Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

PEST megyei 1963. JANUÁR 25, PÉNTEK Tégla vagy vasbeton? Technikailag rohanó szá­zadunkban sok égető és meglepő kérdés szerepel. Ta­lán kevésbé meglepő, vagy érdekes az első percre: tég­la vagy vasbeton? Természetesen az építke­zésekhez jutunk a kérdés út­ján. S az is természetes, hogy hazai építkezésekről van szó. Itthoni épületeink vasbeton­ból vagy téglából készülje­nek-e? A közvélemény talán kor­szerűtlennek, elavultnak tart­ja a téglák használatát, s ügy épület! Magától értetődik, hogy így a kisebb terhet vi­selő alapépítmény is ol­csóbb, mint a nehezebb ele­mek használatánál. Nem ap­róság az sem, hogy amíg egy-egy vasbeton gerendát, jiagy súlya miatt csak da­ruk emelhetnek fel, és szál­líthatnak a helyére, addig egy-egy „téglagerendával“ két ember könnyen boldogul. Ez pedig nagy előny, különö­sen a családi házak építé­sénél. Mindennek koronája pedig, hogy „Téglatroli” szállítja a kiégetett kerámiaelemeket. A kö vetkező fordulónál nyerstéglát visz a kemencéhez véli, Hogy jobb híján hasz­nálunk még ma is égetett agyagot. A fejlett ipari országok­ban használatos építő­anyagok között azonban előkelő helyen találjuk a téglatesteket. Iigaz, formájuk változott, te­rebélyes, üreges idomokkal találkozunk, de anyaguk vál­tozatlanul agyag. Melyiket hová rangsorol­hatjuk? A vasbeton előregyártott elemeivel, nagy szilárdságá­val, sok helyütt nélkülözhe­tetlen. Ám Németországban például lyukacsos téglákat ál­lítanak egymásra, nagy ma­gasságig, s fölülről folyékony betont öntenek be, hogy az kitöltse az üregeket. A be­ton megkötése után minden más rögzítő anyag nélkül ké­szen áll a fal. Ha ez az elgondolás túl me­résznek is hat, s nem éppen földrengésbiztos, a tégiaele- mekkel végzett további kí­sérletek és építkezések már minden szempontból megfe­lelnek a követelményeknek. A keramizált elemekből gömb- vas erősítéssel és egy kevés betonkiöntéssel például fö­démgerendákat készítenek. A gerendák között helyezik el áz űrt kitöltő nagyméretű jéglafödém elemeket. Miért érdekes mindez a mi számunkra? | Azért, mert j a téglaelemek felhaszná- í fása csökkenti az épít­kezés költségeit. "Másrészt nálunk is van le­hetőség ezek gyártására és al­kalmazására. A Törökbálinti Téglagyárban ugyanis két esztendeje többféle ilyen ele­met készítettek. Valamennyi kiválóan alkalmas családi és bérházak építésére. Az ál­talunk ismert tervek szerint azonban még az idén sem hasznosíthatják gyártmá­nyaikat. Mi az előnye a kerámikus elemeknek a vasbeton ele­mekkel szemben? A legfontosabb talán az, hogy tíz-húsz százalékkal ol­csóbb a téglaanyag a vasbe­tonnál. Emellett összehason­líthatatlanul könnyebb. A hatvan négyzetméter alapterü­letű lakóépületeknél szinten­ként, tehát emeletenként, nyol< tonnával lesz könnyebb a: kai felszerelt csarnokot. Itt évi 40—50 ezer négyzetméter födénípanelt gyárthatnak. A viszonylag nagy kapacitást úgy érik el, hogy a gőzölő-szárítókamrák al­kalmazásával több napról néhány órára csökkentik a téglatestek egymáshoz fogására használt beton kötési idejét. Az Építéstudományi Inté­zet és az Építésügyi Mi­nisztérium téglakísérletekkel foglalkozó szakemberei jól tudják, milyen lehetőségeket rejt kutató munkájuk. Az is természetes, hogy azok, akik a vasbeton elemekre esküdtek, nem fogadják fenntartás nél­kül ezeket az erőfeszítéseket. Tény, hogy igen sok pénzt költöttünk az előregyártott vasbetonelem-üzemek felál­lítására. Mégsem lehet presz­tízskérdés, ha kiderül, hogy érdemes hasznosítani a klasz- szikus építőanyagot, a tég­lát is. A vasbeton-elemek­nek is megvan a helyük és sok építkezésünk szívesen igényli és használja fel eze­ket. Ám rendelkezésünkre, áll a természetben a másik nyers­anyag. az agyag is, s ott áll az e célra korszerűsített, meg­felelő gépekkel felszerelt, speciális üzem is — mind­máig felhasználatlanul. Vétek parlagon hagyni! Tóth György Rákaptak a kultúra ízére Kisktmlacházán már a második művelődési olt hont tervezgetik A Csepel-Sliget egyik leg­nagyobb községe, Kiskun- lacháza, sok mindenben mu­tat követésre méltó példát, elsősorban talán abban, hogy milyen nagy teremtő erő rej­tőzik a tömegkapcsolatokban, a lalebsság és a tanácsi szer­vek szoros együttműködésé­ben. A körülbelül nyolcezer lakosú község ennek köszön­heti, hogy az elmúlt években igen széleskörű és jól meg­szervezett társadalmi munka igénybevételével egymaga több községfejlesztési értéket ho­zott létre, mint a ráckevei járás többi községei együtt­véve. Ez pedig azért is nagy szó, mert beletartozik maga Ráckeve is, a járási székhely, amelynek ugyancsak nincs ' szégyelbii valója ezen a té­ren. Kískunlacháza új léte­sítményei között első helyen a kibővített és remekül fölsze­relt, korszerű művelődési ott­hon áll, amely ötszáz ülőhe­lyes, nagy termével, süllyesz­tett orkeszterével, tágas ol­vasótermével, könyvtárával, szakköri helyiségeivel, büfé­jével, a megye legszebb mű­velődési otthonai közé tarto­zik. A nagyszabású munkát a lakosság lelkes segítségével a község házi kezelésben végezte el, így több százezer forinttal olcsóbban jutott nagyszerű intézmény éhez. \ tágas művelődési otthon Kiskunlacházát egy csapásra a járás egyik kulturális köz­147000 holdat öntöznek az idén az állami gazdaságok pontjává avatta. A múlt év nyarán nyílt meg és azóta pezsgő kulturális élet van benne állandóan. A község lakói közül körülbelül kétezer a bejáró munkás, a többi föld­műves, a község területén működő termelőszövetkezetek tagjai. A község szövetke­zeti parasztságának örvende­tesen növekvő kulturális igé­nyei hívták tulajdonképpen életre az új otthont, amelynek legfőbb törekvése, hogy ezeket az igényeket minél jobban kielégíthesse. A Pest megyei Petőfi Színpad művészgárdá­ja is ünnepnapjának érzi, ha művészetét ebben a barátságos hajlékban mutathatja be, mert kevés más községben talál lelikesebb és kitartóbb közönséget műsora számára. A színházi estéken a terem mindig zsúfolásig megtelik, a jegyek legnagyobb részét a lac- házi tsz-parasztök elővételben kapkodják szét. Nagy a for­galma a könyvtárnak, az ol­vasóteremnek, és eleven az élet a szakkörök jól felsze­relt helyiségeiben. Lacháza rájött a kultúra ízé­re — mondják bennfentesek — és most már azon törik a fejüket, hogyan lehetne to- váb szélesíteni a községben a művelődés fundamentumát. Sokan az új kultúrházat is »szűknek gondolják már, sőt határozott formát öltött az a kívánság, hogy a község Ráckeve felé eső részében, az egykori Peregen, amely