Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

/ baromfit apót kért 24-én érke- • ző csibéi részére az ecseri Törekvő Tsz. A kérést a monori takar­mánykeverő üzem visszautasította. Az üzem vezt - tője tájékoztatott bennünket arról, hogy csak azok a tsz-ek kaphatnak tápot, amelyek már az elmúlt évben szerződést kötöttek rá. Az ecseri tsz így saját kárán ta­nul meg terv- I gazdálkodni! — Nagy sikerrel mutatták be Gombán a helyi szín­játszók Tóth Miklós „Nem olyan világot élünk" című, háromfelvonásos darabját va­sárnap. — Százötven koca érkezik 28-án a termelőszövetkeze­tele közös sertéstenyésztő és hizlaló telepére. — Újból kapható tej a gyömrői Petőfi Tsz Stein­metz kapitány úti boltjá­3C r. a ti i a •I A PEST MEGYEI HÍRLAP KOLÖNKIÁDÁSA • V. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1983. JANUÁR 24, CSÜTÖRTÖK Mi újság az ecseri tsz-ben ? Tabányi János, az ecseri Tö­rekvő Tsz elnöke már - az új Isz-irodában fogadott. Öröm­mel újságolta, hogy végre megfelelő épületet kaptak. A volt községi kocsma helyisé­geit irodákká és átmeneti rak­tárrá, az udvart pedig gép­parkoló hellyé alakították át. Az őszi munkálatokat és a termények betakarítását idő­ben sikerült elvégezni, így a korai tél nem okozott különö­sebb gondokat. Szántatlan te­rület mindössze 130 hold ma­radt. Rimóczi József trakto­ros eddig 40 hold szovjet búza fej­trágyázását végezte el, sajnos a nagy hideg beálltá­val egy időre ezzel le kellett állni. Az irodaépülettel szemben nem régen épült zöldséges üz­letet nyitottak a háziasszonyok örömére. Most már nem kell a piaci napokat várni, a szük­séges zöldség- és tejárut nap­közben* is megvehetik. Kint a tanyaközpontban is nagy a mozgolódás. A tehénis­tállóban Nagy Pál állatgondo­zó munkálkodik az állatok kö­rül. Bár kint elég hideg van, mégis korát meghazudtoló für­geséggel végzi munkáját. Az ellátás jó, takarmány van ele­gendő, szükséges lenne még egy 50 férőhelyes tehénistálló. Nem messze innen kint a szántóföldeken dolgoznak a kútfúrók. Tabányi elvtárs el­mondta, hogy három kutat fúrnak, mert ezen a területen ban. Krausz Rezsőné és Fabók Sándomé a többi, ecseri asz- szonnyal együtt igen örülnek a tsz új tej- és zöldség­boltjának (Kalotay Gábor felvétele) — Infravörös lámpákkal melegítik a gombai Uj Élet Tsz sertésfiaztatójában a pár­napos kismalacokat. Eddig 36 ilyen lámpát szereltek fel. — Rozskeveréket lopott a csévharaszti tsz-ből Kirták Péter (Vasad, Kossuth u. 8.) és Tóth Ferenc (Vasad, Pe­tőfi u. 72.). Mindkettőjüket 150 forintra bírságolták. MAI ML1 SOU Mozik Mende: Két étet I—II. Úri: Utolsó vacsora. Vasad: A világ minden aranya. Vecs-és: 49 nap. TTT-előadások Maglód (24-én, lö óra. mozi). If­júsági fümelőadafí-sorozat: Mik­száth Kálmán. Film: Szent Péter esernyője. Előadó: Ladányi Já­nos. Mende (24-én, 15 óra, téglagyár). Téglagyári munkások előadásso­rozata: Balesetethárítás az építő­iparban és a baleseteik anyagi és lélektani hatása. Előadó: Sebes­tyén György. Monor (24-én. 18 óra. Kossuth Tsz). Termelós zó vetkezeti akadé­mia: Baromfitenyésztés. Film: Nagyüzemi csl-benevelés. Barom­fitartás egyszerű épületei. Elő­adó: Kovács Mihály. Pilis (24-én. 17 óra 30 kultúr­otthon). Ifjúsági fiimelöadás-so­rozat : Behatolhatunk-e a világ titkaiba? Film: így Jutunk el a csűtagokig. ut a csillagokba. Csil­lag a Holdon. Előadó: Reis Jó­zsef. Tápiósáp (24-én, 18 óra. kultúr­otthon) Szövetkezed téli esték: Hunyadi László. Előadó: dr. Sza- lay Sándomé. Úri (2l-én, 18 óra, kultúrott­hon). Szövetkezeti téli esték: Nők szerepe a társadalomban. Előadó: dr. Harmati Irma. 70 holdon öntözéses kerté­szetet létesítenek. környék zöldségfélével való ellátására lesz hivatva. Készülnek már a hollandi­ágyak is, összesen 36. Ebből a tsz 16-ot készít saját erejéből, 20-at, pedig már készen kap­nak. Évek óta ismerem Föld- várszki Jóskát, elég jól ahhoz, hogy megpróbáljam jellemez­ni őt. Gyerekkora nagyon ha­sonlít a többi 20—21 éves fiatal gyerekkorához: mun- káscsaládból származik, pro­letárkörnyezetben nőtt fel. De alig lépte át — sőt még ái sem lépte — a gyermekkor határait, mikor egyre foko­zottabban részt kért a társa­dalmi életből. Ö is, mint ,a többi, az úttörőcsapatban kez­dett el dolgozni. Mikor végzett az általános iskolával, ipari tanulónak ment. De az úttörőcsapat­hoz akkor sem, lett hűtlen. Ifivezető maradt. Ahogy idő­södött, úgy kereste a kapcso­latot a KISZ-szervezettel. Ma egy kellemes külsejű, meg­nyerő fiatalember él a Föld- várszki József néven. Egyik vezetője a gyömrői KISZ— nek. Sok idősebb azonban csak legyint: 21 éves, gyerek még! Pedig nem így van. Érett gondolkodású fiatal­nak ismerem, akinek sok ■munka áll fedezetül a 21 éve mögött. A fiatalok ezért sze­retik, megbecsülik őt mun­kájáért az idősebb társadal­mi vezetők is. Hogy politikai érdeklődé­se helyes irányú, azt a kitöl­tött munkásőrf el vételi kére­lem bizonyítja. Hogy a tár­sadalom hasznos tagja akar lenni, annak bizonyítéka, hogy nem elégszik meg a szakma megszerzésével, to­vább tanul, gimnáziumba jár. Munkájára figyel a többi társadalmi szervezet is. Most, a tanácsválasztások előtt, őt is jelölte a Hazafias Nép­front. Bár egyhangúlag elfo­gadták őt, mégis lehetett érezni egy kis idegenkedést. Talán a korára való tekin­tette!, vagy talán azért, mert megszokták a régi tanácsit-, got. Pedig nagyon egyet lehet érteni a jelölésével. Mint fia­tat tanácstag, talán olyan problémát is meg tud oldani, amit mások talán a jövő problémájának tartanak. F>a- tal kora lendületével — és. elég Lendületes a munkája — sokat tud tenni a közért. Gyarmati Sándor — Baleset. Molnár Géza monori, Rákóczi-telepi lakos elővigyázatlanul nekihajtott motorkerékpárjával ÍJimkó Jánosnénak, akinek az ösz- szeütközés következtében el­törött a lába és az örresont- ja. VASADI KÖRKÉP Szemes Mihály Az állatok átteleltetésének gondjai a vecsési Zöld Mező Tsz-ben A hosszú kemény tél, s köz- gondozóinak, az állatok meg- ben a hirtelen enyhülés is sok felelő ellátása miatt, gondot okozott a vecsési Zöld Az állatok egészségben ma- Mező Tsz vezetőinek és állat- radása csupán a véletlenen múlott, s még most sincs meg van, de például az ünnepek alatt elérte a tízezret is. A boltban egyébként csak 5—6 fok „meleg” van, ami a munkát nagyon nehezíti. ★ Az óvodában a kicsinyek éppen ebédelnek. Szalay Lászlóné, a népszerű óvónő mondja: — Az óvoda az elmúlt évek­ben igen szépen fejlődött. A téli szünet alatt a termet le- parkettázták. — Mi a mai ebéd? — Zöldségleves és túrós­tészta. Közben az óvónéni idehív­ja a Prakter-testvéreket, akik egy igen szép dalba kezdenek. Búcsúzáskor mindannyian hangos köszöntéssel illetnek: Jónapot kívánunk! Gcr József A fekete gyémántok nyomában Csegezy Levente : KÖRSÉTA A TÜZELŐ KÖRÜL Drága ajándék Könnyebb lesas vizet az állatok mert nincs. Takarmányuk elegendő a ta­vaszig, de víz nélkül, meddig bírják az állatok? Megbeteg­szenek, elpusztulnak. A sok bajhoz az is hozzájárult, hogy a Ceglédi Tejipari Vállalat már két napja nem szállította el a tejet. Ott tartanak, hogy még megfejni sem tudják a teheneket, mert nincs elég edényük. A sertések is megérezték a hideget. Bár a rájuk kiszabott takarmányt naponta elfo­gyasztják, nem fejlődnek kel­lőképpen. A sertésnevelő is dermesztőén hideg. Mit tehet­nek a problémák megoldása érdekében? Majdnem sem­mit ... De fokozni kell azt a keveset, amit tehetnek. Az ivóvízellátás érdekében több embert kell beállítani, ne le­gyen kimerítő az állatgondo­zóknak a messzebbről való vízhordás, s elegendő vízhez kell juttatni az állatokat. A szakemberek talán a sertés- nevelő melegebbé tételére is tudnának valamit tenni. Míg nem késő, addig kell a prob­lémákat megoldani a tsz veze­tőinek és szakembereinek. Vercczkei Valéria A tanácsháza egyik szobá­jában Vida Györgyöt, a köz­ségi tanács elnökét találom és megkérem, hogy mondjon néhány szót a község életé­ről. ^ — Ebben az évben szeret­nénk a temetőben a halottas­házat felépíteni, amelyet még a régi tanács tűzött ki célul, de az új fogja végrehajtani. Ezt legjobban a 11., 12., 13. számú körzet kéri. — A választási gyűlések is igen jól haladnak, eddig 21 gyűlést tartottunk. A 8-as kör­zet engem jelölt a járási ta­nácsba és kérték, hogy a víz­ellátás javítását próbáljom elintézni. A 15., 16., 17. számú körzet lakói a közvilágítás bő­vítését kérik. A Petőfi utcaiak szeretnék, ha az utat kikövez­nék. mert esős időben olyan sár van, hogy nem lehet köz­lekedni. A jelölő gyűléseken egyébként a választópolgárok 70 százaléka jelent meg, ami szép eredménynek számít.. — Szeretnénk, ha a Nyár­egyháza és Vidéke Földmű­vesszövetkezet megnyitná a faluban a második boltot. ★ A postán Füles Máriát, a vezetőt találom, mivel a két kézbesítő már kiment a köz­ségbe. — Mi a legkeresettebb *,'új­ság? — kérdezem. — A Pest megyei Hírlap, amiből naponta 90 darab fogy el. Panaszunk? Sajnos, ha-va­laki Pestre akar telefonálni, sokszor egész délelőtt vára­koznia kell, míg a vonalat megkapja. ★ A boltban csak egy kiszol­gálót találok. — Egyedül végzi a mun­kát? — Nem, csak a másik ki­szolgáló beteg és így egyedül vagyok. — Mennyi a napi forgalom? — 7—8 ezer forint körül .-'1 f/vpikilnmeís fif/yvlmóbe ! Ecser és Maglód között láttuk ezt a „csendéletet”. (Foto: Kalotay) Csak jobb volt régen... — Szivecském, mit hoztam neked? — Csak nem nercbundát? — Nem! 50 kiló német bri­kettet. — Mit csinálsz, Zsiga? — Szenet keresek! — Itt? — Naná, a TÜZÉP-mél! SZÖVEG NÉLKÜL a o r hogy mindjárt leüléssel sze- kírozza az illetőt. , — Csak más volt régen! Micsoda élete volt az akkori fiatalságnak! Nyitva volt előttük a világ, szabadon mehettek szolgálni, Gyömrő- re, Mendére, Gombára. Az egyik barátom mesélte, hogy micsoda jó sora volt Gyom­rán! Egymás után három este is bableves volt a va­csora, utána káposzta kö-, vetkezett megint három na­pig. És ez mind, a gazdasz- szony jó szívére vallott, mert ő közben megelégedett min­denféle nyim-nyam, csirké­ből vagy kacsából készült koszttal. — A mai dolgozó attól az élvezettől is elesik, hogy naponta sétát tehessen a sü- lyi állomásra. A bátyám például 25 évig gyalogolt, de jól járt mert szerzett egy komoly betegséget és azóta is várja a gyógyulást. Most pe­dig valóságos kín átjutni a sülyi állomásra, mert mindig késik egy-két percet a busz. Hát nem jobb volt régen? Idős Pctrik József, az úri Béke Tsz kovácsa Egy fiatal tanáé stag jelölt Ebből 20 holdnyit saját erő­ből s 50 holdat pedig állam kölcsönből. Körülbelül 20—3C holdon bulgárkertészetet léte­sítenek, ami a község és a gyufára kártyázástól! Csak másabb volt akkor! — Ha rágondolok, hogy hosszú téli estéken az embe­rek összejöhettek az istállók­ban, beszélgettek és tüzel­tek az istálló közepén — ezt úgy hallottam — az volt egy szórakozás! De most otthon kell csücsülni, az a csúnya villany majd megvakítja az embert, no meg az a rádió is szüntelen beszél valamit. — Vannak jó emlékek a régi időkből! Ha mentem a községházára, már a szent- jánosnál elkezdtem gyako­rolni, hogyan fogom mon­dani a jegyzőnek: „Tekinte­tes főjegyző úr, egy kéré­sem van, ha lenne szíves meghallgatni...” Ö rám sem nézve mondta: „No, mi új­ság? Persze, azzal nem fá­rasztott, hogy leültessen. De most, ha megy valaki a tanácsházára, így kérdezi: „Bent van az Illés?” Erre ez elnök felfigyel, kilép a szobá­jából és azt mondja: „Tessék befáradni!” Es az a rossz, re kötötte, mert az inamat verte. Most azok a szegény gyerekek mind bőrtáskában viszik a tankönyveket és hogy fázhat a kesztyűs kezük raj- taf Hiába csak jobb volt régen... — Abban az időben, ha mi fiatalok este elmentünk va­lahova, meg volt az öröm, mert legalább jót taposhat­tunk a jó, puha sárban. De most úgy kopog az a ke­mény betonjárda minden­felé a község területén... — No meg az volt egy élmény, amikor télen az is­tállóban kártyáztunk — gyu­fára. Milyen szépen zörög­tek a tehenek láncai és mi­lyen szépen prüszköltek a lo­vak. Ha meguntuk hallgat­ni, szabadon „művelődhet­tünk", beszélgethettünk akár nyersebb dolgokról is. De most odakényszerülnek sze­gény fiataljaink , abba a nagy kultúrházba, és kell nekik pingpongozni, na meg színmüvet játszani, népi tán­cot járni. Hol van ez a Kovácsműhelyemben beszél­get két idős ember: — Csak másabb volt ab­ban az időben, megvolt az embernek a biztos kenyere, megvolt a biztos kommenció. A másik egyetért vele. — Megvolt az embernek a kenyere. Igaz, hogy télen nemigen keresett — teszi hozzá a másik. Több hasonló beszéd után én is bekapcsolódok a beszél­getésbe: — Hát valóban másabb idők voltak akkor! En serit- va- gyok gyerek éppen, és elég jól ismerem azt az időt, ami­kor minden héten ehettem jó kukoricagörhönt, meg leg­alább kétszer kukoricakását. De most éveken keresztül nem ehetek. — Gyermekkoromban a ru­házatomra nem volt gond, mert három bátyámtól min­dig maradt ruhaféleség. Ami­kor iskolába mentem észre­vettem, hogy itt-ott mosolyog­tak egyesek, de nem tudtam, hogy miért. Egész addig, míg egy néni meg nem ál­lított és a barhetból var­rott könyvestarisznyámat le­véve a nyakamból, rövidebb­tek is tüzelőanyag dolgában. Az úttörőházból jelentették: ha nem kapnak szenet, meg­fagynak a virágok. Ez a tüze­lőhiány már egy hónapja kí­sért bennünket. A hazai bá­nyák az ígért mennyiséget ha­táridőre leszállították, azon­ban a német brikett nem jött meg és ez komoly kiesést je­lentett számunkra. Az ellátás javulását azonban várjuk. Reméljük, hogy az iskolák bezárása, az áram-, víz- és vonatkorlátozás bevezetése ná­lunk is érezteti hatását. Cső-» dát azonban ne várjunk, mert a gyömrői iskolák kikapcsolá­sa mindössze 400 családot jut­tat szénhez. Gondjaikat még nehezíti az is, hogy most már az is szenet akar venni, aki­nek esetleg 1—2 hónapra1 is van tartaléka — mondván, hogy úgy sem lesz szén so­káig. — A hiány enyhülését egye­lőre nem tudjuk konkrét idő­pontra ígérni, mert az függ a felettes szervek erőfeszítései­től, az időjárástól és nem utolsósorban a lakosság meg­értésétől. Kacziba Antal Bizony elszomorító látványt nyújt a gyömrői TÜZÉP-ud- vara. A telep vezetője, Markali István idegesen nézi az egyre fogyó szénrakást és a növek­vő sort. — Vasárnap kaptunk egy vagon szenet — mondja — és ebből 3 közületnek és 150 la­kosnak tudunk adni. Bizony, elég rosszul állnak a közüle-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents