Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

(knléüiMi Ä CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGL ÉD VÁROS RÉSZ JÉ RE VI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1962. DECEMBER 6, CSÜTÖRTÖK 363 családi ház építéséi kezdték meg ebben az évben A műszaki osztály tevékenységét tárgyalta a városi tanács végrehajtó bizottsága A városi tanács végrehajtó bizottsága szokásos kétheten- kénti rendes ütésén a korábbi nataroza tok végreha j tásáról szóló titkári jelentés után ez- úttal az építési és közleke­dési osztály tevékenységét tárgyalta meg. Az osztály működéséről szóló beszámoló szemléltető­en mutatta he azt a tervszerű munkát, amely a városrende­zés és a településpolitika, va­lamint a költségvetési gazdál­kodás során egyre határozot­tadban kialakult Az építési osztálynál he­tenként általában két-három olyan nagyszabású helykije- lolesi eljárást bonyolítanak le, amelyek nyomán az ipari «3 közületi építkezések a kö- JTkben megindul­hatnak. Helyesen mutat rá a jelentés arra, hogy a csator­nába fektetett több millió fo­rmt máris kamatozik. A ka­matokat azokban a lakásépít­kezésekben kapja meg a vá­ros, amelyek tavaszra a Rá­kóczi úton és a Széchenyi té­ron megkezdődnek, továbbá azokban a lakásokban, ame­lyeknek előkészítése már igen jo ütemben halad és nem ke­vesebb, mint 600 családnak teszi lehe­tővé, hogy a következő oteves tervben modern egészséges lakásba köl­tözhessenek. Az állami lakásépítések .mel­lett nagy gondot. fordítanak ez egyeni lakásépítéséire. Az osztály ebben az évben 363 építési engedélyt adott ki negyvenen kértek bontási en­gedélyt. A külterületen hu­szonöt tanyaépületet bontot­tak le. Egyre határozottabban nyilvánul meg az a törekvés hogy a tanyaiak a város belte­rületére húzódnak be. Részletesen megvizsgálta a végrehajtó bizottság a műsza­ki osztálynak azt a tevékeny­séget, amelyet a felszíni vi­zek és belvizek levezetése ér­dekében kezdett meg. Igen bíztató eredmény az, hogy ma mar valamennyi csatornát fel­térképezték. kialakították azt a belvízhálózati rendszert amelynek elkészülte a város belterületét megmenti az esős időszakok hatalmas sártenge­rétől. Sok szó esett az iparfejlesz­tés kérdéseiről. Az építési osztály javaslatára a vb hoz­zájárult ahhoz, hogy a Vas­ipari Ktsz a Körösi út 3. szám alatt, az Építőipari Ktsz pedig i a Szolnoki út és a Batthyány utca sarkán építse fel többemeletes üzletházát. Kijelölte a végrehajtó bizott­ság azoknak a nagyszabású ipartelep-építkezéseknek a he­lyét is, amelyek azt eredmé­nyezik, hogy a ma még Ceg­lédről eljáró úgynevezett in­gázó dolgozok 2—3 éven be­lül valamennyien idehaza ta­láljanak szakképzettségüknek megfelelő munkaalkalmat. Megfelelő határozatokat hoztak a jövő éves útfelújítá­sok előkészítésére. Megelége­déssel vette tudomásul a vb, hogy a Ma lom tószél víztelení­tésére és rendezésére a jövő éves költségvetés­ben a megyei tanács épí­tési osztálya segítségével sikerült anyagi fedeze­tet biztosítani. Jövőre tehát nem lesz már akadálya annak, hogy az anyagi bázis felhasználásával a társadalmi munkát is ezen a területen eredményesen megszervezhessék. A beszámolót követő élénk vita után a végrehajtó bizott­ság az osztály működéséről szóló jelentést elfogadta és megadta a szempontokat, ame­lyeknek betartásával az épí­tési osztály egyrészt az álta­lános településpolitika, más­részt a város lakosságának közvetlen napi műszaki prob­lémáit az eddiginél eredmé­nyesebben