Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

1983. JANUAR 16, SZERDA Megnyílt a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) is vannak, és ezeket csak úgy lehet legyőzni, ha min­den dolgozó együtt töri a fe­jét azon, hogyan lehet előbbre jutni. Az NDK-nak 14 éves fennállása alatt igen nehéz feltételek között, a német burzsoázia és militarizmus ál­landó zavaró és kártevő tevékenysége “közepette kel­lett építenie a szocializmust. A német forradalmi munkásmozgalom erejét mutatja, hogy meg tu­dott birkózni ezekkel a nehézségekkel. A munkásmozgalom pártja: következetesen marxista—le­ninista párt, és a párt prog­ramja marxista-leninista program. A párt egyesíti magáiban a német munkás- osztály, a parasztság és ér­telmiség legjobb erőit. Az NDK munkás-paraszt állam, ahol következetesen érvénye­sül a proletariátus diktatúrá­ja. Walter Ulbricht ezután a nemzetközi helyzet értékelésé­re tért ált. — Az utóbbi évek fejlemé­nyei igazolták a 81 kommunis­ta és munkáspárt 1960. évi ta­nácskozásán tett megállapítá­sok helyességét — mondotta Ulbricht referátumának má­sodik részében, amelyben ér­tékelte a mai nemzetközi helyzetet. Az imperializmus megszűnt a döntő erő lenni a világban. Az emberi társadalom fejlődésé­nek fő tartalmát, fő irányát és alapvető sajátosságait a je­lenlegi korszakiban elsősorban a Szovjetunió sikerei, a szo­cialista világrendszer és azok az erők határozzák meg, ame­lyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átala­kításáért harcolnak. Ezután részletesen foglalko­zott a nemzetközi helyzet több kérdésével, majd ezeket mon­dotta: A világ népeit mélyen ag­gasztja a bonni kormány re- vanspolitikája és az a tény, hogy a nyugatnémet revansvá- gyók az atomfegyverek bevetésénél közreműködé­si jogot követeinek. A világ népei béOxt akarnak, leszerelés útján. A leszerelés azonban nyilvánvalóan csak akkor érhető el, te Nyugat- Berlinben és N yugat- Német or­szágban az időzített bombákat ártalmatlanná teszik. Ott van jelenleg a veszély főfészke. Ezért kívánja meg a leszere­lésért folyó harc a német kér­dés békés rendezését, beleért­ik Nyugat-Berlin átalakítását békés, semleges, szabad város­sá. A német kérdés békés megoldása tehát éppen úgy mint a német népnesk, a föld­kerekség minden népének ér­deke. Itt az ideje tehát, hogy mindazon népek, amelyek az atomfegyverkísérletek meg­szüntetése és a leszerelés mel­lett foglalnak állást, követke­zetesen kinyilvánítsák azt az elszánt akaratukat, hogy a békét biztosítani kívánják a szovjet leormánynak a német békeszerződés megtöltésére és annak keretében a nyugat- berlini kérdés rendezésére tett javaslatának támogatásával. Walter Ulbricht ezután fel­vetette a kérdést, vajon jelen­leg megvannak-e a feltételek ahhoz, hogy megegyezés tör­ténhessen a német kérdés bé­kés rendezésében- A Szovjetunió és az Egyesült Államok között már régóta tartó tárgyalások — mondotta — bizonyos eredményekre ve­zettek, amelyekről bennünket bizonyára Hruscsov elvtárs maga fog tájékoztatni. De ne­künk is, az NDK-nak és Nyu- gat-Németország békeszerető erőinek, olyan előkészítő erőfeszítéseket kellett végrehajtanunk, amelyek nem voltak egy­szerűek. I Ezzel kapcsolatban Ulbricht j utalt az NDK államhatárainak Berliniben, 1981. augusztus 13- án történt biztosítására, amely- lyel Nyugat-Németországban és az egész világban nyilván­valóvá lett, hogy a nyugatné­met imperialista