Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-24 / 19. szám

FEST ßtr. r. v/firfaD 1963. JANUAR 21. CSÜTÖRTÖK Hűsítőgondok a télben Három nyilatkozat á várható üdítőital- és szikvízellátásról VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Nem időszerűtlen, nem tú- lon-túl korai erről a témáról szólni? Odakint havazik, a tél ja­vában tombol. Ahhoz, hogy a nagy hőség idején elegendő üditő italt, hűsítőt kaphasson az üzletbe, vagy vendéglőbe betérő em­ber, már most tervezni kell. Indokolja az érdeklődést az is, hogy jamlár 1-től három szesz-, üdítő- és szikvízipari vállalat egyesült. A Pest megyei Tanács osz­tályvezetőit és a tanács egye­sített szeszipari vállalatának vezetőjét kerestük fel vála­szért^ Csele Ferenc, a Pest megyei Tanács ipari osztályának ve­zetője, mindjárt bevezetőben megemlítette, hogy: — Az összevonás lényege: mindenütt a legjobb, leggaz­daságosabb berendezések üze­meltetése. Elsősorban a válla­lat szeszipari részlegeiről van szó. Nagy előnye, hogy a ja­vítási, felújítási munkákat egy központi apparátus vé­gezheti — jóval gazdaságo­sabban. Nem 'kevésbé fontos, hogy a szesz előállítása, s min­denekelőtt az alapanyagul szolgáló cefre készítése, tudományosan kidolgozott, egységes technológiával történik ezután. — Az elképzelés szerint, Nagykőrös és Cegléd szesz­főzdéje lesz a két bázis és az igényeknek, valamint a 'ter­mésmennyiségnek megfelelő­en dolgozik majd a tápiószöl- lősi szeszfőzde. — Üdítő ital lesz elegendő? — Már az elmúlt esztendő­ben is sikerült kielégíteni az igényeiket — ha nem is min­dig teljesen. Az idén, remél­jük, ilyen gondjainik meg­szűnnek. Növelni akarjuk az üdítőital-féleségek választé­kát, meg akarjuk oldani a la­kosság ásványvízellátását. Ezt nemcsak a növekvő kereslet indokolja, de az is, hogy sok­helyütt nem megfelelő a víz minősége, s így egészségügyi szempontok is késztetnek, az igények fedezésére. Megyénk több pontján kutatnak meg­felelő ásványvíz után. A kereskedelmi osztályon Komor Béla osztályvezető fo­gad: — Biztos vagyak abban, hogy az egyesítés kézzelfog­ható eredményeket hoz. A legfontosabbnak . azt tartjuk, hogy az előállító, szállító vál- la'at már most vegye fel a kapcsolatot az érdekeit keres­kedelmi vállalatokkal. De ne csak a nagy centrumokkal lé­tesítsenek kontaktust, hanem az olyan kiskereskedelmi vál­lalatokkal is. mint például a Nyugat Pest megyei, Vác és környéke, valamint a Cegléd és környéke Élelmiszerkiske- reskedemi Vállalat. Bár az igazság kedvéért meg kell említenem, hogy az elmúlt esztendőben is figyelmesek voltai az üdítő italt előállító részlegek. A nagy kánikula idején külön felkérés, rende­lés nélkül, tekintélyes meny- nyiséget indítottak útnak, s j minden közbeeső vendéglát ó- j ipari üzemnél megálltak. Szí- j vesen látták őket, s örültek az utánpót’ásnak. Ez követen­dő példa! , — El tudja-e látni a megyei vállalat valamennyi közsé­günket megfelelő mennyiségű és gazdag választékú hűsítő itallal? — A földművesszövetkeze­tekkel együtt igen. Egyedül az ásványvízel- láfás ekoz gondot. A Fővárosi Ásványvíz Üzem többé-kevésbé érthetően, csak a téli időben vállalkozik ki­segítésre. Ez bizony a nagy meleg idején gyönge vigasz. Ugyanakkor nem mulasztha­tom el az alkalmat, hogy ne kérjek az eddiginél nagyobb választékot. Ne csak Bambit, de Meggyvért, Málnagyön­gyét s ha lehet, új ízű. ösz- szetételű üdítő italaikat is pa­lackozzanak. Tudom, hogy Cegléden sok kitűnő aromát készítettek. Gyártani kell! — Minőségi kifogások? — Arra szeretném felhívni a figyelmet: a választék és mennyiségi növekedés mellett ne tévesszék szem elöl, hogy A szakma ifjű mesterei A KPVDSZ és a KISZ fel­hívására egy évvel ezelőtt három vállalatnál egyszerre kezdeményezték a mozgalmat. Cé'ja — mint ismeretes — az, hogy egyéves konzultá­ciók során tökéletesítse a fiatal szakmunkások elmé­leti és gyakorlati tudását. Az E'.elmiszerkiskereskedel- mi Vállalat, a helyi föld- művesszöbetkezet és a Ceg­lédi Vendéglátóipari Válla­lat legjobb szakemberei tar­tották a foglalkozásokat. Hétfőn vizsgáztak a fiata­lok. A földművesszövetkezet áruházában és központjá­ban megtartott vizsgán Kő­halmi Sándor és Boross Má­ria feleleteivel rászolgált az aranyéremre. Az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat dol­gozói közül Angermayer Ká- rolyné, vecsési és Hercze.g Teréz, ceglédi eladó arany­érmet szerzett, ketten ezüst­érmet, hárman bronzérmet kaptak. A vendéglátóipari vállalat fiataljai közül Por­koláb Jánosné szakácsnő aranyérmet, Tarkó Julia és Varga Sándorné ezüstérmet, Homlok Petronella cukrász bronzérmet nyert. Javul a televízióellátás 180 000 készülék kerül az idén az üzletekbe Örkény legújabb alkalmazottja — a községi fúrómester NÉHÁNY NAPJA az Ör­kényi vasútállomástól na­gyon furcsa, traktor vontatta, hatalmas vasalkotmány szán- kázott végig a falu havas­jeges utcáin. Senki sem ült rajta, de hiszen sem sze­mélyszállítás, sem árúfuva­rozás a rendeltetése ennek a különös szánnak. Ha csak ilyesmi lenne, dehogy adott volna érte félmillió forintot a községi tanács annak a ba­ranyai bányavállalatnak, amelynek már nem volt szük­sége erre a fúrótoronyra. Hát Örkénynek ugyan mi szüksége lehet rá? Bizony, a fúrótoronyra nagy és sok feladat vár a községben, vizet kell feltárnia. Ivóvizet a lakosság, és öntözővizet a Béke Tszcs számára. E cél­ból, amint felenged a fagy, J nyomban meg is kezdi a ku­tak fúrását. Először is ki­viszik a földekre, a tavaly | telepített barackosba, meg szamócásba, és még a ta­vasszal hat kutat készíttet­nek .vele a facsemeték és gyümölcspalánták öntözésé­hez. Azután még ugyancsak ebben az esztendőben a köz­ség ivóvíz-ellátásának megja­vítására szintén több kutat. A fúrótorony 650 méter mélységig képes dolgozni, az Örkényi talaj felszínétől azon­ban már 200 méterre egész­séges, jó víz található, így tehát nincs is szükség teljes kapacitására. Szükség van viszont a fúrótorony mellé jó szakemberre. Távoli vidéken keresett és talált a községi tanács olyan szakembert, aki hajlandó Örkényre költözni és elvállalni az egyenesen számára rendszeresített köz­ségi fúrómesteri állást. Talán az egész országban ő lesz az első és egyetlen ilyen munkakört betöltő községi alkalmazott. Február elsején foglalja el állását, és azon­nal munkába áll, átvizsgálja a tornyot és ami hibát eset­leg talál rajta, azonnal ki is javítja, mert ahhoz is , ért. Azután kora tavasszal mind­járt hozzákezdhet a kútfúrás­hoz. ÉVEKIG LESZ mit tennie Örkényben, ugyanis a decem­berben feloszlott községi ta­nács utolsó ülése a község­fejlesztési állandó bizottság javaslatára ivóvíztársulat megalakítását és törpe vízmű létesítését határozta el. Ezzel a nagyszerű határozattal fe­dezte be négyéves sikeres működését a tanács. Eldön­tötte az utolsó ülésen azt is, hogy ivóvíz-társulatot kell lét­rehozni a faluban, és annak megszervezésére Csipei Fe­renc, dr. Kapás György, Ba- ranovits Béla és Dobos Sán­dor személyében szervező bi­zottságot jelölt ki. A bizott­ság egyelőre a társulat le­hetőségeit vizsgálja, de a lakosság nagy része már alig várja, hogy beléphessen az alakuló ivóvíz-társulatba. Ez évben miár az új községi tanács a törpe vízmű és a vízvezeték feltételeinek megteremtésén fáradozik majd. Úgy tervezik, hogy az új mélyfúrású kutak elké­szítése mellett ez év végén a vízmű építését is megkezdik. Négy éven belül pedig ki­építik a község fő utcáiban a vízvezetéket és azt csapos kutakkal látják el. Aki akar­ja, házába is bevezettetheti a vizet. Később a vezeték- hálózatot fokozatosan kiépí­tik a község egész területén. (->-) ból hétezret hoznak forga­lomba. Az ötvenéves fennállá­sát ünneplő Orion a jubileum­ra készített „óriás” 23 colos képcsővel ellátott AT 650-es típusú exportgépéből is ad kétezret a belkereskedelem­nek. Várhatóan tehát nem lesz hiánycikk az idén a televízió, s talán nem lesz az a nagy­képcsöves készülék sem. A forgalomba kerülő meny- nyiséget figyelembe véve a jelenlegi háromszázharminc- ezres televízió-előfizetői szám az év végéig elérheti a félmil­liót. (MTI) A kedvenc: JÓKAI ÉS MIKSZÁTH Az abonyi könyvtár állomá- | nya a legutóbbi felmérések szerint megközelíti a nyolc- | ezer kötetet. Az 1135 főnyi tagság a múlt évben 53 654 ; könyvet kölcsönzött. Ez any- | nyit jelent, hogy minden abonyi lakos átlagban három és fél könyvet olvasott el. Az érdeklődésre jellemző, hogy’ két fiókot létesítettek 1962- ben a külterületi lakosság ké­nyelmére. A felnőttek köré­ben még ma is a Jókai- és Mikszáth-regényeik a legked­veltebbek. Sokan keresik Mó­ricz műveit, és mindinkább érdeklődnek a mai magyar irodalom iránt. A községi ta­nács az idén húszezer fo­rintot juttat a könyvtár fej­lesztésére, új kötetek beszer­zésére. MOMORoVIPfigS Biztatóan alakulnak a szerződéskötések A földművesszövetkezeti szervek tájékoztatása szerint a monori járásban teljes erő­vel folynak a szerződésköté­sek, kenyérgabonára, vágó­marhára és sertésre. A műit évben, az aszályos időjárás miatt a felvásárlási terv tel­jesítése egyes cikkekből nem sikerült. Kenyérgabonából, napraforgóból, burgonyából csak bizonyos hányadát teljesí­tették az előirányzatnak. A szőlők is fagykárt szenved­tek a járásban, ezért a bor felvásárlási programnak még negyven százalékig sem tettek eleget. Az állat és állati ter­mékek felvásárlását száz szá­zalék körül teljesítették. Ba­romfiból hetven százalékkal többet adtak át a felvásárló szerveknek, mint amennyit a terv előírt. Hozzá kell tenni: a földművesszövetkezetek ke­vés gondot fordítottak a ba- romfifelvásárlásra. Tojásból is túlteljesítették az