Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

n*r MEGYEI 1963. JANUÄR 15, KEDD Hruscsov megérkezett Berlinbe Nyikiía Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­ső titkárának vezetésével hét­főn este megérkezett az NDK fővárosába a Német Szocialis­ta Egységpárt VI. kongresszu­sán részt vevő szovjet küldött­ség. A szovjet vendégeket a ber­lini Ostbanhofon Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Égy 6égpárt Központi Bizottságá­nak első titkára és a politikai bizottság több tagja fogadta. (MTI) Rendkívüli állapot Tógában Ideiglenes katonai kormányzat tartja kezében a hatalmat a vasárnapi államcsíny után — A meggyilkolt köztársasági elnök holttestét kiadták családjának Togo nyugat-afrikai köztár­saságban, Sylvanus Olympio vasárnap reggel történt meg­gyilkolása után kátonai forra­dalmi bizottság vette kezébe a hatalmat. Jelentések szerint a bizottság vezetője Emmanuel Gbodzsovi pártonkívüli kato­natiszt, akj eddig nem foglal­kozott politikával. Gbodzsovi vasárnap este a loméi rádió­ban kiáltványt olvastatott be, első oldala Síje Kew gork mwt$. *t* ww*ow . wülW F.»« G*n?*B—.a announced l JM. «■ tto [Soviet \Mr K going to E. Germany NSW MOVES OH omuN? Mmciw. JuMtry 4 Mr KknttlKtif v it 1* t*«d tte. , Ku.mih «Megatisn to itiCriwH CotnaiMM Fajt, !*!jrime *n Iwittr.T 11 VSCHEV FOR BÉRŰN <satm tűn «WfiOW rtira'fd ttot nS*ht that Mr Krusehe* , att toed '«►* fiatat* n ­I tton to the ®*it tsersnan Oatraocntet ft«íi raw«» I «n lanuarr 11 RP^Ü OK® Csaknem valamennyi amerikai és angol újság vezető he­lyen közli Hruscsov berlini utazásának hírét és különös je­lentőséget tulajdonít a Német Szocialista Egységpárt hatodik kongresszusának, ahol minden bizonnyal világpolitikai fon­tosságú kérdéseket is megtárgyalnak. „Angliát tőrbe csalják Brüsszelben Lapvélemények a közös piaci tárgyalások „döntőjéről' Az Anglia közös piaci fel­vételi kérelméről folyó tár­gyalások hétfőn megkezdő­dött újabb ülésszakát sors­döntőnek tartják londoni kor- mán3'köröíkben. A megbeszé­lések eredményeihez fűzött reményeik azonban a mély­ponton vannak, a vasárnapi és hétfőd lapjelentések, kom­mentárok a hivatalos körök­ben uralkodó pesszimizmust tükrözik. „Kilátástalanság Brüsszel­ben” címmel a Times meg­állapítja, hogy ezúttal az eddigi legsötétebb zsákutcá­ból kellene kijutni, ám a megoldás kilátásai egyáltalán nem biztatóak. A Daily Ex­press „Válságponton a tár­gyalások” címmel vezércikk­ben kommentálja a brüsz- ezeli döntőt. Kormánykörök véleményét idézve, a lap megírja: „A franciák meg akarják szakítani a tárgyalá­sokat, de úgy, hogy a fele­lősséget Nagy-Britanniára há­rítsák”. „A brüsszeli tárgyalások döntő menete előtt Francia- ország partnerei megsúgták Heath lordpecsétömek, hogy De Gaulle elhatározta: tőrbe csalja Nagy-Britanniát. Olyan helyzetet akar teremteni. hogy London kénytelen legyen sza­kítani a „hatokkal” — je­lenti az Observer tudósítója a belga fővárosból. A lap vezércikkében hang­súlyozza, hogy a tojás és a szalonna áráról folytatott vég nélküli alkudozások mögött alapvető politikai ellenté­tek csapnák , össze. „Úgy tű­nik, De Gaulle tábornoknak elhatározott szándéka, hogy elvágja az Európát az Egye­sült Államokkal összefűző kötelékeket.” Harold Wilson, a munkás­párt külügyi szóvivője, a Sunday Express hasábjain nyomatékosan figyelmeztet a közös piaci alku baljós hát­terére, és várható súlyos kö­vetkezményeibe. Hangsúlyoz­za, hogy Macmillan kormá­nya elszánta magát a leg­végsőre is: Bonn támogatá­sa fejében hajlandó tevé­keny segítséget nyújtani ah­hoz, hogy a nyugatnémetek rátegyék ujjúkat a hidrogén­bomba ravaszára. „A nyu­gatnémetek nukleáris felfegy­verzésének legtragikusabb következménye minden egyéb megfontoláson túl — írja Harold Wilson —, hogy egyszer s mindenkorra vé­get vetne a Szovjetunió és a Nyugat közeledéséhez fű­zött reményeknek. Most, amikor reális lehetőségek mutatkoznak a kelet—nyu­gati feszültség feloldására, Nyugat-Németország atom­felfegyverzése égbekiáltó pro­vokáció lenne”. — A NEMZETEK PALO­TÁJÁBAN az ENSZ védnök­sége alatt kriminalisztikai szak­értők értekezlete folyik a bí­rósági dolgozók 1965. augusz­tusában Stockholmban meg­rendezendő harmadik kong­resszusának előkészítésére. — SZAZHATVANKÉT nor­vég autóbusztársaság mintegy 6000 alkalmazottja szombaton a munkafeltételek megjavítá­sa és a munkabérek növelése céljából sztrájkot kezdett. — NYUGAT-BERLINBEN vasárnap délután egy sze­mélygépkocsi öt utasával megcsúszott és áttörte a folyó- csatóma jegét. A fagyos víz­ben megmártódott utasokat a tűzoltók kiemelték és kórház­ba szállították; amelynek értelmében a veze­tése alatt álló bizottság Tógá­ban szilárdan kezében tartja a hatalmat. Az országban elrendelték a kivételes állapotot és es­te nyolc órától reggel hat óráig a kijárási tilalmat. A forradalmi bizottság ígére­tet tett, hogy tiszteletben tart­ja* a togói kormány által ko­rábban tett nemzetközi megál­lapodásokat és az ENSZ-alap- okmányát. A kiáltvány hangoztatja, hogy immár felszámolták azt a politikai, gazdasági és társa­dalmi rendet, amelyet eddig „profithajhászók bandája” tar­tott fenn. A vasárnapi puccs során meggyilkolt Olympio el­nököt azzal vádolja a kiált­vány, hogy gúnyt űzött a de­mokráciából, fokozta a mun­kanélküliséget, a munkabé­reket visszatartotta és az ifjú­ságot helytelen politikai célok szolgálatába állította. A forradalmi bizottság ki­lenc tagból áll, akik az ország katonai és rendőri erőit képvi­selik. A kiáltvány hangoztat­ja, hogy a bizottság nem ra­gaszkodik a hatalom végleges megtartásához és csupán az új kormányzat megalakulásáig kíván hatalmon maradni. A bizottság véleménye szerint a választásokig és az új alkotmány elkészí- _ téséig ideiglenes kormányt kell alakítani. A rádióban beolvasott kiált­vány „Éljen az új Togói Köz­társaság, éljen az afrikai egy­ség!” — mondattal végződött. Üjabb jelentések sem erősí­tik meg a Reuter tegnapi gyorshírét, amely szerint Mea- csi ellenzéki politikus Togóba visszatérve átvette volna a miniszterelnöki tisztséget. A legújabb jelentések szerint Nicolas Grunitzky volt minisz­terelnök, a meggyilkolt Olym­pio elnök sógora, aki az el­nökkel történt szakítása óta szintén száműzetésben él, el­határozta, hogy hazatér Togó­ba. Grunitzkyt. a togói hadse­reg vezérkari főnöke kérte fel, hogy térjen haza Dahomey- ből. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Togó és a szom­szédos államok között a határ­forgalom megszűnt. A határon csak külföldi diplomaták és hi­vatalos küldöttek léphetnék át. Közéjük tartozik a daho- meyi kormány két tagja, aki Loméba érkezett, hogy a for­radalmi bizottsággal tárgyal­jon. Dahomey elnöke a togói események hatására másik két miniszterét Ghánába küldte. Az AFP jelentése sze­rint Nkrumah elnök ígéretet tett a kát miniszternek, hogy nem avatkozik be „Togo belső konfliktusá­ba”. Mint ismeretes, Togo és Gha­na között az utóbbi időben fe­szültté vált a helyzet. A két ország vezetői kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy menedéket adnak a másik or­szágból elmenekült ellenzéki elemeknek. Nkrumah elnök az elmúlt év decemberében küldött erélyes hangú tilta­kozást a togói kormánynak, i amiért az — úgymond — me­nedéket adott a ghanai elnök ] ellen megkísérelt merénylet [ bűnrészeseinek. A DP A jelentése szerint a Dahomey Köztársaság csapaterősítéseket küldött Togo határára. A közelmúltban egyébként Dahomey, Libéria és Nigéria kísérletet tett arra, hogy Togo és Ghana között közvetítsen. A közvetítési kísérlettel állt összefüggésben a vasárnap meggyilkolt togói elnök hétfő­re tervezett libériái útja. Monroviában, Libéria főváro­sában, ahol már minden elő­készület megtörtént Olympio fogadására, nagy megdöbbe­nést keltett a gyilkosság hire. A washingtoni Fehér Ház­ban vasárnap kiadott hivata­los közlemény az Egyesült Államok kormányának meg­döbbenését fejezi ki a togói elnök meggyilkolása miatt. Az angol kormány vasárna­pi közlése szerint Nagy-Bri- tannia „mélységes megdöbbe­néssel” értesült Olympio el­nök haláláról. A francia külügyminiszté­riumhoz közelálló körök sze­rint Franciaország gondosan figyelemmel kíséri a togói eseményeket. Az államcsínyt kizárólag belügynek tekinti. A loméi amerikai nagykö­vetség közlése szerint Sylva­nus Olympio elnök holttestét kiadták családjának. Jelenté­sek szerint az elnök volt a vasárnapi államcsíny egyetlen áldozata. Manuel Antonio de Varona, a kubai eilénforradalmároik ve­zetője, a Costa Rica-i San Jó­séban kijelentette, hogy Kuba szigete ellen „rövidesen hatal­mas invázió kezdődik”. Varo­Az ENSZ-egységek bevonultak a katangai zsoldosok legnagyobb támaszpontjára Az ENSZ New York-i köz­pontjába érkezett hírek sze­rint vasárnap indiai katonák az ENSZ zászlaja alatt bevonultak Sinkolobvéba, a katan­gai zsoldosok legnagyobb támaszpontjára. A Jadotville-től 25 kilo­méterre fekvő katonai tá­borban korábban két-három- ezer zsoldos tartózkodott, a bevonulok azonban már sen­kit csem találtak. A támasz­pont raktáraiban óriási mennyiségű > fegyver- és lő­szerkészletet foglaltak le. a többi között repülögép-raké- talövedékeket, tankelhárító aknákat és mozsárágyúkat is találtak. A hírek szerint Elisabethville és Mo- kambo között megindult a forgalom a helyreállí­tott * vasúti pályán. Az első szerelvény ENS'?- csapatokat és utánpótlást vitt Mokamboba. Szakania és Elisabethville között va­sárnap még csak egy ENSZ­katonákat szállító vonat ha­ladt végig a helyreállított pályán, hétfőtől azonban megindult a rendszeres for­galom. na kijelentette, hogy az invá­zióban külföldön élő kubaiak és más országok „önkéntesei” vesznek részt, akik a feladatra különleges •kiképzésben része­sültek. De Varona hangoztatta, hogy „csupán közvetlen akcióval” lehet megdönteni Fidel Castro kormányát. A kubai ellenforradalmárok vezetője azért érkezett Costa Ricába, hogy ott propagandát folytasson a kubai forradalom ellen. De Varona más közép­amerikai államokba is el kí­ván látogatni­ESŐ, SZÉLVIHAR, HÓFÚVÁS (Folytatás az 1. oldalról) A ,,kritikus tömeg“ Jevgenyij Alekszandrov szovjet tudós módosította Newton törvényeit Jevgenyij Alekszandrov 43 éves moszkvai tudós nagyfon­tosságú kutatásai eredményeképpen módosította Newton alap­vető fizikai törvényeit. . — Mától fogva a tankönyvekben és kézikönyvekben Newton neve mellett megtalálható lesz Jevgenyij Alekszandrov neve is — mondotta a Moszkovszkaja Pravda tudósítójának Jurij Makszarev, a felfedezés- és találmányügyi bizottság el­nöke. Jevgenyij Alekszandrov új. fogalmat vezetett be az üt­közés jelenségének meghatározásánál, a „kritikus tömeg” fo­galmát. Ez az új fogalom minőségileg megváltoztatja az ütés következményeinek értékelését. Alekszandrov fejfedezésének óriási jelentősége van: mától kezdve az ember szabályozhatja ez ütőhatás következményeit. Ez ideig az ütőhatású szerkezeti gépegységek és gépek hamar tönkrementek. Ezután nemcsak élettartamúk, hanem teljesí­tőképességük is sokszorosan megnövekszik. Jevgenyij Alekszandrov éveken át dolgozott felfedezésén. gyabb gondot az időjárás. Sajnos, a késések száma és aránya elég magas, de többnyire az ország más pontjain működő igazgatósá­goknál késnek szerelvényeink, s így természetesen, késve ér­keznek is. — Milyen mértékű a pon­tatlanság? — Járataink tizenkét és fél százaléka késett. Har- minc-harmincegy perces át­lagkésést számolhatunk. — Nem lesz rosszabb a helyzet a következő napok­ban? — Jós, természetesen, nem vagyok. Holnapra semmiképp sem romlik a közlekedés. Ha beköszönt az erős ha­vazás, együtt a hófúvással, akkor is rendelkezésre ált sok olyan berendezésünk, amellyel, remélhetőleg, biztosítani tudjuk a fennakadás nélküli közle­kedést. Elismeréssel kell szólni vasutasainkról, ‘ akik a rossz látási viszonyok mel­lett, a metsző, jeges hideg­ben, jól megállták a helyü­ket. Baleset eddig nem tör­tént. Minden megyei lakost ér­dekel, az időjárás nem aka­dályozza-e a közellátást? A Pest megyei Tanács keres­kedelmi osztályának árufor­galmi csoportvezetője, Nie­dermann Márton, derűlátóan nyilatkozik: — Már idejekorán felkészí­tettük az üzlethálózatot. Ti­zennyolc-húsz napos készlete­ket halmoztunk fel, hogy a legnehezebb, előre nem lát­ható körülmények között is gondoskodhassunk a zavar­talan ellátásról. Nem ilyen 'könnyű a helyzet a kenyér­rel, haszen az hosszabb ideig | nem tárolható. De megnyug­tatásként mondom, eddig sehonnan sem érkezett je­lentés ellátási zavarokról. Sőt, vasárnap a szentend- j rei járásban magunk vol­tunk szemtanúi annak, hogy í milyen meglepően jól és I pontosan indult útjára a kenyér. Ha mégis nagyobb akadályo­kat kellene leküzdeni, ren­delkezésre állnak a kiskeres­kedelmi vállalatok szállítási eszközei és igénybe vesszük a gépállomások járműveit is. A megye, s az ország ha­tárállomásán csjing a telefon. Rasman István. a járási tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökhelyettese várja kérdésünket. — Milyen a tél Szobon? — Meglepett a hideg. Igazi télbe léptünk most. Ahogy kinézek az ablakon, látom, hogy zajlik a Duna, s gyö­nyörűen esik a hó. Itt, a be­gyekben sokkal szebb a tél, mint a városon és a síkságon. — Nyugodtan várják a tél folytatását? — Eddig sem volt gon­dunk, élelmi szer-készleteink bőre méretezettek, s gon­dunk volt rá, hogy a he­gyek közötti kis községek is elegendő élelmiszert tárolja­nak. Mindössze egyetlen, balesetünk történt: Mária- nosztra és Szob között, a csúszós úton, egy MÁVAUT- busz és egy dömper össze­koccant. Még néhány mondatos tá­jékoztatót hallunk a telefon- vonal túlsó végéről. Egyre sűrűbben esik a hó, s már alig látni a túlsó partot, a hó­födte visegrádi várat — mondja Rasman István. A tél ismét teljes fegyverzetét felvonultatja. (t. gy.) MAI KOMMENTÁR f * / Togó, ez a kis afrikai ország az elmúlt 24 óra alatt < került a nemzetközi érdeklődéj reflektorfényébe. Keveset $ í tud róla a világ és a váratlan események után érdemes £ \ közelebbről megismerkedni vele. Az Atlanti-óceán guineai £ \ öblének partján fekszik, területe 56 000 négyzetkilométer, £ ! tehát fele aikkora, mint hazánk. Ritkán lakott ország, lé- £ ■ lekszárria alig másfélmillió. Területének legnagyobb része £ j terméketlen, mindössze 12 százaléka művelhető. Fő tér- 0 \ mészeti kincse a bauxit és a vasérc. £ Az eső világháború befejezéséig német gyarmat volt. £ ; majd pedig Togó területét a Népszövetség az angolok és £ i a franciák között, osztotta szét. A volt Francia-Togó 1960. £ : április 27-én lett független, s 1961 áprilisában tartották £ \ az első parlamenti és elnökválasztást. Az elnöki tisztet £ 1 először Sylvanus Olympio töltötte be. Életét már többször £ | fenyegette veszély, aránylag rövid idő alatt több merény- £ ; letet követtek el ellene. Az országban csaknem állandó feszültség uralkodik, % i így következett be a vasárnapi puccs is. Fellázadt a had- £ 1 sereg egyik alakulata és az elnöki testőrség. Sylvanus £ \ Olympio az Egyesült Államok nagykövetségén akart me- £ \ nedékjogot kérni, menekülés közben azonban az utcán £ \ megölték. £ Tógában, főleg az ifjúság többször kifejezte elege- £ j detlenségét az elnök politikájával szemben. A Juvento $ l nevő ifjúsági szervezet többször kritizálta Sylvanus £ : Olympiot, hogy nem tudja megoldani az ország fő kér- £ i déseit, nem fejlődik az ország mezőgazdasága és ipara, £ ■ s a kormány elsősorban Franciaországra és a Német £ • Szövetségi Köztársaságra támaszkodik. Az államcsíny minden bizonnyal lezár egy fejezetet j \ Togó történetében. Kétségtelen azonban: az a veszély fe- £ \ ny^et, hogy a gazdag afrikai terület egykori gyarmata- £ ! sítói, a franciák és a nyugatnémetek fel akarják hasz- £ \ nálni a helyzetet arra, hogy a zavarosban halásszanak. £ j A másfélmüliós kis afrikai ország egyedül minden bi- £ í zonnyal nem szállhat sikeresen szembe az erős gyarma- £ \ tosító hatalmakkal, szabadságát csak akkor őrizheti meg, £ ; ha az eddiginél jobban támaszkodik az új afrikai országok £ \ rokonszenvére, erkölcsi és politikai támogatására. (m. k.) \ ; y A kubai ellenforradaEmárok vezetője újabb invázióval fenyegetőzik

Next

/
Thumbnails
Contents