Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-23 / 18. szám

Szentendre PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A város tisztaságáért A'városi tanács vb legutób­bi ülésén — többek pana­szára — foglalkozott a ma­gángazdaságok trágya tárolási problémájával, a tárgyalás eredményeként határozat szü­letett oly értelemben, hogy az építési osztály és az egészségügyi hatóság 1 hónapon belül közösen vizsgálja meg a trágya^ tárolás helyzetét és a szabálytalanul eljárókat bűntettessé meg, mert az ut­cára kifolyó trágyalé meg­csúfolja a legelemibb köz­tisztasági és egészségügyi szabályokat. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy — saját ér­dekükben — még a vizsgá­lat megindítása előtt gondoskodjanak a trágya szabályszerű tárolásáról. Legyen az a lakóépülettől, utcától előírt távolságban létesített, lezárható gödör­ben elhelyezve. "Ahol ellen­kező tárolást tapasztalunk, szabálysértési eljárás indí­tásával büntetjük a szabályta­lankodókat! Járási tanács, egészség- ügyi csoport; városi ta­nács vb. építési és közle­kedési osztály. E heti kellemetlen kérdésünk: Mit tesznek az illetékesek a kóbor kutyák ellen? A város területén az utóbbi időben nagyon elszaporodtak a kóbor kutyák. A házak élé kitett szemetes edényekből nyerik táplálékukat, tehát fertőzést is okozhatnak. Sok helyütt a gyermekeket, asz- szonyokat rémítik meg. A legutóbb tudomásunkra ju­tott, hogy a Rakonczay Pál utca környékén egy hatal­mas, fekete kutya, bár nem harapott meg senkit, a böl­csődébe haladó gyermekes anyáknak is nekimegy, gyer­mekeket támad meg és lök fel. ügy gondoljuk, hogy a városi állatorvos a városi gyep­mesterrel együtt szervezhetne komoly befogást, vagy a sza­bálysértési hatóság taníthatná meg a szabályok tiszteletére azokat az ebtulajdonosokat, akik szabadon hagyják kóbo­rolni kutyájukat. — i — c — Nincs ok nyugtalanságra, lesz szén a TIZEP-lelepen Szentendrei festők galériája — A Szentendrei Járási Sport Tanács a községi sport­kör-elnökök és gazdasági vezetők részére január 25-én 17 órakor a JTST helyiségé­ben gazdaságtan előadást tart, amelyen ismerteti a rendelet szerinti eljárásokat, a sport­körök gazdasági vezetésével kapcsolatos tennivalókat. Manapság a szén a sláger. Mindenki az után mászkál, ha van szüksége rá, ha nincs — mert ilyen is akad. Egyesek hihetetlenül sanyarú jövőt festenek ebben a tekintetben, s ez bizony jó egynéhány ije­dős embert arra késztet, hogy már kora reggel sorban álljon a TÜZÉP-nél. Tréfálkozás nélkül azonban el kell mondanunk, hogy a hirtelen és szokatlan kemény­séggel beköszöntött tél nagy feladat elé állította az ország tüzelőellátásával foglalkozó szerveit. Amint azt az orszá­gos lapokból olvashattuk, kimerülőben voltak a széntartalékok és ez zava­rokat okozott a lakosság tüzelőellátásában. Felkerestük a TÜZÉP szent­endrei telepét és megkérdez­tük, milyen lehetőségek van­nak, hogy a közeljövőben meg­felelő mennyiségben kaphas­sanak az igénylők tüzelőt. El­mondották. hogy a helyzet korántsem olyan tragikus, mint ahogyan egyesek beállít­ják, hiszen a szénhiány elle­nére még minden alkalommal 4—5 mázsa tüzelőt tudtak a jelentkezőknek kiszolgálni. Amint arról már értesültünk, a