Pest Megyei Hirlap, 1962. december (6. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-29 / 303. szám

Adatok a város kultúrtörténetéhez A noviszádi (újvidéki) Mati- ca Srpska kiadásában megje­lenő bio-bibliográfiai lexikon­ban többek között az alábbi két Szentendrén élt irodalmát élete és munkája kerül fel­dolgozásra, miután itteni mű­ködésük, szentendrei viszony­lataik a város kultúrtörténeté­hez tartoznak. CSAMPRAG ISTVÁN (1871 —1962) 1898. évben jön Szent­endrére. Itt nyomban részt vesz a helyi dalárda megszer­vezésében és vezetésében. 1902-től kezdve pedig a helyi Jávor közművelődési egyesület szervezője és egyik vezetője. Ennek az egyesületnek kereté­ben működik a dalárda, színi­előadásokat adnak elő, s könyvtárat tartanak fenn. He­lyileg a Jávor a mai múze­umépület emeleti részén szé­kelt. A 20-as években, kivona­tosan lefordította Szofrics Pál (1857—1924) Szentendréről szóló monográfiáját. Ez igen jelentős mű és Szentendre újabbkori történetének legelső foglalata. E fordítás érdeme, hogy Szofrics művét a magyar közönség előtt is ismertté tet­te. Szofricsot eme fordítás közvetítésével számos szent­endrei vonatkozású munka említi, hivatkozik rá. — Csámprág 1939. évben költö­zött Noviszádra és ott írja meg szerb nyelven: A szerb­ség Szentendrén az utóbbi 40 év alatt című, ez idő szerint kéziratban meglevő munkáját. Két kisebb cikke is megjelent a Tolna megyei Grábóc köz­HÍREK A JÁRÁS ÉS — Az építési és közlekedé­si csoport munkájáról, a tsz- ek mellék- és segédüzemági tevékenységéről, államosított ingatlanok mentesítéséről tár­gyalt csütörtök délelőtt a já­rási tanács végrehajtó bizott­sága. Ezen az ülésen kerül­tek megerősítésre a válasz­tások előkészítésében részt vevő. annak törvényességét biztosító választókerületi bi­zottságok és a járási válasz­tási elnökség is. A ter- melőszövetkezetek tevékeny­ségével foglalkozó jelentés megvitatásában részt vettek a termelőszövetkezeti elnökök is. Részt vett a vb ülésén a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának veze­tője, Borbás Lajos elvtárs is. A határozatok ismertetésére visszatérünk. — Egy hónap alatt 89 000 forint forgalmat bonyolított le a Marx téri illatszerbolt. Ter­mészetesen nagyban segítette ezt az eredményt a karácso­nyi vásár is. ségben levő, 1585. évben ala­pított kolostor történetéről. DÓRITS ISTVÁN (1883— 1932) már pesti gimnazista ko­rában megjelennek irodalmi munkái. Főleg magyar nyel­ven írt verseket és szerb nyelvről fordított ugyancsak verseket és prózát. Tevékeny­ségét a Nemzeti Hírlapban, a Fővárosi Lapokban, az , Or­szág-Világban, a Pesti Nap­lóban, a Magyar Szalonban, a Jövendőben, a Magyar Szem­lében, a Croatiáfoan és a Szentendre és Vidékében fej­ti ki 1900—1906 között. Ké­sőbb a 20-as években élénk kapcsolatot tart a Gyöngyös­bokréta körével, Pauliny Bé­lával. Arany János: Jóka ör­döge című műve dramatizálá- sával is foglalkozik. Kapcso­latiban állott az Opera akkori igazgatójával: Márkus László­val, tagja volt a budapesti Pátria-írók klubjának. Iro­dalmi tevékenységét számos cikk és tanulmány ismertette szerb nyelven is. Megemléke­zik róla Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Üj so­rozat című bioybibliográfiai lexikon is. Dórits István a századfor­dulón évekig lakott állandóan Szentendrén a Petőfi u. 2. számú, igen hangulatos szentendrei udvarházban. Ké­sőbb pedig a nyári hónapokat töltötte családjával együtt a Dobozi utca 1. szám alatti kertes nyaralóban. Itt temet­ték el a Szaborna-temetőben. H. Gy. A VÁROS ÉLETÉBŐL — A város ügyeletes orvosa december 31-én dr. Gyerkó János, 1963. január 1-én dr. Katona Gyula körzeti orvos. — A filmszínház műsorán december 29-én és 30-án a Pinocchio, december 31-én és január 1-én, 2-án a Csuda­pest, az ifjúsági matiné mű­során 31-én a Timur és csapata című film szerepel. — Nemrégen adták át Tahi- tótfalun a tíz férőhellyel bő­vített bölcsődét, máris új tervekkel foglalkozik a köz­ségi tanács. 180 000 forint rá­fordítással óvodát bővítenék községfejlesztési költségvetés­ből. A bővítés 25 gyermek felvételét teszi majd lehető­vé. Elkészült a révfeljáró építése is, melyre 100 000 fo­rintot hagj'Ott jóvá a helyi tanács. — A járás ügyeletes állat­orvosa december 31-én dr. Kollár Pál körállatorvos, Pi- lisszentkereszt, telefon: 2, lámpapír és a borítéküzem folyamatos beindítása, a ko­csigyárban a tervezett proto­típusok bevezetése. A fenti eredmények és hiá­nyosságok összevetése alap­ján kialakul a várható nye­reség az üzemeknél. Ez a Cememtáruipari Vállalatnál 12 nappal, a kéziszerszámgyárban tíz nappal, a papírgyárban pedig hat nappal szá­molható. Az elmondottak, csupán az év háromnegyed részének eredményeit tüntetik fel. Amikor majd az egész év munkálkodást rögzítik, hisz- szük, hogy a negyedik ne­gyedév erőfeszítései további sikereket mutatnak fel. Öregek napja Leányfalun A szeretet és megbecsülés jeléül a leányfalui Vöröske­reszt-szervezet ez évben is megünnepelte az öregek nap­ját december 23-án, délután 4 órai kezdettel, a kultúrház- ban. Ünnepi megnyitó beszédet mondott dr. Csurgat Mihály községi Vöröskereszt-elnök. Az ünnepeiteket az ifi vöröske­resztes úttörők köszöntötték, és ajándékokat adtak át a 80 éves özv. Kovács Ká- rolynénak és a 77 éves Wal­ter Vilmosnak, majd a rész­vevők fehér asztalnál uzson­náztak, és régi emlékekről beszélgettek eL Befejezésül három színes kisfílmet vetí­tettek részükre. DALMÁT PÁSZTOROK A HEGYEN Régi, karácsonyi, dalmát népszokást elevenítettek fel az ünnepek alatt, lelkes szentendrei emberek, a dalmá­tok leszármazottjai. Nem gye­rekemberek, hanem java korabeli férfiak öltötték ma­gukra a pásztorok jelmezét, hogy köszöntsók szerettei­ket, a jóbarátokat. Az első világháború viha­ra óta első ízben jártak csa­ládról családra, hogy ősi nép­szokás alapján összegyűjtsék a ,.nagycsalád” tagjait, hogy szalmával hintett otthonukban együtt köszöntsék az ünne­peket. A régi dalmátok ugyanis nem családi tűz­helyenként ünnepeltek,. ha­nem az egész família-együtt. Dicséret illeti a múzeum ve­zetőségét és baráti körét, hogy a feledés homályából kihámozták e régi szokást, de dicséret illeti a pásztorokat is, így Killár János bácsit, a 82 éves szentendrei patrió­tát, fiait, Killár Ferencet, Kárpáti Károlyt, valamint Pivarcsek Györgyöt, Pis- tyur Józsefet, akik fiatalos lelkesedéssel vittek új színt a város karácsonyi hangula­tába. ügy gondoljuk, helyes len­ne ezt az aktust minden év­ben megismertetni, a hagyo­mány mozzanatainak alapos felderítésével városunk népi kincsévé tenni. Szilveszteri krónika — Eljött hát Szilveszter, kedves Balogh bácsi és sok hű olvasónk módfelett kíváncsi, mi-mindent jegyzett fel figyelő elméje, ami nálunk történt. Kérjük, hogy mesélje. — Bizony, édes öcsém, az óév elszaladt és ha számba veszem, hogy mennyire haladt a Papsziget partján a mélyfúró feje, gondolom, közel van már a fold belseje. Hallom, nagyobb gépet hoznak majd tavaszra, hogy a forró vizet bizton felfakassza. Más is történt itten s ez nem szemfényvesztés, sok szép sikert ért el a városfejlesztés. Elkészült a camping, a Duma-part hossza — hol új lámpák fényét a víz százszorozza — rendeződik sorra. Üj parkok épülnek, piros padjaikra párok települnek, megjelent a Dunán szárnyas csodacsónak, sok kedvelője van a Görög Kancsónak, hol finom kávéért állunk néha sorba, — épp ideje, hogy már megnyíljék a Csorba. A MÁVAUT egy szép. új német kocsit kapott — tudnánk használni még e fajtából hatot — gyorsvonat is suhan reggel-délben Pestre, sok vedlett öreg ház lett újra kifestve, egy új Népbolt nyílt meg távol Pannónián, — reméljük, áruban nem lesz benne hiány. Vidám muzsikától zeng a Kultúr-pince, twistre rángatózik az ifjak gerince, én bár nem kedvelem a táncnak e faját, se a mozdulatát, se a dzsungel zaját — de a fiatalság kedvét leli benne. Ha simán csinálnák, oly nagy hiba lenne? A Mathiász Téesz őszibarackfái negyven holdon nőnek — és ez nem háztáji! Nincs messze az idő s Szentendre határa szőlőnek, gyümölcsnek lesz bűvös tárháza. Hát az Április Négy? Ott senki sem henye, birkát tenyésztenek, lesz sok jó pecsenye, kapva-kap rajta az Állatforgalmi, ez valódi siker, nem korrigált s talmi. Benzinkutat kap az autósok tábora, ' kiknek az új úton vígan szalad sora. csak ne hajtanának kasul és keresztbe, mert beleütköznek a legfrissebb KRESZ-be. Üdülőhely lettünk, s bővül területünk, Ságvári-ház köré friss, új gyepet vetünk, évről évre nő az idegenforgalom, volt rendezvény elég, nem bánt az unalom. Volt színjátszás, klubest, kiránduló túra, előadás, vita, sokféle kultúra. — Sok szépet elmondtam — nincs mai gúnynak helye, Szilveszter estje van — holnap meg elseje, alusznak a boltok fényes kirakati, bálba készül Juci, Rózsi, Ibi, Kati, nézi a tévéjét — már akinek vagyon. Italos barátunk megszomjazott nagyon. Az óesztendőre verssel tettem pontot, elhagyok most minden bosszúságot, gondot, az új év elébe lelkesen indulok — autóm még nem lévén — öregesen, gyalog, szépet, jót kívánok minden olvasómnak: kezdjünk mindent újra nagy vidáman holnap. —ay Fenyőfaünnepet tartottak a III. számú óvodában is. A vi­dám kis arcok mutatják, az óvó nénik fáradozása nem volt hiábavaló. (Gajzágó-foto) | Eredményekben gazdag; | | boldog új esztendőt kivan | minden kedves olvasónhmk f I ,*.-*,»*-**, | ÍA\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\A\\\\\\\\^^^^ SPORTBARÁTOK FIGYELMÉBE! üj vezetőségével új lendü­letet vett a szentendrei sport­élet. Eredménye máris lép- ten-nyomon tapasztalható. Nemrég az ökölvívó-mérkő­zést néztük végig a városi tanács nagytermében, ahol elbeszélgethettünk a városi sportkör néhány vezetőjével. Elmondták, hogy az ökölví­vók — Szűcs József veze­tésével közel harmincán — nagyon hálásak a város ve­zetőségének azért, hogy át­meneti időszakra, míg saját helyiséghez jutnak, a 'tanács­háza nagytermét használ­hatják. Állandóan érzik a városi tanáes erkölcsi, sót anyagi támogatását. amely nagy hatással van tevékeny­ségükre is. Igen eredmé­nyesek a sakkozók Hoschek László vezetésével és a lab­darúgók is, akik a negyedik helyen végeztek. A labdarú­gók változatlanul dr. Szilá­gyi Lászlót, a megvei ifjú­sági válogatott edzőjét tart­ják egyik értékes nyeresé­güknek. Mindahhoz azonban. hogy sporlviszonylatban is ki­emelkedjen városunk, a résztvevők és sportbarátok eddiginél sokkal nagyobb számára van szükség. Folvik a komoly tagtoborzó mun­ka és mindenkit, aki ba­rátja a sportnak. akinek nem közömbösek Szentendre sporteredményei, szívesen Iá nak és várnak a klubhelv? régükben, a Marx tér 12. szám alatt. Itt minden ked­den és csütörtökön este. va­lamint vasárnap délelőtt tartják klubnapjaikat és áll­nak rendelkezésre minden sportbarátnak. — h — SPORT Szentendre város egyik legjobb sakkozója volt Golán István, aki tragikus körülmé­nyek között elhunyt 1952- ben, karácsony másnapján. A szentendrei sakkozók ez év­ben kegyelettel adóztak emlé­kének, és a hegyi temetőben megkoszorúzták sírját. A ko­szorúzáson a szentendrei sakkozók legjobbjai jelentek meg, a Budapesti Előre Sportkör sakkszakosztályát Katona Lajos és Rosenbach sporttárs képviselte. A koszorúzás után a szak­maközi bizottság helyiségében kétfordulós sakkversenyt ren­deztek. Eredménvek: 1. ifj. Kraj­csovits Márton mesterjelölt 12,5 pont. 2. Gábriel Károly 11, 3. Szmetena László 10. 4. Monos Sándor 8, 5. Gémesi (Timpauer) Miklós 7.5 pont. Sinoros Szabó Csaba, Nagy Gyula és Krumity Dömötör a 6., 7., 8. helyen végeztek. Sefcsik — Családias, meleg hangu­latban köszöntötték az ünne­peket • a Ságvári Turistaház vendégei. „Telt ház” volt eb­ben az évben is. A ház veze­tői fenyőfát is díszítettek, felhasználva az épület előtti hatalmas fenyőt. Ez aztán vendéglátás! Eredményesen zárják az évet a város üzemei a kocsigyárban a koope­rációs késedelem miatt következett be lemara­dás a tervben, a papír­gyárban a szalmacellu­lózzal folytatott kísérle­tek okoztak nehézséget, de nem volt más a helyzet a többi üzemben sem. A Cementáruipari Vállalat­nál gép- és sablonhiány, a csőverőgép meghibásodása, a kézi szejszámgy ár ban a friik- ciós prések sorozatos meghi­básodása, a töltőtollüzemben pedig az időszakos és át­meneti anyaghiány hátráltat­ta a zavartalan munkát. Természetesen, az említett nehézségek nagyobb mérték­ben befolyásolták volna a munkát, ha nem lenne kielé­gítő az említett üzemekben a műszaki fejlesztés. A válla­latok vezetői erre nagy gon­dot fordítottak. Különösen je­lentős a Cementáruipari Vál­lalatnál az ömlesztett ce­ment használata, a papír­gyárban. a zártvízrendszer építése, páraelszívó, a hul­Három nap múlva új évet köszöntünk, új feladatok megvalósítása vár minden emberre, legyen az egyéni vagy a közösséget érintő. Ilyenkor szokás lemérni az óesztendő eredményeit, hiá­nyosságait és tanulni, hogy az új évben lehetőleg elke­rülhetők legyenek a hibák. Bár év végi adatok még nem állnak rendelkezésünkre — csupán az 1962. évi harma­dik negyedévről —, ezek alap­ján mégis lemérhetjük váro­sunk üzemeinek évi munká­ját. Szentendre három legna­gyobb üzemének — a Ce­mentáruipari Vállalatnak, a kocsigyárnak és a papírgyár­nak — termelése a tervezettel szemben jelentősen emelke­dett és a harmadik negyedév adatai alapján 19,5 millió forinttal több az előirány­zottnál. Ez annál is inkább értéke­sebb eredmény, mert több­féle termelést gátló körül­mény ellenére érték el. így

Next

/
Thumbnails
Contents