Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-23 / 18. szám
«if HtCi tlCirioD 1963. JANUÁR 23, SZERDA Svábbál es délszláv est Hazánk két legnagyobb nemzetiségi szövetsége az idén is megrendezi hagyományos összejöveteleit, művészeti bemutatóit. A budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen január 26-án és február 2-án tartják az országos svábbált, amelynek műsorát népviseleti bemutató színesíti majd. A talp alá valót két fúvószenekar és egy sramli zenekar szolgáltatja. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége január 26-án este a Rózsa Ferenc Művelődési Ház kongresszusi termében rendezi hagyományos budapesti dél- szláv-est.jét. Az összejövetelen délszláv népdalénekesek, a szerb—horvát gimnázium énekkara és a nemzetiségi központi táncegyüttes ad műsort. (MTI) NEMZETKÖZI FODRÁSZVERSENY Egy levél - oldalról Mesterséges gyémánt Immár hat éve, hogy egy dél-afrikai laptudósító a következő táviratot intézte lapjához: — Az a hír, hogy a General Electric laboratóriumában mesterségesen gyémántot állítottak elő, az itteni gyémántszindikátus köreiben nem okozott feltűnést. Általában,-—úgy.magyarázzák. hogy az amerikai fizikusok laboratóriumi kísérletet hajtották végre, amelynek gyakorlati értéke nincs. Akkoriban valóban nem tűnt jelentőségteljesnek a mesterséges gyémántról szóló hír, de azóta, hogy a General Electric bejelentette mesterséges gyémántok előállítását. már több millió karát gyémánt került elő a laboratóriumból. Ezek a gyémántok fizikai és kémiai tulajdonságaikban semmiben sem különböznek a természetes gyémántoktól, sőt kristályalakzatuk — amint azt a Röntgen-sugarak megvilágították — sem más a természetes gyémántköveknél. A mesterséges gyémánt előállítása igen körülményes és költséges. Kitűnt ugyanis, hogy a szénanyagok — így a grafit — a gyémánt kristályalakulatát csak úgy veszik fel, ha több ezer fokra hevítik fel néhány millió atmoszféra nyomás mellett. Ennek a nyomásnak olyan nagyfokúnak kell lenni, mint amilyen a föld mélyén 300— 400 kilométer mélységben éri a kőzeteket. -(Eddig a legnagyobb mélység, ameddig lefúrtak, alig több tíz kilométernél.) Az éveken át tartó titkolódzás után az elmúlt évben fellibbent a függöny az eljárás mibenlétéről. A szén[ Varga Pál felháborodása an- ! nál nagyobb volt, mert a helyiséget nem kérték el a \ pártszervezettől, s amikor be j akart menni oda. az értekez- I let résztvevői tiltakoztak belépése ellen. A dolgok mögött valószí- J nűleg személyes torzsalkodás | húzódik meg, amit a község- j ben és a járási szerveknél ; többen aláhúztak, mégis [ azért írunk róla. mert né- j hány tanulságot levonhatunk belőle. Huszárik Mihály azt írja: , .. életünk legfontosabb alapköve a pártonkívüli tömegek bizalmának megnyerése és ezt csak humanista emberhez méltó viselkedéssel lehet elérni. .Másutt pedig így ír: „... Egy alkalommal háromnapos kenyeret adtunk ki a vásárlóknak, nem frisset...” S boncolgatja: emiatt azért szólt a párti t- kár, hogy népszerűségre tegyen szert..........arra nem gondolt. hogy a szövetkezet nem írhat, le minden másnap 30—40 darab szikkadt kenyeret a szövetkezet nyeresége terhére ...” Itt valami sántít: a humánumról való szavak, a pár- tonkívüliek megbecsülése és a tömegszervezetek segítése, ellentmond ■ fentieknek. Hiszen Varga Pál kinek az érdekében szólt a háromnapos kenyér miatt, ha nem a lakosság érdekében?! Kinek az érdekét képviselte, amikor — ugyan elítélendő hangon — szót emelt a zárt űriét előtt, hidegben toporgó vásárlók miatt?! Nem kellett volna-e megszívlelni a párttitkár szavát: ne munkaidő alatt tanácskozzanak? Ne csak a pártszervezet, de a földművesszövetkezet vezetői is a lakosság érdekét nézzék: ne várakoztassák hiába a vásárlókat, és semmi esetre ne csináljanak gyakorlatot a háromnapos kenyerek árusításával. Jobb szervezéssel, a tapasztalatok figyelembevételével mindig el tudnák látni a lakosságot friss kenyérrel is, úgy, ahogy másutt teszik. Érdemes néhány szót szólni a párthelyiség ügyéről is. Sok községben járunk munkánk során, s legtöbbször pzt tapasztaljuk, hogy a párttitkárokat minden alkalommal meghívják a tömegszervezetek üléseikre és sokat adnak véleményükre. Szinte hihetetlen, hogy egy községi titkár orra előtt bárki is be akarja csukni az ajtót — nem is szólva arról; a pártiroda ajtaját. Törvénysértés, sőt nagy baj sem történt, hogy a pártirodában értekeztek, de ilyen esetben helyesebb módszer. ha előbb a párttitkárral ezt közük. Varga Pál párttitkár ma már sajnálja, hogv hirtelen haragjában nem helyes hangot használt, de a formai hiba ellenére Huszárik Mihálynak be kell látnia: az értekezlet miatt a vásárlók nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe! És azt is: a földművesszövetkezet fő fe’ada- ta a lakosság szolgálata! <s- á.) Jó remény — semmi más Még javában tombol a tél, de a földművesszövetkezeti vezetőknek már a tavaszi és> a nyári gondoktól fő a feje: különösen azokban a községekben, amelyeket nem vontak be a központi zöldségellátásba és a lakosság ilyen irányú igényeit a helyi felvásárlásból kell kielégíteni. Ezek közé tartozik Páty is. Lukács Imre ügyvezető elnök elmondotta hogy bizonyos zöldségfélék beszerzése — különösen a paradicsom és a paprikáé — a helyi felvásárlásból megnyugtatóan nem biztosítható, mert ez a vidék az úgynevezett budai hideg övezethez tartozik, ezek a termények egy hónappal később érnek itt, mint más vidéken. Ezért a kertészetekben, de a termelőszövetkezet kertészetében sem foglalkoznak paprika- és paradicsomtermesztéssel, hiszen nem fizetődik ki, mert mire a primőr beérik náluk, a piacon már elmúlt, a primőr szezon. Szerződésileg ezért nem tudja lekötni a földművesszövetkezet az ellátáshoz szükséges mennyiséget a községben. Más zöldségféléket, mint cékla, káposzta, tök, sárgarépa, uborka, biztosítani tudnak, erre megállapodás van a termelőszövetkezettel. — Mi a megoldás? — tettük fel a kérdést. — Tervszerűen nem tudjuk előre lekötni a két rendkívül fontos cikket — mondotta Lukács Imre. — Bízunk azonban abban, hogy jó termés esetén a feleslegből úgyis jut majd a MÉK- kirendeitség készletéből a pátyi zöldséges boltba is paprika és paradicsom. Ez magyarul annyit tesz: a remény a legfőbb biztosíték, csakhogy a tervgazdálkodás nem a reményeken. hanem a reális számításokon alapszik. Nem /lenne célravezetőbb felülvizsgálni inkább a helyi sajátosságok figyelembevételével a kijelölési tervet? (d. k.) 90 MILLIÓ CSIBE - GÉPI KELTETÉSSEL 15—50 millió naposbaromfit kapnak idén a háztáji gazdaságok, 13 keltetőáilomás már működik vő állomások részleges bővítésével és több új állomás üzembe helyezésével készülnek föl. Az utóbbi években emelkedett a gépi keltetés aránya a libánál is. Brigádokban dolgoznak mezőgazdasági repülőgépek Az állami gazdaságok a napokban kötötték meg a meg- íllapodást a mezőgazdasági •epülögépek használatáról. Munkájukat 1963-ban tizenöt gazdaság veszi igénybe, s a tépek összesen 260 000 hollón poroznak, permeteznek, fejtrágyáznak, illetve végeznek egyéb munkákat. A mezőgazdasági repülőgépek haszná’ atánál fokozott szervezettségre törekszenek. Eddig az ország egyik vidékéről a másikra síálltak a gépek, aszerint, hol kaptak megrendelést. Most brigádközpontokat