kormány intézkedett és a hiányt külföldről behozott szénnel pótoljuk. A napokban nagyobb szénszállítmány ér­kezik Szentendrére is, így mindenki megelégedésére tud­ják kielégíteni az igényeket. Szükséges egy másik jelen­ségre is kitérni, ami semmi­l^atluLiczLij-ház em Iá ei Szentendre műemlék épüle­tei között, amelyek hangu­latossá teszik a város köz­pontját, a sikátorszerű Vár­alja-lépcső mellett több mint kétszáz év óta ott áll a Radu- biczky-ház. (Marx tér 8ja.) A ház emléktábláján ez a szö­veg olvasható: „Műemlék jel­legű épület, barokk stílusú lakóház a XVIll. század köze­péről.” Az emeletes ház föld­szinti helyiségében jelenleg zöldségüzlet van, melynek portálja sehogysem illik a barokk stílusú épülethez. Az­előtt évtizedeken át szép. tiszta hentesüzlet, a múlt században pedig patika volt, ezen a helyen, ahol a Radu- biczky-család egyik tagja lé­tesített gyógyszertárat. Abban az időben épült ez a ház. amikor Szentendre egyik nevezetes kereskedelmi gócpontja volt az országnak és a gazdag szerb kereskedők házépítkezésekbe fektették be vagyonuk egy részét, s ezál­tal évszázadokra szóló alko­tásokat hagytak maguk után, amiket a városnéző idege­nek meleg érdeklődéssel szem­lélnek. Ráby Mátyás méltán jegyezte meg önéletrajzában, hogy Szentendre „épületei tekintetében nem egy várost felülmúl”. A házépítő szerb kereske­dők között szerepelt a XVIII. században a Radubiczky-csa- lád is, amelynek tekintélyét az is bizonyítja, hogy ez a család 1792-ben magyar ne­mességet kapott. Ennek a családnak leghíresebb tagja ja Radubiczky Döme volt. aki, mint katona a napóleoni háborúkban tűnt fel vitézsé­gével. Közben szülővárosát. Szentendrét is felkereste oly­kor. Két szentendrei szárma­zású, kiváló szerb író: Ig- nyatovics Jákób és Szofrics Pál jegyeztek fel róla érde­kes eseteket. — Ignyatovics a „Szentendreja’’ című, 1884- ben írt cikkében (magyarra fordította Csuka Zoltán, a Dunatáj folyóirat részére) el­mondja, hogy Radubiczky Dömének összetűzése volt egy hetyke szolgabíróval, aki kiskirályként basáskodott a szegény nép fölött. — Ami­kor már hosszabb ideig tar­tott a viszálykodás, Szentend­re népe és a inépelnyomó ne­mesi vármegyével szövetke­zett szentendrei magisztrá­tus között, akkor játszódott le az a jelenet, amit Ignyato­vics írt le cikkében. — A kocsin haladó szolgabíró ösz- szetalálkozott az úton Radu­biczky ulánus főhadnaggyal, aki szintén kocsin ült, s egyik sém akart a másik dí­jából kitérni. Nagy cívódás támadt közöttük. Radubicz­ky. aki kardját és vitézsé­gét nem egyszer próbálta ki a franciákon, nem sokat té­továzott. Legényével együtt lekapta a szolgabírót a ko­csiról és azonnal huszonöt botütést húzatott a gőgös vármegyei úrra, aki a sze­gény embereket szokta de­resre huzatni. Szofrics történész felje­gyezte Radubiczkyről, hogy sok csatában harcolt vakme­rő bátorsággal és csakhamar alezredesi rangra emelkedett. 1793. okt. 25-én, amikor a franciák Utten Hoffennél szétverték az osztrák drago- nyosokat és egy német gya­logezredet, akkor Radubiczky a határőrségi szlavón diví­zióval sietett segítségükre, hogy megmentse őket. Kü­lönösen heves harcokban volt része Manheim mellett (1794), majd a maningeni (1796) és a Dürckheim mel­letti (1797) lovas ütközet- — 1809. július 5-én ausztriai Wagramnál esett amikor hadosztálya élén lovas rohamra indult a fran­ciák ellen és egy ágyúgolyó érte a derekán. Szofrics könyve (Momen­tumok Szentendre város múltjából és jelenéből) Ra­dubiczky Andrásról is meg­emlékezik, aki a szentend­rei gór. kel. szerb iskola igazgatója volt az 1878. utá­ni években. Meg kell még említenünk azt is, hogy a Radubiczky-család sírboltja ott van g gör. kel. püspöki székesegyház kertjében. A Radubiczky-család már teljesen kihalt, mint a leg­több szentendrei régi szerb kereskedő család, de az ősi ház a festői Váralja-lépcső szomszédságában visszaidézi a hozzáfűződő emlékeket, amelyeket várostörténeti szempontból is érdemes is­mernünk és megőriznünk. V. képpen sem nevezhető meg­nyugtatónak. Tudniillik a la­kosok jó része fuvarosokat szokott megbízni, akik meg­vásárolták részükre a tüzelőt és hazaszállították. Ezt a hely­zetet pillanatnyilag meg kel­lett szüntetni, hogy a kisebb mennyiségért jelentkező do’- gezók igényeit is ki lehessen elégíteni. Egyes fuvarosok ezt úgy próbálták kijátszani, hogy feleségeiket állították az igénylők közé, akik' — mert bizony várakozni is kellett és nem kaphatott igen sok ember annyit, amennyit akart — hangoskodtak és zavart keltet­tek. A TÜZÉP vezetősége ar­ra kéri a lakosságot, legyenek türelemmel, egyelőre ne bízzanak meg fuvarosokat a szén megvá­sárlásával. Amint megfelelő mennyiség­ben lesz szén a telepen, ismét igénybe lehet venni a fuvaro­sokat. Legyen mindenki egy kicsit türelmesebb, így gyor­sabban és zavartalanabbal oldható meg ez az ideiglenesen jelentkező probléma. (A szerkesztőség javaslata: Tekintettel arra, hogy a családok szénszükscgleté- nek biztosítása igen gyak­ran von ki üzemi dolgozó­kat a termelésből, helyes­nek tartanánk a fuvaro­sok megbízásának vissza­állítását, ellentétben a fÜZÉP állásponttal, de úgy, hogy az üzemek szak- szervezeti bizottsága iga­zolná az igénylő szükség­letét. így a rászorult nem esne ki a termelésből, nem esne el ugyanakkor egy- egy napi munkabértől és mégis érvényesülhetne a beérkező szénkészletck igazságos elosztása. Jó lenne, ha e kérdésben még a tavasz beállta előtt a szakmaközi bizottság, a TÜZÉP vezetője és a fuvarosbrigádok vezftői megegyeznének.) " A jelölő gyűlések hírei Az 1963. február 24-i or­szággyűlési képviselők és ta­nácstagok választásának elő­készületei rendben folynak a város területén. A jelölő gyű­lések lassan befejezésükhöz közelednek. Január 18-án a Budakalászi Textilművek kultúrtermében újra jelölték Móricz Virágot országgyűlési képviselőnek.. Ugyancsak ja­nuár 18-án jelölték a papír­gyár dolgozói a város képvise­lőjének a megyei tanácsba Arató Andrást, a KISZ me­gyebizottságának titkárát, A városi kerületekből az alábbi jelölések történtek: Szelényi István, Valentin Jó­zsef, Kiss Ferenc, Hóra István, dr. Véghelyi Tiboéné, Hor- nyák István, Katona Sándor, Kiss Jánosné, Miló Ferenc, Fodor József, Sebessi Lajos, Mészáros Imréné, Szá/t&'rd'fst-: ván, Bencsáth Jánosné, ifj. Bakó Ferenc, Fehér Béla, Tri- ber Márton, Bobák Árpád, Balogh Ferenc egyhangú sza­vazattal kerültek jelölésre. A 30-as választókerületben két jelölt is szerepel, mégpedig Tatár János mellett Novák Bélóné is, aki a város Vörös- kereszt szervezeténelj jelöltje. A jelöltek elfogadásáról a Hazafias Népfront városi el­nökségének előzetes tárgyalá­sa alapján a választókerületi bizottság tagjai döntenek majd. A választók figyelmébe! A választók ideiglenes névjegyzékének elkészítése, illetve közszemlére tételének ideje alatt megállapítást nyert, hogy egyes személyek összeírása, a névjegyzékbe való felvétele távoliét, vagy egyéb ok — az otthagyott ösz- szeírólap begyűjtésének hiá- riya miatt — nem történt meg. Felhívjuk a város la­kosságát, hogy akik az ösz- szeírásbóL illetve a válasz­tói névjegyzékből kimarad­tak, vagy a náluk hagyott összeírólapot még nem adták le, sürgősen jelentkezzenek a városi tanács végrehajtó bizottságánál (I. emelet 3. sz. szoba) az összeírás, illet­ve a névjegyzékbe való felvé­tel céljából. Városi választási elnökség ben az el — Bár tervüket az 1962. negyedik negyedévében há­rommillió forinttal megemel­ték, mégis sikerrel teljesítet­ték éves előirányzataikat a Cementáruipari Vállalat dol­gozói. Eredeti tervüket 1962. december 15-ig 104,3 száza­lékra megemelt tervüket év végére 100 százalékra teljesí­tették. — A filmszínház műsorán január 23-án a Hintón járó szerelem, 24-től 27-ig az Egyiptomi történet című film szerepel. Ez utóbbi film fel­vételei közül egy-két kép az elmúlt nyáron Szentendrén került felvételre. — A járás ötéves művelő­dési terve első évre előírt feladatainak teljesítéséről, a választások előkészületeiről, a választási munka tapasztala­tairól tanácskozik csütörtök délelőtt a járási tanács vég­rehajtó bizottsága. — A szocialista brigád cí­mért küzdő munkacsapatok eredményeiről, a pártszerve­zetek és szakszervezeti bizott­ságok segítő tevékenységé­ről tárgyal ma délelőtt az MSZMP járási végrehajtó bizottsága. — Évnyitót tartanak feb­ruár 3-án délelőtt 11 órai kezdettel a művelődési otthon­ban a kertészeti technikum ki­helyezett osztálya tanulói szá­mára. Jelentkezések még min­dig előfordulnak. A járási tanács vb mezőgazdasági osztálya ebbő] kiindulva, utó­lagos felvételi vizsgák meg­rendezését kérte, reméljük, nem sikertelenül. — A Kéziszerszámgyár 1962. évi termelési és gazdálkodási tervének teljesítéséről, a vá­ros idegenforgalmának fejlő­déséről, valamint a jelölő gyűlések tapasztalatairól tár­gyal január 25-én a városi tanács végrehajtó bizottsága. — Szombaton, január 26-án, délután fél három órakor rendezik meg az első elő­adást a villanyszerelő szak­mában tanfolyamra jelentke­zettek számára a KIOSZ já­rási-városi székházában. ^ hogy hiányosságokat talált $ az új KRESZ-ben. $ — Ne vádaskodjék, öcsém, £ mert én sose kifogásoltam £ a hatóság intézkedéseit, ha £ azokban nincs kifogásolni f való. Az új közlekedési í rendről szóló bibliát is el- $ olvastam töviről-hegyire, mert JS bár gyalogosan, de sokat j; közlekedem városunkban. j; így jogosnak tartom, hogy £ rámutassak egyre-másra, ami f még pótlandó lenne, külö- f nős tekintettel a helyi adott- í Ságokra; hiszen az a cél, $ ugyebár, hogy mindenki jót % el legyen igazítva, s tudja. % amit illik. Első feladat a táb- Iák készítése ilyen jelszavak- !• kai: „Leltár miatt zárva", avagy: „Szünnap", „esetleg: í „Tatarozás miatt zárva". Eze- két a táblákat az úttest bal í oldalán kell elhelyezni a \ Görög Kancsó, a Kék Duna, \ s általában azon helyiségek \ előtt, afiol a szomjúhozó és / didergő autóvezetők és uta- 5 saik egy-egy kupica pálin- í ka, vagy forró feketekávé tankolására megállanának. (Ha még pontosabbak aka- ' runk lenni, akkor ilyen szö­veg is lenne alkalmazható: „Legközelebbi eszpresszó Bi- valyszörcsögön, 81 km”. A város főbejáratánál egy ál­talános, rikító tábla: A jár­dán közlekedni egyelőre élet- veszélyes". A Marx tér tor­kolatánál egy ilyen szövegű táblát javaslok kitűzni: „Et­től a ponttól kezdve az Alsó Izbégi útig gépjárművek csak leállított motorral közleked­hetnek" — ezt a tér és a Kossuth L. utca lakóinak krónikus fülzúgása ellen ta­láltam ki. Ugyanitt egy má­sik tábla helyezendő el, ilyen szöveggel: „Kocsihajtóknak a lovakat biztatni csak sut­togva szabad’’ ez érthe­tően a serdületlen ifjúság erkölcsi nevelésének érdekét szolgálná. Állandó készen­létben kellene tartani ilyen szövegű táblákat: „Csőrepe­dés miatt közlekedni csak , csónakon” — ezzel igen sok vízi balesettől lehetne men­tesíteni a mit sem sejtő köz­lekedőket. Az autóbuszmeg­állóknál az utasok nagy ré­sze szívesen olvasna ilyen táblákat: „Aki mérhetetle­nül dulakszik, annak a füle a kalauz néni által kilyukasz- tatik". Sőt, ezt is ki lehetne írni: „Tejföltől csepegő háti­kosárral asszonynénémék csak esküvőre induló és tortát vi­vő nők ölében foglalhatnak helyet”. Az OTP előtt ezt kel­lene olvasni: „Itt váltható aiítónyeremény könyv, hátha kihúzzák, mint önt, ha árokba fáról". A legszenzá­ciósabb lenne ez a tábla: „Kétkerekű járművek csalt három karéken közlekedhet­nek — mivel az egyensúlyi állapot csak így van biz­tosítva". — Ez mind igen tanulsá­gos, Balogh bácsi, de egy szót sem ejtett a rakoncát­lan gyalogosokról. — Ezt azért nem tettem, mert maholnap gyalog már csak egy-két megrögzött gya­logos fog közlekedni, és mert a gyalogosok úgy meg vannak már rendszabályozva, hogy csak akkor mernek át­kelni az úttesten, ha az állomásig nincs a láthatá­ron jármű. Különben is — mondom én — nem kell any- nyit nyüzsögni az utcán ilyen átkozott hidegben. Mindenki üljön otthon vagy a munka­helyén, az utakat meg en­gedje át a motorrql közleke­dők népes táborának. —ay Hallom, Balogh bácsi, nyit újra. A panaszosok, illeg­ve érdeklődők semmi kifogást nem emelnek a szomszédság­ban levő önkiszolgáló „anya- üzlet" ellen, azonban úgy vé­lik, hogy annak, aki csak egy köcsög tejhez, vagy mindösz- sze eiy kenyérhez, vagv két zsemléhez óhajt hozzájutni^ felesleges időrablást okoz a nagyforgalmú üzletben való elácsorgás, Horváth Levente Naponta vásárolgató házi­asszonyok, dolgozók fordultak hozzánk azzal a kérdéssel: mi akadálya annak, hogy a Marx téri kenyér, sütemény és tej- árusító üzletecskéi (a volt Bau­er Náci-féle péküzlet), a Fő téri szép önkiszolgáló népbolt fiókegységét két műszakos vál­tásban egész nap nyitva tart­sák? Két órakor lehúzzák a rolót. ' s a kis üzlet csak másnap \ w\\\\vw.xxvvvvxxvvvvvvvvvxvkvvvvvvvvwwv \ vásárlók kérik HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL

Next

/
Thumbnails
Contents