végezheti. Ha az éjjeliőr helyén van • •. Harmincezer forint kár keletkezett Elgondolkoztató eset foglal­koztatja napok óta Albertirsa lakosságát és az illetékes szer­veket. Ismét olyan súlyos kár­eset történt, amit egészen kis gondossággal el lehetett vol­na kerülni. Motyofszki János és Balázs Károly éjjeliőrök voltak szol­gálatban az egyik este az al- bertirsai Szabadság Termelő- szövetkezetben. Balázs Ká- rolynak valami dolga akadt és megkérte Halmi János ju- básztriássa- eb helyette a szol­gálatét- Mißt MS9.bb, .feiderült, Halmi az örzerídő terület, a juhhodályok közelébe se ment, hanem a kora esti órákban le­feküdt. Elmulasztotta a ho- dály minden ajtajának bezá­rását és így történhetett meg. hogy a juhok közé kóbor far­kaskutya bemehetett. Csőke György és felesége, sertésgondozók, hajnalban etetés közben hallottak ugyan kutyavonítást, de azt hitték, hogy a juhász bezárt kutyája vonít. Visszafelé jövet az ép­pen etetni érkező Halmi Já­nos juhásszal fedezték fel a kóborkutya által elkövetett „rémtettet”: 137 darab meg­fulladt. birkát. A kutya meg­jelenésére a birkák megva­dultak és valósággal agyonta­posták egymást. A 137 birkán kívül még 22-t sürgősen le kellett vágni. Ennyi a történet. A közös gazdaságot- 30 ezer forintos kár érte, mert ,valaki elmik lasztotfá a kötelességének ma- radéktalan teljesítését és hoz­zátehetjük nyugodtan azt is, hogy a kötelességteljesítés végrehajtását senki sem ellen­őrizte. a rendőrség nyomozást. Az ügyben megindította a-------------------C K i másszon az oszlopokra? A törteliek nagyon boldo­gok, hogy aránylag rövid idő alatt bevezették jóformán a község minden házába a vil­lanyt. A közvilágítás korsze­rű, a boltok neonfényei bele­csillognak az esti sötétségbe. Minden nagyon szép. minden nagyon jó, csak ... ... No, ez a „csak” alaposan elkeseríti a törteliek életét. Akármilyen parányi hiba adó­dik a hálózatban, nincs a köz­ségben senki, akinek joga lenne felkapaszkodni az osz­lopra, hogy a hibát kijavítsa. Volt már arra példa, hogy napokon keresztül egész na­pon át égett a közvilágítás, az esti órákban pedig sokszor vaksötét van a faluban. f A jelenlegi gyakorlat sze­rint minden hibát be kell je­lenteni a tanácsházán, ahol nyilvántartásba veszik a pon­tos címet és szerencsés eset­bet egy-két napot, szerencsét- les esetben egy hetet keli vár­ni egy-két perces munka el­végzésére. A községben és a szomszédos Kőröstetétlenen is vannak szakemberek, akiknek azonban nincsen joguk arra. hogy felmásszanak az oszlo­pokra. De akkor ki javítsa meg a hibákat? Velünk mi lesz ?! Előfizetője vagyok a Pest megyei Hírlapnak, részletesen el is olvasom a cikkeket. A december 2-i újságban egy számomra érdekes cikk volt: „Felülvizsgálják az üz­leteik nyitvatartását” címmel. Mivel magam is kereskedelmi dolgozó vagyok, tovább időz­tem e cikknél. Mindenben a dolgozó nők érdekeit képvise­lik. Az anikéton elhangzottak részben reálisak _ is, Hegedűs József indokoltnak tartotta, hogy a ruházati boltok tart­sanak nyitva szombaton dél­után is. Én mint kereskedelmi dolgozó nem hiszem, hogy van olyan dolgozó asszony, aki ne tudna bevásárolni a most ér­vényben levő nyitvatartási idő alatt. Már csak azért is, mivel Cegléden a legtöbb üzem — még ott is, ahol többnyire nők dolgoznak — kéfcműszakos. I Tehát vagy a délelőtt, vagy a í délután áll a rendelkezésükre i vásárláshoz. Az sem mondható, hogy : most a karácsonyi ünnepek előtt nincs módjuk a vásár- | lásra, mert