létesítenek, ami lehetővé teszi a szakszerűbb irányítást, a tervszerű munkát. A megállapodás értelmében a mezőgazdasági repülőgépek az idéta 25 000 holdon végeznek porozást, 70 000 holdon permetezést, 75 000 holdon fejtrágyázást, ezenkívül segítenek a rizsvetésben és sok más munkában. A múlt évi eredményeket értékelve, figyelemre méltó, hogy a 16 gép 41 000 tonna műtrágyát szórt hi, tehát gépenként, több mint 250 vagonnal jut-1 tattak a növényekre. (MTI) A gépi baromfikeltetés gyors fejlesztésére jellemző, hogy a tanácsi irányítás alatt dolgozó állomások 1961-ben 50,5, 1962-ben 65 millió naposbaromfit adtak át nevelésre a termelőüzemeknek, a háztáji gazdaságoknak és az egyéni tenyésztőknek, az idei tervek pedig már 90 millió naposbaromfi gépi keltetését irányozzák elő. Ebből előreláthatólag 45—50 milliót kapnak a háztáji gazdaságos. Mint a Földművelés- ügyi Minisztérium kisállatte- nyésEtési osztályán tájékoztatásul közölték, 1963-ban a naposcsibe-igénylést -riérh kötik szerződéses -feltételekhez, vagyis a termelőszövetkezeték, a háztáji gazdaságok és az egyéni tenyésztők igényeit áruéríélkesítési szerződéskötési kötelezettség nélkül, valószínűleg teljes mértékben kielégítik. A mégnövekedett keltetési feladatokra a megle[ 1961-ben például kétszer any- | nyi naposlibát adták ki azái- | lomások, mint az előző évben, tavaly pedig újabb 70 százalékkal nőtt a géppel keltetett kislibák száma. Egyébként a libatenyésztést jól tojó, úgynevezett Rajna-menti fajta elterjesztésével kívánják az eddiginél gazdaságosabbá tenni. Ez a fajta ugyanis 40—45 tojást ad évente, amivel aMía'zaf’ fajták tojás- hoZamát két-hároms zoros an múlja felül, s így kiválóan alkalmas a nagyüzemi tartásra. A Rajna-menti lúd, a hazai fajtákhoz hasonlóan — megfelelő tartás és takarmányozás mellett — elég nagy és jó minőségű májat „nevel”. Óriási energiájú „rádióadók" az űrben Érdekes elméleteket dolgoztak ki a csillagászok azoknak a különleges rádiósugárzásoknak a megmagyarázására, amelyek százszorosán, sőt néha niilliószorosan nagyobb energiájukkal emelkednek ki a sok milliárdnyi űrbéli „adóállomás” sugárzásai közül. Ilyen rendkívüli erősségű rádióforrás például a Hattyú csillagképben található Cig- nus A. amelynek két sugárzási forrása is van, tőle jobbra és balra, körülbelül százezer fényévnyi távolságra. Az egyik elmélet szerint a Cignus A-ban tulajdonképpen két, egymáson keresztülhatoló csillagrendszert kel! látnunk, amelyeknek hatalmas gáztömegei összeütközés következtéiben kilökődnek a rendszerből, hőmérsékletük több száz millió fokra emelkedik, s a hangnál is gyorsabban haladó hullámok keletkeznek bennük. E két tényező változtatná át ezeket a gázfelhőket valóságos „kitelepített rádióállomásokká”. A másik elmélet szerint vannak olyan. rendkívüli erejű sugárzások, amelyek magából a csillagrendszerből indulnak ki, s a csillagok felrobbanásának, az úgynevezett szupernóva jelenségnek egy különleges formájára vezethetők vissza. Csillagászok között vita folyik, vajon ezek az óriás energiájú „rádióadások” csillagok pusztulásának, vagy születésének hírnökei-e? Ilyenkor nappal üresek az utcák, csak este népesednek be a szép, világos lakások A meleg, derűs óvodában éppen ebédeltek az édes csöppségek „Nemzetközi” összejövetel ebéd után: a kislányok, Belledi Rita és Szliva Léna Gorkijban, illetve Leningradban születtek, anyukájuk orosz, apukájuk magyar, a kisfiú, Mangosz Gyurka pedig görög származású. De mindhárman látható érdeklődéssel hallgatják a vezető óvónő, Csapó Imréné’ magyarnyelvű meséjét (Gábor Viktor felv.) / anyaghoz katalizáló anyagot adnak hozzá, vagyis olyan hatóanyagot, amely fizikai és kémiai elváltozásokat idéz elő és gyorsan maga is úgy megváltozik. hogy egyesül az alapanyaggal. Katalizáló anyag felhasználása esetén elég, ha „csak” 53 000 atmoszféra nyomást alkalmaznak és 2800 Celsius-fok hót fejtenek ki. A legkülönbözőbb elemekkel kísérletezték ki a katalizá- lásra alkalmas legjobb eredményt hozó anyagot és végül tizenkét olyant találtak, amelyek alkalmasoknak bizonyultak. Ezek: króm, vas, nikkel, kobalt, ruthenium, rhodium, palladium, osmim iridium, platina, tantal és mangán. Ha ezekből megfelelő. adagot tesznek a szénalaphoz. úgy szinte rohamos gyorsasággal készül el a gyémánt. Ipari célra alkalmas piciny gyémántszilánkok szinte psfcek alatt születnek meg, míg a föld mélyén millió évek kellenek ahhoz, hogy a szénből gyémánt keletkezzék. » Különösen a tantal hatása váltott ki csodálkozást, ugyanis nővesztő- hatást is kifejt, Tantal hozzáadása esetem a mikroszkopikus 1/10 karátos szemek félkarátosra Is megnőnek. Ennek révén odáig jutottak, hogy rendelésszerűen előállítják a kívánt nagyságban és alakban az ipari célra felhasználandó gyémántot. A nagyságot illetően is meghaladták már az egész karátot. A mesterséges gyémántnak még az is előnye a természetessel szemben, hogy semmiféle szennyeződés nincs benne és színeződését is befolyásolni tudják. Hu&zárik Mihály, az Ácsai [ Földművesszövetkezet volt j igazgató elnöke — akit az- j óta másüvé helyeztek el — | levelében azt kifogásolta, ' hogy egyik ülésüket a községi párttitkár: Varga Pál megzavarta és párttitkárhoz | méltatlanul viselkedett. A párttitkár többek között két- j ségbe vonta, hogy joguk j van-e a pártirodán értekez- i ni vagy sem, holott ők j ugyanabban az épületben j dolgoznak. Huszárik Mihály joggal hivatkozik a párt VIII. I kongresszusára, ahol hangsúlyozták. a pártszervezeteknek sok segítséget kell adniok a tömegszervezetek számára, s nagyon meg kell becsülniük a szorgalmas, becsületes pár- tonkívüli dolgozókat. Varga Pál elvtárs, a párttitkár, látogatásunkkor elismerte, hogy valóban hangosabban beszélt és szavait sem válogatta, amikor december 23-án, a földművesszövetkezet dolgozói értekezletet tartottak. Kifakadásá- nak oka azonban nem az volt. hogy az értekezletet a párthelyiségben tartják, hanem az; munkaidőben tanácskoznak. Akkor amikor sok vásárló az üzlet előtt toporgott és várta, hogy kinyissák, hiszen az a vasárnap nyitvatartási nap, karácsony előtti vasárnap volt. Január 27—28-án rendezik meg ismét Budapesten a nemzetközi fodrászversenyt, amelynek előkészületeiről hétfőn tájékoztatta a sajtó képviselőit a magyar fodrászklub vezetősége. A szakmai ver- senyre ezúttal negyedik alkalommal kerül sor, és az előzőknél jóval nagyobb részvételre számítanak. (MTI) Szerető gondoskodás Jeges északnyugati szél száguld végig a vidéken, dermesz- : tő a hideg, de Vác mellett, a Dunai Cement- és Mészmú dol- : gozói az utolsó fázisába jutottak a szerelőmunkának, néhány ; hét, s megindul a cementtermelés. A gyönyörű új lakótelep \ úgyszólván teljesen néptelen, üresek a szép, világos lakások is, csak az estébe hajtó délutánon kezdődik itt, a négyszázötven otthonban az élet, Hol vannak ilyenkor, míg a szülők dolgoznak, a gyermekek? Nem kell aggódniok az apukáknak, anyukáknak, mert a telep jól fűtött óvodájában, szerető gondoskodással veszik körül őket, s békésen, önfeledt játékba merülve töltik el a napot. Amikor meglátogattuk őket, éppen ebédeltek, utána pedig a délutáni alvás, pihenés előtt, mesét mondott nekik az óvó néni. Jöjjönk velünk az olvasó és tekintsen be a DCM Deák telepi óvodájának életébe.
