Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

VEST MEGYEI ____ Jk muri. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJÉTEK f K ^Curlan AZ M S Z M P- P E S T MEGYEI BIZOTTSÁG A É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM \m .to fh.i.éii 1963. JANUÁR 17, CSÜTÖRTÖK Hruscsov nagy jelentőségű beszéde Berlinben a német kérdésről a békés együttélésről és a kommunista világmozgalom egységéről N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet pártkül­döttség vezetője, a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusának szerdai ülé­sén beszédet mondott. , — Kedves elvtársaim, bará­taim! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt tolmácsoljam a Szovjetunió Kommunista Pártja — Lenin pártja — az egész szovjet nép forró üd­vözletét önöknek, a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa küldötteinek, a párt valamennyi tagjának, a Német Demokratikus Köztár­saság minden dolgozójának! — kezdte beszédét az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Azután hangsúlyozta meggyőződését, hogy az NSZEP kongresszusa dicső­séges fejezetet ír be a né­met munkásosztály részéről a szocializmusért folytatott harc történetébe, fontos tényezővel A szovjet nép E kongresszusok meggyőző­en bebizonyították a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom harcos erőinek megingathatatlan hűségét a marxizmus—leninizmus elvei­hez, a kommunisták szilárd akaratát, hogy erősítik a nagy szocialista tábort, a kom­munisták sorainak egységét a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó harc­ban. A Szovjetunió kommunistái, miként más országok kom­munistái is, a legfontosabb feladatot abban látják, hogy munkájukkal, harcukkal min­den vonalon erősítsék a szo­cialista közösséget, e közös­ség helyzetét a világpolitikai küzdőtéren, erősítsék és még összeforrottabbá tegyék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat. N. Sz. Hruscsov ezzel összefüggés­ben beszélt azokról a sike­rekről, amelyeket a Szovjet­unió népei eddig a kommuniz­mus építésében elértek. Amikor a XXI. kongresz- szuson elfogadtuk a népgaz­daság fejlesztésének hétéves tervét, Nyugaton sokan nem hittek a terv realitásában. A kételkedők most már el­hallgattak. A hétéves terv négy esztendeje alatt az 'pari termelés 45 százalékkal emel­kedett a tervben előirányzott 39 százalékkal szemben. Ha továbbra is ilyen eredménye­sen végezzük munkánkat — s ebben mi nem kételkedünk — akkor a hétéves terv vé­gére iparunk nem 80 szá- zaléklcal növeli termelését, hanem mintegy megkétszerezi azt. Egy évvel ezelőtt, XXII. kongresszusán pártunk új programot fogadott el — a Szovjetunióban a kommunista társada­lom felépítésének nagy­szerű tervét. A szovjet emberek 1962-ben jó munkát végeztek. Tizenkét hónap alatt több ipari terméket áhítottak elő, mint a háború előtti ötéves tervek éveiben. Más szóval ma az- ipari fejlődés egy esz­járul hozzá az egész szocia­lista rendszer további erő­södéséhez, a kommunista vi­lágmozgalom fejlődéséhez. A szocialista országok test­vérpártjainak kongresszusai nagy jelentőségűek az új társadalom építésére vonat­kozó tapasztalatok összesítő értékelése szempontjaiból. Különösen megnőtt a kongresszusok szerepe az utóbbi időszakban, ami­kor felszámoltuk a sztáli­ni személyi kultusz kö­vetkezményeit, és ismét érvényesülnek a lenini szabályok mind az egyes pártokban, mind a nem­zetközi kommunista moz­galomban. Bulgária, Magyarország és Csehszlovákia testvérpártjai­nak nemrég lezajlott kong­resszusai összegezték a szo­cialista építés egész szakaszá­nak eredményeit. újabb sikerei tendeje megfelel körülbelül 13 háború előtti évnek. A szovjet emberek büszkék sikereikre, de mindig gon­dolkodnak azon is, hogyan haladhatnak még gyorsabban előre a kommunizmus útján, hogyan tudnak ugyanilyen erővel még nagyobb, még jobb eredményeket elérni. Az NDK nagyszerű eredményei örömmel látjuk, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban is jól men­nek a dolgok. Az önök köztársaságában, amely valamivel kisebb a háború előtti Németország területének egynegyedénél, 1961 végén a termelés elérte annak körülbelül 90 százalé­kát, amit egész Németor­szág termelt 1936-ban. Az NDK dolgozóinak nagyok a szociális vívmányai. Az önök köztársaságának nem­csak a munkásai és paraszt­jai, hanem értelmiségének kiemelkedő képviselői is hév­vel és szenvedéllyel támo­gatják az önök országában végbemenő szocialista átala­kulásokat. Az előadó itt hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság értelmiségének becsületes és bátor hangja talán nincs íkyére a burzsoázia ideoló­gusainak, akik szeretnék, ha az NDK művészei és írói a kispolgári köpönyegforga- tók uszályában haladnának, ha írói, művészei, zeneszer­zői. filmművészeti dolgozói kevésbé éles. kevésbé hatá­rozott és találó műveket al­kotnának. ök természetesen azt sze­retnék, ha nem a szocialista realizmus nagyszerű törvé­nyei, hanem mindenféle absztrakt kontármunkák ha­tároznák meg az önök al­kotó értelmiségének arcula­tát — mondotta N. Sz. Hrus­csov — majd így folytatta: Ebben a vonatkozásban az önök íróinak és művészeir nek különösen ébereknek kell A tv képernyőjéről készült felvétel: Hruscsov beszél! lenniök, nem szabad megfe- ledkezniök arról, hogy önök mellett létezik az elnyomás, a spekuláció és a haszonlesés világa és a televízió, a rá­dió útján behatol önök közé, el akarja érni aljas céljait. Mint tudják, pártunk központi bizoitsága nem­rég találkozót rendezett a szovjet alkotó értelmi­ség képviselőivel, nem árulok el nagy titkot, ha megmondom, hogy a jelek szerint az önök kong­resszusa után hamaro­san ismét találkozunk íróinkkal, művészeinkkel, zeneszerzőinkkel, film­es színművészetünk dol­gozóival. A kommunista pártok az ideológia területén sohasem fogadják el a békés együtt­élést. Miként Lenin ránkhagy­ta, irodalmi és művészeti kér­désekben mindig a pártosság és a népiség aktív harcosai voltunk, s mindig azok is le­szünk. Csakis a kommunista és munkáspártok irányításával növekedhet és fejlődhet a va­lóban népi irodalom és művé­szet. Azért harcolunk, hogy ! művészetünk és irodalmunk ! megszilárdítsa az emberekben a nagyszerű alapot, segítsen a népeknek építeni a kommu­nizmust. N. Sz. Hruscsov a továb­biakban arról beszélt, milyen nagy jelentőségű, hogy német földön is valósággá válnak a tudományos szocializmus esz­méi, melyeket első ízben Marx Károly és Engels Frigyes, a német nép nagy fiai dolgoztak ki. Gazdasági versengés a két német állam között Az önök marxista—leninista pártja jelentős sikereket ért e] a német nép szocialista neve­lésében. Ezt bizonyítja az a tény. hogy az önök köztársa­ságában ma munkások, pa­rasztok és a népi értelmisé­giek a szocialista népek test­véri családjával közösen együttműködve építik az új életet — mondotta az előadó. Az NDK-ban a szocialista építést megnehezítette az, hogy az ország különböző társadal­mi rendszerű két államra oszt lőtt. Ez az új társadalom épí­tésének számos kérdésében a párttól rendkívül hajlékony és tapintatos döntéseket követel meg. Nyugat-Németor szagban akadnak forrófejűek, akik még ma is azt tervezgetik, hogy háborúval „csatolják” az NDK-t az NSZK-hoz. Csak­hogy az új Németország, a szo­cialista államok nagy közös­ségének tagja erősödik és vi­rágzik. Az önök pártja az ország kettéosztottságából folyó ne­hézségek leküzdésére mozgó­sította a népet, minden esz­közzel előmozdította a kap­csolatok bővítését és az együtt­működést a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Elvtársak! Ulbricht elvtárs beszámolóját hallgatva, felfi­gyeltem arra a részre, ahol a munkatermelékenység fokozá­sáról beszélt. Véleményünk szerint e prob­léma megoldása elsőrendű fel­adat mind az önök köztársa­ságában. mind valamennyi szocialista országban. Köztudomású, hogy az NDK gazdasági fejlődése a Nyugat-Németországgal folytatott gazdasági ver­seny jegyében folyik. E versenyben természetesen a legfontosabb biztosítani a ma­gasabb munkatermelékenysé­get, vagyis elsősorban ezen a területen túlszárnyalni Nyu- gat-N émetországot. Az elmúlt év sok tekintet­ben döntő volt a Német De­mokratikus Köztársaság gaz­dasági fejlődése szempontjá­ból. Mint az önök őszinte ba­rátai, mi igen örülünk annak, hogy egy év alatt csaknem 9 százalékkal növekedett az iparban a munka termelé­kenysége, miközben a munka termelékenységének emelke­dése és a munkabérek növe­kedése között, valamint a la­kosság ellátásának árualapja és a lakosság vásárlóképessége között helyesebb arány ala­kult ki. N. Sz. Hruscsov ezután ko­runk egyik legfontosabb és legélesebb nemzetközi kérdé­sére a német problémára tért át, mint mondotta: A volt hitleri birodalom helyén két állam, a békesze­rető szocialista Németország és a militarista, revansista, imperialista Németország ta­lálható. Ezenkívül a Német Demokratikus Köztársaság te­rületén egymagában, kapita­lista szigetként áll Nyugat- Berlin. Ez a jelenlegi Német­ország reális képe. A két né­met állam békés együttélésé­nek biztosítása, a kialakult helyzet valóságnak megfelelő figyelembevétele — ez nemzetközi jelentőségű fel­adat. Nyugat-Berlinbcn inég mindig fennáll a régen elévült megszállási rend­szer. Nyugat-Németországban a i nyugati hatalmak agresszív köreinek védelme alatt virág­zik a revansizmus és a mi- litarizmus, Egyesek azt mond­hatják. Hogy az idő úgyszólván kárba veszett hogy a szocia­lista országok a Hémet béke- szerződés kérdésének éles fel­vetésével semmit sem értek el. 1961 augusztus 13 történelmi jelentősége A Német Demokratikus Köztársaság helyzete meg­szilárdult. Az önök köztársaságának hosszú ideig nem volt meg minden lehetősége ahhoz, hogy hatásosan védelmezze szuverenitását. A nyugat-ber­lini határ nyílt kapu volt, amelyet az aknamunkát vég­ző erők akadálytalanul és büntetlenül használhattak fel nemcsak arra, hogy a szó szo­ros értelmében kiszívják önökből az életerőt és a köz­társaság dolgozóit évenként több milliárd márkától fosz- szák meg. hanem arra is. hogy aláássák magának a szo- cializnjpsnak a pilléreit. 1961. augusztus 13-án vé­get ért ez a lehetetlen helyzet. 1961. augusztus 13. történelmi jelentőségű nap a Német De­mokratikus Köztársaság fej­lődésében. • Önök ellenőrzésük alá he­lyezték a nyugat-berlini ha­tárt. Ez fontos lépést jelentett a Német Demokratikus Köz­társaság szuverenitásának megszilárdításában. Az NDK határainak igazi gazdája és őre lett és lehetővé vált, hogy megbízhatóan védelmezze ál­lampolgárainak szocialista vívmányait és békés munká­ját a kívülről irányuló me­rényletekkel szemben. A varsói szerződés szocia­lista tagállamainak nyilatko­zatában szó van arról, hogy a nyugat-berlini határon életbe­léptetett védelmi intézkedé­sek a város lakosságára az is­mert kényelmetlenségekkel járnak. De a felelősség ezért azok­ra hárul, akik Nyugat-Berlin- ben kialakították az önök köz­társasága ellen irányuló ak­namunka központiát, akik ki­használták az NDK kormá­nyának jóindulatát. Szövetségesünk és barátunk, a Német Demokratikus Köz­társaság megkapta azt amire szüksége van minden szuve­rén államnak: határai ellen­őrzésének jogát, jogot az in­tézkedések meghozatalára azok ellen, akik megkísérel­nék gyengíteni a szocialista rendszert az NDK-ban. Ez valamennyi szocialista ország, a varsói szerződés tagállamai­nak nagy közös vívmánya. Es most, ha a szocialista orszá­gok legközvetlenebb érdekei­nek szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, úgy a német béke- szerződés megkötésének prob­lémája nem ugyanolyan, mint amilyen volt az NDK nyugat­berlini államhatárainak vé­delmére hozott intézkedések előtt. Ebből persze nem szabad azt a következtetést le­vonni. hogy a szocialista országokban, a hitlerista Németország ellen harcolt országokban csökkent az érdeklődés a békeszerző­dés megkötése iránt. Nem, egyáltalán nem csök­kent. Sőt, ellenkezőleg, ez a kérdés most is igen nagy fon­tosságú nemcsak a szocialista államok népei, hanem a világ valamennyi népe számára, amely a hid gháború meg­szüntetését és a világ békéjé­nek szavatolását kívánja. A német békeszerződés megkötése nem jelent nyere­séget egyeseknek és vesztesé­get másoknak. Sem most, sem' azelőtt sohasem kértük, hogy a javunkra vizsgálják felül az Európában meglevő határo­kat, sohasem kívántunk sen­ki mást előnyhöz juttatni. A Szovjetunió olyan szerződé s aláírását javasolja, amely pontot tesz a második világ­háború után, rögzíti a hitle­rista Németország szétzúzása után végbement változásokat. Rendkívül nagy jelentőségű az olyan rendezés, amely véj get vetne a revansisták ige-1 nyeinek és jogi alapul szolgál Európa háború utáni békéje1 hez. Ez a rendezés egyformán érdeke mind a Szovjet­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents