Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-04 / 283. szám

FEST megyei 'zMfrlap 1962. DECEMBER 4, KEDD ERDÉSZEK KÖZÖTT téma bőségesen a piktorok­nak. A galgamácsai kerület különben Kartaltól föl Ácsáig, onnét meg egészen Vácbottyánig temérdek völ­gyet, dombot, hegyhátat ölel magához a 4750 hektáron. Bent a faluban, Galgamá- csán, valóságos kis ipari üzem működik az erdészet központ­jában. Télen-nyáron folyik a munka, megszabott terv alap­ján dolgozik a fűrészüzem és a feldolgozóműhely is. A ki­termelt fából bányadeszkát, parketta alapanyagot, szőlő­karót, ipari fát készítenek. A selypi bányának éppen most küldenek el 400 köbméter bá­nyafát. A fűrésztelep éjjel­nappal vágja a deszkát, ki­próbált, ügyes emberek dol­goznak itt. Markovics Ferenc üzemvezető például, aki 30 esztendőt töltött már el az er­dészetben, a „fagyártmány te­rületét is kiválóan irányítja. Különben kultúrmunkával is foglalkozik, ő szervezte meg az erdészet kultúrgárdáját, jelenleg is bemutatóra készül­nek a színjátszók, dolgozik a fotoszakkör. Van ezen a tele­pen szocialista címért küzdő brigád is, Staflicz Ottó bri­gádja. A galgamácsai erdészek, mint ezt a gazdaság igazgató­ja is megerősítette, a kerüle­tek között a legeredményeseb­ben dolgoznak. Ebben pedig igen nagy része van, Ádám Ferencndk, aki nemrégiben vette át az erdészet irányítá­sát, igen rossz körülmények között. Éppen arról beszél most is Ádám Ferenc, hogyan alakí­tották ki az erdészetben a jó munkaszellemet. Ilyenkor, késő ősszel, télidő­ben, hatvan állandó, s nyolc­van fél szezonra szerződött munkással folyik a termelés. A nagy munkák idején több száz időszakos munkást is al­kalmaznak. Az erdészet tevé­kenysége két fő ágazatra ta­gozódik, egyrészt a fahaszno­sítása ág, amiről már szó esett, és az erdőművelés, amelyről ugyancsak hallunk Ádám Ferenctől. Az e’őbbihez tartozik a fakitermelés, szál­lítás, értékesítés, feldolgozás. Az erdőművelők viszont mag­termeléssel, csemetenevelés­sel, erdőtelepítéssel és erdő- felújítással foglalkoznak. Itt kint — GaLgamácsától vagy tíz kilométernyire — a Gombás-völgyben a kiterme­lést vesszük szemügyre Nyolc­van-száz év közötti tö’gy- és cserfákat vágnak ki a fakiter­melők, hogy aztán a felszaba­dult területet nyomban fcse is telepíthessék. Régebben bi­zony (fáradságos munkát je­lentett a fakitermelés, ma már itt is gépekkel dolgoznák. Koncz Vilmos, vágásvezető irányítása mellett könnyedén, szovjet típusú motoros kézi­fűrészekkel folyik a hatalmas fák kivágása és szátdarabolá- sa. Szaporán megy a munka, hisz a fűrész vágja a fát, mint a kés a vajat. Amerre a szem ellát, mindenfelé ölekbe ra­kott fahasábok, tüskök látha­tók. A terület egy részét már­is beültették a csemetékkel. Amott fent a domboldalban úgynevezett rétegvonalas fásítás folyik. Ádám Ferenc elégedet­ten beszél az I. kerület ecs- kendi részén dolgozó favágók­ról is, akik szintén derekasan kiveszik a részüket a munká­ból. Ilyenkor, november végén hamar alkonyodik. mi is visz- szafelé vesszük utunkat. Rö­vid kirándulásunkon is meg­győződhettünk róla: jól dol­goznak a galgamácsai erdé­szek, jó gazdái a éák birodal­mának. Súlyán Pál VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK *wii^rgrrTTfngralnctaijaMtiiwa Gázolt és tovább hajtott a részei* traktoros Hild György gépkocsiveze­tő Cegléd felől Budapestre igyekezett. Tehergépkocsija útközben elromlott és Albert- irsa közelében kénytelen volt megállni. Hátulról az álló te­hergépkocsit az árokba dön­tötte Holló Gyula, a Ceglédi Gépállomás traktorosa. A bal­eset után a traktoros