Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-09 / 288. szám
1962. DECEMBER 9, VASÁRNAP Felkészültek a téli gépjavításra Az alkatrészhiány gátolja a folyamatos munkát A KiskTinlacházi Gépállomáson Bucsi Imre igazgatóval és Pfendot Mihály főmérnökkel beszélgettünk. Érdeklődésünk tárgya — ezért látogattuk meg őket — az a munka, amelyet most, a tél beálltával végez majd a gépállomás javító-szerelő üzeme a termelő- szövetkezetek számára. Az ebben a körzetben levő huszonnégy szövetkezet mintegy kilencven erőgéppel rendelkezik. A traktorok jelentős hányada. közel- a fele. új, idén vásárolták a szövetkezetek. A gépállomás saját 111 traktorán kívül rendszeresen, folyamatosan végzi a szövetkezeti gépek, munkaeszközök szerviz-szolgálatát, kis- és főjavítását. Az évről évre erősödő, szervezettebben működő tsz-ek többsége jól, gazdaság,osan használja ki a saját erőgépeket. Maid- nem mindenütt, de legalábbis ott, a*hol több 'traktorral, géppel rendelkeznek, helyben elvégzik az apróbb javításokat. De a nagyobbakat, a komolyabb meghibásodásokat a tsz- ek nem tudják saját erejükből megoldani: ehhez nincs megfelelő szerszámuk, nem is szólva az elektromos és Die- sel-próbapadokról. Ezt a feladatot itt. a ráckevei járásban is. csak a gépállomás jól felszerelt javítóműhelye tudja ellátni. — A szövetkezeti elnökök, mezőgazdászok, többnyire egyetértenek ezzel, és szükségesnek is tartják, hogv a gépállomás végezte a javító munkát — mondja az igazgató. Hozzáteszi: — Akadt ugyan néhány tsz. amely elhatározta. hogy még a javításokra sem vesz igénybe bennünket. Egyéni utakat, módokat kerestek. de nem sok sikerrel. A főmérnök dossziékat vési elő. és mutatja: mindén tsz- nek külön nyilvántartása van, minden gépnek saját kartonja. amelyen pontosan vezetik az elvégzett javításokat. Itt. Lacházán. egv hónap alatt a 24 szakmunkással dolgozó javítóüzem nyolc traktor főjavítását és 30—32 gép karbantartását tudja elvégezni. Ezt a kapacitást most bővítik egy új. szervizszolgáltató műhely építésével. A munkát azonban a szövetkezetek számára csak úgy tudják biztosítani, ha a megkötött szerződések alapján, időben. meghatározott ütemezés szerint érkeznek a gépek. A főjavításoknál itt is bevezették a motorcserét. A gépállomásnak azonban nincs tartalék motorja, s ezért a cseréket csak úgy biztosíthatja, ha a tsz-ek fél évre előre bejelentik igényüket. A motorok javítását ugyanis a szolnoki, a hódmezővásárhelyi és a győri gépjavító vállalatok végzik, s ezek az üzemek is féléves tervek alapján dolgoznak. Sajnos, gyakran megtörténik, hogy a tsz- ek nem igazodnak ehhez a rendhez. Idén is előfordult, hogv a dömsödi Dózsa, a lac- házi Petőfi, a ráckevei Rákóczi és az áporkai, makádi, szigetcsépi szövetkezetek részére, előzetes bejelentés nélkül. „műsoron kívül” összesen tíz motorcserét kellett lebonyolítani. Mindez persze fennakadásokat okozott a gépállomás m unkájában, késleltette a gének'javítását. Jelenleg mi a helyzet? Hol tartanak a téli gépjavításokkal? __ Mi már felkészültünk. V árjuk a tsz-ek traktorait, nagyobb munkagépeit. Bár jelenleg olyan keményre fagyott a föld. hogy nehéz a szántás, de a káposzta, a cukorrépa behordása miatt meg sok helyről nem tudják javításra adni az erőgépeket — mondja Bucsi Imre igazgató. De még nem is késtek el a termelőszövetkezetek: a Földművelésügyi Minisztérium rendelete értelmében december 15-ig kell megkötni a szerződéseket. Eddig 14 tsz 29 gépének téli javítására bejelentette isényét. A gépállomás is érdekelt abban, hogy lekösse kapacitását, munkát biztosítson javítóműhelyének. Ezért személyesen is felkeresik azokat a tsz-eket. amelyek még nem jelentkeztek. Többek között átmennek Döm- södre, ahol a legtöbb traktoruk van a tsz-eknek, azután végigjárják a szigetet, Szent- miklóst, Mártont. E téren tehát nem lesz baj. | Ha csak a gépállomáson és a ; termelőszövetkezeteken múlik, idejében elkészülnek a téli javításokkal, s mire megenyhül az idő, kitavaszodik, friss, megújult erővel indulhatnak munkára a traktorok. Sajnos, a baj, másutt van. A Kiskunlacházi Gépállomás főmérnöke ezt így fogalrhazza meg: — Még mindig a rossz alkatrész-ellátás akadályozza munkánkat. Egy hét alatt megjártuk Budapestet. Kecskemétet. Szolnokot, még Ba- , lassagyarmatra és Tatára is! elmentünk, mégsem tudtuk I beszerezni azt, ami szükséges. Áldatlan állapot ez. Úgyszólván csak csodával határos módon lehet hozzájutni egyes alkatrészekhez. Nincs | sebességváltó az MTZ-hez, az UE—28-hoz. Hiányzanak a motoralkatrészek az RS—09- hez. Nem pójtolhatók újakkal a DT—413-as erőátviteli és járószerkezeti alkatrészei. Sorolhatnék tovább a többi típusokat is. És persze, mindig azok az alkatrészek hiá- I nyoznak, amelyeket a leg- ‘ gyakrabban kell cserélni. Emiatt azután — bár a javítás csak néhány órai, vagy félnapi munkát igényelne — gyakran két-három hétig is-! állnak egyes gépek. Sorolják a példákat: mast,, ősszel, a mélyszántás kellős közepén, három szövetkezető TSS "Károm gépállomást -M-TZ:' állt köze] három hétig-leap-; Tungtűresa hiánya miatt. .cserét egy nap alatt elvégezték volna. így azonban — sebtében kiszámítjuk -- a hat gép több hetes kiesése, napi 42 hold teljesítményt véve alapul —. mintegy 800 hold mélyszántás elvégzését akadályozta meg. A szigetbecsei tsz-nek már egy hete itt áll egy UE—28-asa, csak egy csapágy hiányzik belőle. Ezenkívül is, benn áll még négy gép, nem ’ tudják megjavítani, nincs hozzá alkatrész. Igen, ez a helyzet, magunk is tapasztaltuk. Amikor beléptünk Dömsödöij a Dózsa Tsz irodájába, Jávorka Istvánná főkönyvelő éppen telefonált a megyei AGROKER-hez. Egyik UE— 28-asuk kiesett a répabe- hordásból, mert egy fogaskereke meghibásodott. A vonal túlsó oldaláról csak ennyi volt a válasz: nincs, igényeljék írásban. akkor megkeresik országos központjukat Ezért azután hosszú a javítási idő a gépállomáson. Mikor behoznak egy traktort, megvizsgálják mi a hiba, mit kell pótolni. Ilyenkor kezdődik a szaladgálás. Szövetkezeti elnökök, mezőgazdászok, főkönyvelők. utazgatnak egy- egy alkatrészért, személyes, baráti kapcsolatokat vesznek igénybe, míg nagynehezen hozzájutnak. Ha a külföldi gépekhez nem hoznak be elegendő pótalkatrészt, devizatakarékossági okokból, akkor ezek hazai szériagyártását kellene biztosítani, hogy mindig legyen elegendő. Hiszen a Ze- tor K—25 alkatrészpótlását megoldották. Miért ne lehetne a többi típusét is? A gépekkel dolgozó egyszerű emberek előtt az is rejtély, hogy a Vörös Csillag Traktorgyár által szériában kibocsátott típusokhoz miért nincs elegendő pótalkatrész. ! Éhhez még deviza, sőt külön " gyártásszervezés sem ! szükséges! í Bucsi Imre ■ igazgató jól ‘ ismeri a „szakmát”, 1957 Lesz elegendő savanyú uborka és paprika A Pest megyei Szövetkezetek Értékesítő Központja a zöldáru felvásárlását lényegében már befejezte, de nem szűnt meg kapcsolata a termelőkkel és a fogyasztókkal. Az 1962——63-as évre 130 vagon savanyú áru tartósítását tervezték. Ezt a tervet már a harmadik negyedévben 19 százalékkal túlteljesítették, főleg uborkát, paprikát, savanyítottak: November 20-ig újabb száz vagont tartósítottak. vagyis összesen 220 vagont. Ezen túlmenően tároltak még 60 vagon káposztát, amelyet — ahogyan ürül a savanyító kád — földolgoznak, hogy késő tavasszal is rendelkezésére álljon a megye lakosságának a savanyúkáposzta. A MÉK a savanyú áru nagy részét lekötötte — ‘a F-Ü- SZÉRT-nek. a vendéglátóipart vállalatoknak és a fóti Gyermekvárosnak szállít. Az árusítás már megkezdődött. Nagyon érdekes, hogy az idén először a tartósított áru egy részét előre csomagolt formában hozzák forgalomba. A csepeli üzemben megkezdték a polietilén (csomagolófólda) taszkokban a tartósított uborka, paprika csomagolását. A terv szerint félmillió tasakot hoznak majd forgalomba. Eddig már 25 ezret csomagoltak. A termelőszövetkezetek is ? j savanyítottak árut: de mivel ? | nincs elegendő tároló edényük ? és hiányzik a hozzáértés és a ^ szakmai ellenőrzés is, nem % mindenütt sikerült. Ezért he- í lyesebb. ha a tsz-ek a MÉK- í kel szerződnek, mert a válla- í lat biztosítja a szakmai ellen- ^ őrzést, az áru jó minőségét. A ? tartósított áru minőségének a ? javítása érdekében jövőre már ? közvetlenül a tsz-ekkel kór- ? nek szerződést. Értesülésünk szerint az ün- ? nepekre, és az azt követő idő- ? re is lesz elegendő savanyított ^ áru. Megkezdték az üzletekbe ^ való szállítását. Az előre cső- magolt, ízléses kivitelű sava- í nyú áru iránt egyre nagyobb ? az igény, csak a FÜSZÉRT ? 160 vagont rendelt a jövő ev- ? Gál László gépkezelő az ablakkereteket üvegezi re. A modern hajtatóház (Mihók Sándor felv.) (<V>\\\\\\\S\\V\N\\\\\V\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\\NV\V\\\\\\\\\^^^ Együttes Még egyszer a tsz-ek és a MEK kapcsolatáról Lezárult a gyümölcs- és zöldségtermelési és felvásárlási idény és a tapasztalatok birtokában mérleget vonhatunk: mit hozott ez az esztendő? Mindenekelőtt — ahogyan Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja a kongresszuson megállapította —, „a felvásárlási rendszer, s annak fő formája, a szerződéses termeltetés kiállta a próbát az átszervezés nehéz időszakában. de beváltja a hozzá fűzött reményeket a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságban is.” Ez a megállapítás vonatkozik Pest megyére is. Összehasonlíthatatlanul jobb volt az idei gyümölcs- és: zöldségellátás, mint a korábbi években. Mindezt egy száraz, aszályos évről mondhatjuk el. Zökkenők persze voltak az ellátásban. átmenetileg kisebb zavarok is mutatkoztak. Az is igaz. hogy a termelők és a felvásárlók között elég sok voV, a huzavona, a megnem- értés és a szállítás körüli probléma, de ez nem jelentheti, hogy elvessük a felvásárlás kialakult formáját, a szerződéses termeltetést. Az átmeneti nehézségek abból adódnak, hogy az emberek nem tanulták még meg a nagyüzemi zöldségtermesztést és a felvásárlást Tapasztaltunk bizonyos szembeállást a termelőszövetkezetek és a felvásárló kereskedelem között. Egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy a termelő és a felvásárló között mindig volt és lesz is ellentét. Lesz azért, mert az egyik drágábban akarja eladni áruját, a másik pedig olcsóbban akarja megvenni. Ez így nem állja meg a helyét, hiszen a felvásárlási árak adottak, már a szerződéskötéskor megállapítják, közös megegyezésen alapulnak, tehát ebből nem támadhat ellentét. Más dolog a szállítás, az átvétel és a megtermelt áru minősége kömil sokszor kialakuló vita. E téren Pest megyében is bőven voltak zavarok az elmúlt gazdasági évben. Mindez miből adódott? őszintén meg kell mondani, hogy sok termelőszövetkezetben még nem értenek a nagyüzemi zöldségtermesztéshez. Nem ismerik a piaci lehetőségeket, a szakaszos termelés jelentőségét. nincs elegendő szakképzett kertész — s ebből jócskán adódik bonyodalom. Rendkívül sok vita származott a szabályok, a szabványok nem ismeréséből is. Az is igaz. hogy felvásárló kereskedelmünk sem készült fel megfelelően a nagyüzemi árutermelésre. Nincsenek korszerű átvevőhelyeink, raktáraink, hűtőházaink. Pest megyében lényegében egyetlen egy olyan raktár sincs a MÉK kezelésében, amelyben a gyümölcsöt, vagy a zöldárut 48 óráig biztonságosan el lehetne raktározni. Nincs elegendő göngyöleg. SSrn az exportra menő, sem a belföldi fogyasztásra szánt árut nem tudják idejében, megfelelően csomagolni, mert egyszerűen nincs mibe. Akadályozza ezt a munkát a göngyölegek sokfélesége és a ládák, rekeszfélék hiánya. Ismeretes, hogy az exportra menő őszibarack és málna nagy százalékát Pest megyében termesztik. A budai járás és a szentendrei járás területén e gyümölcsféleségből az exportra kerülő árunak 70—80 százalékát termelik, s ezeken a helyeken mégsincs egyetlen egy korszerű, tágas felvevőhely. Apró, kiskapacitású gyűjtőhelyek vannak, olyanok. amilyeneket a termelő- szövetkezetek és a felvásárlószervek még az egyéni parasztoktól. a kistermelőktől vettek át. A termelőszövetkezetek nyakán az idén nagyobb rneny- nyiségű főzőtök és Juliska- bab maradt, a MÉK nem tudta átvenni, mert nem készült föl eléggé a nagy termésre. Mi lesz, ha az ideinél nagyobb termést takarítunk majd be? A nagyobb áru átvételére egyáltalán nincs felkészülve a MÉK. és ezt tudják fenn a minisztériumban, a SZŐVÉRT- ben. az irányító központokban is. A lényeg: nagyobb beruházást kellene előirányozni a felvásárláshoz. A tervezés, a szerződéses termeltetés általában a száraz, aszályos időkben alakult ki. A szerződés értelmében például egy holdról csak 60 mázsa paradicsomot vesz át a MÉK, de mi történik akkor, ha a tsz öntözi paradicsomföldjét vagy jó időjárás ■ következtében többet termel, mondjuk 150—200 mázsát? A MÉK esetleg pótszerződést -köt. vagy kitér az átvétel elől. Nem lehetne ezt megváltoztatni? A termelőszövetkezetek vezetőinek, a felvásárló szervek irányítóinak meg kellene beszélniük a szakaszos termelést. az ütemezést, az évi zökkenőmentes átvételének módját.. Már működnek a járási felvásárlási egyeztető bizottságok. amelyek arra hivatottak, hogy felülvizsgálják a panaszokat. De nem volna jobb elkerülni a hibákat, a panaszokat? S mindezt most. a szerződéskötések ideién kellene alaposan megvitatni. Hiszen a termelő- szövetkezetek és a felvásárló szervek egyaránt a szocialista szektorhoz tartoznak. tehát nem állhatnak szembe egymással. A jövőben is együtt kell működniük, meg kell találni a módiát annak, hogv ne egvmás ellen, hanem egviitt biztosítsák a lakosság ió gyümölcs- éS ZÖldSÓr*Ulátáfiát. Gáli Sándor óta. hat éve vezeti csak itt Lacházán, a gépállomást. így összegezi a véleményét: — Az, elmúlt években megkétszerezte kormányunk a mezőgazdaság gépállományát. Sajnos, ezzel egyidőben, arányosan nőtt az alkatrészhiány is. És e téren évek óla nem tudunk előremenni. Hogy miért? Az előttem teljesen érthetetlen. Azt remélem, hogy a VIII. pártkongresszus határozatainak végrehajtása során megoldódik a traktoralkatrészek utánpótlása Is. Ez egyik feltétele annak, hogy tervszerűbben, biztosabban dolgozhassunk és elkészüljünk mindig időben a gépi munkákkal. Nekünk is ez a véleményünk ... Hetesi Ferenc Pál Magyar lovasbemutató | y Koppenhágában i A jövő év június 20—23-a között sorra kerülő Koppen- £ hága-Belahöji mezőgazdasági ^ kiállítás rendezősége felkérte^ ’ a Földművelésügyi Miniszté- t rium lótenyésztési igazgatósé- f j gát és a Magyar Lovasszö- • vétségét, hogy a kiállítás kő- ^ j zönségének bemutathassák az^ utóbbi években híressé vált^ | magyar lovas- és íogatosver- $ i senyeket. ^ Az egyezménytervezet sze- ^ rint_ 40 magyar sportoló vesz £ I részt megfelelő számú lóval ^ lés hajtóval Dánia mezőgazda-^ [ sági kiállításán. Naponta két- ^ szer. egyenként kétórás bemu- ^ tatót tartanak, amelyen szere- J pelnek többek között a bábol- 2 '/ nai lovasharsonások. a lovas- ^ futball és a lovas kosárlabda- ^ csapatok, a pompás négyes- és ^ ötösfogatok, valamint a soly- £ mász és a hajdani végvári vi-^ ; lézek életét bemutató lovas- ^ 1 csapatok. __________________ í ^Jai/aáz a téli en A nagykőrösi Rákóczi Termelőszövetkezetben befejezés ; előtt áll egy hétszáz ’ négyzetméter alapterületű hajtatóház és \ egy 150 négyzetméter alapterületű szaporítóház építése. A leg- \ modernebb elvek szerint készült hajtatóház és a szaporitóház j fűtőanyagát — a gőzt — a Nagykőrösi Konzervgyár II. sz.telepe \ biztosítja. A telepen az építkezési munkák befejezéshez közeled- • nek. A hajtatóházban már elültették a hagymát, a retket és ; szépen zöldell már a saláta is. Az üzemelés a jövő hét köze- I pén kezdődik. Az utolsó villanyoszlopot állítják fel a villanyszerelők
