Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

VI ST MEGYEI GYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf VII. ÉVFOLYAM. 20. SZÁM ÄRA 50 FILLÉR 1963. JANUAR 25, PÉNTEK / ALKOTO VITAT A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE Gödöllőn befejeződtek, Vácott ma fejeződnek be. A hét elején megkezdődtek a megye termelőszövetkezetei­ben a zárszámadási közgyűlé­sek. Noha a munkaegységekre jutó részesedés ma már a leg­több termelőszövetkezetben nyílt „titok”, mégis érdeklő­déssel várják a szövetkezeti gazdák a közgyűlést. Az érdeklődés elsősorban a vezetőség zárszámadási be­számolójának szól. Kiváncsi­ak a szövetkezeti gazdák — és joggal —, a vezetőség ho* gyan értékeli a maga és a tag­ság egész esztendős munkáját. A szövetkezeti parasztság ez­zel kifijezésre juttatja, érdek­li, mi történik a szövetkezet­ben, szívén viseli annak sor­sát, ki kevésbé, ki jobban, de felelősséget érez ténykedésü­kért. A közös gazdaságok tavalyi gazdálkodásának ismeretében elmondhatjuk: nagyot léptek előre a fejlődés útján a me­gye termelőszövetkezetei. A szövetkezetek többségében hő­si küzdelmet folytatott a tag­ság az időjárás viszontagsá­gaival, sikeresen felvette a küzdelmet a természeti csa­pások ellen. Nem egy szövet­kezet tagsága dicsekedhet az­zal, hogy a rosszabb időjárás ellenére, tavaly jobb termést takarított be, mint annak előt­te. A ráckevei járás közös gazdaságaiban 1961-ben hét­mázsás májusi morzsolt kuko­rica termést takarítottak be holdamkint, tavaly már 12 má­zsát értek el. De tovább is lehet sorolni a példákat. A megye termelőszövetke­zeteinek gazdálkodására ma már az jellemző, hogy meg­szilárdult a munkafegyelem, jelentősen változott, a koráb­bi évekhez képest a tagság viszonya a közös tulajdonhoz. Ez a javulás, ez a változás az eredményekben, a zárszám­adás számadataiban is meg­mutatkozik. A munkaegység értéke átlagosan meghaladja a tavalyit. Sok olyan szövet­kezet van. mint a kiskunlac- házi Petőfi, a kiskunlacházi Kiskun és a dabasi Szikra termelőszövetkezetek, ame­lyek tavaly az év elején mély­pontról indultak, de szilárd vezetéssel, a tagok nagy szor­galmával, kilábaltak a nehéz­ségekből és felsorakoztak a jó] gazdálkodó termelőszövet­kezetek mel’é. Amikor az egyre erősödő szövetkezeti mozgalom ered­ményeiről beszélünk, azt is el kell mondani, hogy jónéhány szövetkezet alaposan lemaradt az időjárással, a fejlődés ne­hézségeivel folytatott ver­senyben. Ezekben a szövetke­zetekben a termésátlag jóval a tervezett alatt*' maradt, a bevételek kedvezőtlenül ala­kultak és most a zárszámadá­son jelentős jövedelemcsök­kenésről, néhol pedig mérleg­hiányról kell beszámolnia a vezetőségnek. A hibák okait kutatva, leg­inkább két oka van annak, hogy a szövetkezetek egy ré­szében nem járt kellő ered­ménnyel a tagság tevékeny­sége. Az egyik, a rendkívül kedvezőtlen időjárás, a má­sik a szétfolyó, céltudatlan vezetés. Az előbbi számlájára általában 15—20 százalékos jövedelemcsökkenést írnak — ennyit körülbelül el is kell és lehet fogadni — de az utóbbi jónéhány szövetkezetben lé­nyegesen többet kivett a tag­ság zsebéből. A gazdaságilag gyenge, mérleghiányos termelőszövet­kezetekben az alacsony része­sedés néhol elcsüggedést, ta­nácstalanságot okoz. Hogyan lesz a jövőben? 9 Van-e re­mény arra, hogy belátható időn belül olyan jövedelmet biztosít tagjainak a szövetke­zet, amely megélhetést nyújt a szövetkezeti csa'ádojc részé­re. Ilyen és ehhez hasonló kérdések várnak válaszra, de a válaszokon túlmenően, hat­hatós intézkedésekre. Államunk már az elmúlt esztendőben is megkülönböz­tetett figyelmet fordított a gazdaságilag gyenge termelő­szövetkezetek megsegítésére. Szocialista életünk mély hu­manizmusára vall az a tár­sadalmi összefogás, amely- lyel a gyengék mellé állt az erősebb, a tehetősebb. Me­gyénkből; a szentmártonká- tai Uj Világ Termelőszövet­kezetből indult el a már or­szágossá vált „Segítse