tovább­hajtott és csak a baleseti jár­őr gyors nyomozása derített fényt a tettesre. Megindítot­ták ellene az eljárást. Felülvizsgálják az üzletek nyitvatartási idejét A városi és járási népi el­lenőrzési bizottság ankétra hívta össze a kereskedelmi, egészségügyi és tömegszervek képviselőjét. Megbeszélték a dolgozó nők munkájának megkönnyítése érdekében tett intézkedések hatását és a to­vábbi feladatokat. A vitaindí­tó tájékoztatóban Erős János- né ismertette, milyen problé­mák merültek fel a dolgozó nők helyzetével foglalkozó vizsgálat során. A megkérde­zett nők szóvá tették az üzle­tek nyitvatartási idejét, a kis­gépkölcsönzést, az orvosi ren­delések időpontját, a vegy- tisztítást és a Patyolatot, va­lamint a közétkeztetést. A társadalmi szervek képviselői hangsúlyozták: már eddig is számos kérést teljesítettek és további segítséget nyújtanak a jogos sérelmek orvoslásához, így például indokolt dolog, hogy a ruházati boltok szom­bat délutáni nyitvatartását felülvizsgálják. Sürgősen meg kell oldani Cegléden a vegy- tisztítást. A város iparpoliti­kai tervében helyet kapott a vegytisztító üzem létesítése. MQHORoTOBSSB Hol a helye a pénznek ? Ismeretlen tettes ellopta Kellner János vecsési MÁV- nyugdíjas 16 ezer forintját. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a nagy összeget Kellner János száz forintos címletekben a szobájában tartotta, mégpedig a sublót­fiókban. A pénznek bizony nem ott a helye, hanem a ta­karékban. Kúszó fewttgük, azústfentfók, itt jók A házikert-tulajdonosok kö­rében egyre nagyobb az ér­deklődés a különböző örökzöld díszfák és cserjék iránt. Ezek­nek legnagyobb szállítója a Balatonaligai Állami Gazda­ság alsótekeresi csemetekert­je, ahol csupán a fenyőfélék­ből 30 000-t neveltek őszre és tavaszra. A faiskola különösen gazdag választékot állított elő a törpe- és kúszófenyőkből. Minden eddiginél nagyobb karácsonyi forgalom Sürgősen el kell végezni az autóbuszok fő- és futó- | javítását, szükség esetén vidékről irányítanak kocsi­kat Budapestre —A MA VAUT-nál már megkezdődött a jegyelővétel Alig vártam, hogy bezárhas­sam íróasztalom fiókját és haza­induljak. Csak az úton jutott eszem­be, hogy az (hás már két napja vár: kész zz órám. Még jobban el­romlott a kedvem. Most ilyen nagy kitérőt csináljak, amikor úgyis alig állok a lábamon! A mester való­ban várt. Míg elő­kereste a sok ja­vítani való közül az enyémet, be­szélgetni kezdett: — Ilyen későn jár haza? — Igen. — Nem jól van az így, hogy asz- szonynak is dol­gozni kell. — Miért? — Azelőtt meg tudtak élni csak a férj kereseté­ből is. Kell ma­gának ilyen fárad­tan hazamenni? Hát persze, mit csináljon? Pedig az asszonynak ott­hon lenne a he­lye. Éreztem, vitat­koznom kellene. Meg kellene ma­gyaráznom ennek a régivágású em­bernek, hogy én szeretek dolgozni. Hogy az én mun­kám ... És a mai nő különben is más, mint a ti­zenöt évvel ez­előtti. Hallgat­tam. Fáradt és rosszkedvű vol­tam. Csak nem oktatom most ki ezt az embert! Úgysem nevelem már át. Abba is maradt a téma. Akkor meg az bosszantott, hogy közösséget vállal­tam vele, mert a maga konzervati­vizmusával még azt hiszi, neki van igaza. De már hiába. A tunyasá­gom győzött. Éppen karomra akarom erősíteni az órát, amikor eszembe jut, hogy az üvegét is ki kellene cserélni, olyan homályos. Újabb öt perc vá­rakozás. Közben beszélgetünk. Mindenféléről, ö is talán szíveseb­ben hallgatna, de az üzlet megkí­vánja az udva­riasságot Csupa közhelyet mond: azért igyekszik jól dolgozni, mert neki törzsvendé­gei vannak. Mit is ér az olyan szakember, aki­nek rettegni kell a vevők vélemé­nyétől. Attól, hogy visszajön­nek reklamálni. Vele elégedettek az emberek. Az órásság is olyan, hogy állandóan tanulni kell. Ez az egy mesterség, ahol nem lehet felületesen dol­gozni ... és így tovább. Azután hogy, hogynem, a csa­ládra terelődött a szó: hány gyer­mekem van. Kel­letlenül én is visz- szakérdeztem: ne­ki hány? — Három lá­nyom van — vá­laszolta. — Maguk sem nagyon jól osztot­ták be — szelle- meskedtem. — ötöt szeret­tünk volna, de csak három lett. Sajnáljuk nagyon, de hiába. Van azért elég örö­münk a három­ban is. Már fel­nőttek. — De nem dol­goznak? — s vár­tam lesújtó pil­Az előkészületekhez azon­ban hozzá tartozik az is, hogy az utasok időben, kényelme­sen válthassák meg jegyei­ket. Ezért már a közeli napokban meg­erősítik a MÄVAUT- pénztárakat, s a MÁVAUT Engels téri pályaudvarán már most elővételben le­het jegyet váltani az ün­nepi forgalomban közle­kedő távolsági járatokra. Menettérti jegyváltás esetén a MÁVAUT gondoskodik ró­la, hogy az utas visszatérte­kor a kocsik nagy igénybe­vétele esel én is ülőhelyhez jusson. (MTI) Tanácstagi beszámolón hallottuk Kupecz Ferenc vb-elnuk és Petrik Sándor járási tanács­tag a Monori Községi Tanács nagytermében népes hallgató­ság előtt tartott tanácstagi beszámolót. Az érdeklődés­sel vett beszámolóhoz szá­mosán hozzászóltak és sok közérdekű javaslat is el­hangzott. A többi között a jelenlevők kérték, hogy ne csak vasárnap, hanem hét­köznap este is tartsanak ügyeletes szolgálatot az orvo- I sok. Azt is többen szóvá tet­ték, hogy helyes lenne, ha a Patyolat Monoron felvevőhe­lyet létesítene. ' LEMARADÁS ÉS TÚLTELJESÍTÉS A monori járásban a ke- I nyérgabona felvásárlásával adósak maradtak a közsé- ! gek. A kiesés több mint 216 vagon. Jelentős a lemaradás a napraforgó felvásárlásában is. Bár negyven vagonra ter­vezték, csak nyolc vagon a teljesítés és a várható fel­vásárlás ebben az évben legfeljebb két-három vagon. Szebb eredményekről számol­hat be a járás a sertésfelvá­sárlásban: az évi terv 4800 sertés, amit december 2-ig 4340-re teljesítettek. Ebben a hónapban még körülbelül 780 sertést adnak át a felvásárló szerveknek. A vágómarha- felvásárlási terv 1700 darab. Ezt 86 százalékra már telje­sítette a járás. Jelentős eredmény mutatkozik a ba­romfifelvásárlás előirányzatá­nak teljesítőkében is. De­cember 1-ig a járás 146 5 szá­zalékig eleget tett kötele­zettségének. Lemaradás mu­tatkozik a burgonya-felvá­sárlásban és kevesebb bort adnak át, mint amennyire elkötelezték magukat a közös gazdaságok és a háztáji sző­lők tulajdonosai. Utolsó esztendő a katedrán Több mint három évtizede tanít a nagykőrösi gimnázium­ban dr. Törös László magyar- latin szakos tanár. Ő alapítot­ta a helyi Arany János Em­lékmúzeumot, és igen soka t tett a nagy költő emléké­nek megőrzéséért. Dr. Táros László utolsó évét tölti a katedrán. Már néhány évvel ezelőtt nyugdíjba vonulha­tott volna, de fiatalos lendü­lettel, a diákok iránti odaadó szeretettel végezte és végzi fáradhatatlanul munkáját napjainkban is. Nagyobb a kereslet, mint a kínálat Helyi munkaalkalmat keresnek a dabasi járás női munkavállalói A Munkaügyi Minisztérium ez évben szabályozta a me­gyei tanácsok munkaügyi osztályai és a járási taná­csok munkaügyi csoportjai működését és kötelességeit. Vizsgáljuk meg az azóta el­telt hónapokban, mit vég­zett az egyik járás, mond­juk a dabasi munkaügyi cso­portja. Először is ötvennyolc esetben tar­tott különböző vizsgála­tot. Ezek között a legtöbb szám szerint huszonegy, jogelle­nes munkaviszony létesíté­se miatt vált szükségessé különböző vállalatoknál, in­tézményeknél, földművesszö- vetikezeteknél. Négy vállalat vezetője ellen, mivel a mun­kaügyi rendelkezéseket fel­szólítás ellenére sem tar­tották be szabálysértési el­járás indul. Jelentést 'tett a munkaügyi csoport arról, hogy olyan munkakörökre, amelyekre öreg, illetve csökkent mun­kaképességű dolgozókat kell alkalmazni, a vállalatok ve­zetői a munkaügyi csoport által ajánlott munkaerőt nem alkalmazzák. Ezzel nem tart­ják be az öreg, illetve a csökkent munkaképességű dolgozók munkábahelyezésé- re vonatkozó rendelkezése­ket. Ez év folyamán a járási munkaügyi cso­port a nála jelentkező harmincegy férfi és hat­vanhárom női munka­kereső közül huszonket­tőt, illetve harmincnyol­cat tudott elhelyezni. Annak, hogy nem volt képes valamennyit munkához jut­tatni, oka a helyi munkale­hetőségek hiánya, valamint az, hogy nagyon sokan, főleg nők csak a saját, vagy eset­leg a szomszédos községben hajlandók munkát vállalni családjuk, háztartásuk ellá­tása miatt. Akadnak férfiak is, akik nem hajlandók fő­városi munkahelyet vállalni a napi sok órás vasúti utazás fáradalmai miatt. Sőt. van­nak „bejáró” dolgozók, akik helyi munkát kérnek a cso­porttól azzal, hogy jelen­legi fizetésüknél kevesebbe! is beérnék, csak otthon kap­hatnának munkát. Az utóbbi időben erősen megnövekedett a munkára jelentkező nők és fiatalkorúak száma, az elhelyezési lehetőség vi­szont ez idő szerint sem na­gyobb. Nagy jelentőségű, hogy a bugyi Telefongyár munkáslétszáma jövőre mint­egy kdlencszáz fővel növek­szik. Ezekre a munkahelyek­re eddig 310 női jelentke­zőt vett előjegyzésbe a já­rási tanács munkaügyi cso­portja. A helyzet gyökeres javulására csak az elkövet­kező évek folyamán lehet számítani, ha a járás terü­letén több nagyobb ipari üzem létesül. Figyelemre méltó jelenség, hogy a munkaügyi csoport az utóbbi időben néhány esetben tsz-ekből önkénye­sen kilépett tagok visszairá- nyitásával is foglalkozott. Ilyenek közül egyesek a cso­port közbenjárását kérték, mert a tsz. amelyet elhagy­tak, nem hajlandó visszafo­gadná őket. Másokat viszont az előadó győzött meg ar­ról, hogy helyesebb, ha visz- szatérnek a tsz-be. Feladata nem volt nehéz ezeknél, ugyanis rövid idő alatt va­lamennyien rájöttek. más­hol még nehezebb mun­kával sem kereshetnek többet annál, amit szorta’masan dolgozva a tsz-ben elérhet­itek. lantását, haragos' felhördülését. Az i órás azonban szé-\ les mosollyal vá-: laszolt: — Az egyik Iá- \ nyom fizika-ma- ] tematikát tanít a \ gimnáziumban. A : másik ele.ctromér-: nőknek készül. A: harmadik — és ekkor mintha csak számomra lett volna odaké­szítve, előhúzott a polcról egy agyonforgatott „Valósúg'’-ot. La­pozott a poros la­pok közt, azután mutatta: a har­madik tizennyolc éves. Tessék meg­nézni, ezt ő írta. Ennek a külföldi írónak a könyvé­ről. Tizennyolc éves és ilyen te­hetséges. Felébredt ben­nem a kötekedő kedv: — Nem tiidná eltartani őket? Minek szegények­nek dolgozni? Mi­lyen fárasztó le­het nekik — gú­nyolódtam. — Hogy mond­hat ilyet? — há­borodott fel. Ér­dekli is őket a háztartás! Életre­valóbbak azok, semhogy szobába zárjam őket. — Bizony kár lenne értük — mondtam külö­nös hangsúllyal. Többet azon­ban nem szóltam. De távoztamban az ajtóból még egyszer jól meg­néztem magam­nak ezt a hatvan év felé hajló, őszülő órást, aki úgy általában még nem érti tel­jesen az újat? de konkrétan? ... Az más. Sági Agnes í Karácsony táján rengetegen ; utaznak a fővárosból vidék- ! re, még az ország legtávo- ; labb eső tájaira is, és a í vidéki nagyvárosok — mint ! például Miskolc, Győr, Pécs ! — lakossága is igen nagy ! számban keresi fel környék- ; beli ismerőseit. A KPM ; Autóközlekedési Vezérigazga- ; tósága — amelynek irányítása ; alá tartozik a budapesti í MÁVAUT és minden me- í gyei autóközlekedési vállalat ; — az idén rekordforgalomra \ számít. Emiatt már most \ mindenütt sürgősen hozzálát- ■ nak az autóbuszok fő- és ^ futójavításához, hogy az ün- í nepek idején lehetőleg min- í den kocsi bekapcsolódhasson a ff forgalomba. ■; Gondolnak az autóközleke- j dés szakemberei a járművek átcsoporto- sítására is, s erre vo- í natkozóan máris készül­f. nek a tervek. / £ Bármennyire szépszámú a '/ budapesti MÁVAUT gépko- csiparkja, az ünnepi forga- f, lomban mégis további autó- \ buszokra lesz szükség. Ezeket ff a járműveket a vidéki vá- ff rosckból irányítják Budapest- £ re. Azokat a kocsikat is be- í iktatják az ünnepi forgalom- 'f ba, amelyek hétköznaponként 'f vidéken, a munkásszállítás- f, ban vesznek részt. Minden ff körülmények között gondos- ff kodnak róla, hogy a MÄ- ff VAUT minden utast elszál- í litson az ünnepek előtt, s a ff visszautazásnál se legyen ne­í hézség. / f>, A szakemberek úgy vé­\ Iik, hogy a nagyobb ün­ff népi forgalom december j 15-én kezdődik, és decem­bér 21—23-án éri el a ff csúcsot. f Ebben az időben éjjel-nap- f, pal szolgálatot tart az autó- ff közlekedés forgalomirányító ff szervezete. Külön figyeiem- ff mel kísérik a Mátrába, a Do- ;j bogókőre és más téli pihenő- f helyekre induló járatok f igénybevételét, és szükség ff esetén ezeket a járatokat sű- ff rítik, mentesítő kocsikat köz- ff lekedtetnek. Állandó kap- ff csolatot tartanak a MÁV-val, ff hogy a mentesítő vonatokkal a ff vidéki közlekedési gócpontok- f ra érkező . utazók autóbusz- ff csatlakozást kaphassanak uta- f. zásuk folytatására. Több száz éves tölgyfák alatt, dombok ölelte völgy­ben húzódik meg az erdész­kolónia. Összkomfortos csalá­di házakkal, odébb vagy 150 lépésnyire ultramodern va­dászházzal. Valamikor Horthy vadászrezidenciája állt itt, most a Gödöllői Állami Erdő- gazdaság galgamácsai erdé­szeinek a lakóhelye. A feldol­gozóüzem megtekintése után innét vágunk neki a festői domboknak Király Miklóssal, nz erdőgazdaság igazgatójával, s Ádám Ferenccel, az erdészet fiatal vezetőjével. Keskeny, köves hegyi uta­kon kocog velünk a hintó, s időnként neki-nekibuzdul a hűvös novemberi eső. De a nyirkos, vigasztalan idő nem tudja kedvünket szegni. Nem győzüúk betelni a látnivalók­kal, a kősó őszi erdő csodálatos varázsával. Főkép­pen ml, városiak faljuk mohó tekintettel a kétoldalt előbuk­kanó fenyvesek, tölgyesek, szakadékok vászonra kínálko­zó pompás részleteit. Ahol a! Egy szarvascsorda vezérbiká­ja bukkan elő a cserjék kö­zül, utána kettő, négy, hat, ki­lenc ... tizenhárom szarvas. Betyár, a lábunknál ülő vizs­la, ha nem fékezné a vadász­fegyelem, tán még rájuk is vakkantana. Odébb fácánok röppennek fel, s egy-egy tap­sifüles is átszalad a sáros úton. Kísérőnk, Adám Ferenc köz­ben szaporán magyaráz. Tu­lajdonképpen az egykori ko­ronaterületen járunk, erre va- dászgattak annak idején Fe­renc József ék és Horthyék is. A környék ma is igen gazdag vadban, fában, kő is akad, s i AZ MÁS Nem „hiánycikk” már a való­di ezüstfenyő sem, amelyből a várható igényeket kj tudják elégíteni. Gazdag választékot biztosítottak a különböző tu- ja fajtákból és hamis cipru­sokból is. A faiskola földlab­dával együtt, kosárba csoma­golva küldi az örökzöld cse­metéket a megrendelők címé­re. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents