nélküli, kátránypapírral fedett épületrész, fölülről több helyen is beázik, de a rossz szigetelés, alapozás miatt alulról is felszivárog a vékony falakba a nedvesség. Ha nem fűtenek fél napot, már fagypontig lehjil a levegő. — Csak ideiglenesen jöttünk ide, de már három és fél éve fagyoskodunk itt — mondja Katonáné. — És idén még csak január van, máris 30 mázsa tüzelőnél tartunk. A valóság az, hogy a szövetkezet már akart bent a községben részükre lakást vásárolni, de nem sikerült nyélbeütni a | dolgot,'' mert a házak drágák 1 voltak, igaz, kaptak már azóta többen lakást Gyónón, de úgy látszik Katonáékról megfeledkeztek. Kiderül, hogy az elnökön is múlott a dolog: — Nekem ne tegyen senki szemrehányást, hogy emiatt kevesebb lett a tagság jövedelme — mondja. Becsülendő ez a szerénység. De az a véleményünk, Katona János már tett annyit a termelőszövetkezetért, a közösségért, hogy megérdemel egy lakást, bent a faluban. Reméljük, felfigyelnek erre azok, akik segíteni tudnak ... Hetes! Ferenc Pál i