az erő­sebb a gyengét” mozgalom. A törvényi intézkedések egész sora szolgálta és szol­gálja ma is a gyenge szö­vetkezetek megerősítését. Ezek egy része éppen az utóbbi időben született és arra hivatott, hogy most, a nagy gondok, a nehézségek közepette nyújtson anyagi támogatást az önhibájukon kívül — de még 'az önhi­bájukból is — bajbajutott parasztcsaládojjpak. A társadalom segítsége nem maradt el eddig sem és a jövőben is hathatós lesz. Olyan vezetők kerülnek a gyenge termelőszövetkezetek élére, akik céltudatossá tud­ják tenni a tagság törekvé­sét, biztos kézzel vezetik a szövetkezetét. A jövőben még több szakembert, tapasztalt vezetőt kapnak a mérleghiá­nyos, vagy gyenge termelő- szövetkezetek. A beruházások zöme ezeket a szövetkezete­ket segíti, összefog a tár­sadalom azért, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodás kö­rülményei között ne legyen szegény, elesett szövetkeze­ti paraszt. Számtalan példa bizonyítja a megyében, hogy a társadalom seaítőkészséeé- nek célszerű felhasználásá­val aránylag rövid idő alatt helyre lehet hozni a gyenge termelőszövetkezetek széná­ját. Ehhez azonban a segít­ségen kívül kell valami — amit nem pótol semmi tá­mogatás — mégpedig a tag­ság szorgalma, helytállása A zárszámadási közgyűlése­ken beszélni kell erről és kivezető utat kell mutatni a nehézségekből a szövetke­zet tagságának. A járási és helybeli párt- szervezetek a szövetkezeti mozgalom megszilárdításá­nak élvonalában járnak. Most, a zárszámadás idősza­kában, amikor sok kérdés­re várnak választ a szö­vetkezeti parasztok, még in­kább ott kell lenni a kom­munistáknak, ahol a nehéz­ségek jelentkeznek. A hibák ugyanis nem tűnnek el, a nehézségek nem oldódnak meg maguktól és főleg nem úgy. hogy hallgatunk, nem beszélünk róluk. Egy-egy rossz eredménnyel záró ter­melőszövetkezet közgyűlése legyen vita színhelye, ahol felszínre kerülnek a Hibák és ahol győzedelmeskedik a józan felfogás, amely kimoz­dítja a kátyúból a szövetke­zet szekerét. Ezzel segíthe­tünk ma legtöbbet a gyen­géknek. Mihók Sándor A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a tanácstagi jelölő gyűlések A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta az állami iparvál­lalatok és iparirányító szervek egyes szervezeti kérdéseiről szóló rendelet tervezetét. A földművelésügyi miniszter elő­terjesztése alapján határozatot hozott a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek önálló gépesí­tésének fokozásáról és egyes gépállomásoknak gépjavító ál­lomássá történő átszervezésé­ről. Az építésügyi miniszter a második ötéves terv lakásépí­tési előirányzatának teljesíté­séről tett 'elentést, majd a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára tájékoztat- ta a kormányt az 1962. év első háromnegyed évé” ~n felhasz­nált túlórák alakulásáról. A Minisztertanács a jelentéseket megvitatta és határozatokat ho­zott. A Magyar Szabványügyi Hi­vatal elnökének előterjesztése alapján a kormány rendelet­ben szabályozta a vállalatok meghatározott termékeiről ki­állítandó minőségi bizonyítvá­nyok rendszerét. • A Minisztertanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. ★ Az építésügyi miniszternek a második ötéves terv lakás- I építési előirányzatának eddigi | teljesítéséről szóló jelentése ] beszámol arról, hogy 1962-ben a tervezett 18 ezerrel szemben 19 ezer lakás épült állami ki­vitelezésben, magánerőből pe­dig — az eddig rendelkezésre álló adatok szerint — az elő­irányzott 30 ezer helyett mint­egy 40—42 ezer lakást építet­tek. Az elmúlt két év állami la­kásépítésére a fejlett típuster­vek alkalmazása és a korszerű építési módok szélesebb körű elterjesztis" ’* jellemző. A Gödöllőn az elmúlt hetek­ben estéről estére tanácstagi jelölő gyűlések voltak. Összesen 93 tanácstagot jelöltek, s a sok-sok gyűlésen az elő­adóknak volt miről beszél­niük, hiszen az elmúlt négy esztendő alatt a község igen j nagy lépést tett a városia­sodás felé. A tíz kilométer hosszú, kemény burko-lsftí.s! ellátott út, a kis vízmű építése, amely nemsokára a község háromnegyed részét látja el ivóvízzel, a világí­tás korszerűsítése, új or- I vosi rendelő lakással, a most j épülő nyolctantermes iskola j és az egyéb létesítmények j mind-mind olyan eredmé­nyek, amelyek tudatában s jelöltek bátran állhatták a választópolgárok elé. A jelölő gyűléseknek na­gyon szép és érdekes mo­tívuma volt, hogy a lakosság nemcsak tá­mogatást kért megválasz­tásuk esetén a jelöltektől, de támogatást is Ígért, felajánlva, hogy ilyen és ilyen munkákban siet a ta­nácstagok segítségére. Jólesett hallani, hogy a jelölő gyűléseken sok volt a szívből jövő elismerés. E? például Szabó Lajos járási tanácstitkár, dr. Baskay Tóih Bertalan és Budai Zoltán községi titkár jelölésénél is megnyilvánult. Persze, ahol bajok voltak, a gyűléseken azt is őszintén elmondották. öt jelölő gyűlést meg kel­lett ismételni, mert rosszul szervezték meg azokat. Ked­den és szerdán tartották meg ezeket az újra kitűzött gyűléseket. A legizgalmasabb a kedd esti volt, amelyet a Petőfi fiúiskolában tartot­tak. Egyszerre három ta­nácstagot jelöltek: a 44. szá­(Folytatás a 2. oldalon) Budapestre érkezett az NSZEP kongresszusán részt veit bolgár pártküldöttség mú körzet Takács Lászlót, a helyi Petőfi Termelőszö­vetkezet agronómusát, g 66- os körzet Irházi Józsefet, az 1-es számú postahivatal ve­zetőjét, a 67. körzet pedig Nádasky Sebőt, a tanács ■ vb- elnökhelyettesét. Gödöllőn sikeresen fejező­dött be a választások első sza­kasza, a lakosság érdeklő­déssel vett részt a jelölő gyű­léseken. A telefon percenként szól Küldöncök, jelentést hozók egymásnak adják a kilincset Főhadiszáüás? Diszpécser­iroda? Nem is tudni, mihez hasonlít ezekben a napokban a Váci Városi Tanács titkár­sága. Pedig a munka első, na­gyobbik szakasza, befejezés­hez közeledik. Arany István, a városi tanács választási cso­portjának elnöke is, elégedet­ten beszé] arról, hogy a város 84 választókerüle­tében — az előzetes terv­nek megfelelően — pénte­ken estig lezajlik vala­mennyi jelölő gyűlés. — Talán a szokatlanul zord időjárás volt egyik legna­gyobb el'enfele a népnevelők­nek. 'A barátságos otthonok­ban még csak jólesett elbe­szélgetni, vitatni az esemé­nyeket. de elmenni fagyos, zi- mankós estén a jelölő gyű­lésekre, bizony nem volt na­gyon kellemes. Mindennek el'enére, a 31-esben 78-an, a 83-ban 72-en vettek részt a választók öáSzejövete’én és nem volt kisebb az érdeklő­dés a többi helyen sem. — Általános jelenség a vá­rosban, hogy az emberek nagy figyelemmel kisérik: miként nyernek megvalósítást pár­tunk egyes határozatai? Ez a tapaszta'at a pártonkívüliek- nél is, hiszen a népnevelők többsége pártonkívüli dolgo­zó, és jól végzi tevékenységét az agitációs munkában. — IJgv tudjuk, sok volt a felszólalás, a véleménynyilvá­nítás? — Igen. A 27-es választóke­rületben, a felszólalások során egy tősgyökeres váci család jelenlevő tagja megilletődve beszélt arról, hogy a válasz­tások idején mintha küszöbön állna: látja a régi, történelmi várost, de szeme e’őtt van a rohamosan iparosodó, szocia­lista Vác isi Az előadók bő­séges adattárt kaptak, amely­nek segítségével hű képet adtak a város négyesztendős fejlődésé­ről. — A jelölő gyűlések végén megkérdezzük: Milyen lesz az új városi tanács összetétele, ha a jelölteket megválasztják? — Már a gyű éseken el­hangzott javaslatokból is ki­tűnik. hogy a népfrontpoliti­ka elve jól (érvényesül majd a választás alkalmával Vá­cott is. S ami örömet okoz: a nők is szép számmal vannak képviselve a jelö tek sorai­ban. Olyan régi asszony ta­nácstagok. mint Pál Jánosné, Oláh Miklósné Kun Lajorné mellett, javasolták új tanács­tagnak dr. Harsányi Irént, a népszerű iskolaorvost: Ba­ross Sándornét. a Híradás­technikai Anyagok Gyárának kitűnő kohőmérnökét; Cseri Bélánét. a Váci Kötöttáru- gyár szocialista brigádvezető- jéf és másokat. Még néhány nap és a város közönsége falragaszokon ol­vashatja majd a 84 jelölt ne­vét. Bízunk abban hogy vala­mennyien megérdemlik vá­lasztóik bizalmát. Az egész magyar szakaszon befagyott a Duna Mérséklődött a hideg, de még mindig fagypont alatt tartja a hőmérő higanyszálát és tovább hizlalja a Duna je­gét. A folyó jégpáncélja csü­törtök reggelre már elérte az osztrák határt, az egész jpa- gyar szakaszon befagyott a Duna. Elég lesz a bor - az újig A Bolgár Kommunista Párt küldöttsége, amely Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága első titkárának, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének ve­zetésével részt vett a Német Szocialista Egységpárt VI kongresszusán, Berlinből ha­zatérőben — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására — megszakította útját Budapes­ten és egy napot hazánk fő­városában tölt. A bolgár vendégeket a pá­lyaudvaron Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta. Átutazott Budapesten a jugoszláv pártküldöttség A Német Szocialista Egy­ségpárt VI. kongresszusáról Berlinből hazatérőben átuta­zott hazánkon a -jugoszláv pártküldöttség Veljko Vlaho- vicsnak, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Végrehajtó Bizottsága tagjának, a Nép- skuostiná külügyi bizottsága elnökinek vezetésével. A küldöttséget Budapesten Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztályve­zetője és Púja Frigyes külügy­miniszterhelyettes fogadta. Jej^n volt Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság budapesti nagy­követe, továbbá Siegfried Hienzsch, az NDK budapesti nagykövetségének ügyvivője. (MTI) A telefonvonal túlsó végén Farkas Gábor, a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság igazgatója. Kérdésünk: van-e elegendő bor a telepek pincéiben? — Az évvégi hajrá után csendesebb lett nálunk az élet, a borfelvásárlást átmene­tileg nehezíti a kemény hideg. Emiatt úgy néz ki, hogy ja­nuári tervünket nemigen tud­juk teljesíteni viszont március végére pótoljuk az elmaradást. — Szüret idején, a múlt év őszén, elég óvatosan jósoltak bortermelőink a várható ter­mésről. Mi a tapasztalat, ho­gyan vált be végül is a múlt esztendő? — Mondhatnám, szinte ria­dalom támadt a várható ter­més felbecsülése közben, ille­tékes körökben. De aztán ki­derült. nincs ok az aggodalom­ra. hisz a sokéves átlagter­mésnek megfelelő bormennví- sés Pest megyében is a pin­cékbe került. — Ezek szerint elegendő bor lesz húsvétra? — Hogyne! Sőt nyugodtan állíthatom, hogy az újig ele­sendő lesz a jelenleg raktáron levő és a mée felvásárlásra váró bormennyiség. S. P. — Mi újság a vállalatnál. Meghosszabbították a Sabin:oítás határidejét Az idei Sabin-oltásokat Pest megyében január 21-én kezd­ték meg és a Pest megyei Közegészségügyi Járványügyi Állo­más az oltások befejezésének napját huszonhatodikában állapí­totta meg. Az idézéseknek a szülök nagy része eleget is tett és a nagy hidegek, valamint az időjárás következtében több helyen előforduló közlekedési nehézségek ellenére is pontosan elvitte az oltóhelyekre gyermekét. Mégis akadtak, akik az idézésben meghatározott időpontot, nyilván az időjárás követ­keztében elmulasztották. Ezekre való tekintettel a Pest megyei KÖJÁLL az oltás határidejét két nappal, huszonnyolcadikéig meghosszabbította. Tehát akik bármi oknál fogva eddig nem vitték el oltásra gyermeküket, újabb idézés bevárása nélkül hétfő estig pótlólag okvetlenül vigyék el. Kivéve, ha a gyer­mek hüléses megbetegedésben szenved, vagy lázas. Az. hogy 1961-ben a megye területén mindössze két enyhe lefolyású és bénulás nélkül gyógyult. 1962-ben pedig egyetlen egy qyermekbénulásos megbetegedés sem történt, kétségkívül a Sabin-oltások következménye. Elsőrendű fontosságú tehát bogy a gyermekbénulás elleni kötelező védőoltásra minden szülő elvigye gyermekét, akit csak így védhet meg a szörnyű betegséggel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents