Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-19 / 15. szám

1963. JANUÁR 19, SZOMBAT fWT sucre» K-Mírlan MIT HALL A GYEREK? J mai nap 1963. január 19, szombat, Sára napja. A nap kél: 7.25, nyugszik: 16.25 órakor. r A hold kél: 1.19, nyugszik: 11.29 órakor. Várható időjárás: Növek­vő felhőzet, hószállingózás- sal/sfóként délen kisebb ha­vazással. Élénkülő délkeleti szél. — A Ceglédi Vízkutató és Kútfúró Vállalat 2000 méte­res kutat fúrt a Szegedi Te x ti lkomban át résziére, amelyet ezekben a napokban adtak át rendeltetésének. — Ahányban a 75-ös vá­lasztókerület ,Somod! Ist­vánt, a községi tanács vb- elnökát jelölte tanácstagjá­nak. A 88-as körzet negyed­szer jelölte Komáromi Pált, a 17-es körzet Csdzmadá Te­réz védőnőt jelölte, míg a 19-es körzet Rimóczi Bélát, a KIOSZ községi szervezeté­nek elnökét. — 140 termelőszövetkezet vett részt tavaly a Vöröske­reszt által meghirdetett tisz­tasági mozgalomban. Ezek­ben a szövetkezetekben meg­történt a követelmények szerint az értékelés. Az idei esztendőben az a cél, hogy legalább 170 termelőszövet­kezet vegyen részt a mozga­lomban, ezzel segítse elő a kulturáltabb, higiénikusabb tanyaközpontok kialakítását. — A mezőgazdasági könyvhónap megrendezése alkalmából 1963. január 23-án délelőtt 11 óraikor a Művelő­désügyi Minisztériumban dr. Köpeczii Béla, a Kiadói Fő- igazgatóság vezetője és Lá­nyi Ottó, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazigatója tájé­koztatja az újságírókat a könyvhónap eseményeiről. — A Vöröskereszt a tanács mezőgazdasági osztályával és a KÖJÁL-lal közösen 1963- ban 100 termelőszövetkezet egészségügyi felelősét, illetve egészségügyi állomás pa­rancsnokát képezi ki négy­hónapos bentlakásos tanfo­lyamon. Szentesy Lajos, aki 1962. novem­ber 25-én meghalt, ravatalozása és örök nyugalomra való helyezé­se 1963. január 19-én, fél háromkor lesz, a szentendrei temetőben. A lottó nyerőszamai A lottó 3. játékhetének nyerőszámait Komáromban húzták ki. Az öt szám a kö­vetkező: 3, 9, 15, 32, 63. — Az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak­szervezete Pest megyei Bi­zottsága január 27-én, vasár-- nap délelőtt 11 órai kezdet­tel Cegléden az Építőit Dó­zsa György Kultúrotthomá- ban „Ki minek a mestere?’* és „Ki mit tud?” címmel kulturális vetélkedőt rendez, amelyen részt vesznek a já­rási versenyek első három helyezést elért egyéni ver­senyződ és csoportjai. A ceg­lédi megyei döntő legjobbjai a Szakszervezetek Országos Tanácsa által rendezendő döntőbe kerülnek, amelynek nyilvános előadását március­ban a budapesti Dózsa György Kai túrotthon ban rendezik meg. — A zsámboki kul túrház­ban ma este 7 órai kezdettel adja elő a Pest megyei Pe­tőfi Színpad együttess Pata­ki Pál: „Idézés válóperben” című színpadi riportját. — Gádor ősi Ferenc elv­társat, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság most nyugdíjba vonult elnökhe­lyettesét az MSZMP Pest megyei Bizottságának javas­latára a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységéért a Szocialis­ta Munkáért Érdeméremmel tüntette ki. Rendőrségi krónika Kiverte a vonat ablakát, majd a vele szemben fellépő kalauzt tettleg bántalmazta N. S. 16 éves alsógödii fiú. Hi­vatalos személy elleni erőszak miatt bűnvádi eljárást indíta­nak ellene. Juhok a hurokban. Nagyva­dak elfogására hurkokat tet­tek ki ismeretlen személyek a dunabogdányi Úttörő Tsz rókahegyi juhlegelőjének kör­nyékén. A hurkok azonban nem vadakat, hanem három vemhes tenyészjuhot „fogtak”. A három állat elpusztult, a termelőszövetkezetet másfél­ezer forint kár érte. A nyomo­zás folyik. ÍA rádió és a televízió mai műsora V Mese egy kis nyusziról könnyűzene kedvelőinek. 19.05: Magyar nóták. 19.40: Láttuk — hal- , lőttük. 20.00: Századunk zenéjéből.. 21.55: Versek. 22.00: Tánczene. URH 18.40: Operettrészletek. 19.30: A sánta ördög. Le Sage regényének rádióváltozata. 20.03: Szimfonikus zene. 21.23: Tánczene. 22.00: Bach: G-moll lantszvit. TELEVÍZIÓ 17.55: Hírek. 18.00: Mi újság a Futrinka utcában? Szárazkolbász­kerítés. (Bábjáték, ism.). 18.30: Képről képre . . . 19.10: Egy régi villamos. Magyar kisfilm. 19.30:' Tv-híradó. 19.45: A tv meseköny-» ve. 19.50: Hétről hétre . .. 20.00: Zenélő órák. örökifjú sanzonok. 21.00: Családi album. Részletek La- tabár Kálmán televízió-műsorából, képfelvételről. 21.30: Szórakozó Budapest. . . Közvetítés a Ganz- MÁVAG Vörösmarty művelődési házából. 22.30: Hírek. A tv-híradó ismétlése. Jegyzet a táskákról KOSSUTH-RADIÖ 8.10: Lányok, asszonyok. 8.30: Filmzene. 8.45: A felvégtől — az alvégig. 9.05: Pénteken este. 10.10: Gratulálunk. 11.50: Hanglemez. 12.55: Mit olvassunk? 13.15: Szív küldi szívnek. 13.50: Tetszik — nem tetszik? 14.20: Csapó György ri­portsorozata. 14.30: Élőszóval — muzsikával. 16.50: Hét nap a kül­politikában. 17.10: Bemutatjuk új felvételeinket. 17.25: Köves Tibor írása. 17.40: Uj felvételeinkből. 18.00: Gondolat. 18.45: Világhírű zenekarok: a Bécsi Filharmoniku­sok. 20.23: A szilveszteri kabaré is­métlése. 23.10: Táncoljunk. PETÖFI-RÄDIÖ 14.20: Zenei útinapló: Becs. 15.10: Válaszolunk hallgatóinknak. 15.25: Hangverseny a stúdióban, 15.55: Eszperantisták ötperce. 16.05: Mesélő városok: Krakkó. 16.50: Hanglemezgyűjtők húszperce. 17.10: Orvosi tanácsok. 17.15: Ope­rahíradó. 17.40: Elbeszélés. 18.10: A I-----------------------------------------------­l edkezett a lakomáról. Nyu-Í szít hirtelen kiejtette a S2Á-Í jából. Tapsifülesnek több se kei-j lett. Futott, ahogy csak1' bírt, egyre arra gondolt, ) csak mielőbb haza kerülne.) Nyúl anyót soha többé el\ nem hagyná. Közben még j mindig reszketett feleimé- \ ben. \ Amint futott, egyszer csak) a mező közepén talált egy i lyukat, bebújt gyorsan. Hosz-( szú ideig még a szemét sem ) nyitotta ki. Elhatározta, hogy'j itt meghúzza magát. Amikor aztán egy kicsit \ magához tért, körülnézett, ) hogy ugyan hová is került?f Valósággal elkábult az öröm tői, amikor saját' kis há-í zikójukra ismert, amelyet í olyan könnyelműen elhagyott.i Hát még mikor nyúl anyái és testvérei is hazajöttek, f akik már össze-vissza ke-) resték a kis tapsifülest, akkor f bukfencezett ám nagyokat ) örömében, hiszen nyuszi) mama még elébe is ra-; kott egy szép sárgarépát.f Hej, boldog is volt, és f megígérte, hogy soha többé j nem hagyja el őket. Azóta mindig hallgat nyúl) anyó szavára. Nem is in-) dúlt többé vándorútra. Még) ma is ott élnek talán a nagyi mező közepén. Antal Károly 1 intését. Elhatározta, hogy ' útnak indul és addig meg (sem áll, amíg ahhoz a kerthez ■nem ér, ahol a fi­nom. káposzta és á sárgarépa terem. Amikor nem vették észre, óvatosan kidugta orrát, ki- kwkucskált a mezei házikó­ból. Aztán elindult, csak ment, mendegélt, majd el­kezdett futni, hogy mielőbb a káposztás kertbe érjen. Már jó ideje futott, messze elke­rült a házuktól, de a város még mindig nem látszott. Nyuszi gyomra meg már na­gyon üres volt. Éppen az erdő széléhez ért. Bizony nem volt elég fi­gyelmes, egyszerre csak va­lami a fülénél fogva meg­ragadta, és a magasba emel­te. Nagy fájdalmat érzett, mozdulni sem tudott. Egy róka fogta meg a nyu­szit. — Jó falat lesz végre — gondolta, amint vitte és ro­hant vele be, az erdő sűrű­jébe, hogy mielőbb a föld alatti barlangjába érjen, éhes fiaihoz, akik már vár- 1 ták a lakomát. Egyszer csak mi történt? Az erdő távolabbi részén éppen vadászok jártak, pus­karopogás, nagy durranás hallatszott. A róka ijedté­ben a földre lapult, megfe­Hol volt, hol nem, volt egyszer egy nyuszicsalád. Há­zuk egy nagy mező közepén állott. Volt is gondja nyuszi ma­mának. Négy kis tapsifülesé­nek nagy fáradsággal és sok veszedelem között tudta csak megszerezni az ennivalót. Féltette is fiait, eleget fi­gyelmeztette őket: — Lapuljatok a fűben, meg ne moccanjatok, hosszú füle­tekkel se áruljátok el ma­gatokat. Szürkésbarnák vagy­tok, ki látna meg bennete­ket! A kis nyuszik nem is mozdultak a mezei házi­kóból. Csak a legkisebb voll elégedetlen, mert bizony so­vány koszton éft. Gondolko­dóba esett, hogy világgá kel­lene menni. Eszébe jutott, amit a szomszédok tapsifü­lesétől hallott, hogy a kö­zeli városban élő emberek milyen finom káposztát és sárgarépát termelnek kert­jükben. Az ő szemében ezek voltak az elképzelhető leg­jobb falatok. — Óh, be jó is lehet ilyer. sárgarépát rágcsálni, azutár meg városban nincsen sí róka, se farkas. Miért i: lakunk itt, a mezőn, és miér, éppen ebben a lyukban? — mondogatta magában. A finom falatok egyre von­zották és a könnyelmű, kú nyuszi elfelejtette nyúl any( kWWWWWWwwvwv»«» ------------------------- f GY ERMEKREJTVÉNY \ Pajtások: Nyolcvanöt évvel ez- > előtt. 1878-ban halt meg a múlt; század legtermékenyebb magyar drámaírója. Népszerű vlgjátéka a Uliomfi. Lásd a vízszintes 1. sort. M pilfTl 5 t 6 19 20 2Í feil ^ sáp L1. KH Ja3| VÍZSZINTES: 3. Horváth Cecilia. 5. Érzéklési folyamat. 7. Fordított aróma. 8 Hitvány bor. 9. Kis An­tal. 11. Snort Club. ]•» ^'üstfehér színű, Duha fém. 14 ' rd meg­győződése. 16. Kitár. 1«. Építésügyi Minisztérium 19. Valcer. 21. A. S. FÜGGŐLEGES: 1 Például a fe­hér. 2. Fordított névelő. 3. Fa. a virágja szárítva gyógyszer. 4. Kisgyermek. 5. Erdei madár. 6. Puskát használ 10 Kibővül. 13. A fa koronáját ritkítja. 15. Nincs to­vább 17" Ceruzát használ. 20. Nagy Dénes. Pajtások! a megfejtett drámaíró nevét írjátok le egy levelezőlapra és 1963. -január 26-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes meg­fejtők részt vesznek a január ha­vi 1utalom<3orso!6?ban. Az 1963. ja­nuár 5-i rejtvény helyes megfejté­se; London. Anglia. Az ember jelleme igen nagy mértékben az otthon lég­körében formálódik. A leg-' nagyobb ajándék, amit a csa­lád a gyermeknek adhat, a becsületes, tiszta jellem. Olyan kincs ez, amely soha el nem fogy. Sók mindent elérhet egy törekvő ember az életében, de a legfőbb jót, az egyensúlyozottságot első­sorban hazulról kapja. Fontos tehát, hogy a gyer­mek, már egészen apró e?n- berke korában, „tiszta leve­gőt” szívjon a családi otthon falai között. Ez a „tiszta le­vegő” sok tényezőből áll. A sok közül ezúttal egyet emelünk, ki. Azt, hogy mit hall odahaza a gyermek? Sok szülő azt hiszi, hogy az apróságok előtt szabadon beszélhet mindenről, hiszen a Jucika és a Palika még íkicsiny, ügyefogyott, úgysem érti meg azt, amiről a fel­nőttek beszélnek. Sőt, oda sem figyel, ö játszadozik. Teljes odaadással ringatja vagy öltözteti a babáját, füty- työgve tologatja a kis vo­nat ját. Őket csak a játék érdekli még, semmi más. Igen nagy tévedés ez! A gyermeket, már egészen piciny korában is — sok minden érdekli. A 3—f éves gyerek érdeklődési köre né­ha meglepő. A további évek­ben pedig ez az érdeklődés egyre nő. Még akkor is. amikor látszólag önfeledten játszik is — kíváncsian fü­lel. Érdekli, miről beszélnek a felnőttek. És sokkal többet „megért”, „felfog“ vagy „megjegyez” önmagának, mint azt a szülők gondol­ják. Azok a gyerekek, akik előtt a szülők gátlástalanul tere­getik ki anyagi gondjaikat, kudarcaikat, meghiúsult vá­gyaikat — gyakran idegessé, nyugtalanná válnak. Vannak szülők, akik képtelenek meg­érteni, hogy a gyermekeik előtt nem szabad szapulni a szomszédokat, nem szabad becsmérlően vagy lebecsü- lően nyilatkozni más em­berekről. Az efféle felelőt­lenség mély nyomokat hagy a gyermek lelkében. Sok embert a családi otthon „ne­velt’’ embergyűlöletre, ami­nek aztán keserű, nyomott kedély a Következménye. Ha pedig a szülők szájából a gyermek gyakran ball két­értelmű törtéiletkéket, szeny- nyes kis pletykákat, avagy éppenséggel durva, trágár kifakadásokat, ne csodálkoz­zék a papa és a mama, ha egy szép napon mindez a csúfság mérges gombák gya­nánt jelentkezik gyermekük jellemében. 4Z a papa és mama, aki gyakran elítélően, nem a gyermeki szeretet hangján szól a saját szülői­ről — menthetetlenül valami hasonlót kap majd vissza a saját gyermekétől idők múl­tán. Talán éppen akkor, j) amidőn ők maguk, a leg- J; jobban kívánják a szere- í; tetőt. ^ Tudomásul kell venni, í hogy a család egy kí6 ? társadalom. Ennek is meg- fi vannak a maga törvényei. Ki- ^ esi, de szervezett társadalom^ ez. Persze, a „szervezeti- ^ ség” alatt a világért sem | a falanszterek rendjét kell í érteni. Hanem olyan lénye- í ges apróságokat csupán, hogyí a felnőttekre tartozó témákat 6 a felnőttek maguk között \ beszéljék meg. Ez nem tit-jl kolózás. Mert ha az, akkor ^ hiba történt. A gyermek f észreveszi, hogy titkolóznak^ előtte. És ez megint nemi jó. A férj és feleség úgy| rendezkedjen be, hogy le- í gyen alkalom a kettesben y való. őszinte beszédre. És f ha „szabadszájú” vendégek í érkeznek? Itt megint a ta-p pintat a legfőbb eszköz arra, f hogy a vendéglátás a családi £ otthon tisztaságának és méltó- í ságának megfelelő < meder- í ben folyjék. Recept erre alig í adható. A gondos apa és | anya talál módot a helyes y megoldásra. A világért sem arról van f itt szó, hogy a gyermek | valamiféle üvegházi életet £ éljen a szülői ház kedves ^ falai között. Igenis, szűk- y séges, hogy az élet külön- £ féle oldalairól tudomása le-| gyen. De mindig az életko- í rámák megfelelő adagban f kapja azt a realizmust, ami nélkül életerős, az élet kü­lönféle fordulataira felké­szült ember aligha lehet belőle. A jellem formálása í nemcsak, abban áll, hogy a\ felnőttek visszásságainak sok) csúfságát nem engedjük a) gyermek közelébe. Vannak) bizonyos nehézségek, amelyek- röl a gyermeknek tudnia kell! f Ezek azonban mindig olyanok f legyenek, amelyeknek le- f küzdésében ő maga is se- f gíthet. / Nem szabad tehát a gyér-) meknek mindent hallania és) látnia! De semmit sem sza- { bad eltitkolni belőle, ami va- f lamiiyen formáiban — élet-f korának megfelelően — ráf is vonatkozik. Ebben a lég-f körben egészséges jellem fej -) lődik, s az ilyen jellem az) élet minden , későbbi viha-) rain és megpróbáltatásain át-f segíti az embert. Az egész-' séges jellem az emberi bol-y dogságnak alapja. Vigyázzunk tehát, hogy mit 'j hall otthonunkban az apró- ^ ság. F. M. ORSZÁGOT A HÓ AlATT Egyforma fehérség, De a hő alatt Rohan az- országút... Most is hogy szalad! Hátán ezer hópúp, De most sem pihen, pedig nem mutatja nyomát semmi sem. Darázs Endre A legdivatosabbak az olyan táskák, ^amelyeket a dolgozó nők a munkahelyükre vihet­nek magukkal. Ezek lényegé­ben nagyméretű, többzsebes retikülök. Bőséges a „rakodó­terük”, azaz elfér bennük mindaz a holmi, amit a .dol­gozó nő szükségesnek tart. Ismét divatos lett a vállra akasztható táska. Ezt különö­sen azok a nők kedvelik, akik több holmit kénytelenek ma­gukkal vinni, vagy gyerme­ket kísérnek. Utazáshoz textilből, műbőr­ből remek táskák, bőröndök és kalapskatulyák készülnek. Vannak olyan textiltáskák is, amelyek összecsukott álla­potban nem nagyobbak egy retdkülnél, de kinyitva megfe­lelnek egy bevásárló zsáknak. Általános feltűnést keltet­tek az idén az úgynevezett kengurúzsebes táskák. Ennek külső zsebében helyezhető el a táskához láncolt pénztárca. Óriási a választék az aktatás- kákban. Újszerű a törökös mintás textilhez hasonló mű­bőrtáska. A modellek száma több százra szaporodott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents