Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-30 / 304. szám

•'A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1962. DECEMBER 30, VASARNAP KRÓNIKA — Az MSZMP járási vb ma ülést tart. Napirendjén a vá­lasztásokkal kapcsolatos kér­dések szerepelnek. — A járási balesetelhárítási tanács ma délelőtt < 9 óraikor tartja alakuló ülését. — A monori községi nőta­nács vezetősége ezúton mond köszönetét mindazoknak, akik évi munkájában segítették. Egyben minden asszonytársuk­nak boldog új évet kívánnak. — Az Érdekházasság című zenés vígjáték előadásával nagy sikert arattak a péteri színjátszók. A közönség ér­deklődésére való tekintettel az előadást ma este fél hétkor megismétlik a helyi művelődé­si otthonban. HÍR - KOMMENTÁRRAL 13 500 méter alapanyag fel­dolgozásánál 34 ézer forint ér­tékű megtakarítást ért el a Gyömrői Szabó Ktsz szabász­részlege. A szövetkezet 17 és fél millió forintos feszített ter­vének teljesítésére összponto­sítja most erejét. (rb.) kommentárja: Azok között, akikikel a len­ti hírt együtt hallgattuk, oft volt. M. F. elvtárs is, aki egy olyan kabát tulajdonosa, amely a fenti ktsz-ben készült. Meg­lehetősen epésen kommentál­ta a hallottakat, elmondta: a kabát ujja annyira* szűk, hogy könyökön felül nem tudja felhúzni. A takarékosság — ha ilyen áron érik el, káros. Ha a szövetkezetnek feszes is a terve, nem feltétlenül fon­tos, hogy az általa gyártott ru­hadarabok is feszesek legye­nek. Így véli a vásárló. És ne­ki van igaza. — Tánczenei divatok cím­mel táncdalest lesz ma este 7 órai kezdette] a monori műve­lődési otthonban. Fellép a Ne­buló-zenekar, Vámosi János, Zárai Márta. Majláth Jenő. Belépődíj 8 és 10 forint. Je­gyek kaphatók a közönségszer­vezőnél (Árpád u. 28.) — „A súrolókefe” című cik­künkre reagálva a kefegyáriak kérik a szóíaanforgó monori- erdei vásárlót: küldje vissza a kefét, hogy helyette mást küld- hessenek. — Rövidesen új szálláshe­lyükre költöznek a MÁVAUT Péteriben szolgálatot teljesítő alkalmazottai. A község költ­ségvetési keretéből 20 000 fo­rintot fordítottak az új szál­láshely. illetve az új üzem­anyagraktár mégépítésére. Az átköltözés során felszabadult helyiséget — átmenetileg — orvosi várószobának használ­ják fel. — Általános karbantartási munkálatokat végeznek az új év első hetében a mónori ta­karmánykeverőben. 8-án már teljes kapacitással indul az üzem. — Űj zongora, lemezjátszó és sok új bútordarab várja a szórakozni vái'yó Péterieket a művelődési otthon klubszobá­jában. I MÁJ MŰSOR /I maglótliák jelesre ri&sgá&tak Ismét eltelt egy év. Ilyen­kor az ember számot ad évi munkájáról, a sikerekről, s ha voltak, a sikertelenségek­ről ... Maglódon sok ember mondhatja, hogy az 1962-es év nem telt el hiába. A községi tanács 40 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát tervezett. * Nagy összeg, komoly megtakarítás! De el­csodálkozik az ember, ami­kor olvassa, hogy a maglö- di dolgozók ezzel szemben 136 400 forint dalmi munkát „Kulturálttá günket!” adta pártszervezet értékű társa- végeztek. tenni közsé- ki a jelszót a és a tanács. „Építsük utainkat, rendez­zük a vízlefolyást! Építsünk könyvtárépületet!” Csak a József Attila út épí­tésénél végzett munka ér­téke 119 400 forintot tesz ki. Ebben a munkában felnőtt és gyermek egyaránt kivettfe részét. A gépgyár és a termelő­szövetkezet dolgozói mellett ott serénykedtek Szeili Mi­hály elvtárs vezetésével a tanácsi dolgozók, az igaz­gató vezetésével a nyaralói iskola nevelői, mindkét iskola növendékei, a kultúrcsoport fiataljai, a lakosság