régebben különálló község volt, még egy művelődési otthont kellene építeni. Két­ségtelen, hogy az igények ör­vendetes növekedésének jele ez a kívánság, bár azt a szak­értők egyelőre korainak tart­ják. Hozzáteszik azonban; hogy ha továbbra is ilyen ütemben fejlődik Kiskunlac- háza kulturális élete, hama­rosan reális alapot kap a pe­reglek óhaja. Kískunlacháza fejlődését mutatja az új óvoda is, amely milliós költséggel most készült el, százhuszonöt gye­rek számára biztosít helyet és végre megszabadítja a tsz- anyákat attól a gondtól, hogy amíg a szövetkezetben mun­kájukat végzik, hová helyez­zék el apróságaikat. Az óvoda szintén a községfejlesztési alapból épült, házi kezelésben, a lakosság nagyarányú, önkén­tes társadalmi munkájával, így sok százezer forinttar ke­rült kevesebbe, mintha vál­lalati úton építették volna föl, (m. L) XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Az állami gazdaságok el­készítették öntözési terveiket és eszerint 1963-ban 147 000 holdat öntöznek, 37 000 hold­dal többet, mint az elmúlt esztendőben. A szakemberek már korábban felmérték az öntözési lehetőségeket és az elmúlt évekhez hasonlóan, a helyi adottságokat figyelembe véve, többféle öntözési módszert kívánnak alkalmazni. Elsősorban a legkorszerűbb, esőztető-permetező öntözési eljárások elterjesztésére tö­rekszenek, s az új területből csaknem 20 000 holdat csősze­rűén öntöznek. Tovább dühöng n tél Elakadt vonatok, autóbuszok - Halálos áldozatok Jugoszláviában Szélvihar és havazás Japánban li lyukacsos téglaelemek igen jó hő- és h»ngszige- telők. A sok kísérleti téglafélé­ből halomszám találni a Tö­rökbálinti Téglagyár udvarán. Ám rendelkezés tiltja ezek forgalom habozását, eladását bárki részére. Pedig a hoz­záértő építőmesterek már szívesen megvásárolták vol­na. A Törökbálinti Tégla­gyár így saját építkezésén bizonyítja be, hogy gyárt­mányai jól hasznosíthatók. Most építettek fel egy nagy méretű gőzölő-szárítókamrák­Az új hideghullám, amely kedden érte el az Egyesült Államokat, tovább terjed. Chicagóban szerdán mínusz 26 fokot és a Közép-Nyugaton csaknem mindenütt mínusz 30 fokot mértek. Csaknem teljesen leállt ezeken a területeken a közúti forgalom, az isko­lákat bezárták. A Mississippin, a hajózás le­hetősége megszűnt. Európa egész területén to­vább dühöng a tél. Angliában a brit hatóságok sok utasszál­lító járatot leállítottak, hogy lehetővé tegyék a szénszállító tehervonatok eljutását a hi­degtől leginkább szenvedő vi­dékekre. Az országutakon, mintegy kétszáz távolsági autó­busz vesztegel az utak járhatatlansága miatt. Belgium szén- és gázhiány nyal küzd. Ausztriában és Né­metországban hajózhatatla- no-k a folyók' Az NDK kormá­nya a kitartó hidegre tekin­tettel átmenetileg korlátozta a különböző üzemekben folyó munkát és egy-kst ?i zemrész­leget február elejéig IftSUitöt- tak. Tovább tart a rendkívüli hi­deg Európa déli részében is. Jugoszláviában 25-re emelke­dett a fagy okozta halálozások száma. Isztambultól duplamozdo­nyos mentő vonatok futottak ki, mintegy kétszáz katonával, hogy kimentsék a közel ötszáz utassal a hóban elrekedt vonatokat. htokat szenved Olaszország a hidegtől. Az Appenninekben több mint kétszáz falu szige­telődött el. Jeges bóra der- meszti meg az egész part­vidéket, Olaszország keleti ki- kötőit. Velence csatornáit há­rom nap óta jégkéreg borítja. Egy motorhajó 192 utassal egész éjszaka meddő kísérle­teket. folytólótt, hogy az Olaszországból Szardíniába utazó emberekkel kiköthes- seji. A kikötőket jégpáncél borítja. Elérte a fagy Tunéziát is. Kef térségében a hóréteg mintegy 20 centiméter. Tokiói jelentés szerint óránkint 60 kilométeres sebességű szélvihar és ha­vazás bénította meg a ja­pán partvidék vasúti for­galmát. Amíg egész Európa fázik, Izlandon plusz hét fokot mér­tek, verőfényes az idő és to­vábbi melegedést jósolnak. Az oberspree-i példa kát, amelyek megoldása nél­kül lehetetlen lett volna - a hétéves tervben előírt 180 százalékos termelékenység­emelés. Ezzel tulajdonképp üzemrészekre bontott újítási feladattérv született. Majd öt­letnapot tartottak. „Zsebből” fizettek az apró ésszerűsítési javaslatokért, több, a helyszí­nen elfogadott kisebb jelentő­ségű újítást pedig összedol­goztak. így több ötlet összege­zéseként a kábelüzemben tel­jesen új technológiai eljárást alkalmaztak s az a gumikeve­rék készítésének idejét 15 percről 12-re csökkentette. Az oberspree-i kábelgyár vertikális üzem. Egyik üzem- részlegében csak úgy gyorsul­hat meg a munka, ha a ki­szolgáló üzemek is lépést tar­tanak. Talán itt mutatkozott meg legjobban a szakbrigádok haszna. Mintegy koordináló szerv mű­ködtek, s biztosítani tudták egybehangolt munkájukkal az egészséges ütemességet. «Ha szükség volt rá, merészen sza­kítottak a sok éves,, beidegzett módszerekkel, s igazuk tuda­tában szembeszálltak műszaki vezetoiikkri is. Ez történt az impregnáló- ban. A kábelfejek szigete­lése nagyon fontos. Tizenöt esztendeje jól bevált olaj- itatásos módszerrel oldották ezt meg. Az impregnáló szakbrigádja javaslatot tett a munkafolyamat megváltoz­tatására. A technológiai osz­tály elutasította, mondván, hogy ez a minőség romlását eredményezné. A véleményt osztotta a kísérleti labora­tórium vezetősége is. Az impregnálósok azonban ki­tartottak igazuk mellett. En­gedélyt kértek és kaptak, hogy a maguk fabrikálta kádban kipróbálhassák a „fordított irányítású itatást”. A kísérlet ragyogóan sike­rült, s azóta módszerüket hivatalosan is bevezették. A számítások szerint pedig a minőség romlása nélkül ez évben 15 ezer munkaórát takarítanak meg ezzel az „itatással”. A gyakorlat azt mutatta; nem járt rosszul az a mű­szaki vezető, aki a szak­brigádokhoz fordult taná­csért. Az erősáramú gyár­egység vezetőjének újítását kiegészítette a szakbrigád. Az újítás értéke 10 mil­lióra emelkedett. Pedig sem­mi különössel, semmi je­lentős műszaki tudást kí­vánó megállapítással nem egészítették ki a javasla­tot, „csak” mindennapi ter­melési tapasztalataikat, meg­figyeléseiket adták hozzá. Az eredmény: 4 millió márka. Folytathatnánk a példák felsorolását, de még vála­szolni kell az aggályoskodók azon érvére; nem csökkent-e az újítási kedv az apró újítások összevonása miatt? Nos, számszerűségben igen. Az 1961. évi 932 újítási ja­vaslathoz képest kevésnek lát­szik az a 613, amel^ 1962 első felében került az újí­tási irodára. Azonban ez csak látszólagos, mert bár az újítások száma csök­kent, az újítóké lényegesem növekedett. Növekedett, hisz egy-egy újítás most több ember nevéhez fűződik, s ezekben benne vannak azok a ragyogó apró ötletek is, amelyekkel eddig nem mert senki előhozakodni, holott azok szerves részei le­hetnek akár egy találmány­nak is. Ma már nem tűnik áb­rándnak Heinz Müllernek az a vágya sem, hogy az idén a mammutgyár dolgo­zóinak 18 százaléka újító legyen. Arról pedig, hogy ne csússzon vakvágányra ez a kezdeményezés^ úgy próbál gondoskodni ez a lelkes veze­tő, hogy az újítási iroda összetételét megváltoztatta. Közgazdászok kerültek státusba, akiknek az a fel­adatuk, hogy az újítások népgazdasági hasznát kiszá­mítsák, s egyúttal felmérjék, mit jelentene az egész ipar­ágban az új módszer beve­zetése. Külön ember kíséri figyelemmel a külföldi szak­sajtó cikkeit és' műszaki irodalmát. „A figyelőnek” pedig kötelessége azonnal re­ferálni az illetékes üzem ve­zetőinek, ha szakterületén valami újról szerez tudo­mást. Heinz Müller sze­rint csak ezen a módon biz­tosítható, > hogy az ober­spree-i kábelgyár tartsa a vi­lágszínvonalat. —r —1 letek összevonásából magas­színvonalú technológiai újításokat készítenének. Már ott, az el­ső megbeszélésen felbukkant az az érv, amely az új ifiód- szer legszívósabb ellenfelének bizonyult: nem csökkenti-e az újítóikedvet ez a közbeikta­tott, szelektáló szerv? A vita heves volt, a gyár vezetősége azonban az újítási iroda vezetője mellé állt. Ha­tározatot hozott, amely sze­rint féléves próbaidőre be kell vezetni az új módszert; 1962. januárjától tehát a Ber­lin külvárosában dolgozó mammutüzemben megkezdték tevékenységüket a szakbriig'á- dok. Minden gyáregységben egy üzemmérnök, két művezető és három-négy tapasztalt, öreg szakmunkás látott mun­kához — ők alkották a szak- brigádot. Mindenekelőtt ösz- szeírták azokat a problémá­; Nemcsak a felettes szervek, j s az iparág vállalatai figyel- ; ták 1962-ben árgus szemekkel ! az oberspree-i kábelgyár újí- ! tási munkáját, más tárcák ! üzemeiből is szaporán érkee- í tek a telefonhívások, a dele- í gációk. * —m 1 — Hogyan vált be az új ! módszer? — ez a kérdés el- ! hangzott minden beszélgetés- í kor és Heinz Müller újítási < előadó válasza a hetek, hóna- ; pok múlásával egyre bizto- ! saibb lett: nagyszerűen. A fél- \ évi jelentés után aztán elüli ; a “Vi ta, elcsitultak az ellenér- ; vek, megszűntök a fenntartá- $ sok, amelyeket az oberspres- \ iek módszerével szemben táp- £ Iái talk. í £ Vajon mit újított — az úji­2 tási iroda? j 1961 végén született meg a: £ ötlet: szakbrigádokat kellene í létrehozni, amelyek apró öt­Sok és egyre több ipari vezető, mérnök, közgazdász meg­fordul külföldön és a meglátogatott gyárakból sok-sok hasz­nos tapasztalattal tér vissza. Ezeket a tapasztalatokat hasz­nosítják is egy-egy gyárban, szélesebb körben azonban nehe­zen, vagy egyáltalán nem terjednek el. Az összegyűjtött ta­pasztalatok elterjesztéséhez szeretnénk segítséget nyújtani, amikor időről-időre közreadjuk lapunk hasábjain a külföldet járt szakemberek tapasztalatait. Tanuljunk egymástól — ez a gondolat vezérel, ezért kérjük, hogy külön felkérés nélkül is juttassák el hozzánk az utazók tapasztalataikról szóló írásai­kat. Első írásunk egy Berlin környéki gyárról szól.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents