Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

4 1963. JANUÁR 15, REDD Meggyorsítják az építkezéseket Tojásgyárak, takarmányüzemek, keltcíőállomások '--------------------------------1 Kék szalagot neki! VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Az 1963. évi népgazdasági terv igen jelentős feladatokat — a tavalyihoz képest 12—14 százalékos termelés- és 12 szá­zalékos fed vásárlás-növekedést 1—irányoz elő a mezőgazdászig számára. Viszont ennél is sok­kal jelentősebb arányban — mintegy- 35 százalékkal — emeli, s 8,5 milliárd forintban ál­lapítja meg a mezőgazda- sági beruházások összegét. Az így létrejövő anyagi-tech­nikai eszközök egy része már közvetlenül az idei termelést segíti, másik része pedig a to­pábbá fejlődést alapozza meg. A mezőgazdasági beruházási politikának változatlanul ér­vényes elve, hogy a rendelke­zésre álló anyagi eszközöket elsősorban a viszonylag gyorsan megtérülő, köz­vetlen termelésnövekedést eredményező létesítmé­nyekre fordítsák. Ezeknek a létesítményeknek azonban most már méreteiket, felszereltségüket, üzemelési technológiájukat illetően egy­aránt ki kell elégíteniük a korszerű nagyüzemi gazdálko­dás követélményeit. Az anya­gi eszközöket ezért az egész mezőgazdaságban az eddigiek­nél is koncentráltabban hasz­nálják rfel. 1963-bán viszonylag kevesebb új nagy építkezés kezdődik, inkább a folyamat­ban levőknél gyorsítják meg a munkát. Az idén így számos, egy, vagy több éve készülő létesítmény lép üzembe. Szé­kesfehérvárott és Lepsényben új baromfikeltető állomások épülnek fel, amelyek évente együttesen több mint négy- . millió naposcsibét adnak. Négy állami gazdaságban be­fejezik az együttesen negyed­millió baromfi tartására al­kalmas .,tojás-gyáraik“ építését. A takarmányhelyzet javítását szolgálja a solti állati fehérje- feldolgozó üzem és a Phylaxia Pr-:mix-üzéméné!c "teljes elké­szültei-,,- . \ , , A Cegléd—Cifrakerti Ál­lami Gazdaságiban üzembe helyezik az évente 25 000 mázsa kukorica-ve tőmagot előállító hibridüzemet. Jelentős összegeiket fordíta­nak az idén az úgynevezett áthúzódó, azaz az előző évek­ben megkezdett, s csak jövő­re vagy 1965-ben befejeződő beruházásokra Is. Huszonkét állami gazdaságban folytatják a korszerű nagyüzemi öntöző- telepek építését. A legnagyobb ezek közül a kunszentmártoni és a lajta-bánsáy, mindkettő­nek a területe megközelíti a húszezer holdat, de 1500 hol­dasnál kisebb sehol sem ké­szül. Az állami gazdaságokban öt nagy baromfitelep is épül, ezek átlagos kapacitása több mint 150 000 baromfi-férőhely. A termelőszövetkezeti gépek ellátására és az egész mező­gazdasági géppark alkatrész- szüksésóletének jobb biztosítá­sára Budapesten és Hódmező­vásárhelyen gépjavító, Buda­pesten és Nyíregyházán pedig alkatrészellátó vállalat épül. ­Jelentős összegeket for­dítanak az idén a gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem és a három agrártudo­mányi főiskola tavaly meg­kezdett bővítésére, korsze­rűsítésének folytatására is. Bár közvetve az eddig felso­rolt beruházások jelentős része is a termelőszövetkezeti gaz­dálkodást segíti, iigan számot­tevőek a közös gazdaságok új létesítményei is. Miután a kö­zös állatállomány elhelyezé­sének alapvető feltételei már biztosítottak, most már a ren­delkezésre álló összeg nagyobb részét, mintegy 60 százalékát a növénytermesztés fejleszté­sére. gépek beszerzésére stb. — fordítják. Jellemző, hogy az idén csaknem kétszer any- nyi öntözőt elep és csaknem négyszer annyi dohánypajta épül a szövetkezetekben, mint tavaly, az üvegházak felülete több mint 40 000 négyzetméter­rel nő. s 39 palántanevelő te­lepet létesítenek. Az idei termelőszövetkezeti beruházások egyik legfonto­sabb vonása, hogy most már sehol sem építkezhetnek az úgynevezett járulékos beruhá­zások (kút, vízvezeték, villany- vezeték, ■ bekötőút) létesítése nélkül, s fokozatosan megkezdik a régebben épült majorok „komplettírozását“ is. Az idén a tavalyinál 40 szá­zalékkal nagyobb összeget for- I dítanak a járulékos beruházá­sokra, s ebből többek között 800 kilométernyi távvezetéket, 115 kilométernyi bekötő utat és 600 ásott és fúrott kutat építenek. (MTI) y á Valamelyik este Kiskunlachá- 2 y zára vitt az utam. Megéheztem. £ ^ megszomjaztam, betértem hát ^ 6 a művelődési ház melletti ^ y. presszóba, amit régóta ismerek 4. 2 jó kávéjáról. 2 A vitrinben glódában álltaké y a különféle sütemények. Végűig 2 egy szép sárga tortasornál kö- 2 2 töttem ki. abból kértem egy £ 2 szeletet. 2 í Amikor a tányéromra tették, 2 ^ elakadt a lélegzetem: elhiszik^ 4 ugye, hogy a megye sok cuk-á 2 rászdájában, presszójában meg- y V fordultam már? De ilyen légies 2 2 szelettel, becsületszavamra, 2 ^ még nem találkoztam, pedig ^ ^ tudom, hogy manapság a tor- ^ 4 ták is egyre karcsúsodnak, á 2 Legszívesebben a célbaérés hí- 2 2 rés kék szalagját kötöttem vol- 2 £ na a derekára. Ebben csak az ^ ^ akadályozott, hogy éppen nem ^ 2 volt ilyesmi kéznél, s ahogy £ 2 jobban megnéztem a szeletecs-2 2 két, arra is rájöttem, nem len- 2 ^ ne mire kötni: hiszen szélessé- ^ £ gét egy tisztességes méretű £ hajszalag is befödné! így csak 2 í gondolatban nyújtom át a kék 2 2 szalagot a tortaszeletek készí- 2 2 tőinek. 2 ^ k. m. í Befejeződött a KGST szállítási szakértőinek tanácskozása A lengyelországi Zakopané­ban befejeződött a KGST hét tagállama — köztük Magyar- ország — szakértőinek tanács­kozása, az építőanyagok leg­jobb szállító- és ra'kodóeszkö- zeinek kiválasztásáról. A szak­értők számos ajánlást dolgoz­tak ki, majd megvitatták az említett eszközök egységesíté­sének és gyártásuk szakosítá­sának kérdéseit A féltve őrzött titok Mátyás király csillagászának szerepe az új világ felfedezésében A Kolumbus-kutatók eddig aránylag kevés figyelmet for­dítottak egy olyan körül­ményre, amely pedig jelen­tős szerepet játszott Ame­rika felfedezőjének si keié­ben. Acs Tivadar, jeles tör­ténésziünk egyik munkájá­ban é]>pen ennek fontossá­BIZTATÓ UTÁNPÓTLÁS Ipari tanulók bemutatói a Csepel Autógyár művelődési otthonában . A Munkaügyi Minisztérium 226. sz. helyiipari iskolája a szigetszentmiiklósi KlSZ-szer- vezet segítségévéi vasárnap közönségsikere volt Famadd Teréznek, Kiss Irmának és Szabó Margitnak, akik sa­ját készítésű ruháikat mutat­ták t>e. Ezután következett az estélyi frizura versenye. Ebben a számban csak a má­sod- .és harmadéves tanulók indultak. Eredmények: a má­sodév«» tanulók közül első Mester Mária, második Gyo- vai Júlia, harmadik Rékási Éva. A harmadévesek közül Szimonov Irén lett a leg­jobb. Az ipari tanulók kiállítá­sán kiemelkedtek munkájuk­kal: Végh Kálmán autóvil­lanyszerelő, Kiss Irén női szabó, Zwick János ács, Gáspár Ferenc kovács és Krizsik János szerszámkészí­tő ipari tanulók. A sikeres Mester Mária, a fodrász­verseny győztese nagy érdeklődés mellett tar­totta meg az ipari tanulók munkáinak kiállítását, fod­rászversenyét, valamint a Női Ruházati Ktsz és a Minta- ruházati Ktsz közel száz darabból álló modelljeinek bemutatóját. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy a mű­velődési ház szűknek bizo­nyult. A fodrászversenyben nap­pali frizura készítésben az első éves tanulók közül első lett Peregély Zsuzsanna, máso­dik helyezést Weidinger Ro­zália, harmadik helyezést Kirchner Margit ért el. A másodéves tanulók közül első lett Mester Mária, második Juhász Teréz, harmadik Csu­ka Veronika. A harmadéves tanulók közül Szimanoff Irén lett az első. A nappali frizura után zajlott le a ru­habemutató, amely igen. nagy tetszést aratott. Nagy A divatbemutató legnagyobb sikert aratott estélyi ruha- modellje. fodrászverseny után oklevél­lel és pénzjutalommal tün­tették ki a legjobb munkát végző tanulókat. Sz. A. gát húzza alá. Megállapítá­sa szerint Kolumbus sikeré­nek titka vetélytársait mesz- sze felülmúló tudományos felkészültsége volt. Kolumbus kora érdekes el­lentmondásokat tartalmazott. Egyfelől felismerték, hogy a Föld gömbölyű és merész terveket s,zőt:t£k az India nyugati irányban történő el­érésére, másfelől megfelelő navigációs eszközök híján a hajózás hallatlanul primi­tív volt, valójában csak a partvo­nalak mentén mertek ha­józni. Ennék cika az volt hogy a Ju- lianus-féle naptár az évszá­zadok folyamén elszakadt a csillagászati időtől. A kü­lönbség Kolumbus korában már több mint 9 napot tett ki. Hiányzott a nyílttengeri hajózás tudományos feltéte­le, a csillagászati idő isme­rete, ami nélkül nem lehet a hajó tartózkodási helyét megállapítani. Kolumbus viszont birtoká­ban volt ennek a titoknak. Az egyik legnevesebb Ko- lumbus-kutató, a spanyol származású Madariaga meg­állapítása szerint a nagy felfedező ismerte és állandóan használta az ephemeridest. Mátyás király udvari csillagá­szának, a világhírű német Regiomon­tanus nah a művét. Regiomon­tanus ebben, a Copernicus fellépését hat évtizeddel meg­előző munkájában leírja, hogyan lehet az égitestek •látszólagos mozgásából a va­lóságos időt megállapítani. Kolumbus valószínűleg a mű 1474-es, a ferrarai délkörre számított kiadását ismerte, de lehet, hogy a két évvel későbbi velencei kiadásnak jutott birtokába. Felismerte Regiomontanus munkájának jelentőségét és becses titokként kezelte annak megállapításait. Hogy Kolumbus valóban élt a földrajzi helymeghatározás lehetőségével, azt Szerb An­tal által fordított naplójának több kitétele is mutatta. Egy helyütt például arról írt, hogy fejedelmi pártfogói — Ferdinand és Izabelle — szá­mára éjszaka feljegyzi, ami. napközben történt, és nap­közben ami éjszaka történt. Azt is eltökéltem — írta más helyen —, hogy új tengeri térképet rajzolok, amelyen feltüntetem majd az egész óceán földrajzi fekvését és eme óceán országait. Azon­kívül összeállítok egy köny­( vet is, amelyben mindent az aequinoctiális szélesség és a nyugati hosszúság szerint fogok képszerűen ábrázolni. Közismert, hogy a nagy felfedező többek között az iránytű kit-é- . rését is megállapította, márpedig erre képtelen lett volna, ha nem tudja útirá­nyát pontos földrajzi hely­meghatározásokkal rögzíteni. A naplóban arról is szólt, hogy nappali és éjszakai út­jukon 240 tengeri mérföldet tettek meg. de csak 192 mér­földet jegyzett fel, „nehogy a legénység az út hosszú­sága miatt türelemetlenked- jék”. Utitársait ugyanis biz­tosította róla, hogy „India nincs nagyon messze Euró­pa nyugati partjaitól”. Azért kellett a továbbiakban állan­dóan meghamisítani az ada­tokat, nehogy észrevegyék, mekkora hosszú utat kell megtenniök. (MTI) f^nfódi<%iHair0 *■1 iiiiiiiiiiiiiuihmi in .....mm J ól dolgoznak a kommunista pedagógusok A városi párt - végreh aj tóbi - zottság legutóbbi ülésén meg­vitatta a pedagógus párt- szervezet munkáját Megálla­pították, hogy az alapszerve­zet eredményesen eleget tesz feladatának. Bátran, építő módon bírálnak a nevelők, ezzel segítik társadalmunk fejlődését. Foglalkoznak a szülőkkel és igyekeznek az is­kolai nevelést összehangolni az otthonival. A pedagógusok zöme — éppen a pártszerve­zet tevékenysége révén — ma már marxista módon gondol­kodik és nevel. Különös gond­dal törődnek a politechnikai oktatással és az oktatási re­form következtében időszerű­vé vált nevelési, pedagógiai kérdés megoldásával. Mezőgazdasági szakemberek tanácskozása A Magyar Agrártudományi Egyesület ceglédi csoportja nemrég a Kossuth művelődési házban előadást rendezett. Dr. Bognár Károly szőlész a szőlőtelepítési programról tá­jékoztatta az érdeklődőket. Cegléden és a járásban a tsz- ek és az egyéniek kezelésében több mint 11000 hold szőlő van. A telepítési feladat a második ötéves tervben 1516 hold. Ebből 1962-ben 187 hol­dat telepítettek, ezenfelül 311 holdon elvégezték a forgatást Az előadó számos problémára felhívta a figyelmet. A vitá­ban a jelenlevők közül töb­ben felszólaltak, kiegészítve az érdekes előadást saját ta­pasztalataikkal, elképzeléseik­kel. HOüQgl © VíPjSffS Miért van torlódás? Monomról naponta igen sok dolgozó jár be Budapestre. A bejárók legnagyobb része va­sárnap délután igyekszik meg­váltani a heti, vagy havi je­gyét Az állomáson azonban a jegypénztárnál hatalmas torló­dás fogadja az érdekelteket, mert a MÁV a jegyikiadással csak egy dolgozót bízott meg. Így aztán meglehetősen lassú, vontatott a munka. Előfordul, hogy egy óránál is többet kell ácsorogni. Helyes lenne, ha a MÁV gondoskodna még egy1 pénztáros beállításáról, ezzel sok felesleges várakozástól mentesülnének a mononak. Huzavona egy újítás körül Vajon miért halogatja a Pest megyei II. sz. Sütőipari Válla­lat Bán Sándor újításának be­vezetését? Az újító a monori 21. sz. péküzemben dolgozik. Az üzemben az elmúlt év már­ciusáig a szokásos módszerrel gyújtottak be a kemencébe. A vaskosarakba helyezett szén alatt fahasábokat égettek el — olaj, valamint olajföld segít­ségével —, így gázosítotíák a szenet a nagyobb hőkifejtés érdekében. Az alágyújtási el­járás nem volt gazdaságos, hosszú időt vett igénybe, amellett a gáz kiáramlásakor jelentős hő is eltávozott. Bán Sándor előbb egy hosszú, kézi fúvó berendezést szerkesztett, amellyel levegőt juttatott a szeneskosarak alá. A továb­biakban azon fáradozott, hogy újítását gépesítse. Ezt a kezde­ményezést is siker koronázta. Újítása a gyakorlatban nagy­szerűen beválik. Nem kell az alágyújtáshoz fa, továbbá nincs szükség olajra és olaj- földre sem. Kilenc h<5map alatt újításával sok ezer forintot megtakarított, de újításának jelentősége még ennél i® sok­kal nagyobb. A vállalatnak ugyanis 52 üzeme van, ahol még mindig a régi módszerrel végzik a kemencék aláfűtését. A vállalat illetékesei jól is-, merik Bán Sándor újítását. Mégsem térnek át használatá­ra. Vajon miért a huzavona? Ritka zsákmány A minap ritka vadász-zsák­mányt ejtett Bíró Ferenc vad­őr Nagykőrös határában. Her­melint lőtt, amely igen nagy ritkaság ezen a vidéken. Az ér­tékes kis zsákmányt preparál­ták és megtekintésre elhelyez­ték a szövetkezeti áruház ki­rakatában. ** 0' Uj söprű nem söpör? Az egyik nagykőrösi állami bér-ház házfelügyelőségét egy asszonyra bízták. Amikor a munkát elvállalta, töviről he­gyire megmagyarázták neki, mivel jár a tisztsége. A házfel­ügyelő eleinte becsülettel ele­get is tett kötelezettségének: rendben tartotta a folyosót. Később azonban a söprés el­maradt. Egy ideig a férj im- mel-ámmal ugyan rendet te­remtett. de újabban ismét gyű­lik a piszok a folyosón. A ház- felügyelők kötelességeit meg­felelő rendelkezések írják elő. Gondozzuk a hasznos madarakat A már hetek óta tartó hideg időjárás súlyosan veszélyezteti rovarpusztító, énekes- és egyéb hasznos madarainkat, melyek a nagy hidegben nehezen ta­lálnak maguknak élelmet. Ha etetéssel nem mentjük át őket a tej által okozott veszedel­mektől —a fagytól, hótól, ól­mos esőtől — úgy tavaszig sok pusztul el. belőlük. Amint a begyvizsgaíatok kimutatták, a gyümölcsösökben és az erdő­ben tartózkodó énekesmada­rak, mint például a széncinke, vörösbegy, szürke légykapó, rigó, pinty és harkályfélék, valamint a szántóföld és az er­dő hasznos lakója, a fogoly és a fácán az év folyamán nagy mennyiségű rovart, hernyót, pajort fogyasztanak el és ez­által felbecsülhetetlen hasznot hajtanak a mezőgazda­ságnak. Valósággal a növényvédelem ingyenes munkásainak te­kinthetők, mert vegyszerek al­kalmazása — permetezés és porozás — nélkül elősegítik a biológiai védekezést a rovar- kártevők ellen. Ezért meg kell őket védelmeznünk a kegyet­len tél viszontagságaitól és megfelelő etetőhelyeket, odú­kat és fészkelő" helyeket kell készíteni számukra. A hasznos énekesmada­rak könnyen megtelepít- hetők a házikertekben, gyümölcsösökben, ha téli etetésükről rendszeresen gondoskodunk, valamint madáretetőket, lakó- és fészekodukat állítunk fel számukra. A madáretetők le­hetnek kúpos, vagy ládika ala­kúak. Oldaluk lehetőleg üveg­ből készüljön és bejáratuk alul legyen, hogy a verebeik ne juthassanak bele. A ma­dáretetőkbe helyezzünk tök-, napraforgó- vagy kenderma­got, ezenkívül kössünk mad­zagra sótlan, bőrös szalonnát vagy faggyúdarabot, hogy a madár minél több meleget tudjon termelni a nagy hideg ellensúlyozására. Kenyeret vagy tésztafélét lehetőleg ne adjunk, mert az étrendi zava­rokat okozhat. A fácánnak és fogolynak — mely nemcsak mint rovar- pusztító hasznos — hanem ki­váló húst is szolgáltat és ex­port szempontjából is nagy je­lentőségű — szintén téli etetőt és búvóhelyet kell felállítani. A fácánnak az erdő fali alatt, a fogolynak pedig bokros helyen kell etetőt létesíte­ni. A fácánetetők hosszúkás, négyszögű, cölöpökön álló fél­fedelek, melyeknek elülső ré­sze magasabban áll, hátulja pedig majdnem a földet érinti, hogy a fácán alóla kifuthas­son ha elöl ragadozó jelenne meg. Fedele nádból, sásból vagy zsúpszalmából készíthető. Az etető alját kapával nyes­sük meg és a földjét döngöl­jük simára. A foglyok részére hasonló, de alacsonyabb és egyszerűbbb .etetőiket készít­hetünk, az oldalukat pedig tö­vises gallyakkal védjük a ra­gadozók behatolása ellen. Mi­vel azonban a fogoly télen a bokros, gazos helyeken szeret tartózkodni- — mert jó búvó­helyet talál —, azért a célnak jól megfelel az is, ha a sűrű bokrok tetejére szalmát terí­tünk, ami a havat felfogja és mentesít a hófúvás ellen. A simára nyesett etetőhe­lyekre arasznyi vastagon pelyvát, a közé pedig ku­korica, cirok, ocsu, köles, mohar, napraforgó vagy kendermagot szórjunk ki. A pelyva egyrészt vég a hideg ellen, másrészt a pelyva közé szórt magvak kapargálásávai járó mozgással a test hőihér- séklete is fokozódik. Az énekesmadarakat óvjuk a pajkos gyerekek parittyázá- sától és lövöldözésétől, a va­dászok pedig az erős fagyban- hóban elgémberedett vadon­élő hasznos madarakat lehe­tőleg kíméljék. A hasznos madarak rendszeres védelme, teli etetése, az etetőhedyek gondozása és tisztántartása mellett gondoskodjunk a ra­gadozók kíméletlen irtásáról is. A madarak védelmét egyébként az 59/1954. (IX. 9.) MT. számú rendelet is előírja. F. A.

Next

/
Thumbnails
Contents