előirány­zatokat. Jelenleg a kenyér- gabona szerződéses tervét már negyvenként vagonnal túlszár­nyalták. A sertésszerződés­kötések programját eddig 80 százalékra teljesítették. Vá­gómarha-szerződéses tervük 1600 darab, eddig 971 darabra szerződtek. FÁZNAK A MONORI MOZIBAN A hideg tél szinte elvisel­hetetlenné teszi a monori mo­zilátogatók szórakozását. Kár, hogy így lebecsülik azokat, akik megváltják hideg idő­ben is a jegyüket. Egy kis jóakarattal kerülne bizonyá- ! ra több szén a kályhába. Mérlegen négy esztendő Nagykőrösön az elmúlt négy évben szemmel látható fej­lődésen ment keresztül a bolt­hálózat. 1961-ben megnyílt az üveg-, porcelán- és mű­anyagbolt. Felújították az Aranykalász Éttermet: két­százezer forintot költöttek erre a célra. A Vénusz Esz­presszó gépesítésére négy év alatt négyszázezer forintot fordítottak. A Ceglédi Ven- déglétóipari Vállalat az el­múlt négy esztendő alatt | egymillió forintot utalt ki I a nagykőrösi hálózat korsze­rűsítésére. A forgalom jelen­tősen megnövekedett a szép üzletekben. A város egyéb­ként tíznél is több új üzle­tet kapott az elmúlt négy esztendő alatt és mintegy húsz boltot korszerűsítettek. ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ i Jól választottak a turaiak « XNXXXNXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXVSXV. ^ Képernyős oktatás \ £ A kethetes f agy szünet, f f izek a pirosbetűs hélkoz-% fj napok jól jöttek a diák-f £ tábor számára. S a dél-f £ előtti oktatások a televi-% f zión keresztül — itt még f Í az sem baj, ha senki f £ nem tud semmit. ^ í; A műsorszerkesztés gónd- ^ ^ jait szeretnénk csökken-% £ teni azzal, hogy néhány, ^ j jelenleg is forgalomban le-j ^ rő filmet javasolunk azt egyes tantárgyak szemlél- £ ^ tetőséhez. | ^ Egészségtan: A szív til-% íj kos labirintusa. ^ > Fizika: Aki átmegy a 4 | falon. í $ Földrajz: Csudapest. j £ Matematika: Kétszer ket-% £ tő néha öt. ^ < Földrajz: Utazás a lég- í £ gömbön. ? Növénytan: Aki szelet £ vet. $ í Történelem: III. Ri-í ( chárd. g j Osztályfőnöki óra: Szó- 2 j rakozott professzor. (P. K.) | V. vXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXX^ Lengyel bölényért magyar dámvad Értékes ajándékkal (kedves­kedtek két évvel ezelőtt a lengyel erdészek magyar kol­legáiknak: bölénypárt küld- J tek, amelyet a gyarmatpusztai rezervátumban telepítettek le. j A magyar erdészek most vi-1 szonozni kívánják a kapott j ajándékot. A gyulai rezervá­tumban 12 dámvadat fognak j be, s ezeket küldik Lengyel- országba. Gyula környéke hí­res dám lapátosairól; néhány évvel ezelőtt itt ejtették a vi- ; lágrekorder bikát is. (MTI) a vásárlók jóízű italokat akarnak fogyasztani. Szembetűnő és sajnálatos a romlás például az Utas nevű citromos szénsavas szörpnél. Az üdítő italok iránti igény különben az elmúlt esztendő­ben megtöbbszöröződött. Grósz Sándor, a Pest me­gyei Szesz-, Szikvízipari Vá - lalat új vezetője, ezzel fogad: — Tulajdonképpen csak né­hány napja szolgálok itt. Még arra se jutott időm, hogy va­lamennyi telepünket felkeres­sem, Addig természetesen ki­elégítő választ sem adhatok a kérdésekre. — Mi a véleménye a keres­kedelmi és ipari orztály veze­tőjének nyilatkozatáról? — Nincs különösebb ellen­vetésem. Igyekszünk eleget tenni a jogos kívána'maknak. A magam részéről azt sze­retném, ha minden tekintet­ben, választék és mennyiség terén egyaránt, el tudnánk látni a Dunakanyart. Ehhez természetesen — ami a szál­lításokat illeti — a Dunaka­nyar Intéző Bizottság segítsé­gét is kérjük. Nagy öröm szá­munkra. hogy a Belkereske­delmi Minisztérium már ed­dig is mindenben segítségünk­re volt. Úgy gondolom, hogy az egyesítésnek nemcsak a tervezett félmilliós hasznáról számolhatunk be egy évvel később, de az eddiginél jobb üdítöital-ell/dásról is. T. Gy. tás helyrehozása, megépítése. Többször jár külföldön, Lengyelországban, a Szovjetunió­ban, Csehszlovákiában, szerződéseket, megál­lapodásokat köt, fontos államközi tárgyalá­sokon vesz részt. Munkájával hozzájárul a mezőgazdaság közvetlen fejlesztéséhez is. 1962 nyarán dr. Penyigey Dénes vezetésével egy egyetemi kollektíva kidolgozza a hatvani, járás mezőgazdasági fejlesztési tervét. És mindemellett oktató> nevelö 1954-től kinevezett egyetemi tanár. Hallgatói becsülik, tisztelik benne az embert, a pedagógust, a mezőgazdasági tudományok jeles művelőjét. Ahogy társadalmi tevékenysége is rendkívül szerteágazó, tudományos tevékenysége sem korlátozódik egy bizonyos szűk területre. 1961-ben a KGST egyik bizottságának ülésén kidolgozza és előadja a „Futóhomok megkö­tése és termelővététele” témát. Foglalkozik a dohány, a rizstermelés problémájával, a műtrá­gya kérdés megoldásáért miniszteri dicséret­ben részesült, megírja „Az öntözés története, különös tekintettel magyarországi alkalmazá­sára” című müvét, egyik szerzője a „Részletes növénytermesztés kézikönyv”-ének, a közel­jövőben lát napvilágot a Tudományos Aka­démia kiadásában Tessedik monográfiája. S már ismét új téma izgatja; a homoki gazdál­kodás kérdéseivel foglalkozik, a kobákos nö­vényekkel kísérletezik. Határozott, precíz, erős akaraterővel ren­delkező egyéniség. Jól választottak a taraiak, amikor a megyei tanácstagok listájára jelöl­ték. Mint megyei tanácstag a felhalmozott elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatokat még szélesebb körben gyümölcsöztetheti. S ahogy mi ismerjük dr. Penyigey Dénesi, gyü- mölcsöztetni is fogja. Nem marad üres szó a jelölő gyűlésen tett ígérete: „az aszódi járás és Túra mezőgazdaságának fejlesztésén és kulturális életének fellendítésén kívánok munkálkodni”. b. v. Ki tudna összeszámolni hol mindenütt fel nem tűnik dr. Penyigey Dénes egyetemi tanár jólismert, erőteljes alakja. Gyakran láthatjuk az akadémián, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen, ahol több mint tíz éve adja elő a növénytant és a mezőgazdaság gazdaságtanát, előadókörútjai alkalmával ta-, lálkozhatnak vele a megye különböző közsé­geiben, megfordul a tudományos intézetekben, társaságóknál, részt vesz vitáikban, üléseiken. A gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára­ként az idei tanév kezdetétől, mint a mező­gazdaságtudományi kar dékánja is tevékeny­kedik. Hogyan, mikor van rá ideje, rejtély, de tény, hogy Stinte ontja tudományos cik­keit, értekezéseit, tankönyveit. Csak a na­gyobb lélegzetű és jelentőségű tudományos munlcáinak száma több mint százra tehető. Ha egy mondatban akarnánk jellemezni, valahogy igy fogalmazhatnánk meg: hihetet­lenül munikabíró és tevékeny. Most, ötvenne- gyedik életévében csakúgy, mint jó három év­tizeddel ezelőtt pályája elején. De sok munka, siker van már a debreceni Mezőgazdasági Akadémia akkor még fiatal gyakorló tanár­segéde mögött! 