a ruházati boltok ; vasárnap is nyitva lesznek Mikor ők már pihennek, mi I kereskedelmi dolgozók még a pult mögött állunk, de sajnos, j megbecsülést nemigen ka- ! punk. Elég sok esetben meg- | kapjuk: „Siessen kiszolgálni ■ dolgozó vagyok, várnak a gye­rekeim”. Épp ezért kérdezőn: mi, kereskedelmi dolgozók mik vagyunk? Mi nem éppen olyan dolgozói vagyunk a tár­sadalomnak, mint a más ipari ágazatban dolgozó nők? Mi éjjel-nappal a dolgozók szol­gálatában álljunk? Nekünk nem szabad pihennünk? Ne­künk nem jár egy szombat délután és egy vasárnap,, amit a családi körben tölthetünk? Nekünk kereskedelmi dolgo­zóknak is vahnak gyerme­keink, nekünk is jólesik velük lenni. Kérdem, mikor vásá­roljunk mi? Mikor végezzük el a háztartási munkát — ta­lán éjjel?!! Kérjük az illetékes szerve­ket, méltányolják panaszun­kat. hívjanak össze egy keres- kedeirbi ankétot, ahol mi is felvethetjük panaszainkat, mi­vel a kereskedelemben leg­alább 80—85 százalék nő dol­gozik. Gondolom, nemcsak magam fordulok ilyen panasszal az újság szerkesztőségéhez, akik továbbítják panaszainkat az illetékesekhez. Éppen ezért írtam több kereskedelmi dol­gozótársam nevében. A Kossuth Zsuzsanna-bri- gád nevében: Boti Jánosné, a Pest melyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 2104. számú bolt dolgozója ITTA TÉLAPÓ! Magyar borral koccintanak Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy az építési munkákon kívül szakipari részlegeink vizvezetékszereló, asztalos, lakatos, bádogos, üveges, tetőfedő, famegmunkáló, szobafestő­mázoló szakmákban mindenféle javítási és új munkákat soron kívül elvégeznek Kérjük megrendelésüket Oglédi Járási Építőipari KTSZ Cegléd, Achim András m 26. szám alá leadni szíveskedjenek VEZETŐSÉG A MONIMPEX előtt öt tar­tálykocsi áll. Csattognak a motorok, szuszognak a szir vattyúk, s a tartályok bendő- jébe zuhog a bor. Az egyik kocsi svájci, a másik osztrák, nem ritka a Német Szövetsé­gi Köztársaság vagonja. — Milyen bor indul a sváj­ciaknak? — Ez most burgundi! — Ceglédről burgundi? — Bizony! Egy perc múlva már a vál­lalat irodájában vagyok. Éles István pincemester megerősíti az előbbi választ. — Bizony, akármilyen hihe­tetlenül hangzik, innen Ceg­lédről megy a nagyvilágba a világhírű tokaji bor, a Bala­ton melléki, a villányi riz- llng, az egri bikavér, a sop­roni lankákon szüretelt kék­frankos és a legkülönbözőbb csemegeborok. — Ne csodálkozzon ezen. Cegléden van az ország leg­nagyobb exportgyűjtő pincéje s ennek a pincének van meg az a technikai felszerelése, amely ezeket a feladatokat el tudja látni. Prága, Moszkva, Berlin, Becs, Genf és fel sem tudnám sorolni azokat a vá­rosokat, amelyekben szilvesz­terkor Ceglédről szállított borral fogják az újévet kö­szönteni. — A törteti Rákóczi Ter­melőszövetkezet kertészeté­ben jelenleg folyik a me­legágyak előkészítése, trá­gyázása. — Bábszakkör alakult a Széchenyi téri iskolában. A foglalkozások keretében a szakkör tagjai megismerked­nek a bábjáték titkaival, bábokat készítenek, báb­ruhákat varrnak gyakorolják a rendezési munkákat, meg­próbálkoznak maguk is báb­játék írásával. Műsorukkal kisdobos-társaikat szórakoz­tatják. — Március végéig tartó alapfokú traktoros tanfo­lyam kezdődött negyedikén 15 főve! a Kertimagtermelő Állami Gazdaságban. — Kocséron ' 16 hetedikes és 16 nyolcadik osztályos dolgozó iratkozott be az esti iskolába az idei tanéyben. Tagozatvezető: Nagy Klára.- Ceglédbcrcel községben hétfőn délután végrehajtó bizottsági ülést tartottak, amelynek során az áruellá­tást tárgyalták. A községi sportkör munkájáról Zsíros István sportköri elnök tájé­kozatta a végrehajtó bizott­ságot. — A dánszentmiklósi Mi­csurin Termelőszövetkezetben pénteken 300 férőhelyes ser- tésszállás műszaki átadására kerül sor. — Vasárnap a Mezőgazda- sági Technikum női kosár­labda-csapata a Gödöllői EAC csapatával játszott bajnoki mérkőzést és 45:44 arány­ban győzte le ellenfelét. A technikum férficsapata gö­döllői ellenfelétől 74:45 ará­nyú vereséget szenvedett. — Az abonyi filmszínház­ban december 7-től 9-ig A milady bosszúja, Törteién december 8—9-ig a Carmen i Jones, Jászkarajenőn 8-án és 9-én az Elveszett para­dicsom és Albertirsán az Utolsó vacsora című film kerül bemutatásra 8-án és 9-én. Budapesti kiránduláson vettek részt a napokban a Ru­haipari Vállalat munkás­akadémiájának hallgatói, Bé­kés Viktor vezetésével. Első útjuk a Május 1 Ruhagyár­ba vezetett, ahol Papp Jó­zsef főmeós kalauzolta őket. Elbeszélgettek a gyár dol­gozóival is, akik meghívták a látogatókat az üzem kul­túrtermében tartandó bálra. A gyárlátogatás után szín­házi előadáson vettek részt a munkásakadémia hallgatói, majd tapasztalatokban gazda­godva, kellemes élményekkel tértek vissza Ceglédre. — Az 1963. évi Sziklai’ Sándor kulturális seregszem­lén részt vesznek a város összes üzemeinek, iskolái­nak, termelőszövetkezeteinek öntevékeny csoportjai. — A törteli Rákóczi és Aranykalász termelőszövet­kezetekben a mélyszántást az időjárástól függően még ezen a héten befejezik. A fagy st'iii akadály Itt a téL Nem csoda, ha a hideg idő beálltával a csapok és a közkutak kifolyói befagy­nak. A segítség nem késik. A vízmű dolgozói minden erre vonatkozó problémát egy hé­ten belül megoldanak, sürgő­sen felszerelik a vízleeresztő csapokat és ezzel a zavartalan vízellátást az egész tél idejé­re biztosítják. TÖBB FÉNY A ceglédi kisipari termelőszövetkezetek második irodalmi estje A múlt havi, valóban sike­res est után a mostani mű­sor is gazdag programot ígért. Szeret, nem szeret cí­men a világirodalom legszebb szerelmes verseit kötötte cso­korba a rendezés. Országos hírű előadó-művészek: Gor­don Zsuzsa, Újlaki László. Lékai Klára tolmácsolták a leölteményeket Catullus-tól Illyés Gyuláig. A frissen pergő műsort Tárnái Gyula, az Operaház magánénekese jól színesítet­te Schubert- és Csajkovszkij- dalokkal és helyes volt Har- sády Liba zongoraművésznő összekötő, aláfestő *muzsiká­ja.. Az elsőhöz! hasonlóan, a második műsornak is nagy sikere volt. Feltűnő azon­ban, hogy még ez a - gazdag műsor sem vonzott telt há­zat, annak ellenére, hogy 250 bérletet vásároltak meg a kisipari termelőszövetkezetek tagjai. Akik bármilyen ok­ból elmulasztották a részvé­telt, azoknak csak azt mond­hatjuk: kár volt. Olyan al­kalmat szalasztottak el, amelyre hosszú ideig hiába várnak. A ceglédi kisipari szövet­kezeti bizottság legközeleb­bi műsora január első hét­főjén lesz. Ostornyeles neonfényvilá- gítással gazdagodik váro­sunk közvilágítása. Napok óta szerelik a Kossuth téren a DÁV dolgozói az új osz­lopokat s a hónap vége felé 12 új fényforrás világítja meg a teret. Ugyancsak meg­kezdték az ostomyeles vilá­gítás szerelését a Pesti úton végig, egészen a Felszegi útig. Ide 26 világítótestet szerelnek, amelyek e hónap­ban szintén már fényt ad­nak. Felvételünk a Kossuth téren készült, ahol a DÁV dolgozói zöldre festik az oszlopokat.

Next

/
Thumbnails
Contents