körök revans- politikája kudarcra van ítélve. Nyugat-Németországban a ve­zető politikai köröknek köny* nyebbé vált, hogy felmérjék a tényleges helyzetet és fokoza­tosan megbarátkozzanak a bé­kés egymás mellett élés gon­dolatával. Ez a határ, amely a katonai agressziós szándékok következtében kénytelen volt fal formáját ölteni, semmi- képo sem teremthet azonban szakadékot"a két német állam­ban élő németek között. Arról van szó, tudomásul kell ven­ni azt. hogy Németországban két, alapjában különböző tár­sadalmi rend létezik, s hogy meg keli teremteni a békés egymás mellett élés normális kapcsolatait a két német állam között. Készéé: vagyunk tekintetbe venni azt, hogy a nyugati ha­talmak oldalán Nyugat-Ber- linnel kapcsolatban szerepet .játszanak bizo­nyos tekintélymegőrzési szempontok. Hajlandók vagyunk ezért a helyzet rendezésének lépésről lépésre történő mérlegelésére Nyugaí-Berlianek szabad, bé­keszerető, semleges várossá való átalakításánál. A problé­ma békés rendezése érdekében hajlandók vagvuntk azt a ja­vaslatot is mérlegelni, hogy Nyugat-Bcrlinbeii a NATO zászlaját a jövőbe« az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének zászlajával cse­réljék fel, és hogy az ENSZ ott bizonyos nemzetiközi kötelezettségeket .és funkcióitat átvegyen. Természetesen a kérdés ilyenfajta rendezése számunk­ra csak akkor elfogadható, ha Ki magában foglalja, hogy minden részvevő fél tisztelet­ben tartja a Német Demokra­tikus Köztársaság szuvereni­tását, mindenekelőtt az NDK Nyugat-Berlinbe vezető szá­razföldi, vízi és légi közleke­dési útjainak felhasználásánál. — Minden értelmes ember­nek fel kell ismernie: ha a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok tárgyalásokat folytat a békerendezésről, akkor a két német kormány képviselőinek még inkább tárgyalniok kelle­ne. Ez természetesen csak az egyenjogúság alapján lehetsé­ges — mondotta Ulbricht. A leszerelés nélkül, a béke biztosítása nélkül nem lehet megszüntetni Németország kettéosztottságát — mondotta Ulbricht. Ebben az értelem­ben a béke és a nemzeti egy­ség elválaszthatatlanul össze­függ egymással az NSZEP po­litikájában. Walter Ulbricht, aki ezután foglalkozott Nyugat-Németor- szág néhány kérdésével, kije­lentette. hogy a legutóbbi bon­ni kormányválság szorosan összefügg azzal a nyugtalan­sággal, amelyet a bonni ural­kodó körök atomháborús és szükségállapot-politikája idé­zett elő. Walter Ulbricht javasolta, hogy a két német állam kö­zött a tényleges és rendes kap­csolatok létrejöttének előfelté­teleit fépésről-lépésre teremtsék meg. — E célból olyan józan és jó szándékú egyezményt indít­ványozunk, amely a két kü­lönböző társadalmi rendszerű német állam létezéséből indul ki és az alábbiakat tartalmaz­hatná: 1. A másik német állam lé­tének, politikai és társadal­mi rendjének tiszteletben tar­tása. Ünnepélyes lemondás az erőszak alkalmazásának minden formájáról. 2. A másik német állam határainak tiszteletben tar­tása. Ünnepélyes lemondás minden olyan kísérletről és törekvésről, amely e határo­kat érintené, vagy meg­változtatná. A fennálló né­met határok meghatározása és megerősítése a külföld felé. 3. Ünnepélyes lemondás az atomfegyverek kísérletezésé­ről birtoklásáról, előállításá­ról és megszerzéséről és az atomfegyverekre vonatkozó rendelkezési jogról. 4. A fegyverkezés leállítása mindkét német államban, egybekötve azzal a kötele­zettséggel, hogy nem emelik a katonai célú kiadásokat. További megállapodások a két német államban történő leszerelésről. 5. A két német állam polgá­rai útleveleinek és állam­polgárságának kölcsönös el­ismerése az utazási forgalom normalizálásának előfeltéte­leként. Minden fajta megkü­lönböztetés és a két német állam polgárainak nem egyenlő jógii kezelésének mellőzése bel- és külföldön. 6. A rendes sport- és kul­turális kapcsolatok megterem­tése a két német állam kö­zött. A Szövetségi Köztár­saság külképviseletei és tár­sadalmi egyesületei, amikor mindkét német állam kép­viselői egy időben vesznek részt nemzetközi értekezlete­ken, kongresszusokon, sport- rendezvényeken, Nyugat-Né- metországban és külföldön — lemondanak az NDK pol­j gárainak mindenfajta meg- I Icülönböztetéséről és viszont I ehhez tartozik az is, hogy | a Szövetségi Köztársaság kor- j mánya lemond arról a min­denféle nemzeti szempontból méltatlan gyakorlatról, hogy a NATO-ban az NDK polgá­rainak megkülönböztetését szorgalmazza a Nyugat-Ber- limben levő utazási irodán keresztül. 7. Kereskedelmi szerződés megkötése a két német állam kormánya között azzal a cél­lal, hogy fejlesszék és ki­terjesszék a kölcsönös keres­kedelmet. — Eddig tartanak javas­lataink. Természetesen ké­szek vagyunk olyan nyugat­német javaslatokról is tár­gyalni, amelyek ugyanilyen célokat szolgálnak. Vélemé­nyünk szerint a német bé­keszerződés megkötésé után lehetségessé válik, hogy fokozatosan kifejlesszük az együttműködést a két rémet állam között. Beszédének a kommunista és munkáspártok testvéri ősz- sze tartozásáról. a szocialista táborhoz tartozó államok egy­ségéről szóló részében Ulb­richt hangsúlyozta: — A kommunista mozgalom érdekei megkövetelik, hogy minden egyes kommunista párt szolidáris legyen azokkal az értékelésekkel és vég­következtetésekkel, amelye­ket a testvérpártok tanácsko­zásaikon együttesen dolgoztak ki az imperializmus ellen, a békéért, demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc közös feladatait illetően. — Ide tartozik elsősorban a békés egymás mellett é'.és meghatározása a lenini elvek alapján- Sajnos, nem vala­mennyi testvérpárt tartotta magát attakhoz az egyöntetű megállapításokhoz, amelyeket a kommunista és munkáspár­tok képviselői 1960-ban szö­geztek le, a kommunista és a szocialista országok egységéről és egybeforrottságáról, vala­mint a békés egymás mellett élésről. Gondolok itt minde­nekelőtt az albán párt vezetőinek és azoknak magatartására, akik e mögött állhatnak. Az. albán vezetők magatartása idő­közben eléggé bebizonyította, hogy nemcsak szűklátókörű szektások, hanem ellenie- j lei a marxizmusnak—leni- nizmusnak. Vannak, akik azt hiszik, hogy csak a kommunista mozgalom belső problémájáról van szó. Ez tévedés. — Tekintettel arra a tényre, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista államok közössége a kommunista és munkáspártok vezetésével mindinkább meg­határozza a világ fejlődésének irányvonalát, a kommunista mozgalom kérdései rendsze­rint a népek életbevágó kér­dései is. A kínai—indiai határkonflik­tusró] Ulbricht ezeket mon­dotta: — Az volt és most is az az óhajunk, hogy ez a konf­liktus a lehető leggyorsabban befejeződhessen, hogy a lehe­tő legrövidebb időn belül is­mét helyreállhasson a korábbi hagyományos barátság a két állam között. Sajnos, sem a mi, sem más szocialista álla­mok kormányának véleményét nem kérték ki az indiai—kínai határkonfliktus kérdésében, sőt. arról nem is tájékoztattak. Ezt követően Walter Ulb­richt a Német Demokratikus Köztársaság belső életének kérdéseivel foglalkozott. Walter Ulbricht az egyes népgazdasági ágak részletfel­adatainak ismertetése után rá­tért a szocialista országok szo­ros tudományos együttműkö­désének további elmélyítésére­Beszédét az egység, a tesl- vérpártok éltetésével fejezte be. A kongresszus ma folytatja munkáját. <sXXXNVVVS>XV>XXVXXX>XVV>XXXXXXXXXXXNXXNXXVXVX\X>XNVXVXX>XSXNXX\NXXXV\XVvX>^NXXXVSXVXV<í Ülést tartott a laoszi minisztertanács Mint az Üj Kína hírügynök­ség jelenti, az ideiglenes lao­szi nemzeti egységkormány nemrég Vientiane ben minisz­tertanácsot tartott. Értesülé­sek szerint ezen további ha­ladást értek el olyan fontos kérdések megoldásával kap­csolatban, mint o fegyveres erő és a rendőrség egyesítése, a pénz egységesítése. az egysé­ges költségvetés összeállítása. Megegyeztek annak a kor­mányküldöttségnek az össze­tételében, amely hamarosan felkeresi a laoszi kérdés ren­dezésével kapcsolatban meg- tartott genfi tanácskozáson részt vett országokat. A kül­döttséget Souvanna Phouma miniszterelnök vezeti majd és együtt utazik vele Vatthana laoszi király is. TOVÁBBI ERŐFESZÍTÉSEKRE VAN SZÜKSÉG lÍHsni/pror ss«r/i>í küIinisiz,tt‘r-h elfjett<>s ilartutneíI»« érkrnőtt mm Híffiíatkosnin a mexikói repülőtéren­V. J. Kuznyecov szov­jet külügyminiszter-helyettes, amikor útban Kuba felé Me­xikóba érkezett, a repülőté­ren a következő nyilatkozatot tette a sajtó képviselőinek: — New Yorkban részt vet­tünk azokon a tárgyalásokon, amelyek az ENSZ főtitkárának bevonásával folytak a köz­vetlenül érdekelt felek között a közelmúltban lezajlott Ka- rib-tengeri válság rendezésére vonatkozóan. Ezek a tárgyalá­sok a Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselőinek az ENSZ főtitkárához intézett le­velével, valamint a Kubai Köztársaság kormányának ugyancsak az ENSZ-főtitkár- hoz intézett megfelelő doku­mentumaival értek véget. Az említett közös levél megerősí­ti a karib-tengeri térség vál­ságának rendezésére vonatko­zó megegyezést, azt a meg­egyezést, amely a Szovjet­unió miniszterelnökének és az Egyesült Államok elnökének üzenetváltásával jött létre. — A New York-i tárgyalá­sok folyamán több olyan kér­dést nem sikerült megoldani, amelyek fontos jelentőséggel bírnak a karibi térség szilárd békéjének biztosítása szem­pontjából. Sajnálnunk kell, hogy az Egyesült Államok kormá­nya nem fogadta el a Ku­bai Köztársaság kormá­nyának 1962. október 28- án tett javaslatait, J amelyek a béke erősítésére és e térség helyzetének további normalizálására irányulnak, és amelyek teljes mértékig megfelelnek az ENSZ alapok­mányának. A szovjet kor­mány maradéktalanul támo­gatja a Kubai Köztársaság kormányának ezeket a javas­latait és úgy véli, hogy azo­kat meg kell valósítani. Kuznyecov és kísérete hét­főn megérkezett Havannába. A szovjet külügyminiszter- I helyettest a repülőtéren Raul | Roa kubai külügyminiszter és más hivatalos személyiségek, valamint A. 1. Alekszejcv szovjet nagykövet fogadta. HELYZETKÉP A müncheni rádió kom­mentárral egybekötött pe­rui helyzetképet közöl, amely legalább annyira jellemző a müncheni rádióra, mint a perui helyzetre. A hírmagyarázó közölte, hogy Peruban bizony a két­ségbeesett éhséglázadás vér- befojíása után nagy Ietar- tóztatási hullám van. Mint­egy 800 embert vettek őri­zetbe, elsősorban kommu­nistákat és baloldaliakat. Ez helyes — lelkendezik a müncheni kommentátor —, hiszen június 9-én orszá­gos választások lesznek Peruban és a legelemibb, hogy a baloldal indulását igyekezzenek megakadályoz­ni. Azt már kevésbé érti a kommentátor, miért tar­tóztatták le Alberto Cam­post, az országos diákszö­vetség elnökét, valamint olyan kommunistabarátság­gal nehezen gyanúsítható politikust, mint Panduk tábornokot, a volt elnök­jelöltet. Na de München szerint még ez is csak hagyján. A hírmagyarázó amiatt ad megdöbbenésének kife­jezést, azt tartja többször megismételve is „érthetet­lennek”, hogy a Haya de la Torre által vezetett, lé­nyegében kommunistaclle- nes polgári párt 21 veze­tőjét miért, az istenért miért tartóztatta le a perui katonai junta. Csodálkozunk München csodálkozásán. Ebben a vá­rosban ugyanis a rádió- kommentátoroknak is bőven volt alkalmuk megtanulni — a hitleri időktől kezdve Strauss Spiegel-botrányáig —, hogy a komniunistaelle- nesség mindig a polgári szabadságjogok sírásója is^ (h. e.) HE FELEJTSE EL gépkocsija, motorkerékpárja kötelező gépjárniűwzavato'iwagi biztosítási díját januárban befizetni ! állami biztosiio 2 MAI KOMMENTÁRUNK Berlinre tekint a világ, ahol kedden délután megnyílt | a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa. A nagy ^ jelentőségű eseményen hetven kommunista és munkás- ^ párt képviselteti magát. $ A kongresszuson a párt vezetői beszámolnak arról, ( j milyen sillereket ért el a Német Demokratikus Köztársa- ; j súg az elmúlt esztendőkben. A számok beszélnek erről, j I mert amíg az állami beruházási alapra 1958-ban 9.8 mü- í i liárd márkát költöttek, 1961-ben már ez az összeg 12.8 % í milhárdra növekedett, tavaly újabb emelkedés történt, J az NDK-ban 1962-ben 13.9 milliárd márkát fordítottak í i beruházásra. Fontos szerepet kap a kongresszuson a világpolitika f j és a nemzetközi munkásmozgalom egységének kérdése is. I A Német Szocialista Egységpárt tevékenységének közép- j I pontjában jelentős helyet foglal el a béke megőrzése, j j Már eddig is számos javaslatot tett a legidőszerűbb | j európai kérdések megoldására, a második világháború \ I maradványainak felszámolására. Javasolta, hogy a két \ I német állam tárgyaljón egymással és egyezzen meg az \ ! együttműköd.és legalapvetőbb kérdéseiben. Diplomáciai síkon sokat harcolt a Német Szocialista \ \ Egységpárt és az NDK kormánya azért is, hogy Berlint í j tegyék a béke és haladás városává, szüntessék meg Nyu- j f ga1 -Berlinben a frontváros politikát és NATO-támaszpont j | jel legét. A javaslataidat a legteljesebb mértékben támogat- í ; ta a Szovjetunió, éppen ezért jelentős, hogy a kongresszu- á I' son az SZKP-t Hruscsov elvtárs képviseli. A nyugati lapok is bő helyet szentelnek a Német \ Szocialista Egységpárt kongresszusának és arra számíta- i nak, hogy újabb javaslatok várhatók a nyugat-berlini és | általában a német kérdés rendezését illetően. Több lap el- \ ismeri, hogy a NATO-csapatok állomásozása Nyugat-Ber- \ linben a legfontosabb vitás kérdés, amely akadályozza a i német, ügy rendezését. A józanabb nyugat-európai újságok megállapítása $ szerint az ENSZ-et valamilyen módon be kellene kapcsol- í ni a tárgyalásokba, mert ez nyilván megkönnyítené azt, 1 hogy a szembenálló felek közelebb kerüljenek egymáshoz. | (m. k.) >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents