Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

A Bakosság és a szövetkezeti tagság érdeke A múlt év végén miniszter- tanácsi határozat jelent meg, amely intézkedik a kisipari szövetkezetek átszervezéséről. Az OKISZ a határozat szel­lemének megfelelően javasol­ta a kisipari termelőszövetke­zeteknek, hogy az új évben minél jelentősebb mértékben hajtsák végre az egyes szö­vetkezetek egyesítését. — Fontos ez a kisipari szö­vetkezetek gazdaságossága te­kintetében — mondotta Csiz- mazia Pál, a járási építőipari szövetkezet elnöke. — Feltét­lenül hasznos, mert a na­gyobb mennyiségben való anyagbeszerzés előnyei vitat­hatatlanok, de józan dolog az egyes szövetkezetek egyesíté­se a gépek csoportosítása és jobb kihasználása érdekében. December végén az albert- irsai Vegyesipari Ktsz köz­gyűlést tartott, amelyen a szövetkezet építőrészle­ge, kőművesek, ácsok, szobafestők, villanyszere­lők bejelentették, hogy a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezethez kívánnak csatlakozni. A ceglédi szövetkezet közgyű­lésen vette tudomásul a 23 szövetkezeti tag csatlakozási szándékát. Néhány nap múlva Abony- ban tartott közgyűlést az Építőipari Ktsz, s ezen a gyű­lésen a kilencven főből álló tagság egyhangúlag kimondta a ceglédi szövetkezethez való csatlakozást. Hasonló folyamat indult meg Jászkarajenőn. Az otta­ni Vegyesipari Szövetkezet közgyűlésen kimondta meg­szűnését és ugyanakkor az egyes részlegek kérték a ceg­lédi szövetkezetekhez való csatlakozást. Az építőrészleg beolvadt a Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezetbe, a cipészek a Ceglédi Láb­belikészítő Szövetkezet tagjai lettek. A fényképészek helyet kaptak a ceglédi Vegyesruhá­zati Ktsz Fényszöv részlegé­ben, a női szabók pedig csat­lakoztak a ceglédi Háziipari Szövetkezethez. — A csatlakozás — mon­dotta Csizmazia elvtárs — el­sősorban a Ceglédről való központi irányítást jelenti. Természetes, hogy Albertirsá- ról, Abonyból és Jászkaraje- nőről lesznek vezetőségi tag­jaink és helyet kapnak a ta­gok az ellenőrző bizottságban. Jelentősen javítja a tag­ság elhelyezkedését az a lehetőség, hogy a nagyobb szövetkezet nagyobb moz­gást biztosít és minden körülmények között kizár­ja azt, hogy a területen levő tagság néha munka hiányában heteken át tét­lenül várakozzon. Mondok azonnal egy közeli példát. A jászkarajenői ci­pészrészleg bizony elég csen­des volt, ezzel szemben a tör­teli részleg annál lendülete­sebb. Jászkarajenőn 800—900 forintot keresett a tagság, a törtebben könnyen megkeres­ték az 1600 forintot havonta. Egyszerű szervezeti kérdés volt, hogy két tagot áthelyez­tek Törteire. Ilyenformán jól jártak a jászkarajenőiek, mert egy ember részére több munka jutott, jól jártak# azok is, akik átmentek Törteire, mert többet keresnek és fő­ként jól jár a lakosság, amely ezzel . a helyes intézkedésssel gyorsabb és frissebb kiszolgá­lást kap. Néhány szót kértünk Me-1 gyért Margittól, a Háziipari Szövetkezet elnökétől a jász­karajenői női szabók csatla­kozása ügyében. — Tudomásul vettük a csatlakozást és már az első napokban felmértük a lehető­ségeket — mondta. — Feltét­lenül nagymértékben kíván­juk javítani a faluban a szol­gáltató tevékenységet és ki­építjük a bedolgozást. Remél­jük, hogy mindkét intézke­déssel a lakosság érdekeit szolgáljuk. R. K. iV« vek sails tus ©’#'#* Sttvtfttiattit Pár nappal ezelőtt az OTP kérésére rövid cikkben f--- hívtuk a figyelmet arra, -ogy az építkezési kölcsönigényt minél előbb jelentsék be azok. akiknek erre szükségük van, a tavaszi torlódás elkerülése érdekében. Mi történt azóta? — Nagy hatása volt a cikk­nek — mondja Csernák Lászlóné, az OTP járási fiók­jának vezetője. — Azóta na­ponta 10—12 ügyfél jelentke­zik, s bízunk abban, hogy ügyük folyamatos intézése kö­vetkeztében nem lesz torlódás, s mindenki akkorra kapja meg a szükséges hitelt, ami­korra kell. — Mi a helyzet a részlet­akció területén? — A napokban került nyil­vánosságra a részletakció ki- terjesztése igen sok használa- ti tárgyra. Forgalmunk azóta nagyon megnőtt. Naponta át­lag 5—6 bútorvásárlási igényt jelentenek be ügyfeleink, de nagy sikere van más cikkek­nek is. Az elmúlt napokban 12 Pannónia, 15 televíziós ké­szülék. 10 rádió, 10 magneto­fon és még nagyon sok más talált gazdára. Nagy sikere van a Ceglédbercelen árusí­tott 102 teleknek is. Alig pár nap alatt több mint 75 szá­zaléka elkelt. Ceglédiek a világ minden táján érdeklífcótt Fúró Válla­A szerkesztőség postájából Az elmúlt napokban igen sok levél érkezett a szer­kesztőségbe. Elnézést kérünk azoktól az olvasóinktól, akik nem kaptak azonnal választ levélben vagy a lap hasáb­jain. Minden levéllel kapcso­latban az intézkedést azonnal megtettük, s minden levél író­ja megfelelő választ kap. Idézzük a közelmúlt levelei­nek egy részét. Nagy István arról írt, hogy örömmel olvasta: a város fennállása 600. évforduló­jának megünneplésére ké­szülődik. Gyermekkorában úgy tanulta, hogy városunk neve eredetileg Szeglet volt, mert itt találkozott a pest—szeged—debreceni or­szágút. Az idegen országból jött kereskedők nem tud­ták kimondani, hogy „Szeg­let”, és így alakult ki a vá­ros mai neve. N. K.-né kéréssel fordul a szerkesztőséghez. Kéri, jár­junk el a TÜZÉP-nél, hogy ha már nincs elegendő tüzelő, és kénytelenek sorban állni a vásárlók, adjanak legalább sorszámot. Ezzel a veszeke­dést és a torlódást meg le­hetne akadályozni. Annyi szá­mot adjanak ki az érkezés sor­rendjében, amennyi szenet adni tudnak. Megírtuk a ké­rést, a TÜZÉP vezetőin a sor, hogy megvalósítsák. Béres Eszter albertirsai ol­vasónk, a Petőfi Sándor is­kola tanulója, örömmel számol be iskolájuk renoválásáról, és kéri az új épületben tanulókat, nagyon vigyázzanak minden berendezésre. DI TÉR aláírású olvasónk érdekes gondolatot vet fel levelében. Megírja, hogy megyénkben és városunkban is egyre inkább meghonoso­dik a kosárlabda. Városunk két csapata — a Pedagógus és a Mezőgazdasági Technikum együttese, részt vesz a megyei bajnokságban is. Levele to­vábbi részében felteszi a kér­dést, miért nincs a gimná­ziumnak kosárlabda-csapata. Van ott bőven tehetség, több gimnazista tagja a technikum csapatának. Az iskolában pe­dig népszerű ez a labdajáték, mert a házi bajnokságra több mint tíz osztály nevezett be, sőt olyan osztály is akadt, amelyik két csapattal vesz részt a vetélkedésben. Remé­li, hamarosan lesz gimnazista válogatott csapat is! Fehér ■András hálás köszö­netét mond a közalkalma­zott szakszervezetnek azért a kedvességért, hogy nem feledkeznek meg a nyugdíja­sokról. Megírja: a szakszer­vezet karácsonyi ajándékcso­magot küldött neki, és az új szakszervezeti könyvét is el­küldte a lakására. További jó munkát, erőt, egészséget kí­ván a szakszervezet és a ve­zetőség minden tagjának. — A Közlekedésépítési Gép­javító Vállalat vasárnap dél­előtti ifjúsági foglalkozása a Dózsa Művelődési Házban — a Ki mit tud vetélkedés miatt — elmarad. Munkatársunk a Vízkutató és lat ceglédi telepén az el­múlt év eredményeiről és az idei tervekről. Sztyehelik Károly üzem­vezető-helyettes, geológus el­mondta, hogy a múlt évben az ország több városában, kö­zöttük Szegeden, Gyulán, Pápán, Qjfőrött fúrtak nagy teljesítményű, 2000 méteres kutakat. Ezenkívül kisebb berende­zéseik dolgoznak számos he­lyen. A Lakiteleki Állami Gazdaságban a munkálatok befejezésekor a gazdaság ve­zetője úgy értékelte a kút jelentőségét, hogy < „többet ér, mint egy ötös találat a lottón’’. A szentesi termál­kút pedig a helyi kórház fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja. Nagyban hozzájá­rul munkájuk a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek sikeréhez, mert az első követelmény, a bőséges ivó­es ipari víz, állatállomány len. amely nélkül szinte lehetet­Reggelire: tej, kávé, debreceni Évekkel ezelőtt rendszeresí­tette az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat büféje a reg­geliárusítást. Egyre többen reggeliztek olcsón és kényel­mesen. Igen sok dolgozó ne­gyedórával a munkábalépés előtt betért a boltba, kért há­rom deci forralt tejet, vagy kakaót, két-három friss süte­ménnyel elfogyasztotta és máris mehetett dolgára. A bolt önkiszolgáló egység­gé való átalakítása során azonban nem tudtak megfele­lő helyet biztosítani a regge­lizők számára. Hamarosan jelentkezett a Vendéglátóipari Vállalat, amelynek — tegyük hozzá — feladata a vendéglátó-igények minden irányú kielégítése, és elvállalta a reggeliárusítást. Január 15. óta a vállalat két egysége, a Rákóczi úti alko­holmentes büfé és az Arany­sas bisztró reggel hat órától áll a reggelit fogyasztók ren­delkezésére. A választék is alaposan kiszélesedett. A tej, kakaó mellett friss kávé, tea is kapható, sőt azok a vá­sárlók, akik szívesen fogyasz­tanak tartalmasabb ételeket, mindenféle kólbászárut, deb­recenit és forró virslit is kap­hatnak. Az ország határain kívül, például a Mongol Népköz­társaságban a Góbi-sivatag­ban is végeztek sikeres fú­rásokat. Most pedig afri­kai köztársaságokkal foly­nak ez irányú tárgyalások. Putics elvtárs, aki a sivatagi fúrás irányításában ' részt vett, kedves élményekkel tért haza. Többek között el­mondotta, milyen bensősé­ges barátságok szövődtek az eltöltött öt hónap alatt, ahol bizony nem minden nehéz­ség nélkül végezték a mun­kát, ugyanig az ottani idő­járási viszonjmk nagyon el­térőek a mienktől. Előfor­dult, hogy éjszaka mínusz 30 fokot mértünk, ugyanak­kor nappal kellemes volt az idő, s bizony a jurták hi­degnek bizonyultak. Érde­kes látvány volt az ott élő emberek számára a vil­lanyvilágítás a végtelen si­vatagban. Ezekkel az elvtár­sakkal még a mai napig is tartják a kapcsolatot. — Hogy mennyire megbe­csülik és szeretik a válla­latot, bizonyítja az, hogy az ország különböző részei­ből érkeznek megrendeléseK, amelyeknek mi örömmel te­szünk eleget Sztyehelik elvtárs. mondta O. V. SNGOtf. Autó kanyarodik a benzin­kúthoz. Nő vezeti és panasz­kodik: valami baj lehet a kar csival. A benzinkutas meg­kérdi: „A gyertyák rendben vannak?’’ „Ó, az lényegtelen. Még besötétedés előtt haza akarok érni.” k Egy nagypapa kesereg: „Csak az szomorít el, ha arra gondolok, hogy a feleségem már nagymama!" ★ Az egyik általános iskolá­ban növénytanórán éppen az almáról tanulnak a diákok és a tanár megkérdezi az egyik nebulót: — Mikor van az almaszedés ideje? — Amikor a csősz nem lát­ja — feleli diadalmasan a furfangos diák. k Az egyik bérház földszinti ablakában cédula áll: „Szak­szofon és lemezjátszó eladó.” A másikban: „Hálistennek!” Kulturális vetélkedő és kiállítás Az Építők Szakszervezete XXIX. kongresszusának tisz­teletére, a szakszervezethez I tartozó Pest megyei dolgo- : zók részvételével a járási és helyi bemutatók alkalmával továbbjutott szereplők 1963. J január 27-én, vasárnap dél- j előtt 10 órai kezdettel lép­nek színpadra a Közlekedés- | építési Gépjavító Vállalat Dózsa Művelődési Házában. ) Az Építők Szakszervezete j Pest megyei bizottsága és a í KGV művelődési ház ren­dezésében sorra kerülő me­gyei Ki mit tud? vetélkedő­ben részt vesznek I. rész: 1. Pengetés zenekar: Nagy­kőrösi Ládagyár. 2. Paródia: Csiszár Sándor DCM Vác. 3. Népdalok: Sinkovics Te­réz KGV Cegléd. 4. Tv-paródia: színjátszó csoport, DCM. Vác. 5. Szavalat: Kis Péter Sán- dorné, KGV, Cegléd. 6. Tárogatószóló: Gulicska István, KGV, Cegléd. 7. Orosz tánc: Rásó Károly, DCM, Vác. 8. Harmonikaszóló: Selymes Sándor, Peat megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Vác. 9. Népi zenekar: DCM, Vác. II. rész. 10. Zongoraszóló: ifj. Ke­repesi Ernő, KGV, Cegléd. 11. Színjátszás: KGV szín­játszó csoport, Cegléd. 12. Akrobatikus torna: Ivicz testvérpár, Tan. Építő V., Ceg­léd. 13. Szalonzenekar: KGV ze­nekari csoportja, Cegléd. 14. Szavalat: Szba Tibor, Ta­nácsi Építő V., Cegléd. 15. Irodajelenet: KGV szín­játszói, Cegléd. . 16. Gitárszóló: Horváth Pál Pest m. TES Budapest. 17. Tánczene: Tanácsi Épí­tőipari Vállalat, Cegléd. 18. Cigánytánc: Rácz Géza, DCM, Vác. 19. Klarinétszóló: ifj. Gu­licska István, KGV, Cegléd. 20. Tánczene: DCM, Vác. A bemutatóval egyidőben - a KGV művelődési ház könyv­tárhelyiségében Ki minek mestere? címmel kiállítás nyí­lik, amelyen az Építők Szak- szervezetéhez tartozó Pest megyei dolgozók képzőművé­szeti munkáikkal vetélkednek az országos kiállításra való jutásért. A Ki mit tud? megyei vetélkedőn továbbjutó sze­replők 1963. február 17-én országos vetélkedőn, illetve bemutatón vesznek részt. A kulturális vetélkedőre és kiállításra belépődíj nincs. A város dolgozóit szeretet­tel várja a rendezőség. Megalakult Jászkarajenőn a KBT Jászkarajenőn megalakult a Közlekedési Baleseti Tanács. Programjában az a legfonto­sabb teendő, hogy a község motorosai és gépkocsivezetői minél részletesebben megis­merkedjenek a KRESZ új sza­bályaival. A község százhúsz gépjár­művezetője jelentkezett a fog­lalkozásokra, amelyek 30 órán át alkalmat adnak a részve­vőknek arra, hogy az új ren­delkezéseket megismerjék. — A kappanhalmi iskolában nagy buzgalommal készülnek a vasárnap rendezendő hagyo­mányos úttörőkarneválra. — Ceglédbercelen január 26-án és 27-én bemutatásra kerül a SORSOK ÁLLOMÁSA című magyarul beszélő szovjet film. Az albertirsai filmszín­házban bemutatásra kerül 26- án és 27-én A NAGY START ELŐTT című szovjet film. A törteli filmszínházban bemu­tatásra kerül 26-án és 27-én a SUHOG A PÄLCA című an­gol film. — Gallai József, Cegléd XIV. kerület 150. szám alatti lakos vontatóval szabálytala­nul közlekedett. A szabálysér­tési hatóság száz forintra bír­ságolta. Ismeretterjesztő előadás Jászkara jen ön A jászkarajenőieknek nem kell bemutatni mint előadót dr. Szondi Györgyöt, a járási ügyészség vezető ügyészét. Többször tartott már előadást és minden alkalommal rend- 'kívüli sikere volt. Vasárnap délután 6 órakor a TIT meg­hívására ismét Jászkarajenőn lesz Szondi elvtárs és most is közérdekű előadást tart a Pe­tőfi művelődési házban. Az előadás címe: ,Kihez forduljak panaszos ügyem­mel? Iéi> Gtßttrmvkhtiitki fjnntltií ItMnstígbó! Gyermekeiét esett áldozatul a szülői gondatlanságnak. Csütörtökön délután ifj. Mar­ton Antalné kettesben tartóz­kodott két és féléves Mária nevű kislányával a Budai út 814. szám alatti lakásukon. Martonné néhány ruhadarabot kimosott és a tűzhely fölé tet­te száradni. Félnégy tájban megrakta a tüzet és a gyer­meket magára hagyva átment a szomszéd Mikulásékhoz, hogy újságot, meg kenyeret kérjen tőlük kölcsön. Negyed­órányi idézés után visszatérve erős füstöt észlelt az ajtó ki­nyitásakor. Látta, hogy égnek a tűzhely fölé rakott ruhák, a kislány pedig eszméletlen. Fel­kapta a gyermeket és átadta az udvarra behívott Sósncnak, majd a tüzet eloltotta. A szomszédok mentőt hív­tak, de segíteni már nem le­hetett: a kislány az erős füst- mérgezéstől kórházbaszállítás közben meghajt. J. Z. — Csernus László, Cegléd, Dózsa György utca 35. szám alatti lakos munkahelyén több méter villanyvezetéket és vil­lanykapcsolót rongált meg. A szabálysértési hatóság előtt ügy nyilatkozott, hogy szóra­kozásból tette. A „szórakozás” kettőszáz forintba került, ugyanis annyira bírságolták. — A mostoha időjárás és útviszonyok ellenére is nagy érdeklődés kíséri a tanácstagi jelölő gyűléseket a járás köz­ségeiben. Vasárnapig közel 12 000 ember vett részt a köz­ségekben megtartott jelölő gyűléseken. — A ceglédi termelőszövet­kezetek már ebben a hónap­ban négyezer darab melegágyi ablakot vásároltak. — A Cifrakerti Állami Gaz­daság az 1962-es évben százöt­ven mázsa sertéssel adott le többet az évi terven felül, az Á'latforgalmí Vállalatnak. H ol művelődjünk ^ OL SZÓRAKOZZUNK • A Kossuth Művelődési Ház­ban szombaton fél 8 órai kez­dettel a színházteremben be­mutatásra kerül Gárdonyi Gé­za Egri csillagok című regé­nyéből készült drámája az Állami Déryné Színház elő­adásában, fővárosi művészek vendégszereplésével. A művelődési ház emeleti tánctermében szombaton este 8 órai kezdettel tánc. A MEDOSZ Ismeretterjesz­tő Székházban szombaton este 7 órai kezdettel tánc, klubélet és televízió nézés. Vasárnap egész nap klubélet és televízió nézés. A KGV Dózsa Művelődési Házban szombaton klubélet és televízió nézés. Vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a KI* MINEK MESTERE címmel kiállítás megnyitása. Délelőtt 10 órai kezdettel a kultúrte­remben KI MIT TUD? me­gyei vetélkedő. A vasutasotthonban szom­baton és vasárnap klubélet és televízió nézés. FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORA A Szabadság Filmszínház­ban szombaton és vasár­nap bemutatásra kerül AZ ARANYEMBER című magyar film. A Kossuth Filmszínházban bemutatásra kerül vasárnap 5 és 7 órakor az UTAK ÉS GONDOK csehszlovák film. A Dózsa Filmszínházban szombaton és vasárnap az ÖRDÖGCSAPDA című cseh­szlovák filmdrámát vetítik. \ Egy jótorkú aPyafi a kelle­ténél is mélyebben nézett a boroskancsó fenekére és ha­zafelé botorkálva megkapasz­kodik egy utcai lámpaoszlop­ban. Az arra járó rendőr már ismeri a lumpot és szelíd ér­deklődéssel szól hozzá: — Nem tetszik még haza­menni? — De igen — felel a részeg, zavaros kézlegyintéssel az ut­cán fénylő lámpasorra mutat­va — mmegyek. mmegyek ,.. csak bevárom... hk... amíg el­megy ez a a fáklyás­menet, k Az első, amit a gyerek megtanul, ha trombitát kap. az. hogy soha többé nem kap még egyet. k A.z absztrakt festő gyakran k-ilikából tudja mep ■lit ábrázol a műve... Fehérvári János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents