Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-30 / 304. szám

\ 1962. DECEMBER 30, VASÄRNAP rEflrr hfcyei cJCivlaa ÉLETi Teagyógyítás napjainkban kező szakkönyvek voltak és nagyon sok igen hatásos gyári gyógyszerünknek a füves könyv volt a szülőanyja. A modern gyógyítás ismét rádöbbent a teák természetes előnyeire és látja, hogy a gyógytea könnyen hozzáfér­hető, ártalmatlan, komplex, tartós és folyamatos hatású és igazuk van azoknak, akik a teagyógyítás ügyét az Egész­ségügyi Minisztérium vezeté­se mellett a magyar orvosi kar szívügyévé akarják tenni, már csak azért is, rrtert ha­zánk gyógynövénytermelése bőséges, változatos és a Her­baria Gyógynövéhykeréske- delmi Vállalat körülbelül 200- féle teával foglalkozik, 30 faj­tát termeszt kultúrában és kamillateája, borosmentája és mai nap 1962. december 30., vas ár­nap, Zalán, Szabin napja A nap kél 1-32 órakor, nyugszik 16.01 órakor A hold kél 10.01 órakor, nyugszik 20.11 órakor Várható időjárás vasárnap estig: erősen felhős enyhülő idő, meginduló havazásokkal, ónosesövel. Mérsékelt, időn­ként élénk déli, délnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet nulla fok körül. Eltemették Sándor Kálmánt Budapesten a Farkasréti temetőben szombaton nagy részvéttel búcsúztatták Sándor Kálmán Kossuth-díjas írót. A ravatalnál ott voltak az MSZMP Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztéri­um és a Magyar írók Szövet­sége képviselői, kulturális és irodalmi életünk kiválóságai, az elhunyt író kortársai, bará­tai, tisztelői. A Magyar írók Szövetsége nevében Fodor József, Kos­suth-díjas költő mondott be­szédet. A fiatal írónemzedék nevé­ben Jovánovics Miklós, az Élet és Irodalom munkatársa szólt. ___________ — Ajándékműsor az öre­geknek. Ma délután négy órakor a KIOSZ ceglédi ének­kara a helyi szociális ott­honba látogat. Az énekkar műsort ad az ott élő öregek­nek, majd megajándékozzák őket. — Nagyarányú gyümölcs­ös szőlőtelepítés Nagykőrös, sön. A nagykőrösi termelő- szövetkezetek az új évben 360 hold szőlőt telepítenek, amelyhez már elvégezték a talajelőkészítő . munkákat. Ezenkívül — elsősorban al­mából és szilvából — százöt­ven holdon ültetik ki a ta­vasz folyamán a csemetéket. — Harminc vagonos mag­tárat építettek a nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezet­ben. Az építkezés befejező­dött. — Bővült a könyvállomány a ceglédi járásban. A ceglé­di járási könyvtár hálózatá­nak állománya az utolsó ne­gyedévben Albertirsán 25 ezer forint, Törteién pedig 15 ezer forint értékű könyv­vel gyarapodott. Mindkét he­lyen új bútorok, kényelmes székek várják az olvasókat. A könyvek elhelyezése mór Albertirsán és Törteién is sok gondot okoz, ezért rövi­desen bővítik a könyvtára­kat. Mindkét községben va­sárnap nyolc órán keresztül állnak a könyvtárak az ol­vasók rendelkezésére. ÍT­2 3 " ! 5 & s 8 9 10 11 12 15 m V* 15 S’ 16 n m 18 19 20 3 21 • 22 SS — A községi önkéntes tűz­oltóparancsnokok soron levő továbbképző előadását ja­nuár 6-án tartják meg a já­rási székhelyeken. A tovább­képzés keretében a parancs­nokok beszámolnak a lakó­, házak tűzvédelmével kapcso­latos ellenőrzésük eredmé­nyéről. — A munkásellátási bi­zottság jelentését hallgatta meg szombaton a Vasutas Szakszervezet Pest-Nógrád megyei Bizottsága, a tárnoki, dunaharaszti és ócsai MÁV munkásszállásokon tartott el­lenőrzésről. A bizottság meg­állapította, hogy a szálláso­kon súlyos hiányosságok ta­lálhatók, s ezek felszámolá­sára intézkedési tervet dol­gozott ki. — Majdnem kétszázötven vagon különféle tápra kötött szerződést a ceglédi járás tsz-eivel a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat járási kirendeltsége. — A tanulás és a gyakor­lati munka mellett sokan foglalkoznak sporttal is a nagykőrösi iparitanuló-isko- lában. Az iskola sportköré­nek jelenleg 57 tagja van. — A Pest megyei Petőfi Színpad ma délután fél négy­kor Bérnecebará ti n, este fél nyolckor Kemencén a Ki az úr a házban című Goldoni vígjátékot mutatja be. A Világvége Piripócsom című parasztkomádiát pedig este hétkor Csömörön játsszák. — A Duna—Tisza közi Kí­sérleti Intézet ceglédi üzem­egységében befejezésihez kö­zeledik a szőlő trágyázása. A gyümölcsös trágyázását is megkezdték — január végé­re befejezik. — Szerencsés város. Két­millió forint nyereménnyel gazdagodtak az idén a nagy­kőrösiek. 1962-ben egy ötös és öt négyes találatot értek el a város lottózói, amelyek­re összesen kétmillió forin­tot fizetett ki az DTP. — Haláleset a temetésen. Gödöllőn, szombaton délután temették Bense István 41 éves cipészt. A temetési szertar­tás alatt, munkája végzése közben, elhúnyt Nagy Jenő 56 éves temetésrendező. \A rádió és a televízió mai műsora nyeiről. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Vasárnapi vers. Rafael Alberti: Emlékezések, szemben a spanyol partokkal. Előadja: Latinovits Zoltán. 19.50: A tv mesekönyve. 19.55: A herceg halásznadrágban. Angol film. 21.25: A gazella és az elefánt. Boldizsár Iván jegyzete az UNESCO párizsi közgyűléséről. 21.35: Hírek. Január 1-től így leszs Rendkívül fontosnak tartjuk nyomatékosan felhívni a figyel­met arra, hogy a sárga fényű, vil­logó lámpáknál, a zebrasávokon, a járdaszigeti megállók és a jár­da között, valamint az útkeresz­teződéseknél. a hekanyarodó jár­művekkel s-zemben — ha a gép­jármű odaérkezése előtt már az úttesten haladnak — a gyalogosoknak minden­képpen elsőbbségük van! A gyógyteákról és a tea- gyógyításról manapság is so­kat vitatkoznak az emberek. Egyre több gyógyult beteg bi­zonyítja, hogy gyógyulását vagy panaszmentességét a gvógyteáknak köszönheti. Ugyanakkor igen sok orvos és gyógyszerész gúnyos mosoly- lya', kézlegyintéssel hallgat­tatja el a teadicsérő nyilatko­zatot. Ez a szemlélet nem általá­nosítható. mert a kétségtele­nül sok értéktelen növény mellett igen sok komoly érté­ket képviselő gyógynövény van, amit legjobban bizonyít az, hogy az V. és a készülő VI. Magyar Gyógyszerkönyv számos gyógynövényt tett és tesz majd „hivatalos” gyógy­szerré. A tea gyógyítás egyik ko-. moly előnye, hogy a teák ha- J tóanyagtartalma mérsékelt és ! így hatásuk nem gyors, nem ; nyers, nem pillanatnyi, nem ; hirtelen átütő, hanem elhúzó- ^ dó, lassú, szelid, kitartó. A \ teák alkalmazása szabály- sze-J rint is kúra jellegű. Huzamo-; sabhan akár hónapokon, éve-; ken át adhatók anélkül, hogy! adagolásuknak a szervezet! bármilyen kárát vallaná, ; vagy akármilyen mellékhatá-! suk lenne. Ennek az úgvne-; vezett Idő-faktornak a jelen-' tősége főleg az elhúzódó idült; betegségük miatt joggal türel-; metlenkedő betegek esetében J hasznosítható. A másik komoly előnye aj teakezelésnek, hogy a gyógy-! teáknak — elsősorban a ha-; zai teakeverékeknek — a hyp- ; no-szuggesztív — tehát a; megnyugtató, rábeszélő, lelki; — gyógyhatásúkon kívül olyan! bebizonyíthatóan komplex ha-! tásuk van, ami főleg gyér-! mekek, öregek, legyengültek! és túlérzékenyek esetében ké- i miai gyógyszerekkel — tablet-; fákkal, porokkal —. de még ; gyógyfüvekből készült kivo-; Tatokkal sem helyettesíthe-; tők. ; A harmadik igen komoly; haszna a gyógyteáknak, hogy! egyénileg állíthatók össze, és í ha az orvos megfelelő botani-; kai. illetve hatástani tájéko- ; zottsággal rendelkezik, szinte; művészi módon válogathatja,; keverheti, javíthatja, ízesíthe-; ti, illatosíthatja, tehát hasz-; nosságuk mellett kellemesíthe- i ti is a gyógyteákat. Egyes esetekben a teakúrát! nem önálló gy ógyei járásként! alkalmazzuk. A tapasztalat! szerint a teakúra elősegítheti,! fokozhatja, vagy tartósíthatja; az egyéb gyógyszerek hatását.; Ilyenkor adagolását kiegészítő. < segítő, fokozó beavatkozásnak \ tekinthetjük. Végül azt sem szabad figyel- i men kívül hagyni, hogy a tea­füvek — elsősorban a hazaiak — könnyen hozzáférhetők és házilag elkészíthetők. Csupán azt kell megtanulni, hogy a hatóanyag kivonása milyen el­járással. a legcélirányosabb: meleg áztatással. forrázással, esetleg főzéssel, tartós forra­lással. Helytelen lenne pél­dául. ha valaki a csipkebogyó­teát forralással • készítené, mert a tartós magas hőmér­sékletben a C-vitamin elbom­lik és így a tea értékéből fel­tétlenül veszít. Nem helyes az sem, ha va­laki azt mondja, hogy minden tea egyforma, ha teát javasol az orvos mindegy, hogy mi­lyen gvógyteát iszik. Minden gyógytea más. mindnek más a hatóanyaga és mirydtől más gyógyeredmény várható. Ezért minden betegnek min­den betegségre más és más teakeveréket kell összeállíta­ni, ha betegsége teával egy­általán gyógyítható. A teagyógyítás nem olyan egyszerű, ahogyan azt egyesek elképzelik. A füves gyógyítás tekintélyét talán az rontotta el, hogv elsősorban füves­asszonyok és javasemberek foglalkoztak vele. Dedig jó pár évtizeddel, sőt évszázad­dal ezelőtt a füveskönyvek komoly tanulmányokra utaló, nagv körültekintéssel, gya­korlati megfigyeléssel rendel­XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Négyszázéves vélekedés a női dolgokról majoránnája a világpiacon is vezető helyen áll. Helytelen lenne, ha a gyógy- füvek népszerűségét a reális fölé emelnénk, de az igazat meg' kell mondani még az el­lenvéleményekkel szemben is. Pavlov professzor a gyógy­teákat és általában a növé­nyek gyógyértékét oyannak tartotta, mint az anyatejét. Az anyatéjben — mondotta — nemcsak tápanyagok, de az évmilliós önvédelmi harc és. fejlődés eredményeképpen változatos, egymást erősítő, méregtelenítő gyógy- és védő­anyagok rejlenek és az embe­rek számára készen vannak, csak a kezet kell kinyújtani utána. Buga doktor Kézfogó Tízévesforma fiú kezében lóbálja az iskolatáskát. Mel- ; lette alig fél fejjel alacso- í nyabb társa, nyúlánk, barna- i • copfos kislány. Ballagnak ha- ; í za az iskolából. í — Laci? Lacika, ugye elve-': \ szel? — pillant oldalvást a i j lányka. I — Még nem tudom —j I mondja határozatlanul a fiú. \ — De ... miért?! — a lány \ hangja számonkérő. \ — Csak — vonja fel a vál-' • lát a gyerek és felgyorsuló ; léptekkel távolodni akar. \ — Akkor megmondták! — ; állítja meg a lány. \ A fiú megtorpan. Gondolko- \ dik. Aztán visszafordul: \ — Na, jól van, mához tíz 1 évre itt találkozunk — sóhajt \ beletörődve és tovább indul- : nak. í (S. j.) V\\\\\\\\\\\\\\\v I GYERMEKREJTVÉNY \ l i j Pajtások! Üjév napján, 140 évvel! ; ezelőtt született nagy magyar! ; költő neve szerepel a mai rejtvény; \ függ. 7. és 9. soraiban. ! i Huszonnyolc négyes a lottón A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása alap­ján, az 52. játékhétre 4 748 673 darab lottószelvény érkezett be. Öt találat nem volt. Négy találatot 28 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 127196 forint. Három találatot 2816 fogadó ért el, nyereményük egyenként 632 forint. Két talá­latot 95 114 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 18 forint 70 fillér. (MTI) y í VÍZSZINTES: 2. A folyóvíz váj- í ja magának. 6*. Az iparhoz tarto- 7 zó. 8. Dunántúli hegység. 10. La- j tin kötőszó. 11. Feneketlen zsák? ^ 12. Vívószerszám. 14. Zúdít 16. í Létra beosztás. 18. D. Á. 19. Elfé­rt nekel. 21. Dalmű. 22. Olyan nö- J vény. amelynek magja van. £ FÜGGŐLEGES: 1. Park. 2. Ásó- í sav teszi. 3. Erekkel bevon. 4. Di- J csőség. 5 Párizsi utca ÍRUE). 13. ^ Recseg. 15. Ebédhez terít. 17. A 4 vadat nyomon követő vadászku- rt tya. 19. Spión. 20. Fordított sze- ^ szes ital. ^ Pajtások! A megfejtett költő £ nevét írjátok le egy levelezőlapra ^ és 1963. január 7-ig küldjétek be í a szerkesztőséghez. A helyes meg- V fej tők részt vesznek a január ha- J vi jutalomsorsolásban. Az 1962. ^ december 15-i rejtvényünk helyes *• megfejtése: Kodály Zoltán. A három jóbarát A harmadik cica szerény, Nincs böviben hírnek, pénznek, j De vidáman nyújtja mancsát I Mindem szürke kisegérnek. önérzetes cicák ezek! Mikor lopni nem mehetnek, l A konyhában Zsuzsikától Csupán akkor keregetnek. Lelkes Miklós ; t J v\\\\v\v\v\\\\\\\\\w^ í t * A kutya megvicsorította a! fogait. Éppen csak annyit! margóit, hogy helyembe jött', a finom, gyenge nyúlpecsenye,', és azzal már lódult is. Sze-f gény nyuszinak éppen csak; annyi ideje volt, hogy hir-' télén megforduljon, és uzsgyéf neki! A hajsza kegyetlen volt.! A nyúl mindig a sarkában J érezte a kutya lihegését. Né-', ha már-már utolérte. Csat- togtatta fogait a pompás fo- J gásra. Nem telt bele egy ne-; gyedóra, a nyúl utolérte a; kerékpárost. Izgalmas vág- tatásban elhagyta a motorost. ^ és még az autó mellett is% elsüvített, csak azért, hogy J a bőrét megmentse. ! 4 7~/- É A aulo sarkán hirtelen % bekanyarodott. Villámgyorsan % eltűnt a káposztatáblában. Az J agár szaglászott utána. Jóf magasan felágaskodott, hogy f hátha meglátja. A nyúl la-$ pult és remegve figyelt. A kutya végül is megunta £ a kutatást és bosszúsan ha- ^ zaindult. Már szürkült, ami- f kor a nyúl óvatosan éllépe-f getett a vacakig. Édesanyja% boldogan fogadta és örömé-£ ben csak annyit kérdezett: — No, fiacskám, láttad-e % vfllami hasznát a tudásodnak? £ — A kis nyúl fáradtan nyö-'j szörgött. J — Láttam bizony, édes-$ mama! Az életemet mentet-4 y tem meg vele. £ Rossi Károly £ ; Fehér kesztyűs, fehér csizmás, ! Hófehér a fitos orra, ; Fehér bajszát csak tejfelbe ! Mártogatja és nem borba. ! Cindrifalvi Cicvarek ő. ! Koromfekete a másik: ! Háztetőkön vad csatákban ! Ö a vitéz kapitány itt. V * V\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ A kengyel futó — Hát jó munkáskézre min­denütt szükség van. Mi a mesterséged? — Semmi! Csak futni tu­dok, de a szélnél is sebeseb­ben. — Azzal semmire sem mész — csóválta a fejét a motoros. — Ki látná hasznát a te futásodnak. Hiszen a motor úgy vágtat, mint a villám. Az autót már ang merte megszólítani. Szerencse, hogy a kocsivezető megsajnálta a kedvetlenül baktató nyuszit, és lefékezett. — Hát te, Tapsifüles, mer­re tartasz? — Szolgálatot keresnék! Nagyon tudok szaladni. — Hahaha! — csapta össze két tenyerét a kocsivezető. — No, bizony abból semmi sem lesz. Az én autóm úgy ro­bog, hogy az út mellett levő fák sorát sűrű fésűnek né­zem. Sosem látod te hasznát a nagy tudásodnak. Az autó felmorgott. Megló­dult és úgy elrobogott, hogy nyuszi alig tudta tekintetéül követni. Pedig szégyenszemre én ha­za nem megyek! — toppantott első lábával a Tapsifüles, és tovább indult. De |bizony. megmeredt akkor, amikor az út mellett húzódó árokból felkapott az agár. meg ne szólják, meg ne ítél­jék, ne kárhoztassák: ami pe­dig egyszer reá ragad, köny- nyen le nem mosatik, csaknem holtig rajta marad. Micsoda okosság tehát, hogy a leány szem elejbe kívánkozzék? Tlo-gy mit tegyen a leány: 11 erre így válaszol Páz­mány Péter: — Otthon üljön, és ha szük­ség kívánja, hogy kimenjen, anyjával menjen, és a férfiak között úgy légyen, mintha el­lenségei között volna, kik leg­drágább kincsétől meg akar­nák fosztani. Férfiemberrel, akármilyen közel való atyafi legyen, egyedül ne maradjon... ügy látszik, a tánc már ab­ban az időben is komoly tár­sadalmi jelenség volt. A szi­gorú Pázmány Péter így véle­kedett róla: — Senki a táncot csak szök­dösésért nem szereti, hanem a kézfogások és szorítások, öle­lések é$ tapogatások. a' lassú beszélgetések tetszenek, ame­lyekből olyat tanul az együgyű leány, hogy teljes életében megsiratja ... M. L. Jrf özei négy, eléggé viharos i évszázad suhant el már : Pázmány Péter iratai fölött, i egyik-másik sárguló lapján i mégis egészen mainak tűnő i témákkal is találkozik a bön- ;gésző tekintet. Ilyen például a ; nők társadalmi helyzetéről ; szóló elmélkedése, amely tö- I mör. erőteljes nyelvezetével ;azt bizonyítja, hogv a magyar i prózairodalom nyelvének egyik I legjelentősebb úttörője az esz- :tergomi érseki székben is föl- : figyelt erre az úgy látszik. : halhatatlan problémára, és ; szíwel-lélekkel odaállt a gyön- ;gébb nem mellé. ; A XVI. század utolsó esz- ;tendejében imigyen szólott ko- |rának leányasszonyairól: ; — Nem kívánkoznék bezzeg ja leányasszony piacra vagy la­kodalomba menni, ha meg- í gondolná, hogy ítélőmesterek jeleibe mégyen. kik erkölcséről lés tisztességéről törvényt tesz- inek. és soha magát úgy nem j viselheti, hogy kárhoztató : szentenciát ne nyerjen. Ha ke- íveset szól. vagy halleat: pa- i rasztnak ítélik, szaporább sza- jváért: csacsogó neve: ha egy- lüigyűen beszél: tudatlannak;1 ;értelmes szólásáért: álnoknak jés csalárdnak mondatik; ha jnehezen felel: rosázul nevelt; j ha könnyen szónak adja ma- Igáí: szerelmeskedő: ha sze- jmérmesen hallgat: képmutató: jha szénen öltözik: kevély; ha jaz öltözettel nem gondol: oes- Imány; ha valahová néz, azt ;mondják, hogy: odahajol szí- ; ve. ahová néz szeme, mivel a íszem után jár a szívek gonosz- ;sága. Egyszóval, soha olyat ;nem művelhet a leány, hogy J ; xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx­* J 1 5 Nyuszi mama egészen a \ dűlő sarkáig elkísérte a ( fiát. Még ott is keserves £ könnyek között marusztotta. J — Ne menj el, kisfiam! Lá- '/ tód, hogy ezen a végtelen Í káposztaföldön megvan a jó Í mindennapink, sose éhezünk! } Ki tudja, ha világgá mész, % vajon hová vet a sorsod. % Tapsifüles makacs volt. J Nem sokat adott arra, hogy £ édesanyja nagyon keserve- f sen sír. Felágaskodva tekin- í getett a végtelen országút í felé. J — Legalább azt mondd % meg, hogy mi a szándékod! $ Dolgozni akarsz? J — Dehogy is akarok. Eszem J ágában sincsen. Nagyon is f meg fogják becsülni azt, amit én tudok. Kengyelfutó leszek! — Nem hasznos kenyérkere- í set az, nyuszikám! Maradj! í Hiába volt az anyai szó, $ Tapsifüles hajthatatlan ,ma- $ radt, és elindult. Alig egy % óra után szemben találta ma- gát a kerékpárossal. £ — Hát te ugyan hová tar­£ tasz, Tapsifüles? $ — Szolgálatot keresek! í Kengyelfutó akarok lenni. 7 * < A kerékpáros legyintett. — ? Bizony, a te tudományodnak $ nem sok hasznát látja a vi- $ lóg. Már majdnem minden- $ kinek van kerékpárja. Senki sem szorul arra, hogy sürgős % postáját terád bízza! í A motorost már a nyuszi $ állította meg. — Szeretnék / valahová elállni szolgálatba. kossuth-radiö ; 8.1«: Lányok, asszonyok. 8.30: ! Részletek Ponchielii operájából. ; 9.15: Napirenden. 9.20: Családi ; körben. 11.45: Tömegdalok a ro- ; mán rádió műsorából. 12.15: Népi ! zene. 12.45: Ahol a város kezdő- ! dik. 13.05: Zenekari muzsika. 14.00: • Mit olvassunk? 14.20: Szív küldi ; szívnek szíves-en. 15.10: Zengjen ; dalunk! 15.40: Élőszóval — muzsi- ! kával. 17.50: Mai emberek. 18.00: ! Híres baritonáriák. 18.20: Gondo- ; lat. 19.00: Előadóművészek axany- ! könyve. 20.10: Latabárok. 130 év a ; magyar színpadon, prózával és ! muzsikával. 21.10: Magyar nóta- és | népdalest. 22.20: Táncoljunk! PETÖFI-RADIO 14.20: Operakalauz. 15.20: Vála- | szolunk hallgatóinknak. 15.35: Dó- czy József és Kalmár Tibor nó­tái. 15.55; Fotoamatőrök ötperce. 16.05: A kőasszony. Mesejáték. 17.00: Hangversenyszvit fúvósze­nekarra. 17.18; a Bimbó úti úes- pota. 17.30: Hangverseny az ope­ra útja című műsor hallgatóinak. 18.10: Tánczene. 19.05: Részletek Strauss: Egy éj Velencében című operettjéből. 19.40: Az aranybo­gártól az elektronikus agyig. 19.55: Luzerni Fesztivál, 1962. 21.47: Gondolatok filmekről. 22.00: Köny- nyűzene. 22.35: Bolgárasszony. TELEVÍZIÓ 16.00: A ,,Violinek” gyermek­színházban. Az intervízió műsora Varsóból. 16.30: A Magyar Hirdető műsort*. 17.00: Ki mit tud? 18.40: Amiről 1962-ben beszéltek, össze­foglaló az év külpolitikai esemé- I

Next

/
Thumbnails
Contents