külön­böző rétegei. Különösen di­cséretet érdemel a felnőt­tek között Pintér József. az utca lakója, aki 140 társadal­mi munkaórát végzett egye­dül! A vízgazdálkodás te­rén is 13 500 forint értékű társadalmi munka szerepel. Valóban, egyes utcák képe megváltozott, s ebben navy érdemet szereztek maguk­nak az ott lakók. A könyvtár éoületének megépítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett a közsési tanács minden dolgozója. Szinte megható volt nézni azt a lelkesedést, amivel végez­ték munkájukat, nem volt különbség elnök, adminiszt­rátor vagy hivatalsegéd kö­zött! A 136 ezer forint jó szer­vezésről és jó végrehajtásról beszél. Maglód község dolgozói vizsgát tettek közösségi ösz- szefogásból, s ezt a vizsgát jelesen tették le. Nyugodt lel­kiismerettel, a jól végzett, munka tudatában vághatnak neki az új évben rájuk váró újabb és újabb feladatoknak! — esjó — A becsületes megtaláló Nemrégiben a monori Kos­suth Lajos Általános Iskola VIII. fiú osztálya boldogan ün­nepelt. Búzás Sárdor megtalálta a megőrzőből ellopott kerékpárt, és becsületesen elvitte a gaz­dájának. Ö így mesélte el: — Vízért indultam a szom­széd sarkon levő kútra. Egy elhagyott telek bokros keríté­séhez támasztva, szemembe, öt­lött egy gazdátlan kerékpár. Nem mertem hozzányúlni. El­szaladtam az egyik utcabeli barátomhoz, és hívtam, hogy jöjjön, találtam egy kerékpárt. Megnéztük a névtáblát, és el­vittük a gazdájának. A tulaj­donos nagyon örült neki. Másnap az iskolában az egész iskola tanulói előtt fe­jezte ki köszönetét Búzás Sán­dornak és átnyújtotta neki a becsületességével kiérdemelt jutalmát. Bán Sándor G YÖMROI LEVELEK Küldözgeti; Minekes írókén (3.) Mozik Ecser: Felmegyek a miniszter­hez. Gomba: Suhog a pálca. If­júsági előadásra: A bátor csibe. Gyömrő: Hófehérke és a hét tör­pe. Matiné: Góljövő zenész Mag­lód: Tttaűt és gondok. Mende: Megszállottak. Monor: Az írnok és az írógép (széles). Matiné: Ten­ger mélyén. Nyáregyháza: Házas­ságból elégséges. Péteri: Vigyázz, nagymama! Pilis: A világ minden aranya. Matiné: Ludas Matyi. Tá- piósáp: Hamis alibi. Ifjúsági elő­adásra: Cica-Mica és más mesék. Táplósüly: A két „N” 'úr. Úri: If­júsági előadásra: Cica-Mica és más mesék. Üllő: Lopott boldog­ság Matiné: Hármasok szövetsé­ge. Vasad: Fatima. Vecsés: Esős vasárnap (széles). Matiné: A kis hegedűs. < Kedves Néném! Mint mindenütt az ország­ban, nálunk is az egyik leg­többet vitatott téma az1 isko­lák újrendszerű tanítási mun­kájának megtárgyalása, ame­lyet iskolareformnak nevez­nek. Ezen belül, mint mondják, igen fontos a nevelők és szü­lők egységes nevelési módsze­reinek kialakítása: Ennek ér­cekében sok minden történt es történik a jövőben is. Beszéltek róla szülői érte­kezleteken. Folyik általános iskoláinkban a szülők iskolá­ja sorozat, melyet egyesek cí­me miatt nem kedvelnek, (mondván^, nem szorulnak ők oktatásra)', mások meg azért nem látogatják, mert más te­rületen képezik magukat. így fordult elő, hogy egyik köz­ségünkben a jól felkészült ta­nítónő öt szülő számára tar­totta meg előadását. Ennek terjedése nem mondható olyan sikeresnek, mint az itt- ott felfedezhető pletyka. De hogy eredményeivel mégis ta­lálkozunk és az egységes ne­velés irányába történnek lé­pések, arra több jel is utal. Tudok olyan tanulóról, aki hatodik osztályos létére bá- rányhimlös megbetegedését új gyógyszerrel kezelte. Mikor osztálytársai meglátogatták, hogy közöljék vele a felada­tokat, szobájában vágni lehe­tett a füstöt, Kossuth cigaret­tát szívott, mint ő maga el­mondta: édesapai engedéllyel. Az indok bizonyára ez lehe­tett: úgyis túlkoros szegény gyerek, legalább ennyi ked­vezménye legyen. Vannak még olyan szak­mák, ahol a szombati napot szabadnapnak ismerik el és ezt tartják is a dolgozók. Is­merek olyanokat, akik ezt a napot használják fel arra. hogy a torkukra, nyelőcsövük­re letelepedett port alaposabb öblítésnek tegyék ki. Mesél­ték, hogy akad olyan szülő, aki ilyen kirándulásokon ha­zatérés előtt magához rendeli gyermekét, vagy élettársa lát­ja jónak az atya meglátogatá­sát községeink különböző he­lyein felállított áldozati he­lyeken, ahol többnyire por- menbesítő folyadékot értékesí­tenek. Itt azután a gyermek az épületes stílust és az élet problémáit úgy elsajátítja, hogy legyen az a közös neve­lés, amely kineveli belőle. Szép példáját tapasztalta egy ismerősöm az egységese­dés irányába történő nevelés­nek. Egy szombati napokon to- raköblítö áldozatokat bemu­tató polgártárs gyermeke va­sárnap délután ministráns- ingben fordult ki a plébánia kapuján és a temető felé ha­ladt. Az illető már letett a gondolatról, hogy a fiút, aki egyébként az úttörőszervezet jól dolgozó tagja, a délutáni úttörőösszejövetelen viszont­lássa. Ám, mit tesz isten, a másfél óra múlva kezdődő összejö­vetel lagaktívabb részvevőié épp ez a gyermek volt, aki templomi ruhája alatt minden bizonnyal úttörőegyenruhát viselt, hogy istennek,' iskolá­nak, a közös nevelési elvek kialakításáért a tantestülettel vállvetve harcoló szülőknek egyaránt eleget tegyem Kedves Néném! Elbúcsúztunk az óesztendö- től, > köszöntjük az újat. Ilyen alkalmakkor az emberek min­dig valami kedveset, szépet kívánnak egymásnak. Ezt sze­retném én is tenni, amikor arra kérem az ilyen esetekort felelősöket, hogy magukat, a nevelőket, legfőképp pedig gyermekeiket kíméljék a kö zös nevelési elvek kialakít': ■<' nak ilyen módszereitől. (-s-a) Lapunk ez évben először rendezi meg a nyilvános szava­zást az cv legjobb férfi és női sportolója, továbbá az év leg­jobb csapata címért. A szavazásban valamennyi olvasónk részt vehet úgy, hogy a kiválasztott férfi és női sportoló fényképet kivágja, és beküldi szerkesztőségünkbe. (Ha a közölt fényké­pek között nem találja azt a sportolót, akit járásunkból a legeredményesebbnek tart, úgy a szavazólap felső részére írja fel a javasolt nevet.) Csapatokra a mellékelt szavazólap felső részén kell sza­vazni. úgy, hogy oda beírja a legjobbnak vélt csapat nevét. A szavazólap aljára saját név és lakcím kerül, mert a szavazók is jutalomsorsoláson vesznek részt. 'Egy szavazó több fénykép és* szavazólap beküldésével is pályázhat. A legtöbb szavazatot kapott versenyzők a „Monor és Vi­déke” márványplakcttjét, míg az év legjobb csapata lapunk tiszteletserlegót kapja. Beküldési határidő 1963. január 5. Cím: Monor és Vidéke szerkesztősége, Monor, Kossuth Lajos u. 88. Az év legjobb csapatai (javaslat) Kimagasló eredményeket Monori női sakkcsapat: a járási és megyei spairtakiá- don 1962-ben bajnokságot nyert. (Kovács Magdolna, Huszti Jánosné, Kupecz Er­zsébet, Pongráczné Papp Haj­nalka.) Mcndei labdarúgó-csapat: 1962. május 1-én Gyomron a Kilián-kupát nyerte meg. A monor—nagykátai járási ösz- szevont bajnokság őszi első helyezettje. (Kanyik József, Petries Mihály, Kárpáti Já­nos, Sipos István, Tóth De­zső, Ács József, Konda Fe­renc, Bimbó János, Sárközi József, Guth István, Kiss Sándor, Juhász István, Enye- di Ferenc.) Mendei úttörő leány négy­tusa csapat: a járási és a megyei négytusa-bajnokságon első, illetve második helye­zést értek el. (Szabó Irén, Sipos Irén, Izrael Mária, Pin­tér Piroska, Szőke Gabriella, Szász Margit.) Vecsés központi Iskola fiú úttörő négytusa csapata: a járási és megyei úttörő négytusa-bajnokságban jó eredményt értek el. (Pintér András, Csapó János, Káz- mér György, Beck János, Maár János, Stiller Ferenc.) Péteri női röplabdacsapat: évek óta járásunk legjobb­jai közé tartoznak és mél­tóképp képviselik járásun­kat is a különböző verse­nyeken. 1962-ben a járási spartakiádon első helyezést, a megyei tornán pedig 3. helyezést értek el. (Garamsze- gi Róza, André Emestin, Miklós Erzsébet, Bódis Er­zsébet, Mravik Rozália, Kar­dos Sári, Tóth Erzsébet, Földvári Mária, Szemők Róza.) Vecsés! MTK II. labdarúgó­csapata: az 1962—63. évi já­rási labdarúgó-bajnokságban az élen végeztek. A nyári bajnoki szünetben rende­zett „Szolidaritási kupa” győztese és a járási ifjúsági találkozó alkalmával ren­dezett villámtorna első he­lyezettje. Tápiósápj labdarúgó-csapa­ta: a Tápió menti kupa ez évi győztese. A vecsés! MTK férfi kézi­labda-csapata: a megyei baj­nokságban jó eredményt ért el. A járási spartakiádon és az ifjúsági találkozó tisz­teletére rendezett villámtor­nán első helyezést ért el. (Boda Béla, Körmöczi Osz­kár, Körmöczi Jenő, Sárosi György, Veres Lajos, Szász Imre, Kovács József, Töl­gyesi Károly, Raszl József, Horváth Ferenc.) Az Üllői Tsz SE férfi ké­zilabda-csapata: a járási ver­senyeken jó eredményeket érnek el. 3ZA7AZÖJUÁP eléri sportolóink: 1. Magócsi Károlyné monori sakkozó. 1962-ben a téli sparta- kiádversenyeken megyei bajnok­ságot nyert. 2. Tóth Sári, a Monori SE at­létája. Ez évben a járási és a me­gyei spartakiádon magasugrásban szerzett első helyezésével ért el szép sikert. 3. Sipos Irén, Mende. 1962. má­jusában még mint úttörő szere­pelt az úttörő járási négytusa- bajnokságon. Távolugrásban. kis- 1 abdaiia.i í tásba n és az összetett versenyben ért el első helyezést. A megyei négytusa-bajnokságot is biztosan nyerte. Itt kisiabdahaií- tásban országos úttörő csúcsot ál­lított fel. 4. Fónyad Péter, a Monori SE labdarú s ó-cs apa I ának ka p usa. 1962-ben tagja lett a magyar ifjú­sági labda rúgó-válogatottnak. s még ez évben, mint a válogatott kapusa, a Népstadionban is vé­dett. 5. Hang György üllői sportoló. Labdarúgó, atléta. 1962-ben a já­rási, megyei és Pécsett az orszá­gos sipartakiáddöntőn súlylökés­ben szerzett bajnokságot és dicső­séget járásunknak. 6. Kacséra Károly vecsési ke­rékpáros. A járási spartakiádon cs Monoron rendezett kerékpáros versenyeken ért el első helyezést. 7. Csapó János, Vecsés. 1962 májusában még mint úttörő sze­repelt az úttörő járási négytusa- bajnokságon. Távolugrásban és az* összetett versenyben ért el első helyezést. 8. Hídvégi József tápiósülyi sportoló. Az 1902. évi járási hon­védelmi összetett versenyben érté­kes első helyezést szerzett. Mint labdarúgó is dicséretet érdemel síp prtszerűségéért. Bár fényképet nem kaptunk ró­la, de eredményei alapján az év lepj óbb sportolója címért szava­zásra terjesztjük elő: Molnár Mátyás vecsési sakko­zót. 1962-ben megnyerte a monori járás sakkba jnoka címet, több já­rási versenyen első helyezést ért el. Ez évben legszebb eredménye, hogy elsőosztályú minősítést szer­zett. Példamutatása, nevelőmum- kája nyomán egyre többen ked­velik meg Vecsésen a sakkot. Fi­át — aki még általános iskolás, már több versenyen elindult, nagynevű ellenfelekelt győzött Lé —, lágy neveli, hogy jó sportoló váljék belőle is. NAGY KÉPES PÁLYÁZATUNK BCb volt az év legjobb sportolóid járásunkban ? OB

Next

/
Thumbnails
Contents