1945-ben lázasan vetette bele magát vajúdó újjászülető társadalmunk életébe. A tiszán­túli földművelési tanács növénytermesztési osztályának elnöke, tagja az Országos Föld- művelési Tanácsnak, a Dohánytermelők Or­szágos Szövetségének alelnöke, megalakulásá­tól tagja a Tudományos AJcadémia növényter­mesztési és agrártörténeti bizottságainak. Tíz éven át tagja és elnöke az Országos Növény­fajta Minősítő Tanácsnak (jelenleg a Mező­gazdasági Minősítő Tanács Növénytermesz­tési Bizottságának alelnöke). Tanári és kutatói tevékenysége mellett, (mert ehhez mindvégig hű maradt) egész sor fontos pozíciót tölt be. Egy időben az Országos Tervhivatal földmű­velési osztályát vezeti, majd a Miniszterta­nács titkárságának munkatársa, 1954—56 feb­ruárjáig földművelésügyi miniszterhelyettes. Az ő nevéhez fűződik a mezőgazdasági kiálli­Évekig vitatta a kereskede­lem, az ipar és a közönség, hogy a kis-, vagy a nagykép- csöves televízió a megfelelő-e. A vita eléggé meddőnek bizo­nyult, hiszen az igényeket sem a kis-, sem pedig a nagy- képcsöves televízióból nem tudták kielégíteni. Bizonyítja ezt az is, hogy a múlt év vé­gén szinte egyetlen eladatlan készülék sem maradt a keres­kedelemben. Az idén várhatóan eltűnnek a hazai igények kielégítését zavaró akadályok. Az ipar időben megkapta a megrendeléseket, s meg­állapodtak a mennyiségen kívül a típusok iitemezé- , sében is. A tervszámokból kiderül, hogyí javul a televízióellátás, s jó- 5 val több lesz a nagyképcsöves: készülék is. A két üzem — az; Orion és a székesfehérvárij VT — 240 000 televíziót gyárt, ; amelyből hatvanezer jut kül-\ földre. A legnagyobb tételt; Romániába szállítják: a 30 000! AT 611-es típusú készüléket a! román ipar szereli kávába. ! A belkereskedelembe ; 180 000 készülék kerül, a \ tavalyinál ötvenezerrel ! több. ' t Igen nagy előnyt, változást je-; lent az ellátásban, hogy kis-; és nagyképcsöves készüléketj már egyenlő mennyiségben • hozhatnak forgalomba. A két; gyár 9 féle televíziót állít elő,: köztük három kisképcsöves: típust, a választék azonban a! második félévtől eggyel csök-l ken. Az Orion ugyanis már; csak 10 000 AT 403-as, 17 co-j los készüléket gyárt. Utána; megszünteti ezt a típust, s a nagyképcsöves televíziók üze-: me lesz. Ezenkívül 52 000 Kékes és 30 000 Tavasz készüléket ad az ipar hazai megren-- delésre. Nagyképcsöves televízióból a: tavalyinál harmincezerrel több, összesen 85 000—90'000 kerül az üzletekbe, s ezen be­lül növekszik a keresett típu­sok mennyisége. így például a hiánycikknek számító AT 505- ösből 38 500-at kap a kereske­delem. A már „lefutóban” le­vő Munkácsyból 7000 kerül piacra belföldön. A székesfe-l hérvári VT legújabb típusából; a máris népszerű Álba Regiá-, bál. 30 000-et kap a kereskede- i lem. Ezenkívül az oriongyárii AT 611-es és AT 622-es típus-'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents